2016. november 27., vasárnap

Soul Exodus Filmpremier

SI


Soul Exodus című filmet, az V. Budapesti Zsidó Filmfesztivál keretében mutatták be.
A mozi, melyben négy amerikai és egy orosz klezmer zenész elhatározza, hogy felkutatják európai gyökereiket, hogy ráleljenek zenéjük eredetére, és hogy szüleik, nagyszüleik múltján keresztül jobban megismerjék saját magukat és saját zsidóságukat is.
Ez a film az identitáskeresésről szól. A film rendezője, Bereczki Csaba és producere, Sándor Pál. A film 2016. december 15-étől látható országosan a hazai mozikban.
Valamikor réges-régen, a 20. század elején élt egy legendás klezmer zenész és mesélő, Nazaroff herceg. A legtöbb ember nem hisz a létezésében, de a film öt szereplője azonban biztosan igen, ahogy abban is, hogy valódi herceg volt. Elképzelték maguknak, a képzelet pedig olykor erősebb, mint a valóság. Nazaroff bennük él.

A Brothers Nazaroff nevű, tradicionális klezmer zenét játszó alkalmi formáció tagjai – Michael Alpert, Dan Kahn, Psoy Korolenko, Bob Cohen, Jake Shulman-Ment – elismert amerikai és orosz zenészek, akik a világ különböző városaiból származnak: New Yorkból, Párizsból, Berlinből, Moszkvából és Budapestről. Elhatározzák, hogy felkutatják európai gyökereiket, hogy ráleljenek zenéjük eredetére, és hogy szüleik, nagyszüleik múltján keresztül jobban megismerjék saját magukat és saját zsidóságukat is. Az igazság foglakoztatja őket, az a titok amint a zenéjükön keresztül szüntelen keresnek, ugyanakkor nem tudnak szabadulni a gondolattól, hogy valami örökre elmúlik. Nem is fogadják el ezt, ezért szüntelen utaznak, muzsikálnak. Szabadok, és az zenéjük is az. Bereczki Csaba (Életek éneke) legújabb filmjének főhősei egyfajta fordított exodusként utaznak nyugatról keletre, mindvégig hajón utaznak, New Yorkból Párizsba, majd a Dunán Budapestre, végül Romániába és Moldovába. Az őseik is hajón érkeztek egykoron Ellis Islandre, most ők is hajón érkeznek őseik földjére.
A Soul Exodus forgatókönyvírója és rendezője Bereczki Csaba, fényképezte Nemes Tibor, producer Sándor Pál.
A Soul Exodus 2016. december 15-étől látható országosan a hazai mozikban a Mozinet Kft. Forgalmazásába
Rendező, forgatókönyvíró: Bereczki Csaba
Operatőr: Nemes Tibor
Vágó: Lemhényi Réka
Hang: Zányi Tamás
Zene: The Brothers Nazaroff
Főszereplők: Michael Alpert, Dan Kahn, Psoy Korolenko, Bob Cohen, Jake Shulman-Ment
Producer: Sándor Pál

Országos mozipremier: 2016. december 15.
Forgalmazó: Mozinet 
http://mandarchiv.hu
http://www.filmtett.ro/cikk/4374/bereczki-csaba-soul-exodus
http://www.filmtett.ro/film/5691/soul-exodus#video
http://zsifi.org/soul-exodus/
https://www.facebook.com/soulexodus/videos/vb.1451315648471426/1820825774853743/?type=2&theater

A Soul Exodus egyrészről egy szórakoztató és felemelő film, hiszen alanyainak életigenlése, életszeretete csak úgy sugárzik belőle, és ez a nézőre is átragad, tehát jó szívvel lehet ajánlani mindenkinek, aki ki akar kapcsolódni.
A wikipédia szerint a klezmer kelet-europai jiddis hangszeres tánczene. A klezmer szó egy régi héber hangszeres zenészt jelentő kifejezésből ered, és főként a kelet-európai zsidó kultúra népzenei együtteseire vonatkozik. A zenekarokban általában hegedű, cimbalom, nagybőgő, klarinét, harmonika, harsona, trombita, zongora hangszereken játszanak a zenészek.
A filmben rövid időre, láthatjuk Frank Londont is a klezmer nagy mesterét is. Aki szereti a klezmer zenét, tanulságos, érdekes, figyelemfelkeltő, humoros, elgondolkodtató film, kiváló zenészekkel, kiváló muzsikával. 


