SI
Programleírás
Malek Andi és Jáger Bandi
– akik a Zsidó Kulturális Fesztivál visszatérő vendégei – a mostani
műsorukban a híres Yentl című film leghíresebb slágereiből válogatnak. A
Barbra Streisand főszereplésével készült, nagy sikert aratott Yentl
című film zenéje önálló korongon is megjelent 1983-ban, a Michel Legrand
által komponált dalok azóta hódítanak a világ koncertszínpadain.
Az est másik részében Malek Andrea a legkedvesebb jiddis swing és
izraeli dalait énekeli
el. Olyan szívhez szóló, szép dallamokat is
hallhatunk tőle, mint Michel Legrand két legnagyobb slágere, a „Summer
knows” és a „Windmills of your mind”, Seress Rezső „Szomorú vasárnapja”,
és nem maradhat el a „Jiddishe Mame”, sőt, a „Bei mir bistu shein” sem.
Az est során Jáger Banditól a megszokott felemelő és különleges
hangszerelésben szólal meg a gyönyörű „Ose shalom” és a „Jerushalajim
shel zahav”.
A zenekar tagjai: Malek Andrea – ének, Jáger Bandi– zongora, Balog Roland – gitár, Hárs Viktor – nagybőgő, Lakatos Peczek András – dob
Boban Markovic, a világhírű trombitás a közönségét
mindig megbabonázza, és olyan, a Kusturica-filmek hangulatát idéző,
vérbeli balkán temperamentummal telíti meg a teret, hogy a hallgatóság
életre szóló élményekkel gazdagodik. A Boban Marković Orkestar mindent
elért, amit zenekar elérhet a világ ezen szegletében; díjak sokasága,
több százezer eladott lemez, klub és fesztiválkoncertek százai kísérik
útjukat, rajongók tízezrei követik örömzenélésüket, bárhol is játszanak
Európában.
A világhírű szerb trombitás rezesbandája ezúttal Palya Beával
kiegészülve ad koncertet. Az énekesnő már több alkalommal bizonyította a
színpadon, hogy stílusa fantasztikusan illeszkedik a szerb, török,
roma, zsidó jegyeket összefonó, improvizatív muzsikájú, fülledt balkáni
világba.
Legyenek részesei az örömzenélés ünnepének az örökifjú Bobannal!
Várjuk a balkáni muzsika rajongóit, a világzene fanatikusait, s persze
várunk minden zenekedvelőt és érdeklődőt erre a páratlan alkalomra:
élőben hallani minden idők egyik legnagyobb trombitását a csodálatos
Palya Beával együtt!
Klein Judit és a Haverim nevű formációt aligha kell bemutatni a közönségnek, hiszen Klein Judit énekesnő és Neumark Zoltán
zongoraművész, a Haverim zenekar vezetője évek óta megtisztelik
fellépéseikkel a Zsidó Kulturális Fesztivált. A zenekar eddig is
örömzenét folytatott – még ha a zsidó dallamokba gyakran keserédesség is
vegyül –, ám a járvány miatt hosszú kihagyás után a művészek szinte
újjászületve várják a koncerteket. Hiszen nem csak a közönségnek van
szüksége a szívbéli örömöt nyújtó muzsikaszóra, hanem maguknak a
művészeknek is, akiket a közönség szeretete, figyelme és tapsa éltet.
Klein Judit és a Haverim zenkar most tehát nem csak a dalaikkal,
hanem még nagyobb szívvel készülnek az új találkozásra, amelyen
autentikus zsidó zenei gyökerekből fakadó muzsika szól majd,
megbabonázva egy kis keleti és szefárd-ladino dallamkinccsel. A művészek
zenei „hidakat” építenek majd a különböző kultúrák, stílusok, muzikális
földrészek között, sőt, a mostani koncerten olyan szám is elhangzik,
amely a hagyományos zsidó zene és a mai modern, swinges hangzás között
épít hidat.
Jöjjenek el minél többen, hogy újra együtt tapsolhassunk ennek a különleges zenekarnak és varázslatos művésznek Klein Juditnak!
