Az
alapkutatás esetében nem az a jó kérdés, hogy mi fog a kasszába kerülni
a következő években, hanem az, hogy mi volt a hasznunk a korábbi
alapkutatási eredményekből az elmúlt években. Bár az MTA
kutatóintézet-hálózatában dolgozó kutatók elsősorban alapkutatással
foglalkoznak, eredményeik alapján az elmúlt években is sok olyan
alkalmazott kutatás indult el, amelyeknek köszönhetően új termék vagy
alkalmazás született. Ezekből gyűjtött össze tizenegyet az mta.hu.
Túl a moszathegyen
A
múlt század 70-es, 80-as éveiben az algák túlszaporodása (eutrofizáció)
következtében a Balaton vízminősége jellemzően kedvezőtlen volt. (Az
algásodás nemcsak az algák mennyiségének, hanem az összetételének
változását is eredményezte: új fajok jelentek meg, régiek pedig
visszaszorultak, ami a tó ökoszisztémáját is veszélyeztette.) Az
algásodás megszüntetésében jelentős szerepet játszottak az MTA Balatoni
Limnológiai Intézet kutatói: az intézet munkatársai már a 70-es években
kimutatták, hogy az eutrofizáció kiváltó oka a tó magas foszfortartalma.
Az 1980-as évek első felében többek között e vizsgálatokra alapozva és
az intézet kezdeményezésére egy sor balatoni nagyberuházás csökkentette a
tó foszforterhelését.
Jog: a gyakorlat
A
jogszabályok előkészítése nem csupán az Országgyűlésben folyik. A
jogtudósoknak is fontos szerepük van a törvénykezés folyamatában. Az MTA
Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének kutatói
valamennyi rendszerváltozás utáni alkotmányozási kezdeményezést –
ideértve Magyarország Alaptörvényének megalkotását is – részletes és
kidolgozott szakmai anyaggal támogatták. A szakemberek ezenkívül
gyakorlatilag minden nagy jogági alapkódex – így például a Polgári
Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv vagy a közigazgatási eljárásról
szóló törvény – megalkotásában tevékenyen részt vettek, és a
jogszabályok gyakorlati alkalmazását részletes kommentárok megírásával
segítették elő.
Rovarvágyak csapdájában
A
mezőgazdasági termelők számára létfontosságú a kártevők elleni hatékony
küzdelem. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet
korábbi és jelenleg is folyó alapkutatásainak gyakorlati hasznosítása
eredményeként 2017-ben mintegy 200 csapdakészítmény állt a hazai és külföldi termelők rendelkezésére.
2017-ben újdonságként új csapdakészítményeket vezettek be a káposztalégy (Delia radicum) fogására, továbbá feromoncsapdákat a selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectabilis) és a hazánkban még nem honos, invazív bagolylepkefajok (Spodoptera exigua, S. littoralis) fogására. A csapdák iránt Kína is érdeklődött.
Aeroszolgáltatások
Az
MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban olyan levegőszennyezettség-mérő
optikai lézeres részecskeszámláló berendezéseket fejlesztettek ki,
melyek a levegőben lebegő szilárd és cseppfolyós részecskék (aeroszolok)
koncentrációját, méreteloszlását és optikai paramétereit mérik. A
Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetben készített műszerek voltak
abban a buszban, amely mobil környezetvédelmi állomásként a
vörösiszap-katasztrófa után a helyszínen monitorozta a környék
levegőjét. (A levegő állapotát Budapesten és néhány ipari vállalat,
valamint a repülőtér környékén is vizsgálják.)
Sikértörténet
Az
MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetében külön
osztály foglalkozik a kalászos gabona – búza, durumbúza, árpa,
tritikálé, tönköly, tönke, alakor, beleértve a zabot is – nemesítésével
és kutatásával. Az elmúlt évtizedekben 100 őszibúza-, 8 őszi durumbúza-,
5 tritikálé-, 2 őszi zab-, 1 tavaszi zab-, 1 tönkölybúza-, 2 alakor-, 1
tönke- és 1 őszi árpafajta született, a kutatók emellett több
tritikálé-, őszi durumbúza-, tönkölybúza-, tavaszi árpa- és zabfajta
honosításában is részt vettek. E fajták vetésterülete évente több
százezer hektár Magyarországon, de több fajtát más európai országokban
és Kanadában is termesztenek. További információk a témáról.
