2018.
szeptember 25-én különleges művel készül a Liszt Ferenc Kamarazenekar a
Nemzeti Kulturális Alap 25. születésnapja alkalmából szervezett
koncertre a Vigadóban. A Bartók Béla halála évfordulójának előestéjén
előadott Divertimento világszerte a védjegyévé vált az 55 éves
együttesnek. A mellékelt sajtóanyagban Sándor Anna, az együttes első
művészeti vezetőjének, Sándor Frigyesnek a lánya meséli el, miért.
Ajándékot
ajándékoz a Liszt Ferenc Kamarazenekar
2018.
szeptember 25-én különleges művel készül a Liszt Ferenc Kamarazenekar a Nemzeti
Kulturális Alap 25. születésnapja alkalmából szervezett koncertre a Vigadóban.
A Bartók Béla halála évfordulójának előestéjén előadott Divertimento
világszerte a védjegyévé vált az 55 éves együttesnek. Sándor Anna meséli el,
miért.
A Nemzeti
Kulturális Alap 2018-ban ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. A szeptember
23. és október 17. között 25 év, 25 nap, 25 esemény címmel zajló ünnepi
fesztiválon az NKA valamennyi kollégiuma önálló programmal ünnepel, melyek
Budapest mellett az ország különböző kis- és nagyvárosaiban valósulnak meg, de
több eseménynek is határon túli település ad otthont. A programsorozat – mely a
Családok Évéhez is kapcsolódik – célja, hogy minél szélesebb körben bemutassa
az NKA tevékenységét és eredményeit, valamint a kulturális élet azon
területeit, ahol az Alap működésének köszönhetően maradandó értékek, alkotások,
művek születhettek és születnek ma is.
“Édesapám, Sándor Frigyes karmesterként szakmai jó
viszonyban volt Bartók Bélával - meséli Sándor Anna, a Liszt Ferenc
Kamarazenekar tavaly nyugdíjba vonult csellistája. - 1941-ben, mint az Omike
(Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) Női kamarazenekarának
karmestere, ő mutatta be a Divertimentót Magyarországon. Személyesen Bartók
ajándékozta neki a darab kottáját, és hozzá az eredeti értelmezését,
magyarázatát. Ez azért is különleges a zenei világban, mert édesapám így a
kotta birtokosaként a Divertimento előadási jogát is megkapta.”
A Bázeli Kamarazenekar és vezetője Paul Sacher
1939-ben immáron harmadszor rendelt darabot Bartók Bélától, és egyúttal nyugodt
körülményeket is biztosított a munkához a svájci Saanen mellett bérelt kis
házikóban, hogy a szerző mielőbb befejezhesse a kompozíciót. A mű egy
meglehetősen új, letisztult stílust mutat, amelyben Bartók visszanyúl a barokk
concerto-grosso műfajához, illetve szerkesztésmódjához, sőt tonalitás
tekintetében is egy, a korábbinál jóval konszonánsabb hangot üt meg. Az első
tétel alaphangvétele ritmikus, energikus, néptáncot idéző, a szonátaformát a
könnyed divertimento hang és annak harsány, kontrasztot teremtő megszakításai
tagolják. A lassú tétel szinte vészjósló, a bartóki „éjszaka-zenék” világát
idézi, amelyből kiérződik a közelgő második világháború előszele, de Bartók
nagybeteg édesanyjára is gondolhatunk, aki néhány hónappal a mű befejezése után
halt meg (ez volt a pont, amikor Bartókék az emigráció mellett döntöttek). A
Molto adagióban a drámai kitörés egy kéthangos motívumban nyilvánul meg, amely
a tétel végéig meg-megszakítja az elégikus, zenei anyagot. Kroó György szerint
ez a zene „háborús látomás, rettentő előérzet”, amely után a finálé szokatlanul
felszabadultnak, szinte vidámnak tűnik. A féktelen muzsika népzeneszerű és
egyben a mozarti divertimentók önfeledt hangvételét idézi. (forrás: Tóth Endre, zenetörténész)
“Édesapám aztán a Bartók Konzervatórium igazgatója,
majd a Zeneakadémia kamarazene tanára volt - emlékszik vissza Sándor Anna. - Az
alakuló Liszt Ferenc Kamarazenekar tagjait így már régóta ismerte és tanította,
és az együttes őt kereste meg, hogy mentorálja, vezesse őket. Előbb
karmesterként és később művészeti vezetőként egyengette utunkat, karrierünket,
meghatározva művészi minőségünket, zenei stílusunkat, a stafétát fokozatosan
átadva Rolla Jánosnak. Amikor a zenekar megérett a Divertimento megtanulására,
apám első kézből adhatta át Bartók instrukcióit, a zeneszerzőtől kapott kotta
pedig bekerült az együttes kottatárába egy ajándékátadó dokumentummal együtt.”
