PERCOSSA: lázadó ritmusok – a ritmus lázadóitól

 

Most először láthatjuk hazánkban a holland PERCOSSA társulatot. Az ütőhangszerek négy elképesztő tudású virtuóza január 17-18-án a Trafóban lép fel.

Négy férfi. Négy fantasztikus előadó. Ritmussal lélegeznek. A ritmusérzék a vérükben van.

Mitől egyedi a PERCOSSA? Attól, hogy előadásaiban ott van a tánc, az akrobatika, árnyjáték, pantomim, bűvészet – mindez virtuóz ütőhangszeres játék kíséretében.

Éppen ezért olykor „szavak nélküli színházként” is emlegetik művészetüket, de nyomokban cirkuszi elemeket is tartalmaz, és olykor-olykor rockkoncertre is emlékeztethet.

Mindehhez jön a féktelen energia, az eredetiség és az univerzális humor.

„Nagyteljesítményű ütősök pezsdítik a vérünket.” (The Times)

Mi jellemzi a PERCOSSA előadásait? Izgalom és érzelem. Önfeledt nevetés és könnyes balladák. Káprázatos zene és szédületes látvány. Gigantikus japán dobok és apró ütőhangszerek. Forró szamba ritmusok és megdöbbentő csend. Transzba ejtő afrikai zenék és hipnotizáló minimál hangok.

„A dübörgő ritmusok ellenállhatatlan hatást váltanak ki.” (The Guardian)

A PERCOSSA története:

A 80-as évek végén járunk, Dél-Franciaországban. Akkor és ott kezdtek el utcai színházat csinálni a PERCOSSÁT megalapító bohémok. Az „infrastruktúrájuk” így nézett ki: egy furgon tele régi ütőhangszerekkel, és egy kis Citroen „Kacsa”, amibe épp hogy belehajtogatták magukat a zenészek.

Tíz évvel később már valódi színházak adtak otthont a konzervatóriumot végzett profi zenészek produkcióinak: 1998-ban „Rhythmix” címmel debütált színházi programjuk, 2006-ban pedig már Tajvanban vendégszerepeltek – zajos sikerrel.

A jubileumi 2008-as „Ten Years Off the Streets” turnét Európában és Ázsiában is teltházas előadások és lelkes kritikák fogadták.

A PERCOSSA tagjai (René Spierings, Janwillem van derPoll, Niels van Hoorn, Eric Robillard) hét ország tizenegy táncszínházi társulatának írtak zenét, emellett oktatással is foglalkoznak: több hollandiai konzervatóriumban tanítanak.



PERCOSSA – Január 17-18., 20.00 – Budapest, Trafó Kortárs Művészetek Háza

Mozart bemutató a Magyar Állami Operaházban

SI
W. A. Mozart: Ascanio Albában
Ünnepi színjáték két részben
2010. december 12.
• Zeneszerző Wolfgang Amadeus Mozart
• Szövegíró Giuseppe Parini
• Rendező Parditka Magdolna Szemerédy Alexandra
• Díszlettervező Parditka Magdolna Szemerédy Alexandra
• Jelmeztervező Parditka Magdolna Szemerédy Alexandra
• Karigazgató Szabó Sipos Máté
• Karmester Fischer Ádám
• Vénusz Wierdl Eszter
•
• Ascanio, Vénusz fia Schöck Atala
•
• Silvia, Ascano jegyese Fodor Gabriella
•
• Aceste, Vénusz papja Megyesi Zoltán
•
• Fauno, pásztor Rácz Rita


Premier előtti beszélgetés

December 12-én 18 órától a rendezők premier előtti beszélgetésre várják a közönséget az Operaház Székely Bertalan termébe.
Az előadáson részt vesz Fischer Ádám karmester, Molnár Szabolcs zenetörténész és Zoboki Gábor építész. A beszélgetés moderátora Zsoldos Dávid, a Fidelio.hu főszerkesztője. A belépés díjtalan.

