Május 19-től újra
mozivásznon látható minden idők legtöbb Oscar-díját nyert filmalkotása, az
1959-ben készült Ben Hur. A grandiózus filmeposzt Budapesten a Puskin moziban
és országszerte számos további helyszínen, digitálisan restaurált kópiáról
vetítik.
A 2001: Űrodüsszeia, a Volt egyszer egy vadnyugat és A Keresztapa után egy újabb
mozitörténeti klasszikus tér vissza a vászonra a Pannonia Entertainment
kultuszfilm-sorozatában. A közel hatvan évvel ezelőtt, Lew Wallace azonos című
regénye alapján készült Ben Hur a történelem egyik legizgalmasabb
korszakának, a Római Birodalom virágzásának és Jézus korának monumentális
feldolgozása - és ma már maga is történelem.
A Ben Hur
korának legnagyobb költségvetésű szuperprodukciójaként minden tekintetben
grandiózus volt. Elkészítésében ötvenezer közreműködő és nyolcezer statiszta
vett részt, és mivel akkoriban még nem létezett számítógépes grafika, szinte
minden díszletet felépítettek. A Róma melletti több mint 140 hektáros területen
zajló forgatáshoz 300 építményt, köztük tíz háztömbnyi „Jeruzsálemet” emeltek,
egymillió kelléket, százezer öltözéket és ezer páncélt gyártottak. A
Földközi-tenger partjáról 40 ezer tonna fehér homokot szállítottak Rómába, a
tengeri csata jeleneteihez pedig egy mesterséges tavat és komplett hajókat
építettek. A legendás kocsiverseny nagyjelenetének arénáját egy éven át építették
és több mint kétszáz óriási kőszobrot faragtak ki hozzá. A díszletek és
jelmezek költségei akkora összeget tettek ki – csak az aréna 1 millió dollárba
került – amelyet ma már egyetlen hollywoodi produkció sem vállalna, bár tény,
hogy a CGI korában erre kevésbé is van szükség, mint akkoriban. A közel nyolc
hónapig tartó feszített tempójú forgatáson az akkor vadonatúj, a szokásosnál
jóval részletgazdagabb és szélesebb képet ad 70mm-es technikával dolgoztak, a
méregdrága kamerákkal és speciális lencsékkel rögzített felvételekhez összesen 340 km hosszúságú
filmszalagot használtak fel.
A William Wyler
rendező és Sam Zimbalist producer irányításával dolgozó hatalmas stáb végül
olyan művet alkotott, amely maga a
nagybetűs MOZI. Hatalmas ívű történetvezetése, epikus zenéje és kivételes
látványvilága kitörölhetetlenül beivódott a mozgóképkultúrába. A Charlton
Heston főszereplésével készült,
filmeposz a korszak legsikeresebb filmjének bizonyult, minden addigi
bevételi rekordot megdöntött és a televízió térhódítása miatt már-már a csőd
szélén álló Metro-Goldwin-Mayer stúdiót megmentette az összeomlástól. Számtalan
elismerése mellett 11 Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb film, a legjobb
rendező és a legjobb főszereplő kategóriájában. Ezzel 38 esztendeig tartó rekordot
állított be, amelyet felülmúlni azóta sem sikerült, csak megismételni. A Ben
Hur különleges hazai vonatkozása, hogy 11 Oscar-díja közül az egyiket Rózsa
Miklós magyar zeneszerző grandiózus filmzenéjéért kapta. További magyar
vonatkozásai a filmnek, hogy leghíresebb jelenete, a mai napig
lélegzetelállító, Golden Globe-különdíjjal elismert kocsiverseny a második
stábot vezető Andrew Marton (Marton Endre) akciórendező nevéhez fűződik,
Ben-Hur hófehér lovai pedig a híres lipicai ménesből érkeztek. Az 1959-ben
készült filmet hazánkban csak jóval később, 1982-ben mutatták be először.
Több mint fél évszázaddal az eredeti amerikai és 34 évvel magyarországi
bemutatója után, 2016.
május 19-től a Ben Hur limitált
vetítéssorozat keretében néhány hétre visszatér a hazai mozikba. Budapesten a
Puskin moziban eredeti nyelven, magyar felirattal, Szegeden, Pécsett,
Debrecenben, Szentendrén és Nagykanizsán pedig magyar szinkronnal vetítik. Erre
az extra-szélesvásznú, pazar látványvilágú mozira különösen igaz a mondás: aki
nem látta nagy vásznon, nem is látta igazán!
A film digitális felújításának különlegessége, hogy jelenleg elérhető
legmodernebb, ún. 8K szkennelési technikával készült, az eredeti 70mm-es
negatív képkockáit a HD felbontás 16-szorosát jelentő pixelszámmal dolgozták
fel, hogy a lehető legjobban megközelítsék az eredeti film minőségét. A
restaurációt Warner Bros laborja végezte a film 50. évfordulójához
kapcsolódóan, 1 millió dolláros büdzséből. A film közel 400.000 képkockájának
egyenkénti feldolgozása végül két év csúszással, 2011-re fejeződött be, első
alkalommal a 49. New York-i Filmfesztiválon mutatták be a nagyközönségnek.
Mozivásznon azóta csak ritkán, egy-egy fesztivál keretében lehetett látni
szerte a világban.
