SI
A gasztronómia mint művészet, hagyomány és muzeológiai feladat – a téma sokrétű megközelítésével foglalkozik a MúzeumCafé 71. száma.
A hazai és külföldi múzeumi bisztrók és éttermek világába Sümegi Noémi vezeti be olvasóinkat, Németh István írásában a „nagy zabálás” ábrázolásait tekinti át a németalföldi festészetben. Három hazai brandmúzeum történetét és kiállítását mutatják be a lap szerzői: a Zwack Unicumét (Gréczi Emőke), a Dreherét (Berényi Marianna) és a Törleyét (Hamvay Péter). Basics Beatrix a magyar arisztokrácia ebédlőjébe invitálja az olvasót, Szilágyi Judit Déry Tiborék vendéglátói szokásait eleveníti fel, az egykori házvezetőnő jegyzetei alapján. Sári Zsolt a Skanzen kiállított és használatba vett „konyháiról”, Zay Orsolya a történeti főzésekről, Kerényi-Nagy Viktor a bormúzeumok ideális kiállításairól, Rátonyi Gábor Tamás a hajdani rákospalotai kisvendéglőkről ír, Juhász Sándor pedig a „vendéglátós” Glück Frigyes műgyűjteményét mutatja be.
Két interjú is kapcsolódik a lapszám tematikájához: Saly Noémivel Karácsony Ágnes beszélgetett a kávéházi kultúráról, Szikra Renáta pedig Mucsi Emesével és Szalipszki Judittal készített interjút a kortárs művészet és a gasztronómia kapcsolatáról.
A Szemle rovatban Saly Noémi Gellért 100 könyvéről (Karácsony Ágnes), a kétkötetes Szilágyi János György-monográfiáról (Péntek Orsolya) és Sedlmayr Krisztina A modern háztartás születése című munkájáról (Berényi Marianna) lehet olvasni.
Rostás Péter megható nekrológban búcsúzik Dávid Ferenctől. Regős Csilla Wes Anderson bécsi kurátori kiállításán szerzett tapasztalatait foglalta össze a MúzeumCafé számára, Odler Zsolt pedig az aszódi múzeum egyik különleges gyűjteménycsoportjára hívja fel a figyelmet.
A Híreket és a Kalendáriumot Magyar Katalin szerkesztette, a lapszám portréfotóit Szesztay Csanád készítette. A lapterv, címlapján egy Michelin-csillagos múzeumi falat fotójának felhasználásával, Pintér Józsefnek köszönhető.
2019. május 31.
http://muzeumcafe.reblog.hu/
http://muzeumcafe.hu/hu/
2019. május 31., péntek
2019. május 30., csütörtök
A Magyar Nemzeti Galéria kiállításai
SI
19-20. századi Festészeti Gyűjtemény
A Festészeti Osztály jelenleg 10 000
darabot számláló gyűjteménye az 1800 és 1945 közötti magyar festészet
alkotásait őrzi. A gyűjtemény kezdetei a 19. század közepére nyúlnak
vissza, amikor a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet nemzeti képtár
létrehozását tűzte ki célul. A folyamatos vásárlásokból gyarapodó
műtárgyegyüttest először a Nemzeti Múzeumban mutatták be. A század végén
a Szépművészeti Múzeumba kerülő anyag a II. világháború után a Fővárosi
Képtár hasonló kvalitású festménykollekciójával bővült ki. A
legfontosabb műveket ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán
láthatja a nagyközönség.
Gyűjteményünkben megtalálhatók a 19.
század első felében működő portré- és tájképfestők – többek között Donát
János és Markó Károly – alkotásai. A Pesti Műegylet 1840-től induló
kiállításain szereplő művészek életművének jelentős része is itt van: az
Első Magyar Festészeti Akadémiát alapító Marastoni Jakabot, a magyar
biedermeier alakjait – Barabás Miklóst és Borsos Józsefet – fő művek
képviselik az anyagban. A történeti festészet zseniális alakjait
legfontosabb műveik reprezentálják. Az 1820-as években született
mesterek közül Orlai Petrics Soma és Than Mór, a következő évtizedben
született festők közül a párizsi Salonon kiállító Madarász Viktor és
Székely Bertalan magyar történelmet megjelenítő emblematikus festményei a
gyűjtemény közismert darabjai, akárcsak a müncheni akadémián oktató
fiatalabb generáció (Wágner Sándor, Liezen-Mayer Sándor, Benczúr Gyula)
munkái. Az 1860-as években induló két mester, a nemzetközi színtéren
híressé váló Munkácsy Mihály és a modern magyar festészetet úttörője,
Szinyei Merse Pál életművének minden korszakából elsőrangú műveket
őrzünk. A 19. század utolsó harmadából a plein air törekvések és a
naturalizmus nemzetközi mércével is figyelemre méltó alkotásai korán
bekerültek a múzeumba.
A müncheni Hollósy-kör és a nagybányai művésztelep mesterei közül elsősorban Ferenczy Károlynak az életműve, de a két másik művésztelep, Szolnok és Gödöllő vezető mestereinek, Fényes Adolfnak és Körösfői Kriesch Aladárnak is több festménye lett gyűjteményünk része. A századforduló meghatározó modern művészei közül Rippl-Rónai József és Vaszary János életműve áll a gyűjtemény középpontjában. Mellettük több olyan egyéni hangú festő pályája is nyomon követhető, mint Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar és Gulácsy Lajos. A 20. század elején induló fiatal és új törekvéseket követő művészek közül a nagybányai neósok, majd a Nyolcak műveit kell kiemelni. Az avantgárd mozgalmak emigrációban alkotó művészeitől, így Kassák Lajostól és a MA-kör művészeitől kevés mű található festészeti anyagunkban, de azok igazán páratlan alkotások. A két világháború közötti időszakból az újklasszicista törekvések és a római iskola mellett a posztimpresszionista Gresham-kör alkotóinak, így Bernáth Aurélnak és Egry Józsefnek a remekműveiben bővelkedünk. Mellettük a korszak olyan kiváló alkotóitól őrzünk alapvető műveket, mint Derkovits Gyula, Farkas István, illetve a szentendrei művészet képviselői, például Vajda Lajos.
