Új bemutatónk - január 23-tól műsoron
További vetítések az Urániában
| |||||||||||||||||||
Művészeti Filmklub az Art+ Cinemában
| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Művészeti Filmklub a Várkert Bazárban
|
2020. január 21., kedd
A művészet templomai - Januári ajánló, Művészeti Filmklub a Várkert Bazárban
S
2020. január 19., vasárnap
Paul Gauguin élete és művészete a mozivásznon
SI
pannonia-entertainment.com
Az elveszett
paradicsom nyomában – Paul Gauguin élete és művészete a mozivásznon
Január 23-tól
érkezik a mozikba A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat legújabb
epizódja, amely Paul Gauguin életét és művészetét mutatja be, felelevenítve a
festő hosszú utazását, ami az egyik legnagyobb modern művésszé tette őt.
1891. április
1-jén, 43 éves korában Paul Gauguin elhagyta Marseille-t és a csendes-óceáni
Tahiti felé indult, hogy megtalálja a földi paradicsomot. Vajon valóban
rátalált? Létezett-e az a tiszta, érintetlen világ, amelyet a festményein
látunk? A művészet templomai sorozat Gauguin Tahitin – Az elveszett
paradicsom címmel mozikba kerülő új epizódja a művészet örök lázadójának
utazását követi nyomon az élet esszenciájának nyomában, Párizstól a Breton
partvidéken át Tahitiig és a Markézi-szigetekig.
De ki is volt Paul
Gauguin valójában, és miért nyűgözte le ennyire a trópusok világa? A film a
festő Tahitin és a Markézi-szigeteken írt, Noa-Noa című könyve,
levelezései és a közreműködő szakértők segítségével átfogó képet fest Gauguin
kalandregénybe illő életéről és művészetéről, amely nagy hatást gyakorolt az
európai festészetre, olyan modern irányzatoknak adva lendületet, mint a
szintetizmus és a posztimpresszionizmus. Az alkotás végigköveti Gauguin
gyermekkorát, amelyből több évet Peruban töltött, ifjúkori éveit, amikor
tengerészként bejárta a világot, majd bemutatja, hogyan ismerkedett meg jómódú
tőzsdeügynökként a festészettel, és végül miként adta fel a művészet iránt
fellobbant szenvedélye miatt polgári, majd családi életét.
A nyughatatlan
Gauguin időről időre ráeszmélt, hogy a modern városi élet nyüzsgéséből és a
korszak festészetét uraló impresszionizmusból egyaránt kiútra kell találnia,
hogy megtalálja a saját hangját, ezért többször is elhagyta Párizst. A
bretagne-i Pont-Avenben olyan kiemelkedő művei születtek, amelyek már magukon
hordozták a rá jellemző stílusjegyeket, mint a Látomás prédikáció után:
Jákob harca az angyallal (1888) és a Sárga Krisztus (1889). Idővel
azonban még különlegesebb, távolibb tájakra vágyott, hogy felkutathassa a
művészet legősibb formáit, s végül 1891-ben útnak indult a földgolyó távoli
sarkába, Francia-Polinéziába. Ahogy a film rendezője, Claudio Poli is elmondta
egy interjúban, Gauguinnek le kellett győznie kezdeti csalódottságát, amikor a
nyugati világ hatásait és sebeit magán viselő Tahitivel találkozott, és tovább
kellett keresgélnie a szigetvilág távolabbi sarkaiban, ahol még megtalálhatta
az „elveszett paradicsom” nyomait, buja és érintetlen tájaival, színeivel,
lakóival. Az ekkoriban már szegénységtől és betegségektől nyomorgó Gauguinnek
szüksége volt mindehhez egyedülálló művészi látásmódjára is, amely segített
felülemelkedni a kiábrándító valóságon. Ahogy ő fogalmazott: „Le kellett
hunynom a szemem, hogy elkezdjek látni”.