Tűpontos diagnózis
Az
egészségügyi szűrések jelentőségével ma már mindenki tisztában van. A
hatékony módszerek kidolgozásában az alapkutatásoknak is fontos a
szerepük. Ez történt abban az esetben is, amikor az MTA
Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet és az Országos
Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) kutatói a vörösvérsejtek
felszínén található egyik transzportfehérje új változatára bukkantak. Az
ABCG2 nevű fehérje szerepet játszhat a köszvény kialakulásában,
valamint a rákos daganatok gyógyszer-rezisztenciájában. A kutatók
kifejlesztettek egy egyszerű, ujjbegyszúráson alapuló módszert a
vörösvértestek felszíni fehérjéinek mennyiségi meghatározására, mely
segíthet a betegségekre való hajlam és a gyógyszerek káros
mellékhatásainak előrejelzésében.
Paks aeterna
Az
atomerőművek biztonságos üzemeltetése is elképzelhetetlen az
alapkutatási eredmények nyomán kifejlesztett technológia nélkül. Az MTA
Atommagkutató Intézetében gyártott eszközökkel monitorozzák például
Pakson bizonyos radioaktív izotópok levegőbe és vízbe való kibocsátását.
Az
MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai pedig a meglévő paksi
blokkok biztonságos üzemeltetését segítik, és biztosítják az új blokkok
létesítéséhez szükséges műszaki-tudományos hátteret.
Hold, sugár
Az
MTA Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Csoportja által
fejlesztett műszerek részt vesznek majd a NASA új Orion űrhajójának
első, egyelőre emberek nélküli Hold körüli próbarepülésén. A MARE
(MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérletben az MTA EK passzív,
vagyis energiaellátást nem igénylő detektorcsomagokkal vesz részt,
amelyek mérik, hogy milyen jellegű és mekkora sugárzásra kell majd
felkészülniük az űrhajósoknak a Hold körüli térségben. Az Űrdozimetriai
Csoportban készült a Pille dózismérő rendszer is, melyet a Nemzetközi
Űrállomáson jelenleg is használnak.
Hogyan írjuk?
Az
MTA Nyelvtudományi Intézetének egyik hagyományos tevékenysége a nyelvi
tanácsadás. Ezt egészítette ki 2013-ban egy korszerű technológián
alapuló internetes szolgáltatással. A helyesiras.mta.hu című,
ingyenesen elérhető, egyedülálló helyesírási tanácsadó portál mára
központi forrása lett a magyar helyesírás területein való
tájékozódásnak. 2018-ban 1,8 millió látogató több mint 4,4 millió
automatikus tanácsot kért itt.
Amit a Kárpát-Pannon-térségről tudni kell
Kordokumentum, egyúttal fontos nemzeti szimbólum, amely méretével és tartalmával is tekintélyt parancsoló – ez Magyarország Nemzeti Atlasza, amelynek új kiadását 2018-ban mutatták be. Magyarország Nemzeti Atlasza (MNA)
ezt megelőzően 1989-ben, a rendszerváltozás előtti pillanatban jelent
meg, hagyományosan kormányzati támogatással. Az atlasz elkészítését
akkor is a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte, még Szentágothai
János elnöksége alatt, 1983-ban. Lovász László elnöksége alatt az atlasz
új kiadásának tartalma a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével
készült. A munkában számos kormányzati szerv, háttérintézmény és egyetem
vett részt.
Az
először hatezer példányban megjelent kiadvány nyomdaköltségeit az EMMI
vállalta, és a terjesztését is támogatta. Az ajándékként felajánlott
háromezer kötet a tárca közreműködésével jutott el a hazai és határon
túli magyar tannyelvű közép- és felsőoktatási intézményekhez. Az új
kiadás első kötete a sorozat következő darabjaival együtt nem csupán
Magyarországra, hanem a Kárpát-medencére és annak szomszédságára (a
Kárpát–Pannon-térségre) – tehát 12 ország kb. félmillió
négyzetkilométernyi területére és 34 ezer településére – vonatkozóan
mutatja be a természet, a társadalom és a gazdaság térszerkezetét.
Nemzeti kincseink nyomában
A
magyar történettudomány egyik legjelentősebb adósságát pótolta a magyar
uralkodókoronázások és a Szent Korona 16–19. századi históriájának
forrásokra építő, szisztematikus feltárásával az MTA „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport.
2012-es megalakulása óta a hazai gyűjtemények mellett Ausztriában,
Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban,
Spanyolországban és Szlovákiában végeztek levéltári és múzeumi
alapkutatásokat. A kutatócsoport eredményeit eddig mintegy 300
publikációban és közel 20 saját kötetben és kiadványban tette közzé,
A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című film nyolcnyelvű DVD-változata 2019. január elején jelent meg.
|