A müncheni Hollósy-kör és a nagybányai művésztelep mesterei közül elsősorban Ferenczy Károlynak az életműve, de a két másik művésztelep, Szolnok és Gödöllő vezető mestereinek, Fényes Adolfnak és Körösfői Kriesch Aladárnak is több festménye lett gyűjteményünk része. A századforduló meghatározó modern művészei közül Rippl-Rónai József és Vaszary János életműve áll a gyűjtemény középpontjában. Mellettük több olyan egyéni hangú festő pályája is nyomon követhető, mint Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar és Gulácsy Lajos. A 20. század elején induló fiatal és új törekvéseket követő művészek közül a nagybányai neósok, majd a Nyolcak műveit kell kiemelni. Az avantgárd mozgalmak emigrációban alkotó művészeitől, így Kassák Lajostól és a MA-kör művészeitől kevés mű található festészeti anyagunkban, de azok igazán páratlan alkotások. A két világháború közötti időszakból az újklasszicista törekvések és a római iskola mellett a posztimpresszionista Gresham-kör alkotóinak, így Bernáth Aurélnak és Egry Józsefnek a remekműveiben bővelkedünk. Mellettük a korszak olyan kiváló alkotóitól őrzünk alapvető műveket, mint Derkovits Gyula, Farkas István, illetve a szentendrei művészet képviselői, például Vajda Lajos.
Minden múlt a múltam huszadik század privátfotó Fortepan
A épület - 2019. április 16. – augusztus 25.
A népszerű Fortepan digitális fotóarchívum
anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a
Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása. A
kiállított képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi
történelméhez.
A Fortepan digitális gyűjtemény 110
ezernél is több fényképét két középiskolai osztálytárs, Tamási Miklós és
Szepessy Ákos kezdték el gyűjteni még az 1980-as években. A kidobált,
ócskapiacokon felbukkanó amatőr fotók és negatívok rendszeres, de
esetleges gyűjtögetése után 2010-ben indították el internetes oldalukat
5000 digitalizált fotó közzétételével. Hamarosan sok magánember és
közintézmény is csatlakozott a mára 600 fősre dagadt adományozói körhöz,
akiknek képeivel havonta bővül az archívum.
A Fortepan archívum (amely nevét az egykori váci Forte gyár legnépszerűbb, amatőr fotósok által is kedvelt negatív filmjéről kapta) két legfontosabb tulajdonsága, hogy szabad és közös. Közös, mert a mi képeinkből áll és a mi világunkról szól. Közös, mert önkéntesek munkáján alapul. Közös, mert bárki segíthet az egyes helyszínek, személyek azonosításában. Szabad, mert szabadon elérhető bárki számára, bármilyen korlátozás nélkül, s a képek jogdíj nélkül felhasználhatók.
A kiállításon szereplő képek mindegyikéhez tartozik, tartozott egy történet. Szerencsés esetben ez a történet visszaidézhető, a legtöbb esetben azonban már nem ismertek a fotókon szereplő konkrét személyek, az egyes képek keletkezéstörténete – így a látogató képzeletére van bízva, hogy milyen történetet lát a fénykép mögé. Ezek mellett hangsúlyosan megidézi a kiállítás a második világháborúban szétlőtt romos Budapestet; a látogatók bejárhatnak egy képzeletbeli fővárosi utcát, amelynek képe évtizedeken átívelő és különböző helyeken készült fotókból áll össze, belehelyezkedhetnek a Fortepan szerkesztőinek helyzetébe és képeket válogathatnak egy hagyatékból; illetve beleolvashatnak a Fortepannak írt, sokszor megható olvasói levelekbe.
A kiállításon, akárcsak egy nagy, közös, családi fotóalbumban, az emberi életút stációi mentén követik egymást az 1990 előtti fényképek, összesen mintegy 200 darab. Ebben a kiállításrészben a fotóknak először gyerekek, azután fiatalok, majd felnőttek és végül idősek a főszereplői. Emellett több mint 150 olyan fotót is bemutatunk, melyekből tizenhat jól körülírható történet rajzolódik ki. Köztük a II. világháború frontjai – ahogyan azt egy haditudósító látta; a vidéki élet idillje egy fényképező festőművész szemével; a magyar holokauszt alig fényképezett története;
A tárlathoz magyar és angol nyelvű, gazdagon illusztrált katalógus készül.
forrás: mng.hu
A Fortepan archívum (amely nevét az egykori váci Forte gyár legnépszerűbb, amatőr fotósok által is kedvelt negatív filmjéről kapta) két legfontosabb tulajdonsága, hogy szabad és közös. Közös, mert a mi képeinkből áll és a mi világunkról szól. Közös, mert önkéntesek munkáján alapul. Közös, mert bárki segíthet az egyes helyszínek, személyek azonosításában. Szabad, mert szabadon elérhető bárki számára, bármilyen korlátozás nélkül, s a képek jogdíj nélkül felhasználhatók.
A kiállításon szereplő képek mindegyikéhez tartozik, tartozott egy történet. Szerencsés esetben ez a történet visszaidézhető, a legtöbb esetben azonban már nem ismertek a fotókon szereplő konkrét személyek, az egyes képek keletkezéstörténete – így a látogató képzeletére van bízva, hogy milyen történetet lát a fénykép mögé. Ezek mellett hangsúlyosan megidézi a kiállítás a második világháborúban szétlőtt romos Budapestet; a látogatók bejárhatnak egy képzeletbeli fővárosi utcát, amelynek képe évtizedeken átívelő és különböző helyeken készült fotókból áll össze, belehelyezkedhetnek a Fortepan szerkesztőinek helyzetébe és képeket válogathatnak egy hagyatékból; illetve beleolvashatnak a Fortepannak írt, sokszor megható olvasói levelekbe.