A Gauguin
Tahitin c. filmben a művész által hőn szeretett helyi lakosok segítségével
fedezhetjük fel azokat a mára legendássá vált egzotikus tájakat és útvonalakat,
amelyek Gauguin világhírűvé vált festményeit inspirálták. Meglátogathatjuk
azokat a helyeket, ahol a bambuszból és levelekből saját maga által ácsolt
házakban olyan fényeket és színeket fedezett fel, amelyek örökre megváltoztatták
a modern művészetet. Megismerhetjük az őslakosok gátlásoktól mentes
érzékiségét, ami oly nagy hatással volt a festőre, hogy feladta érte korábbi
életét. A film arra is rávilágít arra az ellentmondásra is, hogy bár a világ
zajától távol akart kerülni, lélekben mégiscsak ragaszkodott a gyökereihez:
Gauguin egyetlen műve sem maradt Tahitin, nagy részüket maga a művész juttatta
vissza Európába. Utolsó hátrahagyott képeit a helyi püspök megsemmisítette,
obszcénnek minősítve azokat, Európában és a nagyvilágban azonban hamarosan
óriási kultusza lett a képeinek. Festményei sorsára is jellemző ez a kettősség:
a civilizációtól távolra menekülve megalkotott remekművei ma
szinte kivétel nélkül a legmodernebb amerikai metropoliszokban lelhetők fel,
hatalmas nemzetközi múzeumokban, ahol évente emberek milliói csodálják meg
őket, vágyakozva a mindennapokból való kilépésre.
A mozikba kerülő
alkotás a festő életének európai állomásai és Francia-Polinézia szigetvilága
mellett ezekbe a múzeumokba is ellátogat, a New York-i Metropolitan Museum of
Art, a chicago-i Art Institute of Chicago, a washingtoni National Gallery of
Art és a bostoni Museum of Fine Arts Gauguin-gyűjteménye is megjelenik a
vásznon. A sorozatra jellemző részletgazdag közeli felvételeken megelevenednek
a festő különböző korszakai, a kezdetektől a Bretagne-i éveken át a polinéz és
tahiti időszakig, amelyek egy egészen sajátos stílusban teljesedtek ki:
szokatlan, szinte már természetellenes színhasználata a lélek finom rezdüléseit
jelenítette meg olyan csúcsműveiben, mint 300 millió dolláros rekord áron
elkelt Nafea faa ipoipo? (Mikor házasodsz meg?, 1892) vagy a közel 4
méter széles Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk? (1897)
A film január
23-tól érkezik a mozikba, Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik,
emellett országszerte számos további helyszínen, többek között Szegeden,
Pécsett, Miskolcon, Szombathelyen is műsoron lesz, magyar felirattal, a
Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Pannonia entertaintment pannonia-entertainment.com
2020. január 18., szombat
A Rózsavölgyi Szalon műsora 2020. február hónapban
SI
rozsavolgyi.hu
Műsor
2020. február
-
1. szombat18:00
-
1. szombat21:00
-
2. vasárnap15:00
-
2. vasárnap19:30
-
4. kedd18:00
-
4. kedd21:00
-
5. szerda18:30
-
6. csütörtök19:30Jean-Marie ChevretAmazonok – Három év múlva
- Náray Erika
- Györgyi Anna
- Auksz Éva
- Ozsgyáni Mihály
- Varga Ádám
- Sztarenki Pál
-
7. péntek19:30Széllel szembe - poénok és poémák
- Jordán Tamás
-
8. szombat17:00Grecsó KrisztiánMellettem elférsz
- Pogány Judit
- Sipos Vera
- Sztarenki Dóra
- Őze Áron
- Ozsgyáni Mihály
- Sütő András
-
9. vasárnap15:00
-
10. hétfő19:30
-
11. kedd19:30
-
12. szerda19:30
-
13. csütörtök19:30
-
14. péntek19:30
-
15. szombat16:00
-
15. szombat19:30
-
17. hétfő19:30Hindi BrooksRomance.com
- Molnár Piroska
- Jordán Tamás
- Sipos Vera
- Erdélyi Timea
- Domokos Zsolt
- Formán Bálint
-
18. kedd19:30
-
19. szerda19:30
-
20. csütörtök19:30„Szülőfalum, Pest”
- Fesztbaum Béla
-
21. péntek19:30
-
22. szombat15:00
-
23. vasárnap15:00
-
24. hétfő19:30
-
26. szerda19:30
-
27. csütörtök19:30
-
28. péntek19:30
-
29. szombat16:00
-
29. szombat19:30
2020. január 15., szerda
A Ráth György-villában, frissen restaurált műkincs látható
SI
