Kedves Közönségünk!
Szeretettel várjuk Önöket áprilisban is a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjeire!
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MÁV Szimfonikus Zenekar
Tájékozódjanak honlapunkon: http://www.mavzenekar.hu/
2018. március 29., csütörtök
MÁV zenekar koncertjai 2018. április
SI
Kedves Közönségünk!
Szeretettel várjuk Önöket áprilisban is a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjeire!
Üdvözlettel:
MÁV Szimfonikus Zenekar
Tájékozódjanak honlapunkon: http://www.mavzenekar.hu/
Kedves Közönségünk!
Szeretettel várjuk Önöket áprilisban is a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjeire!
MÁV Szimfonikus Zenekar
Tájékozódjanak honlapunkon: http://www.mavzenekar.hu/
AZ ÍRÓK BOLTJA 2018. ÁPRILISI PROGRAMJAI
SI
3. kedd, 17 óra
Csillagszálló
Csillagszálló
–VILÁG: világirodalmi lapbemutató
Az
érdeklődőket Iványi Gábor, az
Oltalom Karitatív Egyesület elnöke köszönti.
A lapot Pálfi
Anna, Weiner Sennyey Tibor és
vendégeik mutatják be.
Formanek Csaba színész, rendező részleteket olvas fel a
lapszámból.
4. szerda, 17 óra
Gramofon
könyv- és lapbemutató
Máté J. György: Jazz
– a szenvedély nyelve
A kötetet Joe Fritz és Máté J. György mutatja be.
A beszélgetés további résztvevői: Gyenge
Enikő, a Gramofon Könyvek sorozat szerkesztője, Hózsa Zsófia és Józsa
Botond, a Gramofon szerkesztőségi munkatársai.
Az esemény házigazdája Retkes Attila,
főszerkesztő.
6. péntek, 17 óra
Alföld
Fodor
Péter – Lapis József (szerk.): Nyugvó energia – Az Alföld Stúdió
Antológiája
A beszélgetésben részt vesznek Fodor Péter, Lapis József szerkesztők, valamint
Gesztelyi Hermina és Konkoly Dániel a kötet szerzői.
Gesztelyi Hermina és Konkoly Dániel a kötet szerzői.
Moderátor: Hansági Ágnes.
11. szerda, 17 óra
A Nemzeti
Kulturális Alap és a Fiatal Írók
Szövetsége bemutatja:
FISZ
szerzői az Írók Boltjában – Költészet napi program.
Felolvasnak: Bödecs László, Csombor Rita,
Drexler Ákos és Kemény Gabriella.
Moderátor: Gál Soma és Tinkó Máté.
17. kedd, 17 óra
Kalligram
Takács
Judit: Meleg század – Adalékok a homoszexualitás 20. századi magyarországi
társadalomtörténetéhez
A szerzővel Mészáros Sándor beszélget.
18. szerda, 17 óra
Bookart
Gömöri
György: Erdélyi arcok
A szerzővel Mészáros Sándor beszélget.
20. péntek, 19 óra
Kis
Könyves Éj – Dalok a galériáról
Fellépők: Simon
Márton - vers, slam,
Gyarmati
Gábor - basszusgitár,
Munkácsi
Ádám - fuvola.
24. kedd, 17 óra
QLT Kiadó
Márton
A. András: Képpé
transzformált jegyzetek
A beszélgetés
résztvevői: Andrási Gábor, Mácsai János.
25.
szerda, 17 óra
ÉS-kvartett
A beszélgetés témája Papp Sándor Zsigmond Gyűlölet című
regénye.
Károlyi
Csaba beszélgetőtársai:
Deczki Sarolta, Szilágyi Zsófia és Takáts József.
26. csütörtök, 17.00-18.30
Pro Nederlandistica Alapítvány
Akárki/Elckerlijc est – Stefan Hertmans: Háború
és terpentin (ford.: Fenyves
Miklós)
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
Stefan
Hertmans (belga flamand író), Prof. dr. Gyáni Gábor (MTA Történettudományi Intézet), Prof. dr. Gera Judit (ELTE
Néderlandisztika tanszék), Dr. Törő Krisztina (ELTE
Néderlandisztika tanszék volt adjunktusa, a belga irodalom szakértője).
Moderátor: Dr. Réthelyi Orsolya (ELTE Néderlandisztika tanszék).
irokboltja.hu
2018. március 28., szerda
Kelbert Krisztina, a Savaria Múzeum munkatársa kapta az idei MúzeumCafé Díjat
SI
Lévay Zoltán
szepmuveszeti.hu
2018.
március 27.