A december 14-ei előadás előtt a rendezők 120 meghívott középiskolásnak tartanak beavató előadást a Királyi Lépcsőházban.
http://www.opera.hu/hu/Ascanio_Albaban/201012121900/info

"Az ember szabadnak született"
Jean-Jacques Rousseau
Ascanio
Az épülő város, Alba - a név, egy új hajnalra utal - szellemi főhadiszállásán, Vénusz építész irodájában vagyunk, mítikus időkben. Az iroda munkatársai, az építészek, építőmesterek reszketve várják főnöknőjüket, Vénuszt, de fontosnak tartják leszögezni, hogy az ő szolgálatában természetesen nem is vágynak személyes szabadságra. A felhők között előtűnik Vénusz, mágikus, mindent látó íróasztala mögött. Vénusz nem akar uralkodni, már saját hatalmi pozíciója is untatja. Fiára, Ascanio- ra kivánja átruházni hatalmát, de Ascanio, akinek Vénusz mellett sohasem sikerül kitörni a gyermek-státuszból, semmi érdeklődést nem mutat a családi impérium iránt. Vénusz természetesn tudja, mivel tarthatja kézben Ascaniot, mesél neki Silviáról, a lányról, akit Vénusz Ascanionak szánt, aki majd társa lesz, akival együtt uralkodhat majd. A magányos gyermeknek már csak egy célja van, hogy megtalálja Silviát, hogy egy igazi társra találjon. Ascanio még nem sejti, hogy a Silviához vezető úton majd önmagát találja meg.
Ascanio mély álomba merül. Felsejlik előtte egy szabad világ, saját ifjúkora, amiért érdemes lenne élni. A „pásztorok“, Ascanio álmának őrei, szívesen fogadják be a csodálkozó ifjút maguk közé, átváltoztatják. Ascanio nem várt ismeretséget köt: megjelenik Fauno, a hívatlan idegenvezető, és kérdést szegez neki, kicsoda ő, és milyen vágy hajtja őt a boldog pásztorok közé. Ascanio válasza egyszerű: ő idegen és a szerelmet keresi. Silvia barátnői körében érkezik. Apja, Aceste közli vele, hogy hamarosan menyasszony lesz, jobbat, mint Ascaniot, Vénusz fiát, el sem tud képzelni számára. Silvia kétségbe esik. Ascanio odaszaladna hozzá, bevallaná hogy ő az, ők egymást keresik, de felébred, álma szertefoszlik, körülötte minden fehér, hideg, mindenütt csak Vénusz tervei. Silvia és Ascanio eltévednek az egymás felé vezető labirintusban. Együtt majdnem megtalálják a megoldást, de megjelenik Fauno és mindent összezavar. Silvia eljut odáig, hogy feladja saját terveit, jöhet az esküvő, győztek az elvárások. Vagy mégsem? Ascanio és Silvia valósága szebb, mint az álom, és ez így legyen örökké, megnyílik egy új út, ami emberi.
Szemerédy Alexandra

A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum programjai.

SI
40 éves a Kereskedelmi Gyűjtemény

A múzeum ez alkalomból a recepcióval szembeni vitrinben egy kiállítással emlékezik meg a "Fekete Kutyához" címzett gyógyfűszerbolt és drogéria nemrégiben felfedett történetével. A tárlaton láthatóak az üzlet híressé vált cégérei is.
A kiállítás megtekinthető november 29-ig.

Az Utasellátó 60 c. időszaki kiállítás november 27-től ismét látogatható! Szeretettel várunk minden kedves látogatót!

PROGRAMOK
Jazzmozdony
2010-11-26 - 20 h

A Román Kulturális Intézet Jazzmozdonya minden hónap utolsó péntekén neves romániai és magyarországi jazz zenészeket hoz össze egy-egy koncertre a Kultea színpadán.

Kultea Filmklub
2010-11-29 - 18 h

A sorozat folytatásaként egy kicsit visszanyúlunk a magyar filmtörténet azon remekeihez, amelyekben felismerhetők a különböző szemléletváltások jegyei, jellemzői...

Dobos és a 19. század cukrászata Magyarországon
2010-12-01 - 17 h

A könyv tiszteletadás a 125 éves dobostorta alkotója, Dobos C. József emlékének. Kora az a 19. század, amely a cukrászipar többi nevezetes személyiségét is felnevelte, a reformkortól vendéglátóhelyekké alakult cukrászdákat a polgárosodó nagyvárosok színfoltjaivá, társasági központjaivá tette. Mindezt nyomon követhetjük a híres fővárosi és vidéki üzletek történeteiből.