Január 17-től látható először Budapesten Antonio Tempesta különleges festménye, mely egy hajszálvékony drágakő lap mindkét oldalán ábrázol egy-egy ószövetségi jelenetet. A mester a lápisz lazuli nevű kőzet természetes mintázatait is integrálta a festménybe, mely még varázslatosabbé teszi az alkotást. Az Iparművészeti Múzeum újonnan felfedezett és frissen restaurált műkincse péntektől tekinthető meg a Ráth György-villában,
Január 17-től látható először Budapesten Antonio Tempesta különleges festménye, mely egy hajszálvékony drágakő lap mindkét oldalán ábrázol egy-egy ószövetségi jelenetet. A mester a lápisz lazuli nevű kőzet természetes mintázatait is integrálta a festménybe, mely még varázslatosabbé teszi az alkotást. Az Iparművészeti Múzeum újonnan felfedezett és frissen restaurált műkincse péntektől tekinthető meg a Ráth György-villában,
Néhány
éve bukkant fel az Iparművészeti Múzeum egyik raktárában a 17. századi
Róma jelentős művésze, Antonio Tempesta egyik különleges alkotása. Az
elmúlt évek kutatásai tisztázták a műtárgy
múzeumba kerülésének, majd leltárból való törlésének történetét. Ezzel
párhuzamosan megkezdődött a drágakő lapra (lápisz lazuli) festett mű
körültekintő restaurálása is. Az alig egy milliméter vastag, néhol a
fényt is áteresztő kőlap mindkét oldalán egy-egy
ószövetségi jelenet látható és az alapként szolgáló színes kőzet
mintázata is az ábrázolások szerves részét képezi.
A titokzatos és egyben lenyűgöző alkotás péntektől megtekinthető a Ráth György-villa új időszaki kiállításán.
A művel együtt látható lesz Jankovich Miklós hatalmas műgyűjteményének
néhány kivételes ötvöskincse, melyek Tempesta képéhez hasonlóan a 17.
század főúri Wunderkammerjeibe illő darabok.
Drágakőre festve
Antonio Tempesta újonnan felfedezett képe(i) az Iparművészeti Múzeumban
Antonio Tempesta (1555 körül – 1630):
-
A Paradicsomkert Éva teremtésével (recto)
- Átkelés a Vörös-tengeren (verso)
1622–1624 körül
Olaj, lápisz lazuli; ébenfa és ében árnyalatúra színezett diófa keretben, gyöngyház berakásokkal
Restaurátorok
Festmény: Kuna Ágnes (Szépművészeti Múzeum)
Keret: Szabóné Szilágyi Mária, Orosz Péter (Iparművészeti Múzeum)
A kiállítás kurátora: Gálos Miklós
Antonio
Tempesta kiállított képe több szempontból is különleges műalkotás. A
festmények esetében megszokottól eltérően nem vászonra vagy fatáblára,
hanem drágakő lapra, lápisz lazulira készült.
A kő Afganisztán területéről származik – a 17. században e ritka
kőzetnek ez volt az egyetlen ismert lelőhelye. A vékony, alig egy
milliméter vastag, még a fényt is áteresztő kőlap ráadásul mindkét
oldalán festve van, egy-egy ószövetségi jelenetet tárva a
szemlélő elé. A két ábrázolás azonban nem csupán festői munka. Az
alapként szolgáló színes kőzet mintázatával és kőzetzárványaival maga is
az ábrázolások szerves részét képezi. A kép gyöngyház berakásos kerete
is szokatlannak számít a bonyolult, keresett formájú
képmező miatt.
A
műtárgy 2016 januárjában romos állapotban bukkant fel az Iparművészeti
Múzeum egyik raktárában. Szétesett keretének berakásai mind hiányoztak, a
festmények alapjául szolgáló kő számos apró
darabra tört össze. A kőlap nemcsak törött, de hiányos is volt. A
festett felület mintegy ötödét kitevő hiányokat gipsz kiegészítések
pótolták, rajtuk az eredeti kép művészi színvonalától élesen elütő,
igénytelen festéssel. A tárgy a múzeumi nyilvántartásban
nem szerepelt. Az elkövetkező évek kutatásai során sikerült tisztázni a
kép múzeumba kerülésének, majd leltárból való törlésének történetét. A
mindennek ellenére szerencsés módon fennmaradt képnek sikerült
meghatároznunk festőjét és nagy valószínűséggel eredeti
megrendelőjét is. Az Iparművészeti Múzeum Baráti Köre nagylelkű
támogatásának köszönhetően mindezzel párhuzamosan zajlott az a
restaurálás, amelynek eredményeképpen az elfeledett műtárgy
visszanyerhette eredeti ragyogását.