A zenekar tagjai: Klein Judit – ének; Neumark Zoltán – zongora; Nagy Péter – klarinét; Mezei Gábor – harmonika; Fehér Ernő – nagybőgő; Zsoldos Gábor – dob
Volt egyszer volt egy kis zsidó
A műsorban Kányádi Sándor „Erdélyi jiddis népdalok” című
műfordításkötetének azon darabjVolt egyszer volt egy kis zsidóai hangzanak el, amelyek eredeti
dallamait a kötet függelékében megjelent kottákból ismerjük. A művészek
nagy sikerrel szerepeltek a XI. Zsidó Nyári Fesztiválon az akkor még
felújítás előtt álló Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában, az akkori
koncert felvétele alapján azóta új CD-lemez is készült.
„Nincs tiszta etnikum talán sehol a világon, s kiváltképpen itt a mi
tájainkon. De van valami, ami a zsidó arcot mégis megkülönbözteti a
többitől, ez a zsidó tekintet, mely több évszázados riadalmat, rettegést
örökít át még a keveredett zsidók szemébe is. A jiddis népköltészet sok
hasonlóságot mutat azokéval, akikkel századokon át együtt éltek.
Sajátossága ennek a népköltészetnek éppen a tekintete. A tragikusan
fájdalmastól a csúfondároson át az érzelmesig, sőt az érzelgősig őriz
magában valami közöset, egyénit, ha úgy tetszik zsidósat. Ez teszi,
számomra legalábbis, külön értékké. És egyben közös értékké.
Hozzátartozik e táj évszázadra visszamenő történelméhez,
kultúrtörténetéhez. ” (Kányádi Sándor)
Előadják: Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Szalóki Ági
Örkény István novelláiból felolvas Mácsai Pál, cimbalmozik Lukács Miklós. VIGYÁZAT! Függőséget okoz!
Az „Egyperces novellák” című kötet fél évszázada, 1968-ban jelent meg
először. A szöveg egyrészt a közlés minimuma, másrészt a képzelet
maximuma: az írásokban ott az apró darabokra hullt közös ideáink
groteszk látványa, a banalitásokban az élet titokzatos teljessége. A
műfaj ma már fogalom, sok sora szállóige, alakjai, helyzetei beépültek
nyelvünkbe, gondolkodásunkba.
Az egypercesek különös tulajdonsága, hogy nem avulnak. Ennek oka nem
csak a vonzó forma, az eredeti optika, a tiszta szellem és a fényes
humor, hanem elsősorban az, hogy szerzőjük meglátta azt, ami bennünk és
körülöttünk nem változik.
Augusztus 25-én
Miklósa Erika csodálatos énekhangja csendül fel a zsinagógában, a Virtuózok kíséretében. A fantasztikus koncerten
Lugosi Ali klarinéton,
Szüts Apor zongorán,
Bácsy-Schwartz Zoltán hegedűn és
Bánkövi Bence csellón kíséri a művésznőt, de
Káel Norbert zongoraművész is fellép egy szóló produkcióval.
Kamarás Iván korosztályának egyik legismertebb és
legnépszerűbb színésze. Hiteles művész, akinek kiváló szakmai kvalitása
országos ismertséggel párosul. Jászai Mari-díjas színész, aki prózai és
filmszerepei mellett számos zenés darab főszerepét is játszotta már az
ország vezető színházainak színpadán.
Az Egy fess pesti este nem egy hagyományos színész
koncert. A ’20-60-as évek lüktető, magyar dalai és filmzenéi a magyar
filmgyártás aranykorát idézik meg olyan közönségkedvencekkel, mint a
Meseautó, a Kicsit Szomorkás a hangulatom, a Villa Negra, a Fogj egy
sétapálcát, Mindig az a perc és így tovább.
A Fess Band kiváló zenészei gypsy-swing és dixieland
lüktetést adnak a dalokat, megőrizve azok eredeti hangulatát, Kamarás
Iván pedig a dalok között sok-sok kulisszatitkot árul el a kor
legnagyobbjairól. Színészöltözők és művészbüfék adomakincseit, olyan
titkokat, amelyeket egyetlen életrajzi könyvben sem olvashattunk. A
művészek mindez sok humorral tetézik, így az este jelmondata: nevetés,
könny, sóhaj és egyebek… Kamarás Iván rajongóknak kötelező, a többeknek
kiemelten ajánlott
Népszerű magyar művészek közreműködésével mutatjuk be a zene sokszínűségét, fellépnek: Berki Tamás, Falusi Mariann, Illényi Katica és Csonka András. A műsor házigazdája Lázár István, a Don Lázi Swingtet vezetője garantálja a jó szórakozást.