A kiállításon, akárcsak egy nagy, közös, családi fotóalbumban, az emberi életút stációi mentén követik egymást az 1990 előtti fényképek, összesen mintegy 200 darab. Ebben a kiállításrészben a fotóknak először gyerekek, azután fiatalok, majd felnőttek és végül idősek a főszereplői. Emellett több mint 150 olyan fotót is bemutatunk, melyekből tizenhat jól körülírható történet rajzolódik ki. Köztük a II. világháború frontjai – ahogyan azt egy haditudósító látta; a vidéki élet idillje egy fényképező festőművész szemével; a magyar holokauszt alig fényképezett története;
A tárlathoz magyar és angol nyelvű, gazdagon illusztrált katalógus készül.
forrás: mng.hu
2019. május 29., szerda
A Magvető Kiadó könyvheti újdonságai
SI
Sándor Iván: A korszak tekintete„Sándor Iván esszéit úgy olvasom, akár egy palackposta üzenetét a feledés egyre nagyobb tengerében.” (Földényi F. László) „Sándor Iván hangja reményt jelent: az intellektusát folyamatosan mozgásban tartó, szerteágazóan érzékeny, következetesen demokratikus gondolkodót halljuk, és a gondolkodás könyörtelenségét.” (Tóth-Czifra Júlia) A regényíró Sándor Iván újra esszékötettel jelentkezik: az elmúlt negyven évben született írások gazdag válogatása a korszak tekintetét próbálja kifürkészni. A jelen korszakét, de nem csak a jelen kérdéseivel. Az esszék mindig egy tágabb összefüggésrendszerben kívánják megfejteni az emberi sorskérdéseket, az időben és térben ismétlődő mintázatokra érzékenyen. Shakespeare, Proust, Kafka vagy Kertész Imre irodalmi művei miképpen jelezték előre azt, ami a történelemben később bekövetkezett? Milyen külön utat választott Füst Milán, Balassa Péter vagy Jancsó Miklós? A kötet esszéiből kiderül. |
|
Kötetbemutató: 2019. június 6. 17:00 Magvető Café |
Schein Gábor: Megleszünk ittKiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti is. Egykor tehetséges matematikusként önként döntött úgy, hogy könyvtáros nővérével vidékre költözik, és a helyi középiskolában kezd tanítani. A csodabogárként elkönyvelt férfi nővére és munkája elvesztése után felszámolja korábbi életét, és egy város széli viskóba húzódik, hogy befejezze emberkísérletét – saját magán. A regény másik szála egy negyven felé közeledő házaspár krízistörténete. A tördelőként dolgozó Ágnes és férje, az akaratos ügyvéd, Zoltán házassága boldogtalan. Nem értenek szót egymással. Két tökéletesen ellentétes alkat, mégis elszakíthatatlanul összetartoznak. A nő gyerekükkel a férfi apjához költözik a város melletti tanyára. Kiefer itt találkozik Zoltánnal és Ágnessel, a találkozások pedig őt is megváltoztatják. Schein Gábor sűrű szövésű, több szálon futó regénye arra a kérdésre keresi a választ, mit kezdhet az ember az életével; mi választ el és mi köthet össze embereket, akik szomszédai egymásnak, ugyanakkor idegenek a saját létezésükben. Kötetbemutató: 2019. június 16. 18:00 Petőfi Irodalmi Múzeum | Margó Irodalmi Fesztivál |
Tóth Krisztina: Fehér farkas„Minden lakás másik történet” – mondja Tóth Krisztina novellájának elbeszélője, miközben saját egykori otthonát keresi. Mindegyik lakás emlékezteti rá valamennyire, de egyik sem lehet ugyanaz. Minden boldogtalan lakás a maga módján az. Ilyenek a könyv katartikus történetei is, amelyek a korábbi műveknél élesebben mutatják meg a hatalmi elnyomás törésvonalait, az alárendeltség, a kirekesztettség stigmáit, az erőszak állomásait. Rendszerint névtelen hősei ismerősek, mellettünk toporognak a liftben, mögöttünk loholnak a lépcsőházban. Felfigyelünk rájuk, ők pedig elkezdenek beszélni: egykor volt otthonokról, bizarr találkozásokról, évtizedes talányokról, kapcsolatokat szétfeszítő titkokról. Hogy egy lerobbant autó, egy rossz pillanatban megtett mozdulat, egy elveszettnek hitt táska, egy véletlen megváltoztat mindent. Pontosabban: megváltozott már minden, de csak most vesszük észre. A Fehér farkas olvasója is ezt kezdi érezni. Mások életébe pillantunk be, de a szövegek tükrében magunkra, a bennünk élő idegenre is ráismerünk. Kötetbemutató: 2019. június 12. 19:00 Petőfi Irodalmi Múzeum | Margó Irodalmi Fesztivál |
Závada Pál: Hajó a ködbenZávada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei – a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak, nők és férfiak, egy izgalmas viszonyokból szőtt, nagyszabású rokonság. De minthogy többségük zsidó származású, és 1944 életveszélyes tavaszán vagyunk, az ő történetük – a családtagok roppant vagyona folytán – egyszeri és különleges lesz, huszadik századi történelmünk egyik közismert esetévé válik. Ezt a históriát híven próbálja követni a Hajó a ködben – műfajára nézve viszont hamisítatlan Závada-regény: Hőseinek közvetlen közeléből tudósít, megszólaltatja őket a túlélésért folytatott vagy éppen szerelmi természetű küzdelmeikben, megalkuvás, árulás vagy heroikus helytállás közben. S miközben a viták a rokonság közös sorsa körül forognak, annak is tanúi lehetünk, ki miért és hogyan dönt a maga üzleti- és szívügyeiben, távozás és maradás dolgában – vagy akár végső élet-halál-kérdésekben. Kötetbemutató: 2019. június 12. 17:00 Magvető Café |
IDŐMÉRTÉKNádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok ittNádasdy Ádám versei úgy szólnak hozzánk, ahogy a barátainkkal beszélgetünk: amikor váratlanul elmondanak valami bizalmasat, és mi tudjuk, hogy most a legtöbb, amit tehetünk, ha meghallgatjuk őket. Csakhogy Nádasdy verseinek olvasásával nem is a szövegekkel, de magunkkal vagyunk figyelmesek: ha odafigyelünk rájuk, magunkról tudhatunk meg valami bizalmasat. A Jól láthatóan lógok itt egy megkapóan eleven verseskönyv a villanófényként felragyogó felismerésekről. |
|
Kötetbemutató: 2019. június 16. 19:00 Petőfi Irodalmi Múzeum | Margó Irodalmi Fesztivál |
Pál Sándor Attila: BalladáskönyvA Balladáskönyv egy ízig-vérig mai verseskötet, amely megmutatja, milyen teremtő és ugyanakkor romboló erővel bír a hagyomány és az emlékezet. Pál Sándor Attila versei az Arany János-i és a népballadákat szólaltatják meg ma is érvényes hangon. A balladák nemcsak közös történetek elmesélésére alkalmasak, de lehetőséget adnak arra is, hogy a lassan eltűnő falusi, paraszti kultúrára vessenek megértő pillantást. Kötetbemutató: 2019. június 15. 18:00 Petőfi Irodalmi Múzeum | Margó Irodalmi Fesztivál Megjelenés: 2019. június 13. |
Szép versek 2019Szerkesztette: Szegő JánosA Magvető Kiadó nagy hagyományú antológiája idén is az előző év legjobb verseiből nyújt válogatást. |
|
Megjelenés: 2019. június 13. |
Körkép 2019Szerkesztette: Turi TímeaA Magvető Kiadó ebben az évben is a folyóiratok terméséből válogatta egybe a legjobb novellákat. |
|
Megjelenés: 2019. június 13. |
A MAGVETŐ JÚNIUSI UTÁNNYOMÁSAI(További információért kattintson a kötet címére!)Szvoren Edina: Verseim Karl Ove Knausgård: Szerelem – Harcom 2. |
2019. május 28., kedd
15. Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok
SI
2019. május 31. - június 2.