A
kép festője, a firenzei születésű, de Rómában alkotó Antonio Tempesta a
17. század első évtizedeinek elismert művésze volt. Hírnevét elsősorban
grafikái biztosították. Különféle állatokat,
csatákat ábrázoló metszeteit, nagyszabású bibliai és történeti
sorozatait még Németalföldön is másolták. Működésének másik fontos
területét jelentették a főúri megbízók számára különféle színes
kőlapokra készített képei. Ezeket az alkotásait ma olyan neves
gyűjtemények őrzik, mint a párizsi Louvre vagy a bécsi
Kunsthistorisches Museum, de római nemesi gyűjteményekben és
magántulajdonban is találkozhatunk velük. A budapesti Szépművészeti
Múzeumban őrzött, szintén a zsidók vörös-tengeri átkelésének jelenetét
ábrázoló,
ovális mészkőbreccsa lapra készült festményhez Magyarországon
másodikként csatlakozik az Iparművészeti Múzeum eddig ismeretlen képe.
Tempesta műve az Iparművészeti Múzeumban
Tempesta
festménye 1962-ben került ki az Iparművészeti Múzeum leltárából. Ekkor
zajlott az a nagy revízió, amely az 1956-os forradalom során a múzeum
gyűjteményét ért veszteségeket vette számba.
Azonban semmilyen forrás nem bizonyítja, hogy a kép sérülései ebből az
időből erednek.
Tempesta
festménye 1944-ben a Nemzeti Múzeumból került az Iparművészeti Múzeumba
a két intézmény anyagának részleges cseréje során. A képet a 19. század
harmincas éveitől őrizte a Nemzeti
Múzeum. Ekkor vásárolták meg a jeles műgyűjtő, Jankovich Miklós
(1772–1846) hatalmas és sok területet felölelő gyűjteményét. Jankovich
gyűjteményéről megvásárlásakor több leltárkönyv készült, amelyek közül
az első a festményeket, valamint a kőből, fából és
elefántcsontból készült faragványokat tartalmazza. Ennek eddig
azonosítatlan első tétele a most felbukkant képet írja le:
Fekvő
formátumú, áttetsző kép, achátra festve, itáliai munka a 16. századból,
egyik oldalán a Paradicsomkert, másik oldalán a Fáraó átkelése a Vörös
tengeren.
E
leírás egyetlen zavaró eleme az achát említése, azonban leltárkönyve
tanúsága szerint Jankovich több esetben is összekeverte e két kőzetet.
Ahogy
sok más esetben, itt sem tudható, honnan jutott Jankovich a képhez. Nem
lehetetlen azonban, hogy Tempesta műve azonos a bécsi császári
gyűjtemények, azon belül az ún. Geistliche Schatzkammer
1758-ban leírt törött lápisz lazuli képével.
Jankovich
Miklós egykori gyűjteményének most kiállított ötvöstárgyai Tempesta
képéhez hasonlóan a 17. század főúri Wunderkammerjeibe illő darabok.
Természet adta anyagukat, a tengeri csiga
házát, a strucctojást vagy a kókuszdiót ötvösművű foglalat avatja
műalkotássá. Az ámulatot keltő hatásról ez esetben is az önmagukban
ellentétes kategóriák, a természeti tárgyaknak (naturalia) és a művészi
tehetség kiemelkedő darabjainak (artificialia) tökéletes
összeolvadása gondoskodik.