A címadó dal a műsor sokszínűségére utal, hiszen ezen a zenén
keresztül olyan, mindenki által ismert dalokat csendülnek fel, amelyeket
zsidó zeneszerzők, dalszövegírók, előadók tettek híressé. A műsorral
ezt a zenei életérzést és hangulatot varázsoljuk a színpadra: az
archaikus daloktól, a jazz műfaján keresztül, egészen a tánczenéig
terjedő időszakig, kiragadva azokat a slágereket, amelyek az évek során
különösen meghatározták a zenei igényeket. Az egyedülálló hangszeres
virtuozitással előadott, és humorral fűszerezett műsoron a legigényesebb
zenekedvelők is jól szórakozhatnak.
A
hangverseny programja teljes egészében, minden sokszínűsége és
stílusokon átívelő kompozíciói ellenére csupán két város, Tel Aviv és
Buenos Aires között húz képzeletbeli egyenest. Ennek a légvonalbeli
egyenesnek mentén repíti el a közönséget Korcsolán Orsolya nemzetközi
hírű hegedűművész és az Anima Musicae kamarazenekar ismert és ismeretlen
világokba, vágyódással és örömmel teli pillanatokba.
Julius Chajes, Paul Ben Haim és Marc Lavry ma azt jelentik Tel
Avivnak, mint Piazzolla Buenos Airesnek vagy Bartók Budapestnek. Ők a
város íze, illata, színe, a tangócipők macskakövön kopogása, a Shuk ha
Carmel zsibongása, a tenger sós levegője, a század vándorlásainak és
újrakezdéseinek életérzése, a régi és az új otthon ablakán áttetsző
tükörkép ismerős-ismeretlen sziluettje.
Száz éve született Buenos Aires tőszomszédságában az argentin tangó
koronázatlan királya Astor Pantaleón Piazzolla, aki forradalmi nyelven
gondolta újra Vivaldi örökérvényű négy évszak című kompozícióját és
teremtett vele új korszakot. Ebben az új korban az argentin tangó már
nem csak a tangóbárok, Buenos Aires tereinek és parkjainak lakója,
immáron a világ koncerttermeiben talált otthonra, New Yorktól Bécsig,
Tel-Avivtól Budapestig.
Korcsolán Orsolya hegedűművész hangfelvételeit
mindeddig a Deutsche Grammophon, a világ egyik legrangosabb komolyzenei
kiadója, valamint a Naxos America, és a müncheni Solo Musica kiadók
jelentették meg világszerte. A Londoni Filharmonikus Zenekar Miguel
Kertsman neki dedikált hegedűversenyét és az ősbemutató felvételét a
Naxos America Grammy-díjra terjesztette fel.
Kamarazenészkét partnerei között találjuk a Grammy-díjra jelölt David
Krakauer (USA) klarinétművészt, az ugyancsak Grammy jelölt és Echo-díj
nyertes Avi Avital (Israel) mandolinművészt, valamint a Bécsi
Filharmonikus, a Bécsi Szimfonikus Zenekar és a Liszt Ferenc
Kamarazenekar szólamvezetőit. Korcsolán Orsolya hegedűművész 12 éves
korától a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem különleges tehetségek
osztályának növendéke volt Budapesten, ahol kitüntetéssel vehette át
diplomáját. Tanulmányait Sir Solti György tanácsára New Yorkban
folytatta, a ‘The Juilliard School’-on, ahol Dorothy DeLay és Itzhak
Perlman irányítása alatt szerezte meg mesterdiplomáját. New Yorkban
elnyerte a Dorothy DeLay és a Cornelius Vander Starr díjakat, két olyan
presztízs értékű elismerést, melyet csak kivételes tehetségű művészeknek
ítélnek oda.
