A KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ, készülő dokumentumfilm dr Scheiber Sándorról

SI

Dr. Scheiber Sándor (1913 – 1985) professzor – főrabbi úrról a budapesti Rabbiszeminárium volt igazgatójáról készítünk dokumentum filmet. Szeretnénk, ha önök is támogatnák ezt a különleges és hiánypótló vállalkozást.

A film címe: A KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ

(Egy magyar zsidó tudós: Scheiber Sándor) dokumentumfilm 2x25 percben

Kérjük, amennyiben lehetősége van támogatni a film elkészítését, az alábbi

bankszámlára küldje a támogatását:

Villányi Microtrade Kft

Bank neve: K&H Bank

Bankszámlaszám: HU80 1040 4027 8676 6750 7755 1000

Megjegyzésben kérem beírni: Scheiber Sándor film támogatása.

500.000.- Ft támogatás esetén a filmen szerepeltetjük név szerint a támogatók listáján.

Támogatását előre is köszönjük.

Budapest, 2019. December 28.

Tisztelettel:

Villányi András

ügyvezető - producer

A KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ

Egy magyar zsidó tudós: Scheiber Sándor

dokumentumfilm 2x25 percben

A kétrészes dokumentumfilm Scheiber Sándor (1913 – 1985) életének, személyének korunkra is kiható aspektusára koncentrál: Scheibernek a változó történelmi, társadalmi körülmények következtében kialakult szükség és kényszer szülte közösségépítő tevékenységét és annak eredményeit kívánja bemutatni.

Jóllehet Scheiber Sándorról, a nyelvész, irodalomtörténész, nyelvtudományok doktora, néprajzkutató, a pesti később Országos Rabbiképző Intézet igazgatójáról, évekkel korábban, a Magyar Televízió az IPV Filmstúdió gyártásában készített már egy ismeretterjesztő filmet, de ez napjainkra feledésbe merült. A XX. sz. második felének magyarországi történetében viszont kevés olyan személyiséget találunk, akinek társadalomépítő tevékenységére azt mondhatjuk, a Széchenyiékhez hasonlítható.

A jelen alkotásnak az a célja, hogy bemutassa a tudós, kiváló szervező képességekkel rendelkező, ismert közéleti ember mögött meghúzódó személyt, a magánembert, a családja, tanítványai, egyáltalán embertársai között élő különleges embert.

 „Amikor a vészkorszak elmúltával a kevéske túlélők nagy része világgá ment, kis része mégiscsak hazatért szülőföldjére, akkor Scheiber Sándor elhatározta, hogy mindennek ellenére újjáéleszti a magyar neológ zsidóságot. Nyakába vette az országot, fölkereste a megmaradt, vagy összeomlott zsinagógákat, az életükbe visszailleszkedni próbáló túlélőket és minden módon segítséget nyújtott nekik, hogy újjászervezzék közösségeiket, építsék föl, avassák fel újra zsinagógáikat, folytassák hitéletüket és egyáltalán: szedjék rendbe az életüket.

Az ötvenes évekkel kezdődő társadalmi torzulások a magyar neológ zsidóságot is elbizonytalanították, és amikor 1956. októberében kitört a forradalom és kinyíltak a határok, nagy részük újra csak világgá ment családostul, rabbistul az elődök nyomában.” (Fazekas Lajos)

Lényegében az utolsó pillanatban vagyunk, hogy találkozhassunk azokkal a személyekkel, akik még a vele való személyes találkozás őrzői, vagy emlékét ezen személyek leszármazottai, utódai családi hagyományként, történetként viszik tovább.

A filmalkotás megvalósítása során szeretnénk felkutatni és interjút készíteni a még élő kortársakkal, egykori tanítványokkal. Ez az érintettek életkorából adódóan fölöttébb sürgető feladat, és az oral history nyújtotta visszaemlékezések pótolhatatlan értéket képviselnek. Maga a film rendezője, Fazekas Lajos is látogatta Scheiber professzor óráit, de Benedek István Gábor író, újságíró, vagy éppen Kárpáti György a film társ-rendezője is értékes adalékokkal szolgálhatnak. Szándékaink szerint felkeresnénk az egyes helyeket, ahol Scheiber közösség-visszaépítő tevékenysége során megfordult.

A filmalkotás nagy számban igyekszik bemutatni archív felvételeket, hanganyagokat, mozgóképeket és fotókat, különös tekintettel Villányi András Scheiber munkásságát, tevékenységét illusztráló gazdag fotó- és a hangtárára.