forrás:
Iparművészeti Múzeum
Ráth György -villa
Kiállítások, amelyek 2019-ben nyíltak és még láthatók
SI
Mai Manó Ház - Nobuyoshi Araki – Érzelmes utazás (2020.01.19-ig)
Műcsarnok - Keleti Éva - Élet/Kép (2020.02.02-ig)
Mai Manó Ház - Nobuyoshi Araki – Érzelmes utazás (2020.01.19-ig)
„Az én fotóim sokat beszélnek” – mondja Araki. Azt is mondja: „Ha az ember élete unalmas, a fotói is unalmasak lesznek.” A
japán fotós munkáiból készült tárlat pont annyira szerteágazó
témájában, amilyen maga az élet, habár minden mindennel
összekapcsolódik. A feleségéről, Yoko-ról készült nászutas képek
mellett, a halálos ágyához vitt rózsacsokor, kikötözött lányok,
meztelenség, prostituáltak helyezik kontrasztba egy élet minden
elkattintott pillanatát. A Mai
Manó falai előtt sétálva, a 80. életévében járó művész abszurditása és
érzelmessége úgy tud zavarba ejtő lenni, hogy közben kifacsarja belőlünk
az elismerést.
A
Műcsarnokban az elmúlt 60 év kultúráját és élettel teli pillanatait
nézhetjük végig Keleti Éva képein keresztül. Az 50-es évektől napjainkig
betekintést nyerünk mindenbe, ami színház, irodalom vagy zene.
Sztárportrék, arcképek, táncfotók, riportok, egy szóval zamatos
életképek sorakoznak a kiállítótérben.Keleti Éva fotóművész
harminc év után újrakezdte és 88 évesen ismét aktívan fényképez. Sokakat
felkeresett egykori kedves modelljei közül, köztük a kaposvári négyes
ikrek közül még élő három fivért, de olyan hírességeket is, mint Orosz
Adél vagy Gálvölgyi János.
Szépművészeti Múzeum - Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora (2020.02.16-ig)
A
Szépművészeti Múzeum elrepít bennünket Peter Paul Rubens és kora
flamand festészetének világába, az európai művészet barokk fellegvárába.
Negyven nagy közgyűjteményből, köztük a párizsi Louvre-ból, a
szentpétervári Ermitázsból, a madridi Pradóból, a washingtoni és a
londoni National Galleryből összesen 120 mű kerül bemutatásra a
tárlaton.A kiállításon Rubens mintegy harminc és Van Dyck
csaknem húsz remekműve mellett más flamand mesterek kiváló alkotásait is
megtekinthetik a látogatók.
Vintage Galéria - Maurer Dóra - Ahogy tetszik (2020.01.10-ig)
A
Vintage Galériában Maurer Dóra utóbbi években alkotott műveiből készült
válogatást mutatnak be. A tárlat címe az életmű egyik legfontosabb
műcsoportjára, a Quod libet-képek sorozatára utal. Történeti
perspektívából nézve a kifejezés olyan zenemű, amely az ellenpont eszközeivel
több különböző, főképp jól ismert dallamot kombinál. A cím - amely
latin jelentés az ahogy tetszik - sokkal inkább vonatkozik egy alkotói
módszerre és alapállásra, amelyet játékossággal párosuló kísérletezőkedv
jellemez.
Fontos
megemlíteni, hogy idén nyílt meg a Tate Modernben Maurer Dóra
retrospektív kiállítása, amely nemcsak a művész életműve, hanem
általában a hazai képzőművészet nemzetközi elismerése szempontjából is
mérföldkőnek tekinthető.
forrás: https://www.bpartweek.hu/hu/magazin/7-remek-kiallitas-ami-itt-maradt-2019-bol/
2020. január 8., szerda
Gauguin Tahitin A Művészet Templomai filmsorozat legújabb epizódja
SI
Az elveszett paradicsom nyomában – Gauguin élete és művészete a mozivásznon
1891-ben Paul Gauguin elhagyja Marseille-t, és a Csendes-óceán felé indul, hogy megtalálja a földi paradicsomot. Vajon valóban megtalálta-e? Létezett-e az a tiszta, érintetlen világ, amelyet festményein látunk?
A művészet templomai sorozat 2020. január 23-tól mozikba kerülő új epizódja a művészet örök lázadója utazását követi nyomon az élet és művészet esszenciájának nyomában, Párizs, Bretagne és Edinburgh városán át Tahitiig és a Markézi-szigeteki – a hosszú utat, ami végül az egyik legnagyobb modern művésszé tette őt.