Kelbert Krisztina történész, a Savaria Múzeum
muzeológusa kapta az idei MúzeumCafé Díjat. A múzeumi szaklap kuratóriuma a szombathelyi
múzeum Fényérzék/Személyes, illetve Szemtől szemben című kiállítások
szervezéséért, illetve az utóbbi tárlathoz kapcsolódó katalógus létrehozásáért
ítélte oda az elismerést. A díjat kedden adták át a Savaria Múzeumban.
A Szépművészeti
Múzeum által alapított múzeumi szaklap az idén nyolcadszor ítélte oda díját. Az
alapítók a díjjal a magyar múzeumi
szakmából minden évben olyan szakember munkáját ismerik el, aki a magazin
szellemiségével összhangban előremutató, új- és korszerű szemlélettel alkotott
a maga szakterületén.
A döntésben
a szerkesztőség munkáját a szerkesztőbizottság
(Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, György Péter esztéta, az
ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója, Rockenbauer
Zoltán művészettörténész, Török László ókorkutató, régész-egyiptológus, akadémikus
és Martos
Gábor esztéta, művészeti író) segítette.
Kelbert Krisztina,
a MúzeumCafé Díj kitüntetettje rendkívül termékeny muzeológusi pályát mutathat
fel: sikeres könyvek szerzője, látogatott kiállítások kurátora, konferenciák
elismert szervezője és előadója. Kutatásainak, munkájának kiindulópontja és
alapja saját gyűjteménye, a szombathelyi Savaria Múzeum történeti anyagai,
amelyek felett történész-muzeológusként, osztályvezetőként őrködik. 2016 végére több mint 650 oldalas könyvben
rendszerezte a szombathelyi zsidóság kutatása során elért eredményeit, amely
2017 júniusában elnyerte a Szép magyar könyv 2016 verseny Bibliofil és
speciális kiadványok kategóriájának első díját. A Szemtől szemben. Képek a szombathelyi zsidóság történetéből című kötet
nemcsak a múzeumban őrzött Knebel-hagyaték fotográfiáinak látványos
publikációja, két kiállítás kibővített katalógusa, hanem olyan társadalom-,
mentalitás-, gender- és helytörténeti munka, amely egy konkrét vidéki városon,
annak lakóin, családjain, közösségein keresztül mutatja be a dualizmus korától
a magyarországi zsidóság történetét angol és magyar nyelven. A kötet és az azt
megelőző kiállítások különlegessége, hogy elsődleges forrásául fotográfiák
szolgálnak, úgy, hogy a vizualitás és a textualitás szorosan összefonódik.
A MúzeumCafé
művészeti vezetője Pintér József által tervezett MúzeumCafé Díjat Gréczi Emőke
főszerkesztő adta át a Savaria Múzeumban rendezett ünnepségen.
szepmuveszeti.hu
2018. március 27., kedd
Corvina Kiadó új könyve, Zöldi Gergely: Koncz Zsuzsa
SI
Koncz Zsuzsa nevét és hangját mind ismerjük. A Kertész leszek vagy a Micimackó, esetleg a Szél hozott valamennyiünk gyermekkorából ismerősen cseng, mind találkoztunk hát vele. Ebben a könyvben soha nem látott képeket láthat és soha nem hallott történeteket olvashat a kedves olvasó. Ez AZ ALBUM: Mindent Koncz Zsuzsáról!
„Ebben a könyvben — a teljesség igénye nélkül, csak úgy nagy vonalakban — egy hosszú utazás képeit-dokumentumait gyűjtöttük össze. Egy utazásét, amely az én történetem, és amelynek első lépéseit észrevétlenül, ösztönösen tettem meg — mint ahogy többé-kevésbé a folytatás is így alakult.
Őszintén, nem tudom, helyes volt-e mindezt elmesélnem-megmutatnom Zöldi Gergőnek, mert bár a címszereplő kétségtelenül én vagyok, ez egy sokszereplős sorozat. Sokan csináltuk együtt, hosszabb-rövidebb ideig. Változtak az idők, volt, aki maradt a régiek közül, és jöttek újabb társak. Ma is ezt a történetet éljük, és rendületlenül megyünk tovább az úton, melyre az elején ráléptünk. A sorstól remek, tehetséges játszótársakat kaptam, sokat köszönhetek nekik; és azt remélem, azok sem távoztak üres kézzel a csapatból, akik távoztak egyáltalán.