Az 1963-ban a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti
Főiskola végzős növendékeiből alakult Liszt Ferenc Kamarazenekar több mint fél
évszázada állandó szereplője a klasszikus zenei élet nemzetközi elitjének, így
méltán tartják világszerte a kamarazenekari műfaj egyik legjobb képviselőjének.
Sándor Frigyes, majd Rolla János vezetésével több mint ötven országba jutottak
el, többek között felléptek a new york-i Carnegie Hallban, a tokiói Suntory
Hallban, a sydney-i Operaházban, a buenos aires-i Teatro Colónban, valamint a
párizsi Théâtre de la Ville-ben. A 2016 óta Tfirst Péter által vezetett
együttes a közelmúltban olyan kiváló szólistákkal lépett színpadra, mint Martha
Argerich, Mischa Maisky, Emmanuel Pahud, Vagyim Gluzman, Fazil Say, Ning Feng
és még sokan mások.
Szeptember 25-én a Vigadó dísztermében Bartók
Divertimentója mellett a fiatal zeneszerző Balogh Máté Melodiemusik című
darabját is hallhatja a közönség. Az Új Magyar Zenei Fórum
Zeneszerzőversenyének megosztott 1-2. díját elnyerő mű a szerző vezényletével
hangzik el. Az idén kiemelkedő művészi teljesítményét Liszt Ferenc-díjjal
elismert Balog József Liszt: Malédictionját játssza, majd Orbán György: Búcsú
Rasumoffsky gróftól című nagysikerű kompozíciója zárja az ünnepi hangversenyt.
Az NKA25
fesztivál további programjai az nka.hu oldalon, valamint a facebook.com/nemzetikulturalisalap
oldalon olvashatók. A Nemzeti Kulturális Alap a rendszerváltozás utáni hazai
kultúrafinanszírozás talán legmeghatározóbb intézménye lett, amely 2018-ben
ünnepli negyedszázados születésnapját. Az eltelt 25 év alatt az NKA a
kulturális élet valamennyi területén megkerülhetetlen szereplővé vált, legyen
szó könyvkiadásról, színházról, táncról, képzőművészetről, zenéről,
szépirodalomról, fotóról vagy éppen építészetről, örökségvédelemről,
közművelődésről. Az NKA bizottságában és kollégiumaiban a magyar kulturális
élet meghatározó szereplői és jelentős alkotói ülnek, az ő javaslataik alapján
hozza meg az Alap forráselosztásra vonatkozó döntéseit. Az NKA az elmúlt 25
évben számos ismert és kevésbé ismert előadót, művészt, alkotót támogatott,
akik épp e támogatásoknak köszönhetően váltak országszerte ismertté.
2018. szeptember 25., 19.30,
Pesti Vigadó, díszterem
25 éves a Nemzeti Kulturális
Alap – a Liszt Ferenc Kamarazenekar ünnepi hangversenye
Balogh Máté: Melodiemusik (a szerző vezényletével)
Liszt Ferenc: Malédiction (km.: Balog József - zongora)
---
Orbán György: Búcsú Rasumoffsky gróftól
Bartók Béla: Divertimento
További információ: www.lfkz.hu