A Bécsben élő hegedűművész hangversenyei és nemzetközi mesterkurzusai
mellett az Anna Rothschild Ensemble Wien alapítója és művészeti
vezetője. A zene lelkéről elnevezett
Anima Musicae Kamarazenekar – a Nemzeti Ifjúsági
Zenekar 2018-2020 cím, és 2020-ban az Artisjus-díj birtokosa –
Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő fiatal együttese, több
nemzetközi verseny és hazai díj kitüntetettje, Budapest és Európa rangos
helyszíneinek állandó szereplője.
Megalakulása óta olyan nívós koncerttermekben lépett fel, mint a
budapesti Zeneakadémia, a Művészetek Palotája, a Magyar Rádió
Márványterme, a Festetics Palota, a pécsi Kodály Központ, a bécsi
Musikverein, a berlini Philharmonie, vagy a szardíniai Teatro Verdi.
Meghívásai során játszott Franciaországban, Olaszországban,
Spanyolországban, Ausztriában, Németországban, Szerbiában,
Törökországban és Lengyelországban.
2012-ben kiérdemelte a magyar Junior Prima díjat, melyet először
vehetett át zenekar a díj történetében. 2015-tól kezdve jelenteti meg
önálló lemezeit a Hungaroton kiadó gondozásában, ezek között kiemelkedő
szerenád-sorozata; 2019-ben Jonathan Cohler-rel közösen is készítettek
felvételt, mely az Egyesült Államokban Ongaku Records-nál jelent meg.
Az immár több mint tízéves zenekar olyan neves művésszel lépett fel,
mint Baráti Kristóf, Bogányi Gergely, Fejérvári Zoltán, Kai Frömbgen,
David Grimal, Giovanni Guzzo, Sir James Galway, Illényi Katica, Kálmándy
Mihály, Kelemen Barnabás, Kinka Rita, Klenyán Csaba, Kokas Katalin,
Környei Miklós, Lackfi János, Lakatos György, Oláh Dezső Trió, Onczay
Csaba, Palojtay János, Pasztircsák Polina, Rados Ferenc, Razvaljajeva
Anasztázia, Gustav Rivinius, Maxim Rysanov, Rohmann Ditta, Rohmann Imre,
Rolla János, Alexander Sitkovetsky, Stuller Gyula, Szalai András,
Kirill Troussov, Várjon Dénes, Várdai István, Vásáry Tamás és Vigh
Andrea.
MŰSOR:
Julius Chajes: A hászid
Paul Ben Haim: Szefárd altató
Astor Piazzolla: Libertangó
Astor Piazzolla: Oblivion
Astor Piazzolla: Fuga y Misterio
Marc Lavry: Három zsidó tánc
Szünet
Astor Piazzolla: Négy évszak Buenos Airesben
Carlos Gardel-John Williams: Por una cabeza
Zsenik a zsiniben elnevezésű rendezvényen korábban
már láthatták és hallhatták Müller Péter Sziámit és vendégeit egy Seress
Rezső-esten, majd a rá következő évben egy olyan koncerten is, ahol
Seressen kívül George Gershwint és Leonard Cohent idézték meg.
A Zsenik a zsiniben sorozat most következő részében a kortárs magyar
művészeti élet egyik legeredetibb, legextravagánsabb alakja, Müller
Péter Sziámi és vendégei ezúttal a nagy kanadai énekes és dalszövegíró,
Leonard Cohen emléke előtt tisztelegnek a művész legjobb dalaival.
Sziámi és barátai Leonard Cohen legjobb dalaival évekkel ezelőtt
először Az Élet Menete Alapítvány felkérésére léptek fel a Dohány utcai
zsinagógában, és a koncert olyan sikert aratott, hogy a válogatást
később az országban számos helyszínen bemutatták. Budapesten a közönség
utoljára 2016-ban láthatta az előadást a Kongresszusi Központban.
S hogy miért éppen Leonard Cohen? Mert őt Müller Péter Sziámi
énekes-költő-dalszövegíró különösen nagyra becsüli. Zseniális
dalszövegírónak, sőt, költőnek tartja, aki szerinte ugyanúgy
megérdemelte volna az irodalmi Nobel-díjat, mint Bob Dylan. Sziáminak
egyébként volt szerencséje Cohent élőben is látni és hallani, ugyanis
2008-ban ott volt a művész kései korszakának egyik legemlékezetesebb
koncertjén a londoni O2 Arénában. A mostani esten Cohen szövegei
magyarul szólalnak meg remek tolmácsolásban, a dalok minőségére
garanciát jelent, hogy több szöveget maga Sziámi magyarított.