Amikor hosszas hezitálás után hozzáfogtunk a könyvhöz, komoly kétségeim voltak. Ismerem magamat, tudom, hogy a jelenben élek, és ma is a jövő foglalkoztat. Ami történt, ami elmúlt, azt előbb-utóbb valahol útközben leteszem, nem igazán érdekel többé. Ebből következik, hogy nem vagyok ideális alanya egy ilyen munkának. Ezt csak súlyosbítja, hogy miközben többnyire szarkasztikus iróniával szemlélem a világot, a munkámat egy „könnyű, szórakoztató” műfajhoz képest talán túl komolyan veszem.
De ilyen vagyok, mostanra már megszoktam, hogy ez van.
A könyv is elkészült, és ahogy Arany János írja, „...repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg...”
Remélem, hogy nem el-, hanem megtalálja azokat, akiket érdekelhet a történetem.”
Koncz Zsuzsa
corvinakiado.hu
Zöldi Gergely: KONCZ ZSUZSA
Koncz Zsuzsa nevét és hangját mind ismerjük. A Kertész leszek vagy a Micimackó, esetleg a Szél hozott valamennyiünk gyermekkorából ismerősen cseng, mind találkoztunk hát vele. Ebben a könyvben soha nem látott képeket láthat és soha nem hallott történeteket olvashat a kedves olvasó. Ez AZ ALBUM: Mindent Koncz Zsuzsáról!
„Ebben a könyvben — a teljesség igénye nélkül, csak úgy nagy vonalakban — egy hosszú utazás képeit-dokumentumait gyűjtöttük össze. Egy utazásét, amely az én történetem, és amelynek első lépéseit észrevétlenül, ösztönösen tettem meg — mint ahogy többé-kevésbé a folytatás is így alakult.
Őszintén, nem tudom, helyes volt-e mindezt elmesélnem-megmutatnom Zöldi Gergőnek, mert bár a címszereplő kétségtelenül én vagyok, ez egy sokszereplős sorozat. Sokan csináltuk együtt, hosszabb-rövidebb ideig. Változtak az idők, volt, aki maradt a régiek közül, és jöttek újabb társak. Ma is ezt a történetet éljük, és rendületlenül megyünk tovább az úton, melyre az elején ráléptünk. A sorstól remek, tehetséges játszótársakat kaptam, sokat köszönhetek nekik; és azt remélem, azok sem távoztak üres kézzel a csapatból, akik távoztak egyáltalán.
Amikor hosszas hezitálás után hozzáfogtunk a könyvhöz, komoly kétségeim voltak. Ismerem magamat, tudom, hogy a jelenben élek, és ma is a jövő foglalkoztat. Ami történt, ami elmúlt, azt előbb-utóbb valahol útközben leteszem, nem igazán érdekel többé. Ebből következik, hogy nem vagyok ideális alanya egy ilyen munkának. Ezt csak súlyosbítja, hogy miközben többnyire szarkasztikus iróniával szemlélem a világot, a munkámat egy „könnyű, szórakoztató” műfajhoz képest talán túl komolyan veszem.
De ilyen vagyok, mostanra már megszoktam, hogy ez van.
A könyv is elkészült, és ahogy Arany János írja, „...repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg...”
Remélem, hogy nem el-, hanem megtalálja azokat, akiket érdekelhet a történetem.”
Koncz Zsuzsa
corvinakiado.hu
László Zsuzsa szerkesztette a Szellők Szárnyán Huszka Jenő emlékműsort az M3 adón 2018. március 28-án
SI
1880 - ötévesen fellép Szegeden,
1893 - Zeneakadémián Hubay Jenő, Koessler János növendéke
1896 - Huszka Jenő nemcsak az államtudományok, hanem a jog doktora is lesz,
és zenei tanulmányait is sikeresen befejezi a Zeneakadémián
1897-1898 - Párizs, Lamoreaux zenekarában helyettes koncertmester
1898 ősz. - első színpadi műve: "Tilos a bemenet" c. énekes bohózat
1902. december 20. a "Bob-herceg" premierje a Népszínházban
Megismerkedett az akkor még ismeretlen Fedák Sárival, és számára írta következő darabját. Az 1902. december 20-án bemutatott Bob herceg hatalmas siker lett; ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön is műsorra tűztek.