fehérvárcsurgói Károlyi Kastélypark
fehérvárcsurgói Károlyi Kastélypark
Május 31. és június 2. között
a fehérvárcsurgói Károlyi Kastély parkjában a Károlyi József Alapítvány 15.
alkalommal rendezi meg az Európai
Dísznövény és Kertművészeti Napokat (kiállítás, vásár és konferencia),
amely minden évben számot tart a látogatók örömére és a szakemberek
érdeklődésére.
Idén Magyarország ứjra
csatlakozik a « Rendez-vous aux
Jardins » éves francia kertművészeti programsorozatához és mint ilyen,
részt vesz a globális « L’Europe
des jardins » (Kertek Európája) programban, melynek idei témája: állatok.
A parkunkban... és kiállításokon az állatok között is a madarak lesznek a
királyok !
Az idei rendezvény
kiemelt konferenciatémái: történelmi parkok restaurálása, természet- és tájvédelem,
biodiverzitás, természet és egészség.(mellékelten a lista)
A díszvendég országok Franciaország
mellett Finnország és Románia lesznek.
Míg a szombati és
vasárnapi programok számos gyermekprogramot
kínálnak és több konferencia-előadás
kerül megrendezésre, idén a szülőknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy
óvónőkre bízzák legkisebb gyermekeiket, mialatt tesznek egy sétát és vásárolnak
a kiállításon. Ebben az évben is szavazhatnak a látogatók a legszebb standra,
amelynek díját (egy franciaországi utazást) a Károlyi József Alapítvány és a
Párizsi Balassi Intézet szponzorálja.
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar koncertjére pénteken, 17 órakor,
valamint szombaton 18 órakor kerül sor. Vasárnap a Flauto Dolce Ensemble ad koncertet 15 órakor Románia EU-elnökségének
tiszteletére.
További információk:
Károlyi József Alapítvány, Károlyi Kastély, 8052 Fehérvárcsurgó, Petőfi u. 2. e-mail: info@karolyikastely.hu;
web: www.karolyi.org.hu;
2019. május 26., vasárnap
Demeter Judit: Sajtókávéház 2019. június 6. csütörtök 17 óra
SI
SAJTÓKÁVÉHÁZ SAJTÓKÁVÉHÁZ XXIX. SAJTÓKÁVÉHÁZ 06-20-4397323 SAJTÓKÁVÉHÁZ XXIX .
MÚZEUMI SAJTÓKÁVÉHÁZ
M E G H Í V Ó
2019.
június 6. csütörtök
17 óra
TIT STÚDIÓ EGYESÜLET
TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT
XI. Budapest Zsombolyai u. 6. (Kosztolányi
tér) www.tit.hu, info@tit.hu
RÁTKAI
MÁRTON KLUB
https://www.facebook.com/ratkaiklub.hu/
ratkaiklub@t-online.hu
Köszöntő és ismertető : Dr. Koncz Gábor
elnök-igazgató TIT Stúdió, Sebőkné Zalka Ilona
klubvezető RÁTKAI KLUB
(50. jubileum, zsinagóga 1936., tevékenység,
prognózis)
Épületbemutató séta
MÚZEUMI KÖRKÉP TÁRLATERNA ÖVEGES
EMLÉKTEREM
18 óra F
I N I S S A G E
PÁROS
HARMÓNIA FESTMÉNYKIÁLLÍTÁS
KURÁTORI VEZETÉSSEL
RÁTKAI MÁRTON KLUB
Falatnyi
kulinária
Mindenkit sajtókávés
szeretettel vár Demeter Judit Sajtókávéház vezető
SAJTÓKÁVÉHÁZ XXIX SAJTÓKÁVÉHÁZ
SAJTÓKÁVÉHÁZ 06-20-4397323 SAJTÓKÁVÉHÁZ XXIX SAJTÓKÁVÉ
Szépművészeti Múzeum programok
SI
Üvegcsodák | Látogatás a Róth Miksa Emlékházban
Helyszín: Róth Miksa Emlékház
Látogatás a Róth Miksa Emlékházban a Baráti Körrel
„Michelangelo és a firenzei Dávidok” – Ujvári Péter művészettörténész előadása
Helyszín: Schickedanz Terem
Május és június hónapban
egy-egy alkalommal várjuk látogatóinkat a megújult Schickedanz-terembe,
ahol a múzeum Michelangelo-kiállításához kapcsolódó előadásokon
vehetnek részt az érdeklődők. A program ingyenes, de regisztrációhoz
kötött.