A másfél órás filmben a művész által hőn szeretett helyi lakosok segítségével felfedezhetjük azokat a mára legendássá vált területeket és útvonalakat, amelyek Gauguin világhírűvé vált festményeit inspirálták. Meglátogathatjuk azokat a helyeket, ahol a bambuszból és levelekből saját maga által ácsolt házakban olyan fényeket és színeket fedezett fel, melyek örökre megváltoztatták a művészetét, és megismerhetjük az őslakosok gátlásoktól mentes érzékiségét is, ami oly nagy hatással volt a festőre, hogy feladta érte korábbi életét.
A rendező, Claudio Poli szerint Gauguinnek le kellett győznie kezdeti csalódását, amikor a nyugati világ hatásait és sebeit magán viselő Tahitivel találkozott, és tovább kellett keresgélnie a szigetvilág távolabbi sarkaiban, ahol még megtalálhatta és az utolsó pillanatban – színeivel, lakóival, buja tájaival – megörökítette az „elveszett paradicsom nyomait”. Mindehhez szükség volt egyedülálló művészi látásmódjára, amely felül tudott emelkedni a kiábrándító valóságon. Ahogy Gauguin fogalmazott: „Le kellett hunynom a szemem, hogy elkezdjek látni”.
A film arra is rávilágít, hogy Gauguin egyetlen műve sem maradt Tahitin, nagy részüket maga a művész juttatta vissza Európába, utolsó hátrahagyott képeit pedig a helyi püspök semmisítette meg, obszcénnek minősítve azokat. Európában és a nagyvilágban azonban hamarosan óriási kultusza lett műveinek. Nemcsak a posztimpresszionista festészetre voltak nagy hatással, de az irodalomra is: Gauguin lett a szimbolisták, elsősorban Mallarmé kedvenc festője.
A Gauguin Tahitin – Az elveszett Paradicsom címmel mozikba kerülő alkotás a festő életének európai állomásai és Francia-Polinézia szigetvilága mellett az Egyesült Államok legnevesebb múzeumaiba is ellátogat, ahol Gauguin mesterműveinek többségét őrzik: a New York-i Metropolitan Museum of Art, a chicago-i Art Institute of Chicago, a washingtoni National Gallery of Art és a bostoni Museum of Fine Arts Gauguin-gyűjteményei is megelevenednek a vásznon a sorozatra jellemző részletgazdag közeli felvételeken.
A film január 23-tól érkezik a mozikba, Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte számos további helyszínen, többek között Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Szombathelyen műsoron lesz, magyar felirattal, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
A művészet templomai: Gauguin Tahitin – Az elveszett paradicsom
színes, feliratos olasz ismeretterjesztő film, 90 perc, 2019 (12)
Rendező: Claudio Poli
Forgatókönyv: Marco Goldin, Matteo Moneta
Főszereplő: Adriano Giannini (narrátor), Caroline Boyle-Turner, Paul Yeou Chichong
Zene: Remo Anzovino
Operatőr: Lorenzo Giromini, Alessio Viola
Vágó: Claudio Poli
1891-ben Paul Gauguin elhagyja Marseille-t, és a Csendes-óceán felé indul, hogy megtalálja a földi paradicsomot. Vajon valóban megtalálta-e? Létezett-e az a tiszta, érintetlen világ, amelyet festményein látunk?
A művészet templomai sorozat 2020. január 23-tól mozikba kerülő új epizódja a művészet örök lázadója utazását követi nyomon az élet és művészet esszenciájának nyomában, Párizs, Bretagne és Edinburgh városán át Tahitiig és a Markézi-szigeteki – a hosszú utat, ami végül az egyik legnagyobb modern művésszé tette őt.
A másfél órás filmben a művész által hőn szeretett helyi lakosok segítségével felfedezhetjük azokat a mára legendássá vált területeket és útvonalakat, amelyek Gauguin világhírűvé vált festményeit inspirálták. Meglátogathatjuk azokat a helyeket, ahol a bambuszból és levelekből saját maga által ácsolt házakban olyan fényeket és színeket fedezett fel, melyek örökre megváltoztatták a művészetét, és megismerhetjük az őslakosok gátlásoktól mentes érzékiségét is, ami oly nagy hatással volt a festőre, hogy feladta érte korábbi életét.
