Dr.
Scheiber Sándor (1913 – 1985) professzor – főrabbi úrról a
budapesti Rabbiszeminárium volt igazgatójáról készítünk
dokumentum filmet. Szeretnénk, ha önök is támogatnák ezt a
különleges és hiánypótló vállalkozást.
A
film címe: A KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ
(Egy
magyar zsidó tudós: Scheiber Sándor) dokumentumfilm 2x25 percben
Kérjük,
amennyiben lehetősége van támogatni a film elkészítését, az
alábbi
bankszámlára
küldje a támogatását:
Villányi
Microtrade Kft
Bank
neve: K&H Bank
Bankszámlaszám:
HU80 1040 4027 8676 6750 7755 1000
Megjegyzésben kérem beírni: Scheiber Sándor film támogatása.
500.000.- Ft támogatás esetén a filmen szerepeltetjük név szerint a támogatók listáján.
Támogatását
előre is köszönjük.
Budapest,
2019. December 28.
Tisztelettel:
Villányi
András
ügyvezető
- producer
A KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ
Egy magyar zsidó tudós: Scheiber Sándor
dokumentumfilm 2x25 percben
A kétrészes dokumentumfilm Scheiber
Sándor (1913 – 1985) életének, személyének korunkra is kiható aspektusára
koncentrál: Scheibernek a változó történelmi, társadalmi körülmények
következtében kialakult szükség és kényszer szülte közösségépítő tevékenységét és
annak eredményeit kívánja bemutatni.
Jóllehet Scheiber Sándorról, a
nyelvész, irodalomtörténész, nyelvtudományok doktora, néprajzkutató, a pesti
később Országos Rabbiképző Intézet igazgatójáról, évekkel korábban, a Magyar
Televízió az IPV Filmstúdió gyártásában készített már egy ismeretterjesztő
filmet, de ez napjainkra feledésbe merült. A XX. sz. második felének
magyarországi történetében viszont kevés olyan személyiséget találunk, akinek
társadalomépítő tevékenységére azt mondhatjuk, a Széchenyiékhez hasonlítható.
A jelen alkotásnak az a célja, hogy
bemutassa a tudós, kiváló szervező képességekkel rendelkező, ismert közéleti
ember mögött meghúzódó személyt, a magánembert, a családja, tanítványai,
egyáltalán embertársai között élő különleges embert.
„Amikor a vészkorszak
elmúltával a kevéske túlélők nagy része világgá ment, kis része mégiscsak
hazatért szülőföldjére, akkor Scheiber Sándor elhatározta, hogy mindennek
ellenére újjáéleszti a magyar neológ zsidóságot. Nyakába vette az országot,
fölkereste a megmaradt, vagy összeomlott zsinagógákat, az életükbe
visszailleszkedni próbáló túlélőket és minden módon segítséget nyújtott nekik,
hogy újjászervezzék közösségeiket, építsék föl, avassák fel újra zsinagógáikat,
folytassák hitéletüket és egyáltalán: szedjék rendbe az életüket.
Az ötvenes évekkel kezdődő társadalmi
torzulások a magyar neológ zsidóságot is elbizonytalanították, és amikor 1956.
októberében kitört a forradalom és kinyíltak a határok, nagy részük újra csak
világgá ment családostul, rabbistul az elődök nyomában.” (Fazekas Lajos)
Lényegében az utolsó pillanatban
vagyunk, hogy találkozhassunk azokkal a személyekkel, akik még a vele való
személyes találkozás őrzői, vagy emlékét ezen személyek leszármazottai, utódai
családi hagyományként, történetként viszik tovább.
A filmalkotás megvalósítása során
szeretnénk felkutatni és interjút készíteni a még élő kortársakkal, egykori
tanítványokkal. Ez az érintettek életkorából adódóan fölöttébb sürgető feladat,
és az oral history nyújtotta visszaemlékezések pótolhatatlan értéket
képviselnek. Maga a film rendezője, Fazekas Lajos is látogatta Scheiber
professzor óráit, de Benedek István Gábor író, újságíró, vagy éppen Kárpáti
György a film társ-rendezője is értékes adalékokkal szolgálhatnak. Szándékaink
szerint felkeresnénk az egyes helyeket, ahol Scheiber közösség-visszaépítő
tevékenysége során megfordult.
A filmalkotás nagy számban igyekszik bemutatni archív felvételeket,
hanganyagokat, mozgóképeket és fotókat, különös tekintettel Villányi András
Scheiber munkásságát, tevékenységét illusztráló gazdag fotó- és a hangtárára.