Hetven év után – épület-séta
Helyszín: Szépművészeti Múzeum
Magyar nyelvű épület-séta, a Román Csarnok bemutatására fókuszálva
Tükröm, tükröm, mondd meg nékem… (nyári tábor)
Helyszín: Európai művészet 1250-1600 kiállítás
Kalandra fel! Egyhetes nyári táboraink otthont teremtenek a gyerekeknek a múzeumban,.
BELÉPÉS: Múzeumok Éjszakája karszalaggal 16.30-tól a főbejáraton.
Időutazók – Az ókori küldetés (nyári tábor)
Helyszín: Klasszikus Ókor kiállítás
Kalandra fel! Egyhetes nyári táboraink otthont teremtenek a gyerekeknek a múzeumban.
Hetven év után – épület-séta
Helyszín: Szépművészeti Múzeum
Magyar nyelvű épület-séta, a Román Csarnok bemutatására fókuszálva
Utazás a napisten bárkájában (nyári tábor)
Helyszín: Ókori Egyiptom kiállítás
Kalandra fel! Egyhetes nyári táboraink otthont teremtenek a gyerekeknek a múzeumban.
Szombati Szemezgető
Helyszín: Európai művészet 1250-1600
Fedezzünk fel közösen egy titokzatos műtárgyat a hónap harmadik szombatján!
Szombati Szemezgető
Helyszín: Európai művészet 1250-1600
Fedezzünk fel közösen egy titokzatos műtárgyat a hónap harmadik szombatján!
Szombati Szemezgető
Helyszín: Európai művészet 1250-1600
Fedezzünk fel közösen egy titokzatos műtárgyat a hónap harmadik szombatján!
Szombati Szemezgető
Helyszín: Európai művészet 1250-1600
Fedezzünk fel közösen egy titokzatos műtárgyat a hónap harmadik szombatján!
2019. december 21.
11:00
-
12:30
BELÉPÉS: Múzeumok Éjszakája karszalaggal 16.30-tól a főbejáraton.
2019. június 22.
—
2019. június 23.
17:00
-
02:00
A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet
https://www.szepmuveszeti.hu/kiallitasok/magyar-muveszet/
ÖTVEN ÉVES A SZENTENDREI TEÁTRUM – JUBILEUMI SZEZON
SI
50 ÉV, 50 NYÁR, SZÁMTALAN ÉLMÉNY
Ötven éves a Szentendrei
Teátrum. 1969. július 5-én és 6-án voltak az első előadásai. A teátrum
indulásakor a művészeti vezető Békés András rendező volt. Két elfeledett magyar
mű (moralitás, szomorú-víg zenésjáték) felelevenítésével kezdtek: Comico-Tragoedia, illetve Pikko herceg és Jutka Perzsi. A művek színpadra
állításban Zsámbéki Gábor is segített. A főbb szerepeket Psota Irén, Básti
Lajos, Basilides Zoltán, Mádi Szabó Gábor, Szabó Gyula, Sztankay István és
Konrád Antal játszották. Közreműködött a produkciókban a színművészeti főiskola
harminc fiatal növendéke is. Csak egy-két név közülük: Székhelyi József, Papp
János, Paudits Béla, Szacsvay László. Egyébként Psota Irén öltözője a Fő tér
egyik lakóházának első emeleti szobája volt, Básti Lajos öltözőjét pedig a
Ferenczy Múzeum könyvtárában alakították ki akkor.
A mostani jubileumi évad
május 15-ei sajtótájékoztatóján – amely a Rózsavölgyi Szalonban volt – szó esett
a Teátrum jelenéről és múltjáról is. Részt vett az eseményen: Gyürk Dorottya,
Szentendre kulturális alpolgármestere; Gubik Petra, a Színház- és Filmművészeti
Egyetem végzőse, a Szentendrei Teátrum 2019-es évadjának háziasszonya (idén
bekerült a Kult50 közé); Hernádi Judit színművész, aki a Szentendrei Teátrum és
az Orlai Produkciós Iroda közös bemutatójának, a Becéző szavaknak a főszereplője; Fábián Dóra, az Ételt az Életért
Alapítvány képviselője; Szokol Judit, az SZFE végzős rendezőhallgatója, két
FRISS produkció rendezője; Timár András színháztörténész, a TEÁTRUM 50 kutatási
projekt vezetője; dr. Vadász Dániel, a Co-Opera igazgatója és Vasvári Csaba, a
Szentendrei Teátrum igazgatója.
Vasvári Csaba így fogalmaz a jubileumi év kapcsán:
A Szentendrei Teátrum az elmúlt fél évszázadban rengeteg élményt adott, és
sokfélét jelentett, de mindenkinek mást és mást. A színház már csak ilyen.
Ahányan ülünk a nézőtéren, annyiféle előadás képződik meg bennünk. A rengeteg
néző mellett rengeteg alkotó, előadó, munkatárs és vezető is megfordult itt.
Nekik is rengeteg élményt nyújtott a színházi munka.
Ennyi egyéni élményből nehéz általános megállapításokat levonni és pár
szóban úgy megfogalmazni az ötven év lényegét, hogy az mindenki számára
érvényesen szóljon a jubileumról. Úgyhogy általánosságok helyett inkább még egy
egyéni szempontról szólnék: a sajátomról.
Számomra a Szentendrei Teátrum – ajándék.
Ajándék, mert nagyon szeretem az itteni munkám. Az itteni közönség
fogékony az újra, a különlegesre, az érzelmesre, a hitelesre, a reménykeltőre
és az igazra. Ajándék a munka azért is, mert egy befogadó, kedves városban
dolgozom elhivatott munkatársakkal, értő vezetőkkel, ahol fontosnak tartjuk
egymás tiszteletét, az összefogást és a humort. Ajándék a rengeteg ember, akit
itt ismerhettem meg a közös alkotómunka, az együttműködések során, vagy csak
úgy, Szentendrén járva-kelve. Ajándék, hogy évek óta egyre több fiatalnak
adhatunk megmutatkozási lehetőséget; hogy FRISS programunk előadásai
érzékenyítő témáikkal, újszerű látásmódjukkal új utakon járnak, és új utakat
járhatnak ki a színházi alkotók és a szentendrei nézők előtt is.