Szerzők: Csapó Katalin muzeológus és Éliás Tibor gyűjtő, szakíró.

A belépés ingyenes!

Kőmíves Zoltán: Mátyások és pofonok
2010-12-04 - 17 h

" Ülök oly szilárdan trónomon, hogy hatalmam ne csorbítsa két pofon" mondja Mátyás mosolyogva a döbbent főuraknak. Pofon ütötték a Budai Oroszlánt, méghozzá névünnepi napján. Pofon ütik a királyt, és ami több, a király parancsára! Igaz, kapott itt pofont illemtanból és táncoktatásból más is.
Mátyás megbolondult talán? Sipkát is cserélt bolondjával! Hogy bolond-e, vagy mégsem? Majd a végkifejletben kiderül, s közte még sok minden más is, csalárd zendülés, arcmutogatás, szerelem, intrika, métely és megannyi udvari huncutság.

KIÁLLÍTÁSOK
Fardagály és kámvás rokolya
2010-09-24 - 2011-02-28

Az MKVM divatképgyűjteményének legszebb darabjaiból láthatunk válogatást. A 19. század közepétől, 60 éven keresztül követhetjük nyomon a divat változását. Megtudhatjuk mikor viselték a "kámvás rokolyát", vagyis a krinolint, és a "fardagályt", azaz a tornűrt.
http://www.mkvm.hu

Decemberi kiállítások a Magyar Nemzeti Galériában

SI
Munkácsi trilógia
A Budapesten először látható trilógiát eddig még nem látott rajzok, vázlatok és fotódokumentáció kísérik a Magyar Nemzeti Galéria saját gyűjteményéből, így első alkalommal láthatjuk, milyen elmélyült és hosszan tartó munka, mennyi festői előkészület, töprengés előzte meg a végső képek kialakítását.
A kiindulópont Rembrandt volt, akinek mappába fűzött rézkarcait esténként lapozgatta a művész. A jelenetek beállítása, az arányok, a súlypontok, a mélyen empatikus belső megközelítés, amely az itt kiállított vázlatokat is jellemzi.
a Magyar Nemzeti Galériában való bemutatásra a debreceni Déri Múzeum felújítása ad alkalmat.
http://www.mng.hu/kiallitasok/idoszaki/aktualis/munkacsy_trilogia_nyito

2010. december 2., csütörtök

XIX. Nemzet és művészet. Kép és önkép

18.00 Szabadegyetemi előadás
Nemzeti építészet, nemzeti stílus
Sisa József művészettörténész (MTA Művészettörténeti Kutatóintézet) előadása

2010. december 3., péntek

MNG Extra

XIX. Nemzet és művészet. Kép és önkép

Van már terved péntek estére? Kezdd nálunk a hétvégédet! A Magyar Nemzeti Galéria most induló MNG EXTRA című programsorozata minden hónap első péntekén meghosszabbított nyitva tartással, koncertekkel, tárlatvezetésekkel és kreatív műhellyel vár!

2010. december 11., szombat

Családi napok

Múltidéző karácsony
Megidézzük a régi idők családi ünnepei, majd karácsonyfadíszek készítése közben megismerkedünk a népi motívumkinccsel is.
Helyszín: D épület, földszint, Kőtár
Belépődíj: 2000 Ft/1 szülő + max. 4 gyerek, 3000 Ft/2 szülő + max. 4 gyerek

2010. december 14., kedd

MNG Teázó 14 órától

Hagyományok, népszokások - Advent
Adventi naptár készítése a megismert népművészeti motívumok segítségével
Belépődíj: 300 Ft/fő Találkozás pont: C épület, információs pult

2010. december 4., 11., 18.

Sétáló szombatok

A XIX. Nemzet és művészet. Kép és önkép című kiállítás időszaka alatt minden szombaton tárlatvezetésekkel várjuk látogatóinkat.

Magyar nyelvű tárlatvezetés 11 óra

Angol nyelvű tárlatvezetés 14 óra

Találkozási pont: C épület, információs pult

A programon az időszaki kiállításra megváltott jeggyel lehet részt venni.