Az alkotók szándéka szerint a dokumentarista feldolgozás mellett a
mai igényeknek megfelelően animált és fikciós jelenetek teszik a mai néző
számára „fogyaszthatóvá” a filmalkotást. Életre kelnek egyes meghatározó
momentumok Scheiber életéből, mint pl. az elmaradt búcsú a kamaszkori első
szerelmétől
Országjárása, a budapesti Anna Frank Gimnázium
megalapítása, a balatonfüredi táborozások a zsidó fiúk és lányok részére.
A film várható
költsége kb. 10 millió forint.
A filmalkotás reményeink szerint széles érdeklődésre tarthat
számot, és nem csupán az Scheiber által kutatott területek, és általában a 20.
századi magyar történelem iránt érdeklődők számára nyújthat értékes
információkat, hanem Scheiber Sándor kiemelkedő emberi kvalitásai révén
példaképül szolgálhat a fiatalok számára.
Bálint Sándor
„Abban az időben, amikor Bálint Sándort, a katolikus néprajztudóst
megfosztották egyetemi katedrájától és naponta beidézték a rendőrségre.
Scheiber Sándor összecsomagolt könyveket, iratokat, munkát és leutazott
Szegedre. Látogatását nem jelezte előre. Megérkezett Bálint Sándorhoz, aki az
ajtót kinyitva meglátta bőrönddel, csomagokkal Scheibert.
- Mi történt
Sándor? - Semmi - felelte Scheiber -
csak van egy-két intézni valóm itt Szegeden, és arra gondoltam, talán befogadsz
pár napra. Így lakott hetekig Bálint
Sándornál, hogy a nehéz időkben ne legyen egyedül a barátja.”
Nem
tudok mesélni
Betegsége
hónapjaiban történt. Fal felé fordulva fekszik, Kun utcai lakásában, abban a
kis utcai szobában, ahol majd meghal 1985. március 3-án. Lili mellette van.
- Miért emészted magad, Sanyi? Mesélj inkább.
Mit szólnál hozzá, ha bekapcsolnék egy magnót, és arra mesélnéd a
történeteidet, amiken olyan jókat szoktunk nevetni?
- Közönség nélkül nem megy - feleli Scheiber.
- Hát nem vagyok
én elég neked közönségnek, Sanyikám? - kérdezte Lili.
- Nem tudok
mesélni – suttogja lemondóan –, ahhoz hangulat kell!
A filmalkotás megvalósítása érdekében
összeállt alkotócsoport tagjai:
FAZEKAS LAJOS, Balázs Béla-,
valamint a civil alapítású Szkíta Aranyszarvas- díjas filmrendező
Játékfilmesként
és televíziós filmek, illetve filmsorozatok rendezőjeként számos filmalkotás
fűződik a nevéhez. Játékfilmjei közül a legnagyobb vissza-hangot kiváltó
alkotása a Defekt című film volt, televíziós sorozatai közül pedig a Kisváros.
BENEDEK ISTVÁN GÁBOR, író, újságíró, több napilap- és folyóirat vezető munkatársa, majd harminc könyv szerzője.
Legfontosabb díjai: A
Miskolci TV-fesztivál "zsűri díja" (1984); Rózsa Ferenc-díj (1988),
Munka Érdemrend bronz fokozata (1997),
Aranytoll (2010)
KÁRPÁTI GYÖRGY, filmrendező, egyetemi tanár, a
filmalkotás társ-rendezője
Egy játékfilmet, számtalan rövidfilmet,
dokumentumfilmet és – főleg orvosi tárgyú – szakfilmet készített. Legismertebb
ezek közül bizonyára a Születésünk titkai c. televíziós műsor,
és folytatásai, a Czeizel-sorozatok (1976–)
NÁDORFI LAJOS, Balázs Béla- díjas operatőr
Megszámlálhatatlan
dokumentumfilm, ismeretterjesztő film és tévéműsor, 3 tévéjáték és 2 tévéfilm
operatőre, vezető operatőre, illetve rendező-operatőre. Munkássága során
húsznál több különböző díjban, szakmai elismerésben részesült, amelyek közül a
legkiemelkedőbb a 2019-ben elnyert
Balázs Béla- díj.
Balázs Béla- díj.
VILLÁNYI ANDRÁS, fotóművész, a filmalkotás producere
Fotóművészként
több mint 100 kiállítása volt, több önálló fotóalbum, és számos könyv fénykép
illusztrációs anyaga fűződik a nevéhez. Filmproducerként a négy részes
„Kántorok” c. dokumentumfilmet jegyzi.
Villányi András