Müller Péter Sziámi vendégei ezúttal: Kirschner Péter – gitár (AndFriends) és a friss felfedezettek: Fehér Anna e. h. és Simó Annamária Székelyudvarhelyről; valamint Bakos Zita és Bakos Attila, az országos tehetségkutatókon helyezett Herself zenekarból.
Felcsendül majd a Suzanne, a Halleluja, a The Guests (A vendégek), a
Come Healing (Gyógyítson) és sok más legendás Cohen-dal – legyünk ott a
zsenikkel a zsiniben!
Würtz Klára és Károlyi Katalin koncertje
E három zeneszerző-óriás – Kodály Zoltán, Bartók Béla és Ligeti
György – speciális helyet foglal el a világ zenetörténetében. Rokonok
közös gyökereiket illetően: a magyar népzene és az európai műzene kettős
tradíciója személyes stílussá tudott egyesülni műveikben egyetemes
szinten és teljesen rájuk jellemző, egyedi hangon. Ligeti, aki ebben a
hármasban a „kortárs” szerző, Bartók és Kodály szellemét szervesen tudta
továbbörökíteni a folytonosság érzetét keltve. Az énekelhető,
diatonikus dallamosság más és más harmóniai köntösben jelenik meg
hármójuknál és így egymás mellett ezek az annyira rokon, de mégis
szuverén darabok különleges zenei élménnyel ajándékozzák meg a
hallgatót.
A műsor minden korosztályhoz szól. A népdalfeldolgozások tematikailag
a program gerincét adják. A zene a szövegek által folyamatosan mesél
érthető, befogadható módon, miközben a hangzó anyag ezt a legmagasabb
művészi szinten gazdagítja, árnyalja és fejezi ki azokat az érzelmeket,
amiket szóban talán már nem is lehet. Az előadók – Würtz Klára és
Károlyi Katalin – gyermekkorukban együtt énekeltek a legendás MRT
Gyermekkórusában. Más szerzők mellett számos Bartók és Kodály kórusművet
adtak elő külföldi turnéik során és az ének, a magyar népzene (a Kodály
módszer által is) mondhatni a vérükké vált. Már kisgyermekként társak
voltak a zenében és azóta is rendszeresen koncerteznek együtt,
változatos dalest programjaikkal gazdagítják a hazai és nemzetközi zenei
életet. Adekvát és elkötelezett muzsikusokként nyúlnak ehhez a
repertoárhoz, egymást érző és értő partnerekként.
Würtz Klára zongoraművész
A Budapesten, képzőművész családban született Würtz Klára
gyermekkorát a zene és azon belül is az énekhang határozta meg. Aktív,
turnézó tagja és hangszeres szólistája volt a Magyar Rádió és Televízió
Gyermekkarának. Itt kezdett el zongorázni 6 évesen, és 10 évesen
debütált hangszeres szólistaként egy 72 koncertből álló japán turnén. 14
évesen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rendkívüli tehetségek
tagozatán tanult. Tanulmányait 1982-től Kadosa Pál, Kocsis Zoltán, Rados
Ferenc és Kurtág György irányításával folytatta az Zeneakadémia
művészképzőjén.
Szuggesztív és szuverén játékával Würtz Klára világszerte elnyerte a
közönség figyelmét és szeretetét. „Igazi pódiumjelenség” – írta róla
egykori tanára, Kocsis Zoltán. Würtz Klára közel negyven felvételt
készített a hollandiai Brilliant Classics és Piano Classics
gondozásában. Többek között Bartók Béla, Schumann, Schubert, Mozart,
Beethoven, Chopin, Liszt, Debussy, Janaćek, Kodály, Ravel szóló,
kamarazene és zenekari versenyműveit vette fel. Mozart összes
zongoraszonátájának öt albuma óriási nemzetközi visszhangra talált. Több
száz koncertet adott az Egyesült Államokban, Mexikóban, Indonéziában,
Kínában és Európa számos országában lépett fel. A Concertgebouw
nagyterme, a tokiói Bunka Kaikan, milánói Verdi konzervatórium, a
brüsszeli Palais de Beaux Artes, a New York-i Carnegie Hall és Town
Hall, a washingtoni Kennedy Center, a budapesti Zeneakadémia fontos
helyszínei pályájának.