 
Bejegyezte: dátum:

2016. november 20., vasárnap

László Zsuzsa: Előzetes Neményi Lili portré-filmjéhez




Adásidő: 2016. november 28. 13 óra 35 perc, ismétlés: 2016. december 1. 24 óra.   M3-as csatorna

THÁLIA PAPNŐJE

Ezzel a címmel jelent meg 1984-ben az akkori televízióban Neményi Liliről készített portré-filmem.
 Nem volt könnyű, míg eljutottunk idáig.
 Számos hangversenyen konferáltam őt, s a műsorok szüneteiben remek beszélgetéseket folytattunk. Lilike sokat mesélt családjáról, gyerekkoráról, művészi pályájáról. Úgy éreztem, ez nem csupán rám tartozik, ezek az élmények a magyar kulturális élet dokumentumai. Lilike családja a 19. század közepétől „Thália szekerének lakója” –ként a magyar színházi élet alkotója volt.
Nehéz volt meggyőznöm a tv vezetőségét arról, hogy elkészíthessük a tervezett filmet. Mindenféle kifogás volt: már öreg, nem tud úgy énekelni, mint régen, kérdés, hogy lesz-e ebből érdekes műsor.
 Hogy hány éves volt akkor, azt pontosan soha nem lehetett tudni, ugyanis ahány lexikon volt, annyi dátum szerepelt születési éve megjelölésével. Az én számításaim szerint 1902-8 között születhetett, de erről soha nem kérdeztem, és nem is volt igazán fontos. Remek állapotban volt, kiváló fogalmazási készséggel megáldva, nem felejtett el semmit, ami a saját vagy a családja életében fontos volt.
 Szerencsére négy évvel halála előtt sikerült elkészíteni a filmet.
Végül is a tv vezetősége úgy döntött, hogy kérjünk fel egy filmrendezőt, hátha az segít majd a portréfilm elkészítésében.
Makk Károlyra esett a választás. Mi személyesen nem ismertük akkor még egymást. Elolvasta az általam írt forgatókönyvet, azt mondta rendben van, de előbb csak beszélgessünk Lilikével kamera előtt, azután majd meglátjuk tartjuk-e magunkat a forgatókönyvhöz, vagy más alakul ki. Korlátlanul kaptunk nyersanyagot – akkor még filmre forgattunk, nem volt elektronika, - kaptunk stábot, időt a forgatásra. Kértem, hogy Butsko György legyen az operatőr, Makk egyetértett velem. Felvonultunk Lilike lakásába a Madách téren. Ő leült a kanapéra, mi Makkal, vele szemben a földre, a szőnyegre. A kamerával mellettünk állt Gyuri, ott volt a világítás, az asszisztencia, a hangmérnök, a forgatás előtt még a sminkes is dolgozott, és amikor mindennel készen voltunk, elkezdtük a beszélgetést.
Makk nem szólt bele, azt mondta én kérdezzek közbe, ha valami kimaradt, hiszen jobban ismerem az egész életművet, mint ő.
Hétfőtől csütörtökig így forgattunk, majd Makknak el kellett mennie valahova külföldre, így az én irányításommal folytattuk a felvételt.  Amikor már szinte minden témát kimerítettünk, akkor kértem Lilikét, vegye fel az édesanyjától örökölt japán kimonót, hiszen a mama is játszotta fiatal korában Cso-cso-szánt, Lilinek pedig a legnagyobb és legsikeresebb szerepe volt a Pillangókisasszony. Amikor ott állt előttünk a kimondóban, akkor mintegy összefoglalásként gyönyörű mondatokkal örvendeztetett meg bennünket. Tudtam, hogy megvan a film befejezése.