Új balett bemutató az Operaházban

SI
A Magyar Nemzeti Balett november 27-én és 26-án mutatja be A rosszul őrzött lány című Ashton-koreográfiát.
A rosszul őrzött lány
Hérold, F. / Ashton, F.
La Fille mal gardée
Balett két felvonásban
Operaház | 19:00-21:20
Premier - bérlet

* ZeneszerzőFerdinand Hérold
* KoreográfusSir Frederick Ashton
* A zenét átdolgoztaJohn Lanchbery
* LibrettóJean Dauberval
* DíszlettervezőOsbert Lancaster
* JelmeztervezőOsbert Lancaster
* Betanító balettmesterAlexander Grant Jane Elliott
* Próbavezető balettmesterNagy Zoltán Volf Katalin Castillo Dolores
* KarmesterSzennai Kálmán
* Simone anyóKomarov Alekszandr
* Lise, a leányaPap Adrienn
* ColasOláh Zoltán
* Thomas gazdaBalogh Béla
* Alain, a fiaKerényi Miklós Dávid
* A falusi jegyzőGefferth Balázs
* A jegyző írnokaLajti Gábor
* KakasSzegő András
* CsirkékSéra Mónika Antal Tünde Dienes Ilona Szabó Viktória
* Lise barátnőiRiedl Ágnes Kazinczy Eszter Nagy Nemes Zsófia Jeneses Andrea Jaclyn Ann Higgins Vdovicseva Tatjána Krupp Anna Rotter Bianka

* Bemutatók
o 2010. november 27. | szombat
* Előadások
o 2010. november 28. | vasárnap
o 2010. december 1. | szerda
o 2010. december 2. | csütörtök
o 2010. december 4. | szombat
o 2010. december 5. | vasárnap
o 2011. január 23. | vasárnap
o 2011. január 26. | szerda
o 2011. január 29. | szombat

Ferdinand Hérold – Frederick Ashton: A rosszul őrzött lány
Ősbalett – mondhatnánk, hiszen egyike a legrégebbi, ma is játszott történeteknek. A nagy francia forradalom előestéjén mutatta be Bordeaux-ban Jean Dauberval együttese. Azóta számos színpadra állítást megért, zenei anyaga többször kicserélődött, míg 1960-ban Frederick Ashton elkészítette a maga változatát.
Más szempontból is fontos A rosszul őrzött lány. A balettek zöme ugyanis valamilyen drámai eseményt dolgoz fel, ezúttal viszont egy vidám balettel találkozhat a néző. Nem is akármilyennel! A tanyasi udvarház szérűjén tyúkok és kakas kapirgálnak, de van benne élő póniló is, amely mindig nagy sikert arat a gyerekek körében. A történet karaktereit tekintve egy sor igen rokonszenves figurával találkozhatunk. Hiszen ki ne szorítana Lise-nek, hogy anyja tiltása ellenére hozzámehessen a szegény Colas-hoz? Még a másik kérő, az együgyű, habókos Alain is aranyos figura. Simone anyó, a tehetős özvegy megformálója pedig mindig lubickolhat jutalomjátékkal felérő szerepében. Ashton koreográfiájában az igényes táncolnivaló mellé megkapjuk a karakterekből és a helyzetkomikumból eredő humor minden poénját.
A mű színpadra álmodója Frederick Ashton (1904-1988), akinek a neve összeforrott az angol balett első negyven évével. Ő volt az a koreográfus, aki a legendás Anna Pavlovát látva határozta el, hogy táncolni fog. Ezernyi akadályon küzdötte át magát, hogy elérje célját. Az 1930-as évektől kezdve a kibontakozó angol táncélet meghatározó figurájává vált, s a Royal Ballet igazgatójaként vonult vissza több tucat mű megalkotása után. Műveiben a tánc mellett a szépségé, a muzikalitásé, a humoré a főszerep. A sötét témák, a társadalmi problémák kevéssé foglalkoztatták. Balettjei ennek ellenére vagy talán éppen ezért népszerűek még ma is. Darabjai az angol balett tradíció gerincét alkotják. Van köztük pimasz karikatúra (Façade), szimfonikus balett (Symponic Variations), alkalmi kettős (Thaïs), cselekményes egyfelvonásos (Marguerite és Armand) és több felvonásos mesebalett is (Hamupipőke).
A hazai közönség először 1971-ben találkozhatott A rosszul őrzött lánnyal, amikor az egykori „keleti blokk országai” közül elsőként az Operaház balettegyüttese tűzhette műsorára e két felvonásos „nyugati” darabot. Ez a balett volt tehát a nyitány a társulat repertoárjának nemzetközivé válása során. Így a kelet és nyugat ismét találkozott, ugyanis Ashtonnak éppen az emigráns orosz balerina, Tamara Karszavina adta a sugallatot, hogy feltámassza ezt a kedves balettet. Azóta megszakításokkal ugyan, de A rosszul őrzött lány a hazai nézők kedvencévé vált. Kitörölhetetlen emléket hagyott Fülöp Viktor Simone anyója vagy Orosz Adél vagy Kun Zsuzsa muzikális Lise alakítása, vagy a közelmúltból Kováts Tibor szeretnivaló Alain figurája illetve Szakály György Simonéja, hogy csak találomra említsünk néhány nevet. Az Erkel Színház bezárása óta, jó néhány éve nélkülözi a hazai közönség ezt a balettet, ezért is jelentős, hogy most visszakapjuk. Kétség sem fér hozzá, hogy a szezonban ismét szívükbe zárják a nézők!
Gara Márk