Ajándék, hogy idén olyan jótékonysági együttműködés szervezésében
vehetünk részt, ami a Teátrum életében és a honi színházak közt is egyedülálló;
hogy felhívhatjuk a figyelmet olyan problémákra is, melyek felett néha
átsiklunk a mindennapi rohanásban; hogy a színházzal jó ügy érdekében is
mozgósíthatunk. És persze ajándék, hogy az előttem járt vezetők, az ötven év
alatt itt munkálkodó és jelenleg itt dolgozó munkatársaim, a Teátrum
előadásaiban résztvevők nevében én köszönhetem meg a hosszú évek óta felénk
áradó figyelmet, a kíváncsiságot és a hűséget, mellyel előadásainkat látogatták
és látogatják.
Szép ünnepet, ajándékszámba menő színházi estéket és rengeteg élményt
kívánok a Szentendrei Teátrum jubileumi évada alkalmával is.”
Békés András
hagyatéka
A Szentendrei Teátrum az alapításának 50. évfordulójához kapcsolódóan három
évvel ezelőtt színháztörténeti kutatást indított Timár András színháztörténész
vezetésével. Feltérképezték és rendszerezték a még rendelkezésre álló, illetve
felkutatható dokumentumokat, írásos, tárgyi és szóbeli emlékeket.
„Nagy szerencsénkre sok olyan színháznézővel és színházrajongóval, az
ötven év alatt a Teátrumban dolgozó művésszel és szakemberrel találkoztunk,
akik személyes emlékeiket és magángyűjteményüket is felajánlották számunkra.
(…) Így találtunk rá például Békés Andrásnak, a Szentendrei Teátrum egyik
alapítójának és édesapjának, Békés István író-szerkesztőnek szentendrei
vonatkozású anyagokat is tartalmazó hagyatékára, szentendrei képzőművészek
kivételesen izgalmas teátrumi munkáira, illetve olyan korabeli
előadás-felvételekre, mint például a Békés András rendezte 1969-es Pikkó herceg és Jutka Perzsi-bemutató
teljes hanganyagára, Őze Lajos Malvolio-monológjára, vagy éppen Kovalik Balázs
szentendrei, egészen különleges operarendezéseire.” (Timár András, a Teátrum 50 kutatásvezetője)
A kutatás első fázisában a szentendrei játszóhelyek teljes repertoárjának
rögzítésével, a saját és a koprodukcióban készült előadásokhoz kapcsolódó
színlapok, különféle nyomtatványok és fotóanyag összegyűjtésével és
digitalizálásával, illetve az előadások felvételeinek, felvételtöredékeinek
felkutatásával és archiválásával létrehoztak egy jól kutatható és minden
színházszerető érdeklődő számára hozzáférhető online adatbázist.
A kutatás során interjúkat készítettek a Teátrum ötvenéves történetének
jelentős alkotóival, rendezőkkel, színészekkel, képzőművészekkel, a színház
működését támogató és értő háttérszakemberekkel, kultúr- és helytörténészekkel.
Részletek az interjúkból és tanulmányokból:
„Rögtön a kezdet kezdetén, 1969-ben volt egy nagyszerű előadás Békés
rendezésében: a Pikkó herceg és Jutka Perzsi. Ezt a 18. század végi, elveszett
zenéjű operalibrettót nagyon frissen, nagyon szellemesen, új zeneszámokkal
állították színpadra, a zeneszerző pedig Vujicsics Tihamér volt. (…) Sikere lett az előadás friss hangjának,
de talán még inkább sikere volt magának a helyszínnek.” (Szirtes Tamás rendező)
„Elképzelhető tehát, hogy Zsámbéki A kávéházával kapcsolatban a kritikai
észrevételek mindkét fő iránya megállja a helyét: az előadás-koncepció nem
illeszkedett többé a Goldoni-játékhagyomány azon tendenciájába, melyet a
felhőtlen, rokokó jellemkomédiák jelöltek ki, azonban a színrevitel a helyszín
jellegzetességeit túlhangsúlyozó, lélektani realista játékmód nyújtotta
lehetőségekkel sem elégedett meg, túllépett azokon…” (Závada Péter tanulmánya Zsámbéki Gábor 1974-es A kávéház-rendezéséről)
„A színházi emlékezet Iglódi István rendezését az alábbi hívószavakban
rögzítette: világirodalmi nyitás a műsorpolitikában, fiatal színészek domináns
szerepeltetése, valamint Őze Lajos ikonikus Malvolio-alakítása. (…) Shakespeare
szabadtéri bemutatója természetesen felelevenítette a hazai Vízkereszt-játszás
19. század óta tartó hagyományainak kérdését is, például a Violát és Oliviát
játszó híres párosokon keresztül, így Márkus Emília és Jászai Mari, Törőcsik
Mari és Bara Margit, valamint Ruttkai Éva és Pécsi Ildikó kettőse után lépett
színre Szentendrén Jobba Gabi és Béres Ilona.” (Deres Kornélia tanulmánya Iglódi István 1973-as
Vízkereszt-rendezéséről)
„Én az a típusú ember vagyok, akit lenyűgöz New York és Tokió, de
ugyanúgy lenyűgöz egy olaszországi kisváros, ez a fajta „miniatűr beauty”, ami
Szentendrén is van.” (Ladányi Andrea
táncművész-koreográfus)
Gubik Petra, az idei Szentendrei Teátrum és Nyár háziasszonya:
„Kisgyerekként a szüleimmel néhány napot Leányfalun nyaraltunk, s minden
nap bementünk Szentendrére. Az akkori emlékeim egy nagyon színes, festményekkel
teli város képét őrzik, ami árasztotta magából a művészetet. Imádom a kisváros
macskaköves, zegzugos kis utcáit. Akkor fogalmazódott meg bennem először, hogy
valamikor jó lenne itt élni. Ezt az álmomat még nem adtam fel. Szentendrében
azt is szeretem, hogy Budapesthez közel van, mégis az olasz kisvárosok hangulatát
árasztja. Nagy megtiszteltetés, szakmai kitüntetés s egyben felelősség is, hogy
most a Szentendrei Teátrum arca lehetek. A színház egyik legfontosabb dolga,
hogy megtanulj közösségben lenni, társulatban gondolkodni, dolgozni. Olyan
kölcsönhatásban kell lennünk, amelyben folyamatosan inspiráljuk egymást.”