Az alkotók szándéka szerint a dokumentarista feldolgozás mellett a mai igényeknek megfelelően animált és fikciós jelenetek teszik a mai néző számára „fogyaszthatóvá” a filmalkotást. Életre kelnek egyes meghatározó momentumok Scheiber életéből, mint pl. az elmaradt búcsú a kamaszkori első szerelmétől

             Országjárása, a budapesti Anna Frank Gimnázium megalapítása, a balatonfüredi táborozások a zsidó fiúk és lányok részére.

A film várható költsége kb. 10 millió forint.

A filmalkotás reményeink szerint széles érdeklődésre tarthat számot, és nem csupán az Scheiber által kutatott területek, és általában a 20. századi magyar történelem iránt érdeklődők számára nyújthat értékes információkat, hanem Scheiber Sándor kiemelkedő emberi kvalitásai révén példaképül szolgálhat a fiatalok számára.

Bálint Sándor

„Abban az időben, amikor Bálint Sándort, a katolikus néprajztudóst megfosztották egyetemi katedrájától és naponta beidézték a rendőrségre. Scheiber Sándor összecsomagolt könyveket, iratokat, munkát és leutazott Szegedre. Látogatását nem jelezte előre. Megérkezett Bálint Sándorhoz, aki az ajtót kinyitva meglátta bőrönddel, csomagokkal Scheibert.

- Mi történt Sándor? -  Semmi - felelte Scheiber - csak van egy-két intézni valóm itt Szegeden, és arra gondoltam, talán befogadsz pár napra.  Így lakott hetekig Bálint Sándornál, hogy a nehéz időkben ne legyen egyedül a barátja.”

Nem tudok mesélni

Betegsége hónapjaiban történt. Fal felé fordulva fekszik, Kun utcai lakásában, abban a kis utcai szobában, ahol majd meghal 1985. március 3-án. Lili mellette van.

-  Miért emészted magad, Sanyi? Mesélj inkább. Mit szólnál hozzá, ha bekapcsolnék egy magnót, és arra mesélnéd a történeteidet, amiken olyan jókat szoktunk nevetni?

 - Közönség nélkül nem megy - feleli Scheiber.

- Hát nem vagyok én elég neked közönségnek, Sanyikám? - kérdezte Lili.

- Nem tudok mesélni – suttogja lemondóan –, ahhoz hangulat kell!

                                        

A filmalkotás megvalósítása érdekében összeállt alkotócsoport tagjai:

FAZEKAS LAJOS, Balázs Béla-, valamint a civil alapítású Szkíta Aranyszarvas- díjas filmrendező

Játékfilmesként és televíziós filmek, illetve filmsorozatok rendezőjeként számos filmalkotás fűződik a nevéhez. Játékfilmjei közül a legnagyobb vissza-hangot kiváltó alkotása a Defekt című film volt, televíziós sorozatai közül pedig a Kisváros.

BENEDEK ISTVÁN GÁBOR, író, újságíró, több napilap- és folyóirat vezető munkatársa, majd harminc könyv szerzője.

Legfontosabb díjai: A Miskolci TV-fesztivál "zsűri díja" (1984); Rózsa Ferenc-díj (1988), Munka Érdemrend bronz fokozata (1997),  Aranytoll (2010)

KÁRPÁTI GYÖRGY, filmrendező, egyetemi tanár, a filmalkotás társ-rendezője

Egy játékfilmet, számtalan rövidfilmet, dokumentumfilmet és – főleg orvosi tárgyú – szakfilmet készített. Legismertebb ezek közül bizonyára a Születésünk titkai c. televíziós műsor, és folytatásai, a Czeizel-sorozatok (1976–)

NÁDORFI LAJOS, Balázs Béla- díjas operatőr

Megszámlálhatatlan dokumentumfilm, ismeretterjesztő film és tévéműsor, 3 tévéjáték és 2 tévéfilm operatőre, vezető operatőre, illetve rendező-operatőre. Munkássága során húsznál több különböző díjban, szakmai elismerésben részesült, amelyek közül a legkiemelkedőbb a 2019-ben elnyert 
Balázs Béla- díj.

VILLÁNYI ANDRÁS, fotóművész, a filmalkotás producere

Fotóművészként több mint 100 kiállítása volt, több önálló fotóalbum, és számos könyv fénykép illusztrációs anyaga fűződik a nevéhez. Filmproducerként a négy részes „Kántorok” c. dokumentumfilmet jegyzi. 

Villányi András