Károlyi Katalin mezzoszoprán
Mintegy harmincéves pályafutása során repertoárja főleg a barokk és
kortárs operára, valamint a 19-21. századi kamarazenére épül. A számára
komponált egyik legjelentősebb zenemű Ligeti György Síppal, dobbal,
nádihegedűvel című ciklusa, amelyet megszólaltatott a Carnegie Hall,
Royal Albert Hall, Walt Disney Concert Hall Los Angeles, a Concertgebouw
koncerttermekben is. Rangos operaházak, koncerttermek és zenei
fesztiválok vendége (Scala de Milan, Opéra de Paris, Theater an der
Wien, Brooklyn Academy of Music, Carnegie Hall, Lincoln Center, Wigmore
Hall, Royal Albert Hall stb), és szoros együttműködésben dolgozik a
világ legkiemelkedőbb kamaraegyütteseivel. Lemezfelvételei közül Gerald
Barry The Importence of Being Earnest című operáját – amelyben Gwendolen
Fairfax szerepe számára íródott – 2016-ban Grammy-díjra jelölték.
MŰSOR:
Kodály Zoltán: Magos kősziklának, Ifjúság, mint sólyommadár, Az hol én elmegyek, Csillagom, révészem
Bartók Béla: Öt magyar népdal, Nyolc magyar népdal (részletek), Suite Op.14
Ligeti György: Öt Arany-dal
Bartók Béla: Falun
A Klezmerész Együttes
régi, oszlopos tagja a magyar klezmervilágnak, pedig a kezdet – 2004
őszén – csak hat „őrült” zenekedvelő kísérlete volt. Ami pedig a
névválasztást illeti, mi is az, hogy Klezmerész? Klezmer-ész vagy
klez-merész? Mindkettő érvényes rájuk, de a merészség volt a
legfontosabb jellemzőjük: megálmodtak egy együttest és ez az álom a mai
napig működik.
Indulásuktól kezdve tudatosan a tradicionális zsidó zenét tekintik
repertoárjuk súlypontjának, ennek megfelelő a hangszerek összetétele: a
két vezérhangszer a klarinét és a hegedű, ehhez csatlakozik a gitár, a
basszus és a dob. Különlegesség, az együttes specialitása a kétszólamú
női vokál, amely egyedülálló a magyar klezmer együttesek között. A
klezmer zene dallamvilága magán viseli a befogadó népek zenéit, ezért
igen sokszínű: témái felölelik a zsidó élet mindennapjait és ünnepeit,
ezért hol vidámak, hol szomorúak – de a szomorúságba keveredik mindig
egy kis remény és a vidám dalokba is egy kis keserűség.
Repertoáron szerepelnek jiddis, ladino (szefárd), héber, sőt, moldáv
és óalbán dalok, valamint instrumentális számok. Hangulatukban is széles
skálán mozognak – a vidám, lendületes daraboktól a melankolikusokig és
az imákig. Számos hazai és külföldi fellépéseik közül kiemelkedik, hogy
2014-ben, 2015-ben és 2019-ben részt vettek az izraeli Cfáti Nemzetközi
Klezmer Fesztiválon, amely egyike a világ legautentikusabb
klezmerfesztiváljainak.
Sajnos a 15 éves Jubileumi Koncertjük tavaly a járvány miatt
elmaradt, ezért annál nagyobb lelkesedéssel készülnek mostani
szereplésükre, amelyen számos új számmal lepik meg a hallgatóságot.
Törzsközönségük már tudja, hogy egy Klezmerész koncert igazából
örömünnep, a klezmer zene ünnepe, amelyen a színpad és a nézőtér eggyé
olvad: a közönség együtt énekel, táncol, él a zenészekkel, a zenével. Ez
alkalommal lesz először kapható új lemezük: a Klezmelodies.
Az együttes tagjai: Klein Judit – ének, Török Judit – ének, Gordon Teodóra – klarinét, Zala Judit – hegedű, Bánki Lénárd – gitár, Moharos Katalin – basszus, Garai Péter – dobok