A rendező, Claudio Poli szerint Gauguinnek le kellett győznie kezdeti csalódását, amikor a nyugati világ hatásait és sebeit magán viselő Tahitivel találkozott, és tovább kellett keresgélnie a szigetvilág távolabbi sarkaiban, ahol még megtalálhatta és az utolsó pillanatban – színeivel, lakóival, buja tájaival – megörökítette az „elveszett paradicsom nyomait”. Mindehhez szükség volt egyedülálló művészi látásmódjára, amely felül tudott emelkedni a kiábrándító valóságon. Ahogy Gauguin fogalmazott: „Le kellett hunynom a szemem, hogy elkezdjek látni”.
A film arra is rávilágít, hogy Gauguin egyetlen műve sem maradt Tahitin, nagy részüket maga a művész juttatta vissza Európába, utolsó hátrahagyott képeit pedig a helyi püspök semmisítette meg, obszcénnek minősítve azokat. Európában és a nagyvilágban azonban hamarosan óriási kultusza lett műveinek. Nemcsak a posztimpresszionista festészetre voltak nagy hatással, de az irodalomra is: Gauguin lett a szimbolisták, elsősorban Mallarmé kedvenc festője.
A Gauguin Tahitin – Az elveszett Paradicsom címmel mozikba kerülő alkotás a festő életének európai állomásai és Francia-Polinézia szigetvilága mellett az Egyesült Államok legnevesebb múzeumaiba is ellátogat, ahol Gauguin mesterműveinek többségét őrzik: a New York-i Metropolitan Museum of Art, a chicago-i Art Institute of Chicago, a washingtoni National Gallery of Art és a bostoni Museum of Fine Arts Gauguin-gyűjteményei is megelevenednek a vásznon a sorozatra jellemző részletgazdag közeli felvételeken.
A film január 23-tól érkezik a mozikba, Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte számos további helyszínen, többek között Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Szombathelyen műsoron lesz, magyar felirattal, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
A művészet templomai: Gauguin Tahitin – Az elveszett paradicsom
színes, feliratos olasz ismeretterjesztő film, 90 perc, 2019 (12)
Rendező: Claudio Poli
Forgatókönyv: Marco Goldin, Matteo Moneta
Főszereplő: Adriano Giannini (narrátor), Caroline Boyle-Turner, Paul Yeou Chichong
Zene: Remo Anzovino
Operatőr: Lorenzo Giromini, Alessio Viola
Vágó: Claudio Poli
2020. január 7., kedd
Rózsavölgyi Szalon műsora 2020. január
SI
-
9. csütörtök19:30
-
10. péntek19:30
-
11. szombat18:00
-
11. szombat21:00
-
12. vasárnap18:00
-
12. vasárnap21:00
-
13. hétfő19:30Hindi BrooksRomance.com
- Molnár Piroska
- Jordán Tamás
- Sipos Vera
- Erdélyi Timea
- Domokos Zsolt
- Formán Bálint
-
14. kedd19:30
-
15. szerda18:00
-
15. szerda21:00
-
16. csütörtök18:00
-
16. csütörtök21:00
-
17. péntek19:30
-
18. szombat17:00Jean-Marie ChevretAmazonok – Három év múlva
- Náray Erika
- Györgyi Anna
- Auksz Éva
- Ozsgyáni Mihály
- Varga Ádám
- Sztarenki Pál
-
20. hétfő19:30
-
21. kedd19:30
-
22. szerda19:30
-
23. csütörtök19:30Grecsó KrisztiánMellettem elférsz
- Pogány Judit
- Sipos Vera
- Sztarenki Dóra
- Őze Áron
- Ozsgyáni Mihály
- Sütő András
-
24. péntek19:30
-
25. szombat15:00
-
26. vasárnap15:00
-
27. hétfő19:30
-
28. kedd19:30
-
29. szerda19:30Jean-Marie ChevretAmazonok – Három év múlva
- Náray Erika
- Györgyi Anna
- Auksz Éva
- Ozsgyáni Mihály
- Varga Ádám
- Sztarenki Pál
-
30. csütörtök19:30
-
31. péntek19:30
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)