forrás:http://www.opera.hu/hu/A_rosszul_orzott_lany

Táncpaletta az Operaházban

SI
A TÁNCMŰVÉSZET kiadója és főszerkesztője - a kulturális folyóiratok között egyedülállóan -, évente egyszer meghívja táncművészetünk kiválóságait a Magyar Állami Operaházba, hogy a színpadi táncművészet szinte minden ágazata az ország első színházának patinás falai között is bemutatkozhasson a közönségnek. A Magyar Sztárgála programja táncéletünk professzionális művészeit és társulatait évről évre szinte az összes ágazatban felvonultatja, 2010-ben november 22 -én.

A TÁNCPALETTA miközben vonzza a külföldi nézőket, magas színvonalú élményt nyújt az igényes hazai közönségnek is. Egyúttal azt is bebizonyítja, hogy a Magyar Nemzeti Balett operaházi művészei mellett a többi társulat, sőt, a balett mellett a többi táncágazat legjobbjai is képesek felragyogtatni tudásukat és tehetségüket az Operaház színpadán.

A TÁNCPALETTA - 1000 éves nemzeti kincsünket és annak a jelenben is világszínvonalú formáit sorakoztatja fel a színpadon.

V. A TÁNCPALETTA 2010 szlogenje: 200 táncos együtt! Egyszer egy évben! Egyetlen estén!

A TÁNCPALETTA - hagyományai alapján - ezúttal is háromrészes lesz. A három rész táncművészetünk 3 fő pillérét: a színpadi néptáncot, a balettet és a könnyű műfaj legnépszerűbb és legdivatosabb táncait reprezentálja.

1. rész: magyar, nemzetiségi és külföldi néptánc
2. rész: klasszikus, modern és kortárs balett
3. rész: formációs tánc, versenytánc, színpadi tánc, argentin tangó, show-tánc

VIII. A TÁNCPALETTA 2010 szerkesztő-rendezője: Kaán Zsuzsa tánckritikus, tánctörténész, a TÁNCMŰVÉSZET című szaklap főszerkesztője,

A gálán ismét kb. 250 táncos lép majd az Operaház színpadára! Köztük számos olyan ifjú művész is fellép, aki az első gála idején még meg sem született. A jubileumi programban néhány együttes és szólista legújabb műsorának egy-egy részletét mutatja be. Például a Magyar Állami Népi Együttes az Álomidőből, a Honvéd Táncegyüttes A Tenkes kapitányából, a Győri Balett a Queen-ből hoz el egy-egy jellegzetes részletet. Mások, mint például a paksi Tűzvirág Táncegyüttes, Tunyogi Henriette nemzetközi művész vagy a miskolci Ködmön Formációs Táncegyüttes egyenesen premierrel is készül a gálára. Ugyanakkor a gálaműsor az elmúlt 20 évnek is tükre lesz. Ezért újra láthatók majd az elmúlt évek vastapsos sikerei is. Köztük a Kalotaszegi táncok - a Csillagszeműek előadásában, vagy Markó Iván - Maurice Ravel: Bolero című kompozíciója - a modern balett jegyében - a Magyar Fesztivál Balett tolmácsolásában.
forrás: http://www.opera.hu/