1903 - "Aranyvirág" című operettjével nyílik meg a Király Színház
http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/f-j/huszkaelet.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/Huszka_Jen%C5%91
Gyere csókolj meg szaporán, tubicám... Kovács Zsuzsa Duett az operett másik
nagy BonVivant-jával, Németh Sándorral
Sokak örömére megismétlik az M3 adón 2018. március 28-án déli 12 óra 10 perckor a
Magyar Televizió Huszka Jenőre emlékező műsorát a „Szellők
szárnyán” –t.
A műsor szerkesztője az aranytollas újságíró, László Zsuzsa
volt.
A díszleteket, jelmezeket, zenekart, énekkart, tánckart, és
a korszak legkiválóbb művészeit felvonultató program résztvevői a tudásuk
legjavát adták.
Még most is annyi kellemes élményt jelent a mai nézőknek,
mint akkor a bemutató után.
Már régen nem hallottuk ezeket a szép melódiákat. Örömmel
emlékeztünk vissza az ismerős dallamokra. Én még sokáig dúdoltam, azután is.
"Szellők szárnyán" - Huszka est a IV-es stúdióban
Operettfilm
(1985)
Huszka Jenő négy operettjének - Mária főhadnagy, Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő - legnagyobb slágerei hangoztak el a műsorban.
Forgatókönyv: Apró Attila és László Zsuzsa
Időtartam: 55 perc
Rendezte: Apró Attila
Műsorvezető: Bács Ferenc
Közreműködött:
Bács Ferenc; Pászthy Júlia; Tiboldi Mária; B. Nagy János; Oszvald Marika; Berkes János; Lehoczky Éva; Bende Zsolt; Palcsó Sándor; Zsadon Andrea; Jankovits József; Ötvös Csaba; Sass Sylvia; Horváth Bálint; Kovács Zsuzsa; Németh Sándor;
a Magyar Televízió tánckara (művészeti vezető Molnár Ernő);
Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara
Hidas Frigyes vezényletével.
"Szellők szárnyán" - Huszka est a IV-es stúdióban
Operettfilm
(1985)
Huszka Jenő négy operettjének - Mária főhadnagy, Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő - legnagyobb slágerei hangoztak el a műsorban.
Forgatókönyv: Apró Attila és László Zsuzsa
Időtartam: 55 perc
Rendezte: Apró Attila
Műsorvezető: Bács Ferenc
Közreműködött:
Bács Ferenc; Pászthy Júlia; Tiboldi Mária; B. Nagy János; Oszvald Marika; Berkes János; Lehoczky Éva; Bende Zsolt; Palcsó Sándor; Zsadon Andrea; Jankovits József; Ötvös Csaba; Sass Sylvia; Horváth Bálint; Kovács Zsuzsa; Németh Sándor;
a Magyar Televízió tánckara (művészeti vezető Molnár Ernő);
Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara
Hidas Frigyes vezényletével.
Kiegészítés a televízióban lejátszott operettfilm
műsorához
"Szellő szárnyán" - Huszka est a IV-es stúdióban (1985) Huszka Jenő a múlt század első évtizedeinek legnépszerűbb alkotója volt, s ennek megfelelően írta meg a bevezető szöveget, s választotta ki hozzá a megfelelő zeneszámokat László Zsuzsa. Bács Ferenc színművész felvezetésével-ismertetésével bemutatásra került, „színházi” díszletben-jelmezben forgatott filmben a négy Huszka – blokk így következett egymásután: 1.) Huszka: Mária főhadnagy Mária – Pászthy Júlia Farkasházy Antónia – Tiboldi Mária Jancsó Bálint – B. Nagy János - Palotás (km. az MRT Tánckara) 2.) Huszka: Bob herceg György (Bob) herceg – Berkes János Annie – Oszvald Marika Viktória hercegnő – Lehoczky Éva Lord Lancaster – Bende Zsolt Egy gárdista - Palcsó Sándor (km. a MRT Tánckara és Énekkara) 3.) Huszka: Gül baba Leila – Zsadon Andrea (Km. a MRT Tánckara és Énekkara) Gábor diák - Jankovits József Mujkó - Ötvös Csaba 4.) Huszka: Lili bárónő Lili bárónő - Sass Sylvia Illésházy gróf – Horváth Bálint Sasváry Clarisse – Kovács Zsuzsa Remeteházi Galambos Frédi – Németh Sándor |
Huszka Jenő Zeneszerző, operettkomponista Született: 1875. április 24. Szeged, Magyarország Elhunyt: 1960. február 2. Budapest, Magyarország |
Életének néhány részlete:
Adatok:1880 - ötévesen fellép Szegeden,
1893 - Zeneakadémián Hubay Jenő, Koessler János növendéke
1896 - Huszka Jenő nemcsak az államtudományok, hanem a jog doktora is lesz,
és zenei tanulmányait is sikeresen befejezi a Zeneakadémián
1897-1898 - Párizs, Lamoreaux zenekarában helyettes koncertmester
1898 ősz. - első színpadi műve: "Tilos a bemenet" c. énekes bohózat
1902. december 20. a "Bob-herceg" premierje a Népszínházban
Megismerkedett az akkor még ismeretlen Fedák Sárival, és számára írta következő darabját. Az 1902. december 20-án bemutatott Bob herceg hatalmas siker lett; ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön is műsorra tűztek.
