Pusztay Sándor
Színes fotókkal készített
kötet. Az 1867 évi Kiegyezést követően, a mai Szlovákia területén több mint
száz, kisebb-nagyobb zsinagógát építettek, többségében magyar építészek tervei
alapján. Az itt élő zsidóság, csaknem kivétel nélkül magyarnak vallotta magát.
A könyv harminc város, harminckét zsinagógáját mutatja be, amelyek közül ma már
alig működnek az istentisztelet helyeként, legnagyobb részük szépen felújítva,
kulturális célokat szolgál, ahol kiállításokat, koncerteket rendeznek.
Kiadó:
Oldalak száma: 208
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2018
Illusztráció: SZÍNES FOTÓK
A
könyv fotóit a szerző készítette.
Szlovákiában a felújított zsinagógákat, mutatja be az író fényképekkel.
A
zsidó örökség útjával kezdődik a könyv.
Idézetek
a tartalomból:
“Szlovákia
és Magyarország lakóinak együttélését számtalan történelmi, kultúrtörténeti
emlék köti össze. Sokan ezért látogatnak északi szomszédainkhoz, a közös
emlékek erősítik az összetartozásunkat egy nagy nyitott Europában. Itt született
írók, művészek sora gazdagította a közép európai kulturát.”
“Vidéken egymás mellett élt különbözö
nemzetekhez tartozó és különböző vallású emberek, mindenki hozzátette a maga
kisebb nagyobb értékteremtését a terület gazdagodásához, az itt lakók
boldogulásáshoz.”
“Ahhoz, hogy eligazodhassunk a zsinagógák
világában, megértsük szerepüket és, a benne folyó hitéletet, nem árt megismerkedni
néhány alapvető fogalommal.”
A
következő zsinagógákról olvashatunk a Bártfai, Eperjesi, Érsekújvári, Iglói,
Ipolysági, Kassai, Komáromi Menház, Lévai, Liptószentmiklósi, Losonci,
Malackai, Nádasfői, Nagysurányi, Nagyszombati, Nyitrai, Pozsonyi, Rimakova,
Rózsahegyi, Ruttkai, Selmecbányai, Somorjai, Stomfai, Szepesváraljai, szeredi,
Trencséni, _Zólyomi, Zsolnai, zsinagógákról. Ezeket felújították, de csak kis
részben használják eredeti célnak megfelelően imaháznak, vagy templomnak.
Külön szól egy fejezet a
Zólyomi Nemes lelkek parkjáról is.
“A
Nemes Lelkek parkja a béke sajátos oázisa, A műszaki egyetem mellett a park létrehozásával az volt a cél, hogy tisztelegjenek azon szlovák
polgárok emléke előtt, akik a holokauszt idején közreműködtek a zsidók
menekítésében. A két üveglap között a zsinórral átkötött kavicsok a szlovákiai
zsidó áldozatokért mondott imádságokat jelképezik. “
A szerző minden
esetben utánajárt a helyi zsidóság történetének, lefényképezte a hitéletet
szolgáló épületeket, bemutatja az
elfelejtett temetőket.
A zsidó hitközség életével, elmúlásával, a temető
felirataival ismerkedhetünk.
A településtörténetéhez hozzá tartozott a kereskedelem és az általa megalapozott polgári lét.
Minden helységnél szó esik a helyi zsidóság történetéről,
esküvőkről, társasági eseményekről és természetesen az építményekről.A településtörténetéhez hozzá tartozott a kereskedelem és az általa megalapozott polgári lét.
A településtörténet mellett gyönyörű művészi
értékű kézi munkákra, figyelhetünk fel. Különös módon évtizedek után is
érintetlen maradt néhány díszitő elem. Apró részletekből, stukkók
maradványaiból következtettek a hajdani épület nagyságára és díszítéseire. A képeken, látunk korabeli zsinagógát,
múzeumot, emlékművet.
A gazdagon illusztrált, ízléses külsejű kiadvány
végén irodalomjegyzéket találunk. A kötetben előforduló zsinagógák és
emlékhelyek adatait megtaláljuk a függelékben.
A szerző napjainkig –
szépirodalmi, történelmi, kultúrtörténeti, turisztikai és egyéb
ismeretterjesztő témákban – húsz könyvet írt. Az író köszönetet mondott a
bemutatón Sonja
Jelínkovának, a magyarországi Szlovák Idegenforgalmi Képviselet
igazgatójának segítségéért.
A könyv a KORNÉTÁS
KIADÓ ÉS KER.KFT. gondozásában jelent meg.