De mivel kezdjük?
Leültettük Lilikét egy nagy fotelbe, mellé a szekrényre tettem a magnót, beleraktam a vele készült Vilja dal felvételt Lehár Víg özvegy c. operettjéből. Megkértem Gyurit, hogy, ha elindítom a zenét, ő vegye teljes közeliben a művésznő arcát, bármi történik, ő csak forgasson. Lilike azt hitte, hogy mi csak készülünk a felvételre és ábrándozva kezdte hallgatni a saját éneklését. Ahogy szólt a zene, egyre inkább átélte azt, s a végén elsírta magát és kirohant a fürdőszobába.
 Csodálatos lett a felvétel. Tudtam, hogy megvan a film kezdete.
Ezek után még lementünk Debrecenbe, hogy az ottani dokumentumokból rögzítsük, amire Lilike hivatkozott, majd itt Pesten a zárt archívumban a második világháború idején nyomtatott újságból felvettük a legfontosabb cikket. Még egy nagy feladat volt: a Pillangókisasszony nagyária nem volt meg a rádióban Lilikével, viszont egy NDK–beli vendégjátékán felvették lemezre. Ezt Berlinből sikerült megszereznem.
Makk visszajött külföldről, mondtam, hogy rövidesen kezdjük a vágást. Azt mondta rám bízza, ő nem ér rá, majd a végén megnézi, hogy mit csináltunk.
Közel 16 óra felvett anyagunk volt, ebből kellett az alig egy órás műsort összerakni. Czeilik Mária kiváló vágó kolléganőmmel egy hétig dolgoztunk, míg összeállt a film.
Először a szinkron-hangfelvételeket vágtuk meg, s azután kerültek be a vágó-képek. Az egyes témákat felirattal választottuk el, s ezek alá a Pillangókisasszony Zümmögő kórus részleteit tettük.
A legmerészebb próbálkozásom az volt, amikor a Vilja dal felvételét kicseréltem a Cso-cso-szán áriára. Zenetörténeti tanulmányaimból tudtam, hogy Lehár Puccinit tartotta példaképének, nagyon sokat tanult tőle, sok hasonló zenei építkezést komponált a saját műveiben. És csodák csodája a Pillangókisasszony nagy áriája olyan hosszú és épp oly érzelem gazdag volt, mint a Vilja dal!
Ahogyan Lilike ott ült a fotelban és hallgatta a zenét, ugyanolyan gondolatok sugárzottak az arcáról, mintha tényleg a Pillangókisasszony nagyáriát hallgatná, nem a Vilja dalt.
Hogy ez milyen tökéletes volt, az azt igazolja, hogy amikor Lilike megnézte a kész filmet, azt hitte, hogy ő tényleg a Pillangót énekelte, azt hallgatta, míg a felvétel készült.
Makk Károly is meg volt elégedve mindennel és azt kérte, hogy a végén a stáblistára ne írjuk ki, hogy ki milyen munkát végzett, hanem ABC sorrendben legyenek a nevek, őt se írjuk ki rendezőnek.
A filmet, azóta sokszor ismételték, egyszer még a Híradó moziban is vetítették.
Hogy hányban született Neményi Lili, azt a mai napig nem tudjuk, de azt igen, hogy a születésnapja november 28-án van.
Öröm számomra, hogy most ezen a napon újból láthatják az érdeklődők, és így emlékezhetünk a huszadik század nagyszerű művészére, Thália igazi papnőjére.
Remélem a mai nézőnek is élményt nyújt majd a film.