1903 - "Aranyvirág" című operettjével nyílik meg a Király Színház
http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/f-j/huszkaelet.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/Huszka_Jen%C5%91
Gyere csókolj meg szaporán, tubicám... Kovács Zsuzsa Duett az operett másik
nagy BonVivant-jával, Németh Sándorral
Forrás:
2018. március 24., szombat
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó Múzeum programjai
SI
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
2018. március 22., csütörtök
Henrik Ibsen Rosmersholm című darabja a Rózsavölgyi Szalonban
SI
Henrik Ibsen Rosmersholm című darabját állítja színpadra a Rózsavölgyi Szalonban. A darab szerint egy végletesen megosztott országban az ősi családi birtok, Rosmersholm utolsó ura a saját útját járva szeretne gátat vetni az egyre fokozódó gyűlölködésnek. De választhatunk-e új jelent, ha tisztázatlan a múlt? Erre is keresi a választ Fesztbaum Béla és az előadás többi szereplője: Láng Annamária, Kútvölgyi Erzsébet, Gyabronka József, Lukáts Andor és Zrinyi Gál Vince.
Henrik Ibsen Rosmersholm című darabját állítja színpadra a Rózsavölgyi Szalonban. A darab szerint egy végletesen megosztott országban az ősi családi birtok, Rosmersholm utolsó ura a saját útját járva szeretne gátat vetni az egyre fokozódó gyűlölködésnek. De választhatunk-e új jelent, ha tisztázatlan a múlt? Erre is keresi a választ Fesztbaum Béla és az előadás többi szereplője: Láng Annamária, Kútvölgyi Erzsébet, Gyabronka József, Lukáts Andor és Zrinyi Gál Vince.
„Nem elnéző senkivel Ibsen.
Nála senki sem nyer. Viszont valakinek majd mindent elölről kell kezdenie. Újra
kell gondolnunk magunkat, de úgy nem lehet, hogy nincsenek letisztázva a
dolgaink. A bűnök és a bűntudatok drámája is a Rosmersholm.”
– Fesztbaum Béla a Rosmersholmról
Henrik
Ibsen Rosmersholm című darabja
a
Rózsavölgyi Szalonban
Egy végletesen megosztott országban az ősi családi birtok,
Rosmersholm utolsó ura a saját útját járva szeretne gátat vetni az egyre
fokozódó gyűlölködésnek. Rosmer azt mondja: „Én azokkal tartok, akik
szabadságot akarnak. Én nem csatlakozom egyik harcoló félhez sem. Meg fogom
próbálni minden oldalról magam köré gyűjteni az embereket. Ennek a célnak
akarom szentelni az egész életemet, hogy megteremtsem ebben az országban az igazi
demokráciát.” De választhatunk-e új jelent, ha tisztázatlan a múlt? Mi történik
egy értékrendek nélkül maradt országban, amikor valaki úgy dönt: a sorsfordító
időkben megpróbálja minden oldalról maga köré gyűjteni az embereket? Vajon
hányan merik követni őt? Erről is szól Henrik Ibsen Rosmersholm című darabja,
amelyet Fesztbaum Béla rendezésében 2018. április 5-én mutat be a Rózsavölgyi
Szalon.