FRISS 3 – fiatalok színháza
A Szentendrei Teátrum
1969-ben fiatal színi hallgatók ötlete nyomán jött létre, s azóta is épít a
fiatal, feltörekvő tehetségekre. A Teátrum legjobb korszakaiban végzős
rendezőhallgatók vizsgaelőadásai, frissen végzett fiatal színészek alakításai
és fiatal írók darabjainak ősbemutatói sorjáztak a programban. Szentendre
sokáig adott helyet a művészeti egyetemek és főiskolák nyári találkozóinak,
ahol a képzőművészetek, a zene, tánc és a színház fiatal alkotói, előadói
nyerhettek értékes tapasztalatokat a közös munkából, s mutathatták meg e közös
munka eredményeit Szentendre művészetre éhes közönségének.
Erre a hagyományra
alapozva, ezt újragondolva indította el a Szentendrei Teátrum 2017-ben új
programsorozatát FRISS címmel. A nézők mellett véleményformáló színházi
szakemberek is pozitívan nyilatkoztak az összeállított műsorról, kedvező
visszhang és erőteljes figyelem övezte a program egészét, ami jó alapot
nyújtott a további együttműködéshez a művészeti egyetemekkel. Úgyhogy a Teátrum
a következő évben közös bemutatóra szánta el magát a Színház- és Filmművészeti
Egyetemmel (SZFE). Idén, a jubileumi évadban hat produkcióval, három bemutatóval
– köztük két ősbemutatóval –, egyetemi vizsgaelőadásokkal, frissen bemutatott
darabokkal várják a nézőket.
A
hentes lánya
című zenés monodráma főszereplője Gubik Petra; az ősbemutató rendezője Szokol
Judit, az SZFE frissen végzett rendezőhallgatója. Balázs Ágnes Petőfi-játék címmel írt zenés
bátorságpróbájának ősbemutatója augusztus elején lesz. Molnár Ferenc Liliom című klasszikusának bemutatója is
szerepel a programban. A legendás darabot a Szentendrei Teátrum, a SZFE és a
Bartók Kamaraszínház együttműködésében Szokol Judit állítja színpadra. Szentendrén
vendégeskedik a Sztalker Csoport is: Vecsei H. Miklós új fordításában állítja
színpadra ifj. Vidnyánszky Attila Shakespeare Vízkereszt, vagy igazából mindegy című vígjátékát. FRISS vendégelőadás
lesz még a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti kar III. évfolyamának
vizsgaelőadása, Hamvas Béla: Ördöngösök
című művének színpadi adaptációja, valamint Szabó Kimmel Tamás Széttépve című koncertszínháza is.
Co-Opera
Három évvel ezelőtt
Szentendrén indult útjára az egyedülálló színházi együttműködés, a Co-Opera. A
Szentendrei Teátrum, a Debreceni Csokonai Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a
Miskolci Nemzeti Színház, a Budapesti Operettszínház társulata a Magyar Állami
Operaház szólistáival együtt eddig több mint 100 előadáson kápráztatták el a közönséget
kiváló produkciókkal határon innen és túl.
Idén nyáron, június
29-én a Co-Opera Szentendrén tartja születésnapját, és az 50 éves Szentendrei
Teátrummal közösen ünnepel. A jubileumi évad nyitányaként, a hazai és
nemzetközi operaszínpadok kivételes tehetségeit felvonultató, rendhagyó
operagálán népszerű részleteket hallhatnak Mozart, Rossini, Verdi és Puccini
operáiból. A formabontó koncert rendezője Szabó Máté. Közreműködik: Óbudai
Danubia Zenekar. Vezényel: Dinyés Dániel
Becéző szavak
A Szentendrei Teátrum évadnyitó bemutatója Dan Gordon Becéző szavak című darabja. Az Orlai
Produkciós Irodával közös bemutató premierje Szentendrén lesz július 5-én. Szereplők:
Hernádi Judit, Péter Kata, Gyabronka József, Horváth Illés, Cseh Judit. Rendező:
Kocsis Gergely.
A Szentendrei
Teátrum jubileumi nyaráról további információk:
Fidelio Szentendrei Teátrum Magazin – a Fidelio terjesztési
pontokon
www.szentendreiteatrum.hu
www.teatrum50.szentendreiteatrum.hu
TÁMOGATÓK
Szentendre Város Önkormányzata
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Nemzeti Kulturális Alap
Magyar Művészeti Akadémia
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Országos Széchényi Könyvtár
Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár
Ferenczy Múzeumi Centrum
Petőfi Irodalmi Múzeum
Együttműködők
Ételt az Életért Alapítvány
Orlai Produkciós Iroda
Színház- és Filmművészeti Egyetem
Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház
Co-Opera
Hybrid Produkció
Megjelentek Orbán Ottó összegyűjtött prózai írásai a Magvető Kiadónál
SI
Orbán Ottó: Barbarus utazásai - ÚtirajzokÖsszegyűjtött prózai írások I.Orbán Ottó két regényes utazása olvasható ebben a könyvben. Az Ablak a Földre egy indiai utazás három hetének krónikája, amely először 1972-ben jelent meg, kibővítve 1989-ben. A Meztelen tenger a Szovjetunióban töltött tizenkét nap 1962-ben keletkezett útirajza, amely 2006-ban jelent meg először a Holmiban. Orbán Ottó összegyűjtött prózai írásainak első kötetében különös fénytörésben mutatják meg egymást ezek az útirajzok. A szerző útitársa a világra való kíváncsiság, az ismeretlen felé forduló nyitottság. A természeti és a teremtett világban valóban utazások kérdése: mi az, ami tőlünk különböző, hogyan ismerhetnénk meg jobban önmagunkat. A felejthetetlen párbeszédek, emlékezetes jelenetek nemcsak idegen országok, de mára megváltozott korok krónikájává is váltak. Megjelenés: 2019. május 15. Oldalszám: 372 oldal |
Orbán Ottó: Rejtett működés – Esszék, cikkek, kisprózákÖsszegyűjtött prózai írások II.Orbán Ottó a szó klasszikus értelmében költő volt, akinek költői működése elválaszthatatlan esszéírói munkásságától. Három esszékötete ma is izgalmas lenyomata a XX. századi magyar irodalom gondolkodástörténetének. A szerző összegyűjtött prózai munkáinak második köteteként most először kerül egymás mellé a Honnan jön a költő? (1980), a Cédula a romokon (1994) és a Boreász sörénye (2001), melyekből egy páratlanul eleven alkotói portré rajzolódik ki. A műhelytitkok és a személyes élettörténetek egy a költészetet a legszemélyesebb kérdések megválaszolására tett kísérlet részeiként bontakoznak ki az olvasó előtt. Megjelenés: 2019. május 15. |
| forrás: | www.magveto.hu |
2019. május 23., csütörtök
JEL és RITMUS az Artézi Galériában
SI
A kiállítás honlapja:
http://www.artezi.hu/
További információ:
Németh Géza
Figyelemreméltó
kiállítással folytatódik az óbudai Artézi Galéria kortárs képzőművészek
alkotásait bemutató sorozata. A június 12-ig látogatható tárlaton 4
festő és három textiles egyéni hangvételű munkái kapcsán gondolkodhatunk
a művészet ágak átjárhatóságán, a szigorú műfaji határok
megszüntetésén, a közös nyelv kialakításán.