László Zsuzsa
 
Bejegyezte: dátum:

2016. november 11., péntek

László Zsuzsa: EMLÉKEZÉS





Itt világít az asztalomon a gyertya.
Ma egy éve hagyott itt bennünket minden idők legkiválóbb zongora-kísérője, művésztársunk, Gyarmati István.
Sok évtizedig szerkesztőként és műsorvezetőként dolgoztam vele koncerteken, televízióban, művelődési házakban.
Azóta sincs hozzá hasonló alkotó-társam!
Számos műsoromat csak vele tudtam igazán megbeszélni, az ő javaslatait megfogadva sikerült jobbnál jobb összeállítást megvalósítani.
Csodálkozva figyeltem, amikor az öltözőkben összefutottunk az előadókkal, s Pista próba nélkül, csak a kottába belenézve, máris képes volt színpadra menni. Hihetetlen zenei tudása, alkalmazkodó képessége volt. Alázattal kísérte a művészeket, akár prózai színészről, akár operaénekesről volt szó.
Legendás volt amerikai vendégszereplése Simándy Józseffel, ahol úgy kísérte a nagy tenorista Bánk bán áriáját, hogy tizenkét perces vastaps után sem tudták befejezni a műsort.
Immár több mint tíz éve jártunk ketten, és sok-sok művésztársunkkal az Ódry Színészotthonba is, hogy évente kétszer, októberben az idősek hetén és februárban, farsangkor, mindig felvidítottuk egykori kollégáinkat. Gyarmati István első szóra vállalta a fellépéseket, gázsi nélkül, hiszen az otthonnak nem volt erre anyagi lehetősége. Neki természetes volt, hogy segítsen, hogy jó műsort csináljunk.
Gyarmati István olyan váratlanul fejezte be földi pályafutását, hogy most, még egy év után sem tudjuk felfogni, hogy nem számíthatunk már rá.
Hihetetlen, hogy egy éve már nincs köztünk! Nagyon, nagyon hiányzik az egész magyar művész-társadalomnak!
Felesége, Éva asszony csodálatosan szép sírkövet állíttatott hamvai fölé. 
Drága Pista! Nyugodj békében, nem csak felvételeid maradtak ránk, hanem személyiséged is példa számunkra!

László Zsuzsa



 
Bejegyezte: dátum:

2016. november 7., hétfő

László Zsuzsa: Gyász




A magyar zenei élet, de az egész világ megdöbbenve vette tudomásul a
tragikus hírt: elhunyt Kocsis Zoltán.
Lehetetlen felmérni ma még, hogy ki is volt ez az egyetemes zseni, aki
olyan mértékben állt a zenei élet élén, hogy Amerikától Japánig nem volt
olyan kultúrember, aki ne tudta volna, hogy ki ő.
Egyik beszélgetésünk során azt mondtam neki, hogy büszke vagyok arra,
hogy egy században élhetek vele. Zavarba jött a dicsérettől. Zseni volt
és méltósággal, de szerényen viselte mérhetetlen nagyságát.
Még egy személyes élmény.
Amikor 25 évesen megkapta első Kossuth díját, engem a rádió elküldött
hozzá, hogy csináljak vele interjút. A Zeneakadémián találkoztunk. Én
cipeltem az akkor még szokásos, hatalmas UHER magnót, letettem az
asztalra, megpróbáltam beindítani, de nem sikerült. Akkor Kocsis Zoltán
azt mondta:" Adja ide, nézzük meg, mi lehet vele? Megpróbálom
megcsinálni." Hozzáfogott és pár perc múlva meggyógyította a
makrancoskodó szerkezetet. Sok tíz évvel később, amikor felidéztem ezt,
már nem emlékezett az egészre. Nekem életre szóló emlékem maradt, mint
ahogyan a meghallgatott koncertjei, valamint egy próbája a zenekarral,
ahol jelen lehettem, és egy sarokban figyelhettem, hogyan informál,
magyaráz, segít muzsikus társainak a mű kiváló előadásának elérésében.
Nyugodjon békében korunk csodálatos művésze, hiányát kérdés, hogy
sikerül-e pótolni?

László Zsuzsa
Bejegyezte: dátum:

2016. november 5., szombat

László Zsuzsa szerkesztette a Szellők Szárnyán Huszka Jenő emlékműsort az M3 adón


2016.november 6.


