Szentpétervár
és az Ermitázs kincsei a mozivásznon
December
12-től érkezik a mozikba A művészet templomai sorozat legújabb része, amely
látványos felvételekkel átfogó képet nyújt a világ egyik legnagyobb múzeuma, az
Ermitázs történetéről és páratlan gyűjteményéről, valamint a múzeumnak otthont
adó Szentpétervár kultúrtörténeti nevezetességeiről.
A múzeummal és annak igazgatójával, Mihail
Pjotrovszkijjal szoros együttműködésben készült, Ermitázs – A művészet ereje címmel mozikba
kerülő film újszerű nézőpontból, átfogó módon idézi fel Szentpétervár és az
Ermitázs három évszázadon átívelő történelmét I. Péter orosz cártól és a város
megalapításától kezdve a szenvedélyes műgyűjtő Nagy Katalin pompával teli
udvarán, I. Sándor Napóleonnal szembeni győzelmén és az 1917-es forradalmon át
egészen napjainkig. Bemutatja, hogy miként alakult ki a Nagy Katalin első
gyűjteményének otthont adó, Remete-laknak (franciául Hermitage) nevezett
épületrészből a világ egyik legnagyobb múzeuma, amelynek 22 kilométernyi
folyosóján, félezer termében és leltáraiban több millió művészeti és történelmi
kincset őriznek.
A Klimt és Schiele – A szecesszió
születése c. filmet is jegyző Michelle Mally rendezésében Toni Servillo,
A nagy szépség Európa–filmdíjas sztárja kalauzolja végig a nézőket az
évente 3 millió látogatót vonzó múzeum csodálatos épületegyüttesén és
csarnokain, bemutatva többek között a Téli Palotát, az Ermitázs Színházat, a
Raffaello Loggiát és a hősök arcképcsarnokát a napóleoni háborúk honvédőiről. A
múzeumi séta során a falakon látható remekműveken megelevenednek Európa
művészetének nagy korszakai Leonardótól Raffaellóig, Van Eyck-től Rubensig,
Tizianótól Rembrandtig. A klasszikus festmények mellett a Vezérkar épületének
kortárs művészeti szekciójában olyan 20. századi remekművek is megjelennek,
mint a Scsukin- és Morozov-kollekció, amely a világ legnagyobb
Matisse-gyűjteményét foglalja magába.
A látványos felvételeken során a nézők
látogatást tehetnek a Sztaraja Derevnya restaurációs és műkincs-leltározó
központban is, amely egyedülálló régészeti kincseknek ad otthont. Az Ermitázs
falain kívül megannyi történelmi emléket és urbanisztikai különlegességet őrző város
tárul fel a nézők előtt - egy hely, ahol kultúra és művészet évszázadok alatt
egymásra találhatott. Különleges hajnali, nappali és esti fények mellett
feltárulnak Szentpétervár jellegzetes látványosságai is, mint a Nyevszkij
sugárút, a Péter–Pál Erőd, a Nagy Pétert ábrázoló „Bronzlovas” vagy a hömpölygő
Névára tekintő nemesi rezidenciák.
A film újszerű megközelítésben, átfogó módon
mutatja be az Észak Velencéjének is nevezett Szentpétervár gazdag
kultúrtörténeti vonatkozásait. A történelmi, művészettörténeti és urbanisztikai
nézőpontokon túl Dosztojevszkij, Puskin, Gogol munkásságának felelevenítésével
megjelenik a filmben az irodalom és költészet, Csajkovszkij, Prokofjev,
Korszakov és Sosztakovics kapcsán a zeneművészet, a Hattyúk tava néhány
jelenetén keresztül pedig a klasszikus orosz balettművészet is. A kifejezetten
mozivászonra készült alkotásban a kamerahasználatnak és vágásnak köszönhetően
szinte megelevenedik a pezsgő kulturális és művészeti élet, ami évszázadok óta
az egyik legfőbb vonzerejét adja a városnak.
A film december 12-től látható a hazai
mozikban, eredeti (olasz, orosz, angol) nyelven, magyar felirattal. Budapesten
az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte számos további
helyszínen, többek között Szegeden, Kecskeméten, Debrecenben, Pécsett, Tapolcán
és Miskolcon is bemutatják, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
* * *