* * *
Film adatlap
Ben Hur
színes, feliratos, amerikai történelmi kalandfilm, 212 perc, 1959 (16)
színes, feliratos, amerikai történelmi kalandfilm, 212 perc, 1959 (16)
A grandiózus
filmeposz a történelem egyik legizgalmasabb korszakának, a Római Birodalom
virágzásának és Jézus korának monumentális, kalandos feldolgozása, és ma már
maga is történelem…
szereplők:
Júda Ben-Hur – Charlton Heston
Messala – Stephen Boyd
Quintus Arrius – Jack Hawkins
Esther – Haya Harareet
Sheik Ilderim – Hugh Griffith
Miriam – Martha Scott
Tirzah – Cathy O’Donnell
Simonides – Sam Jaffe
Sextus – André Morell
Tiberius – George Relph
Pontius Pilatus – Frank Thring
Balthasar – Finlay Currie
Drusus – Terence Longdon
Júda Ben-Hur – Charlton Heston
Messala – Stephen Boyd
Quintus Arrius – Jack Hawkins
Esther – Haya Harareet
Sheik Ilderim – Hugh Griffith
Miriam – Martha Scott
Tirzah – Cathy O’Donnell
Simonides – Sam Jaffe
Sextus – André Morell
Tiberius – George Relph
Pontius Pilatus – Frank Thring
Balthasar – Finlay Currie
Drusus – Terence Longdon
rendező: William
Wyler
író: Lew Wallace
forgatókönyvíró: Karl Tunberg, Lew Wallace, Gore Vidal, Maxwell Anderson, S.N. Behrman
zeneszerző: Rózsa Miklós
operatőr: Robert Surtees
jelmeztervező: Elizabeth Haffenden
producer: Sam Zimbalist, William Wyler
executive producer: Sol C. Siegel, Joseph Vogel
látványtervező: William A. Horning, Edward C. Carfagno, A. Arnold Gillespie
vágó: Margaret Booth, John D. Dunning, Ralph E. Winters
író: Lew Wallace
forgatókönyvíró: Karl Tunberg, Lew Wallace, Gore Vidal, Maxwell Anderson, S.N. Behrman
zeneszerző: Rózsa Miklós
operatőr: Robert Surtees
jelmeztervező: Elizabeth Haffenden
producer: Sam Zimbalist, William Wyler
executive producer: Sol C. Siegel, Joseph Vogel
látványtervező: William A. Horning, Edward C. Carfagno, A. Arnold Gillespie
vágó: Margaret Booth, John D. Dunning, Ralph E. Winters
Díjak:
Oscar-díj (1960) –
Legjobb film: Sam Zimbalist
Oscar-díj (1960) – Legjobb férfi főszereplő: Charlton Heston
Oscar-díj (1960) – Legjobb rendező: William Wyler
Oscar-díj (1960) – Legjobb operatőr: Robert Surtees
Oscar-díj (1960) – Legjobb férfi mellékszereplő: Hugh Griffith
Oscar-díj (1960) – Legjobb jelmeztervezés: Elizabeth Haffenden
Oscar-díj (1960) – Legjobb látványtervezés: William A. Horning, Edward C. Carfagno
Oscar-díj (1960) – Legjobb vizuális effektusok: A. Arnold Gillespie
Oscar-díj (1960) – Legjobb hang
Oscar-díj (1960) – Legjobb eredeti filmzene: Rózsa Miklós
Oscar-díj (1960) – Legjobb vágás: John D. Dunning, Ralph E. Winters
Oscar-díj (1960) – Legjobb férfi főszereplő: Charlton Heston
Oscar-díj (1960) – Legjobb rendező: William Wyler
Oscar-díj (1960) – Legjobb operatőr: Robert Surtees
Oscar-díj (1960) – Legjobb férfi mellékszereplő: Hugh Griffith
Oscar-díj (1960) – Legjobb jelmeztervezés: Elizabeth Haffenden
Oscar-díj (1960) – Legjobb látványtervezés: William A. Horning, Edward C. Carfagno
Oscar-díj (1960) – Legjobb vizuális effektusok: A. Arnold Gillespie
Oscar-díj (1960) – Legjobb hang
Oscar-díj (1960) – Legjobb eredeti filmzene: Rózsa Miklós
Oscar-díj (1960) – Legjobb vágás: John D. Dunning, Ralph E. Winters
Golden Globe-díj
(1960) Legjobb film (dráma kategóriában)
Golden Globe-díj (1960) William Wyler (legjobb rendező)
Golden Globe-díj (1960) Stephen Boyd (legjobb férfi epizodista)
Golden Globe-különdíj (1960) Andrew Marton (a szekérverseny rendezéséért)
Golden Globe-díj (1960) William Wyler (legjobb rendező)
Golden Globe-díj (1960) Stephen Boyd (legjobb férfi epizodista)
Golden Globe-különdíj (1960) Andrew Marton (a szekérverseny rendezéséért)
BAFTA-díj (1960) –
Legjobb film: William Wyler
David di
Donatello-díj (1961) díj legjobb külföldi film
Grammy-jelölés
(1961) Rózsa Miklós (legjobb filmzene)
New York-i
Filmkritikusok díja (1959) legjobb film