Sokak örömére megismétlik az M3 adón 2016. november 6-án 12 óra 10 perckor a
Magyar Televizió Huszka Jenőre emlékező műsorát a „Szellők szárnyán” –t.
A műsor szerkesztője az aranytollas újságíró, László Zsuzsa volt.
A díszleteket, jelmezeket, zenekart, énekkart, tánckart, és a korszak legkiválóbb művészeit felvonultató program résztvevői a tudásuk legjavát adták.
Még most is annyi kellemes élményt jelent a mai nézőknek, mint akkor a bemutató után.
Már régen nem hallottuk ezeket a szép melódiákat. Örömmel emlékeztünk vissza az ismerős dallamokra. Én még sokáig dúdoltam, azután is.

"Szellők szárnyán" - Huszka est a IV-es stúdióban

Operettfilm
(1985)

Huszka Jenő négy operettjének - Mária főhadnagy, Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő - legnagyobb slágerei hangoztak el a műsorban.

Forgatókönyv: Apró Attila és László Zsuzsa

Időtartam: 55 perc

Rendezte: Apró Attila

Műsorvezető: Bács Ferenc

Közreműködött:
Bács Ferenc; Pászthy Júlia; Tiboldi Mária; B. Nagy János; Oszvald Marika; Berkes János; Lehoczky Éva; Bende Zsolt; Palcsó Sándor; Zsadon Andrea; Jankovits József; Ötvös Csaba; Sass Sylvia; Horváth Bálint; Kovács Zsuzsa; Németh Sándor;

a Magyar Televízió tánckara (művészeti vezető Molnár Ernő);
Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara
Hidas Frigyes vezényletével. 
http://www.momus.hu/forum.php?act=thread&forumcat=438&follow=923
Kiegészítés a televízióban lejátszott operettfilm műsorához

"Szellő szárnyán" - Huszka est a IV-es stúdióban (1985)
Huszka Jenő a múlt század első évtizedeinek legnépszerűbb alkotója volt, s ennek megfelelően írta meg a bevezető szöveget, s választotta ki hozzá a megfelelő zeneszámokat László Zsuzsa.

Bács Ferenc színművész felvezetésével-ismertetésével bemutatásra került, „színházi” díszletben-jelmezben forgatott filmben a négy Huszka – blokk így következett egymásután:


1.) Huszka: Mária főhadnagy

Mária – Pászthy Júlia
Farkasházy Antónia – Tiboldi Mária
Jancsó Bálint – B. Nagy János
- Palotás (km. az MRT Tánckara)

2.) Huszka: Bob herceg

György (Bob) herceg – Berkes János
Annie – Oszvald Marika
Viktória hercegnő – Lehoczky Éva
Lord Lancaster – Bende Zsolt
Egy gárdista - Palcsó Sándor (km. a MRT Tánckara és Énekkara)

3.) Huszka: Gül baba

Leila – Zsadon Andrea (Km. a MRT Tánckara és Énekkara)
Gábor diák - Jankovits József
Mujkó - Ötvös Csaba

4.) Huszka: Lili bárónő

Lili bárónő - Sass Sylvia
Illésházy gróf – Horváth Bálint
Sasváry Clarisse – Kovács Zsuzsa
Remeteházi Galambos Frédi – Németh Sándor

Huszka Jenő
Zeneszerző, operettkomponista
Született:
1875. április 24. Szeged, Magyarország
Elhunyt:
1960. február 2. Budapest, Magyarország
Életének néhány részlete:
Adatok:
1880 - ötévesen fellép Szegeden,
1893 - Zeneakadémián Hubay Jenő, Koessler János növendéke
1896 - Huszka Jenő nemcsak az államtudományok, hanem a jog doktora is lesz,
           és zenei tanulmányait is sikeresen befejezi a Zeneakadémián
1897-1898 - Párizs, Lamoreaux zenekarában helyettes koncertmester
1898 ősz. - első színpadi műve: "Tilos a bemenet" c. énekes bohózat
1902. december 20. a "Bob-herceg" premierje a Népszínházban
Megismerkedett az akkor még ismeretlen Fedák Sárival, és számára írta következő darabját. Az 1902. december 20-án bemutatott Bob herceg hatalmas siker lett; ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön is műsorra tűztek.
1903 - "Aranyvirág" című operettjével nyílik meg a Király Színház
http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/f-j/huszkaelet.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/Huszka_Jen%C5%91