László György: 39 történet az Emberről

SI
A könyvet a Radnóti Színházban mutatták be, ahol a történetek szereplői közül is megjelentek és beszámoltak a kötet születéséről.
László György interjúkötetében 39 híres, a szakmájában nagyot alkotó ember szólal meg őszintén.
Beszélnek érzelmekről, értékrendről, hitről, gyökerekről és családról, sikerekről és kudarcokról, be- és be nem teljesült álmokról, a rendszerváltás előtti és utáni Magyarországról. A teljesség igénye nélkül, színészek (Bálint András, Gálvölgyi János, Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál), orvosprofesszorok (Bodor Elek, Merkely Béla, Moravcsik Endre, Popper Péter, Szabó Zoltán), vallási vezetők (Donáth László, Schweitzer József, Várszegi Asztrik), előadóművészek (Koncz Zsuzsa, Payer András), írók (Görgey Gábor, Ördögh Szilveszter, Parti Nagy Lajos) és sportolók (Hegedűs Csaba, Lékó Péter, Monspart Sarolta, Rátgéber László, Szekeres Pál) úgy mesélnek önmagukról, hogy az olvasó azt érzi: a történetek kicsit róla is szólnak. A szerző szerényen, a háttérből, de átütő szeretettel és empátiával vezeti beszélgetőtársát az interjúk során, néha belefonva egy-egy saját élményt vagy gondolatot a történetbe.
A 336 oldalas kötetben minden interjú egy portréképpel indul, a végét képgaléria színesíti.

Idézet Bodor Pál (Diurnus) bevezetőjéből:

„Örvendek László György interjúkötetének. Magasztos stiklije, bravúrja, hogy kihagyta a kéziratokból saját kérdéseit, azt is jelzi, hogy a mai sietős olvasót nemigen érdekli a kérdező és a kérdés. Hacsak nem provokáló. László György, aki legszívesebben együtt szenvedne és gondolkodna alanyával, nem provokál. Azt szeretné, ha a megkérdezett – és az olvasó! – sérülés nélkül, nyugodtan, önismeretében megerősödve dőlne hátra karosszékében. László György óvatosan, körültekintően mert eredeti lenni ebben a könyvében.”
forrás:http://www.kulturkalandor.hu

Műhelybeszélgetés a Művészetek Palotájában Fenyő Gáborral

SI
Meghívó
2010. november 3. 17:30 - 19:00
Művészetek Palotája Lépcsõterem

Téma: Donizetti: Szerelmi bájital
teljes opera, félig szcenírozott előadásban
Az előadások dátuma: 2010. november 6. és 7.

Donizetti egyik legkedveltebb vígoperája kiváló, nemzetközi szólistákkal,
a Kolozsvári Magyar Opera ének- és zenekarának előadásában kerül színre

Meghívott vendég:

Káel Csaba, az előadás rendezője
Fábri Péter – író, dramaturg
A próbáktól függően az előadás néhány közreműködője
Műsorvezető: Fenyő Gábor, a Művészetek Palotája szerkesztője
Az előadást hang- és képfelvételekkel illusztráljuk.

2010-ben is folytatódik a Műhelybeszélgetések már jól ismert sorozata. Ingyenesen látogatható összejöveteleinket minden második szerda délután a Művészetek Palotája klubszerűen berendezett Lépcsőtermében tartjuk. A találkozók oldott, szinte családias légkörben zajlanak, vendégeinket egy csésze teára is meghívjuk. A műhelybeszélgetések tartalma nem változik: a Művészetek Palotája egy-egy soron következő, kiemelkedő jelentőségű műsoráról beszélget meghívott vendégekkel – szakértőkkel, az alkotókkal vagy az előadókkal – a sorozat állandó házigazdája, Fenyő Gábor.

Rendező: Művészetek Palotája

Következő Műhelybeszélgetések ebben az évben:

2010. november 17.

Téma: Závada Pál: Magyar ünnep
Előadás november 19., 20., 23., 29.


2010. december 01.


Téma: J. S. Bach: Karácsonyi oratórium
Előadás december 19.

forrás:
http://mupa.hu/program/muhelybeszelgetes/2010-11-03_17-30