A magyar modern művészetben már a hetvenes években mintaadókká váltak azok a textilművészek, akiknek a művei nemcsak saját szakmájuk megszokott törvényei szerint készültek, hanem a tágabb képzőművészet nyelvén és műfajaiban szólították meg a nézőket (például Szenes Zsuzsa, Szilvitzky Margit, Attalai Gábor). Az általuk teremtett szemlélet és ezáltal a hagyományok megújítói az Artézi Galériában szereplő textilművészek (mindhárman a Magyar Iparművészeti Egyetemen tanulták szakmájukat).
Kelemen Katalin – Ferenczy Noémi –díjas – pamutvásznon, vegyes technikával rögzítette jeleit, kollázsain ugyanaz a szín és formavilág, mint a textiljein.
Orient Enikő textiltervező festett textiljei mellett plasztikákat mutat be. E. Szabó Margit szőnyegszövő és gobelinkészítő textiljei vegyes technikával, többféle anyag hasznosításával készültek, egyszerre hoz létre síkbeli és térbeli alakzatokat.
A kiállítás rendezője, Laukó Pál harmonikus egységbe illesztette a különféle műfajokat és természetes módon kapcsolat össze textilesek és festők munkáit. Ő maga papírnyomatait mutatja be, melyek figurativitás és nonfigurativitás határán egyensúlyoznak.
Németh Árpád vászonra festett olajképein jelentős szerepe van a faktúráknak, a színeknek, nem a látványhoz kötődik, inkább hangulatokat fejez ki eszközei segítségével. Németh Géza titokzatos tájai a nagyméretű vásznain tele vannak utalásokkal a konkrét földre, mely félelem és kíváncsiság szövetsége, bizalom és elmúlás párhuzama. A Munkácsy Mihály-díjas Kováts Albert festő, grafikus, művészeti író, a Magyar Festő Társaságának elnőke. Hálózatait, úthait, labirintusait fegyelmezett kompozícióba rendezi, a látottak keltette asszociációk sokrétegűek, gazdagok.
Németh Géza, az Artézi Galéria tulajdonosa, működtetője a katalógus előszavában a bemutatott művek sokfélesége kapcsán hangsúlyozza: „Egyetlen érték maradt, a saját igazságunk keresése.”. Ehhez is útravalóul szolgálnak a textil, papír, vászon alapú művek és plasztikák.
A kiállítást 2019. június 12-ig látogatható
Rajkó Andrea Fenya
A magyar modern művészetben már a hetvenes években mintaadókká váltak azok a textilművészek, akiknek a művei nemcsak saját szakmájuk megszokott törvényei szerint készültek, hanem a tágabb képzőművészet nyelvén és műfajaiban szólították meg a nézőket (például Szenes Zsuzsa, Szilvitzky Margit, Attalai Gábor). Az általuk teremtett szemlélet és ezáltal a hagyományok megújítói az Artézi Galériában szereplő textilművészek (mindhárman a Magyar Iparművészeti Egyetemen tanulták szakmájukat).
Kelemen Katalin – Ferenczy Noémi –díjas – pamutvásznon, vegyes technikával rögzítette jeleit, kollázsain ugyanaz a szín és formavilág, mint a textiljein.
Orient Enikő textiltervező festett textiljei mellett plasztikákat mutat be. E. Szabó Margit szőnyegszövő és gobelinkészítő textiljei vegyes technikával, többféle anyag hasznosításával készültek, egyszerre hoz létre síkbeli és térbeli alakzatokat.
A kiállítás rendezője, Laukó Pál harmonikus egységbe illesztette a különféle műfajokat és természetes módon kapcsolat össze textilesek és festők munkáit. Ő maga papírnyomatait mutatja be, melyek figurativitás és nonfigurativitás határán egyensúlyoznak.
Németh Árpád vászonra festett olajképein jelentős szerepe van a faktúráknak, a színeknek, nem a látványhoz kötődik, inkább hangulatokat fejez ki eszközei segítségével. Németh Géza titokzatos tájai a nagyméretű vásznain tele vannak utalásokkal a konkrét földre, mely félelem és kíváncsiság szövetsége, bizalom és elmúlás párhuzama. A Munkácsy Mihály-díjas Kováts Albert festő, grafikus, művészeti író, a Magyar Festő Társaságának elnőke. Hálózatait, úthait, labirintusait fegyelmezett kompozícióba rendezi, a látottak keltette asszociációk sokrétegűek, gazdagok.
Németh Géza, az Artézi Galéria tulajdonosa, működtetője a katalógus előszavában a bemutatott művek sokfélesége kapcsán hangsúlyozza: „Egyetlen érték maradt, a saját igazságunk keresése.”. Ehhez is útravalóul szolgálnak a textil, papír, vászon alapú művek és plasztikák.
A kiállítást 2019. június 12-ig látogatható
Rajkó Andrea Fenya
A kiállítás honlapja:
http://www.artezi.hu/
További információ:
Németh Géza
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)