Gyere csókolj meg szaporán, tubicám... Kovács Zsuzsa Duett az operett másik
nagy BonVivant-jával, Németh Sándorral
https://www.youtube.com/watch?v=bSHr1PP4yJE
    
Forrás:
https://www.google.hu/search?q=Huszka+Jen%C5%91+kotta&client=firefox-b&tbm=isch&imgil=FZtajGH4mOO3DM%253A%253BtZSws6jRMEycuM%253Bhttp%25253A%25252F%25252Fkottakmindenmennyisegben.blogspot.com%25252F2010%25252F03%25252Fhuszkajeno.html&source=iu&pf=m&fir=FZtajGH4mOO3DM%253A%252CtZSws6jRMEycuM%252C_&usg=__9QNQB77MV_yE2tn3GKeJUdEXUYc%3D&biw=560&bih=341&dpr=2.5&ved=0ahUKEwj2_bvoxsXNAhUoEJoKHWxJC_0QyjcIMg&ei=t7dvV7bGK6ig6ATskq3oDw#imgrc=FZtajGH4mOO3DM%3A
https://muosz.hu/cikk.php?page=mozaik&id=6344&fo=2&iid=0
http://www.irodalmiradio.hu/femis/zene/kszerzo/h_menu/9huszka.htm
 
Bejegyezte: dátum:

2016. november 3., csütörtök

Kezdődik a Magyar Tudomány Ünnepe – élő közvetítés az MTA Székházából

SI
Kezdődik a Magyar Tudomány Ünnepe – élő közvetítés az MTA Székházából

Csütörtökön 10 órakor megkezdődik a Magyar Tudományos Akadémia egy hónapos országos rendezvénysorozata, a Magyar Tudomány Ünnepe. A programsorozat idei mottója: „Oknyomozó tudomány.” Az eseménysorozat tavalyi megújulása után idén is több ismeretterjesztő előadással várják az érdeklődőket az MTA Székházában. Az első előadást élőben láthatják – a téma a nyelv és az identitás a Kárpát-medencében.

Az élő közvetítés itt érhető el. Az ünnepélyes megnyitón először Lovász László, az MTA elnöke, majd Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese köszönti a hallgatóságot. Ezután díjátadások következnek; az előadás várható időpontja 10 óra 45 perc.
Az Akadémia egyik legfontosabb közfeladata, hogy ne csak művelje a tudományokat, de az eredményeket közvetítse is a nagyközönség felé. Ennek a tudománynépszerűsítő tevékenységnek a csúcspontja az egész országra, sőt határainkon túlra is kiterjedő programsorozat, a Magyar Tudomány Ünnepe.

Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen november 3-án ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokai egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság létrehozására. Hagyományosan ehhez a naphoz kötjük a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A jeles alkalomra emlékezve az MTA már 1997 óta szervez különböző rendezvényeket, 2003-ban pedig az esemény hivatalos rangra emelkedett: az Országgyűlés november 3-át a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította.

Az idei MTÜ nyitóelőadását Kiss Jenő nyelvtörténész, szociolingvista és Péntek János hungarológus, szociolingvista tartja csütörtökön délelőtt „A nyelv szerepe a Kárpát-medencei magyarság identitástudatában” címmel.

Az előadást további kilenc kiemelt rendezvény követi majd november 18-ig. November 7-től két héten át minden este aktuális, közérdeklődésre számot tartó kérdések legfrissebb kutatási eredményeit foglalják össze élvezetes, közérthető formában a téma neves szakértői. A 18.00 órakor kezdődő programok akár egy mozi vagy színház helyett is jó szívvel ajánlhatók.