Fesztbaum Béla: Ibsen senkivel sem elnéző
„Ibsen 1886-ban írta a
darabját. Néhány évvel korábban Norvégia nagyon hasonló közéleti viszonyokat
élt át, mint ami most bennünket is foglalkoztat Magyarországon. A választást a
múlt és a jövő között. Ibsen akkor Rómában élt, a Rosmersholm megírása előtt
hazalátogatott, és szembesült a kisszerű harcokkal, azzal a küzdelemmel, amely
a múlt és a még kialakulatlan jövőkép között van. A darab szereplői is a
választások és választhatóságok dilemmái között őrlődnek: mindenki fontos
fordulópont előtt áll az életében, valamerre változni készül, vagy épp megnyert
valamit, amit meg kellene tartania. Az előadás minden szereplő számára igazi
téthelyzetből indul. És egyszer csak váratlanul, de kíméletlenül feltör valami
a múltból, ami nincs elrendezve – ennek Ibsen nagy mestere –, és kezdi
belerágni magát az összes szereplő jelenébe. Ettől teljesen megváltoznak a
magánéleti és a közéleti szándékok is. A közélet végül aztán kulisszává válik,
és a szerző közelije a magánélet titkainak a felfedésére irányul.
Mert arról is szól a
Rosmersholm: ha az egyén nem tudja megoldani a privát dolgait, a társadalmi
szerepe többnyire pótszer lesz, a közéletbe is csak szólamokat visz, és az
olyan tévútra vezetheti, amellyel komoly károkat okoz másoknak is.
Nem elnéző senkivel
Ibsen. Nála senki sem nyer. Viszont valakinek majd mindent elölről kell
kezdenie. Újra kell gondolnunk magunkat, de úgy nem lehet, hogy nincsenek
letisztázva a dolgaink. A bűnök és a bűntudatok drámája is a Rosmersholm.”
Láng Annamária: A szereplők felülviselkedik egész életüket
„Ibsen drámájának
középpontjában mégiscsak egy férfi és egy nő van, Rosmer és Rebekka, akik
csodálatos szimbiózisban élhetnének, egymásnak vannak teremtve, de szabadon
sosem választhatják egymást. A társadalmi elvárások miatt sem, a családi
tradíciók okán sem, és egy korábban elkövetett nagyon súlyos bűn sem engedi
őket egymáshoz közel.
Az egész darabban mindig
csak gondolni lehet dolgokra. Játszani is azért különös ezt, mert sokszor csak
sejtethetünk. A szereplők kimondanak egy mondatot, és a mondat alatt ott a
szédítő mélység, mi ezt pontosan tudjuk, de a néző csak gyaníthatja, vagy
összerakhatja magában. A bizonyosságot, az igazságot nem szabad játszanunk,
nyilván nem is lehet. Hiszen itt a szereplők sok mindent maguknak sem vallanak
be: felülviselkedik az egész életüket, ragaszkodnak vélt igazságukhoz. Sokszor
zajlik úgy párbeszéd a szereplők között, hogy mást mondanak, mint amit
gondolnak. És amikor valaki egy pillanatra megpróbál őszinte lenni, veszélybe
kerül.”
Jelenetek a darabból – Kúnos
László fordításában:
Rosmer
(Fesztbaum Béla): Én azokkal tartok, akik szabadságot
akarnak. Én nem csatlakozom egyik harcoló félhez sem. Meg fogom próbálni minden
oldalról magam köré gyűjteni az embereket. Ennek a célnak akarom szentelni az
egész életemet, hogy megteremtsem ebben az országban az igazi demokráciát.
Kroll
(Gyabronka József): És
milyen eszközökkel?
Rosmer:
A lelkek felszabadításával és az akaratok megedzésével,
gondolom.
Kroll: Álmodozó
vagy, Rosmer. Te akarod ezeket az embereket felszabadítani? Te akarod őket
megedzeni?
Rosmer:
Nem, barátom… én csak rá szeretném ébreszteni őket ennek a
szükségességére. Megtenni – nekik maguknak kell.
Kroll: A
saját erejükből?
Rosmer:
Pontosan. Nincs semmilyen más erő.
≈
Helsethné
(Kútvölgyi Erzsébet): Rosmersholmon
nem sírnak a gyerekek, kisasszony, és ha felnőnek, sohasem nevetnek.
Rebekka (Láng Annamária):
Bárcsak soha nem jöttem volna Rosmersholmra!
Rosmer:
Valami nincs rendben Önnel, tanár úr, mi történt?!
Ulrik Brendel (Lukáts Andor):
Le vagyok égve fiam, nem tudnál kölcsönadni… néhány eszmét...?
Forrás: Rózsavölgyi Szalon
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)