Bartholy Judit és Veisz Ottó a klímaváltozásról és főként annak várható magyarországi hatásairól beszél, valamint arról, hogy készül-e válasz e kihívásra növénynemesítőink martonvásári boszorkánykonyhájában. Dávid Gyula a világegyetem tömegének jelentős részét kitevő, mégis láthatatlan sötét anyag alkotóelemeinek ered nyomába. Csapó Benő az oktatás hatékonyságát javító módszereket elemzi, és bemutatja a Magyar Tudományos Akadémia által 2016-ban elindított tantárgy-pedagógiai kutatási programot is. Az egyre többeket érintő autizmus kialakulásának hátterében álló okokat vizsgáló kutatások legfrissebb eredményeiről számol be Sperlágh Beáta. A könnyen elérhető információ függővé tehet – ez az alapgondolata Janszky József előadásának, aki kutatócsoportjával MRI-készülékkel vizsgálja, mi is zajlik az agyunkban, ha túlzottan „rákattanunk” valamire.

Korinek László izgalmas példák sorával mutatja be, hogyan jutott el a nyomozás tudománya a legegyszerűbb módszerektől a DNS-vizsgálatig, társelőadója, Pajcsics József pedig egy rejtélyes haláleset megítélését értékeli újra több mint negyven év távlatából. HIV, Ebola- és legújabban a Zika-vírus – mi lesz a következő? Harrach Balázs előadásából kiderül, hogy sokkal több a víruskörülöttünk, mint azt korábban sejtettük. Róna-Tas András a székely-magyar rovásírás eredetét boncolgatja, és egészen az Árpád-korig, sőt a honfoglalást megelőző időkbe viszi el hallgatóságát. Diákoknak szóló előadásában Benczúr András és Buttyán Levente a mesterséges intelligencia és a digitális adatok titkosításának világába kalauzolja el közönségét.

Az előadások ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. További információ és regisztráció a Magyar Tudomány Ünnepe 2016 folyamatosan frissülő honlapján, a tudomanyunnep.hu oldalon található.

November végén ismét kinyitják kapuikat az MTA kutatóhelyei is. Mi a matematika, és kik a matematikusok? Milyen jelek előzhetik meg és kísérhetik a földrengéseket? Hogyan élt az amerikai magyarok első nemzedéke egypennsylvaniai magyar bányászfaluban? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők a november 21-től november 25-ig tartó rendezvénysorozaton.

A kutatóhelyek tárt kapukkal programjairól további információ és regisztrációs lehetőség szintén a tudományünnep.hu oldalon található.

Széchenyi István újító szellemiségét, valamint tettrekészségét méltatta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a nagycenki Széchenyi-mauzóleumban tartott ünnepi köszöntőjében. Az egy hónapig tartó programsorozatra utalva arról beszélt, hogy az nem csupán a Magyar Tudományos Akadémia iránt megnyilvánuló közbizalom további erősítéséhez járulhat hozzá, hanem Széchenyi szándékainak megvalósításához is.
Az MTA elnöke Török Ádám főtitkárral helyezte el a tisztelet koszorúit Széchenyi István sírjánál.

A nagycenki főhajtást megelőzően az ünneplők Sopronpusztán elültették az MTA alapítása óta eltelt évek számát jelképező – idén 191. – hársfát. A Magyar Tudományos Akadémia 2000-ben, megalapításának 175. évfordulója alkalmából a Nyugat-magyarországi Egyetemmel, az Erdészeti Tudományos Intézettel és a Soproni Tanulmányi Erdőgazdálkodási Rt.-vel közösen Akadémiai Emlékerdőt létesített Sopronpusztán. A kezdetben 175 hársfából álló erdő fáina.huak száma minden esztendőben eggyel bővül.
mta-hu
Bejegyezte: dátum:

2016. november 2., szerda

Rózsavölgyi Szalon 2016. novemberi előadások

SI



Színház Vígjáték









Színház Kortárs színmű




Színház Kortárs színmű
Elfogyott



Színház Kortárs színmű
Elfogyott








Színház Kortárs színmű






Bejegyezte: dátum:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)