Magvető Kiadó októberi újdonságai

SI

Erdős Virág: ötven plusz Csalóka instaversek Erdős Virág ötvenedik születésnapja alkalmából gyűjtötte össze több mint ötven új versét. Csalóka instaversek, saját fotókba ágyazott rímes szövegek: pillanatfelvételek az országból, ahol élünk. Fehér Boldizsár: Vak majom Humoros kalandregény Két Nobel-díjas tudós bejelenti egy párizsi luxusszálloda lakóinak, hogy a következő napokban egy kísérletben fognak részt venni. A történetet egy huszonéves fiú meséli el, aki nem olyan rég még Magyarország leggazdagabb embere volt. Most azonban nincstelenül fut a rendőrség elől. Épp abban a hotelben keres menedéket, ahol a furcsa emberkísérlet zajlik. A Vak majom, Fehér Boldizsár első regénye, letehetetlen olvasmány. Humoros kalandregény a felelősségvállalásról és az ember helyéről a világban. György Péter: Faustus Afrikában Szerződés a valósággal György Péter új esszékötetében a hidegháborús években létrejött művészeti világ összeomlását veszi szemügyre; emellett a képzőművészettől független esettanulmányokon keresztül mutatja be az azokkal egykor párhuzamosan létezett, a valósággal kötött kulturális szerződések működését. A könyv egyik fő kérdése: „Miféle esztétikai, művészetnek tekintett legitimációs segítséget kaphat a politikai hatalom az elittől az elnyomás rendszereinek fenntartásában, miféle hamis pénzt és ígéretet a politikai emancipáció évtizedes elmaradásának elfedésére?” Irodalmi (Samuel Beckett művei; magyar szerzők – Gyarmati Fanni, Karinthy Ferenc, Király István, Ortutay Gyula, Rónay György – naplói) és kortárs képzőművészeti (a háború utáni angol realista festőcsoport, a School of London jeles tagja, Frank Auerbach; valamint a világhírű dél-afrikai képzőművész, William Kentridge) példák mellett a napjainkban hallatlan népszerűségre szert tett televíziós sorozatok (True Detective, The Leftovers) elemzésén keresztül keresi kérdésére a választ a szerző. Horváth Viktor: Möbion „Aki rászokott, az elveszett” Mi lenne, ha a gonosz meggondolná magát, és úgy döntene, hogy inkább visszamegy, és bocsánatot kér? Mit szólnának Birodalma lakói, amikor kiderülne uralkodójuk és főpapjuk árulása? És mi lenne a Birodalmával nélküle? Horváth Viktor Dante nyomdokain haladva-ugrándozva kutatja az esszenciát, főhősében pedig felsejlik Bulgakov Wolandja is a maga fenséges komolyságával és feneketlen alpáriságával. Disztópia, álom és fantázia, világvízió, a sci-fi és a groteszk műfajai keverednek ebben a pokloktól a mennyekig tartó, elképesztően vicces és izgalmas utazásban. Neszlár Sándor: Egy ács nevelt fiának lenni Neszlár Sándor kötete izgalmas kísérleti próza: a szerző minden lefutott kilométerhez ír egy mondatot. Ezekből a mondatokból áll össze a regény, amelyet a futó hol koncentrált, hol szabadon áramló gondolatai és képzettársításai töltenek meg élettel. Mondatai is különlegesek: szinte mind személytelen, elfedni próbálja elbeszélőjét. A futóírás kísérlete meglepő eredménnyel zárul. A személytelen megfogalmazás végletesen személyessé teszi a szöveget. Mindegy is, hogy az ismeretlen elbeszélő férfi vagy nő, öreg vagy fiatal, író vagy épp egy ács nevelt fia, hiszen észrevétlenül a barátunk lesz. Tanúi leszünk küzdelmeinek és szabadságának. A futás ritmusa szerint ismerjük meg élete fontos pillanatait, járjuk be meghatározó helyszíneit. Így lesz a futás és az olvasás találkozás: 1111 kilométerről 1111 mondat. Az Egy ács nevelt fiának lenni rejtett önéletrajz, amely az olvasót is arra készteti, hogy bejárja saját élete terepeit, lefuttassa saját mondatait. Szálinger Balázs: Köztársaság Szálinger Balázs Köztársasága különleges költői körutazás, mely napjaink Magyarországáról indul, hogy a három műnemen (líra, dráma, epika) és Róma birodalmán keresztül a közeljövő Budapestjére térjünk vissza. Szálinger nagy témája a közélet és a magánélet egymástól elválaszthatatlan egységellentéte. A feszült egymásrautaltságot humorral és iróniával, sokszor a történelem segítségével oldja fel, ez távolítja és nagyítja a Köztársaság tétjét: hogyan tudunk hitelesen megszólalni privát dolgainkról a nyilvánosság előtt? Hogyan lehet közünk saját magunkhoz a mindenkori többieken keresztül? Ezt járja körül több versciklusban és egy drámában, hogy a Háború című utópisztikus szerelmi verses elbeszélés zárja a könyvet. Napjaink Budapestje, látszólag minden rendben, mindenki rohan, teszi a dolgát, tehát semmi sincs rendben. Ugyanazon a napon robban ki a III. világháború, és érkezik visszafordíthatatlan pontjához egy szakítás is. A Köztársaság Szálinger pályájának fontos állomása: összegzés és előretekintés egyazon mozzanatban. A költő játékos és termékeny lírai teret hozott létre, melyben a műnemek és a műfajok, a témák és a motívumok is változatos módon illeszkednek a kötet történetívéhez. A köztársaságok, a respublikák közös részeihez. A 2012-ben megjelent könyv megkapta az Artisjus-díj irodalmi díját és a Szépíró Díjat, a kötetben található színdarab pedig az évad legjobb magyar drámája lett a Színházi Dramaturgok Céhénél. MÁNDY 100 Mándy Iván: Ciklon Válogatott novellák Senki sem ismerte nála jobban a budapesti bérházak, presszók, uszodák és focipályák világát, és senki sem tudta nála jobban, hogy a nagy felfedezésekhez nem feltétlenül kell elutazni: elég egy választott világot minél közelebbről szemügyre venni. Mándy Iván a XX. századi magyar próza egyik legjelentősebb, besorolhatatlan, mindig újra és újra felfedezett klasszikusa. Novellái éppolyan feledhetetlenek, mint ifjúsági regényei vagy a Régi idők focija című film alapjául szolgáló írások, mégis ezek a novellák jelentik az életmű esszenciáját. A szerző születésének századik évfordulója alkalmából megjelent könyv Mándy legjobb történeteiből ad válogatást, a kötetet szerkesztő Darvasi Ferenc értelmező életrajzának kíséretében. Mándy Iván válogatott levelezése „Szeretve tisztelt főcsatár” Valóban idegenkedett Mándy Iván a levelezéstől? Különbözik a próza- és levélírói nyelve? Nem szeretett különösebben irodalomról beszélni? Törődött az alkotásai sorsával? A külföldi megjelenéssel? Tényleg annyira szerették a pályatársai? Gyakran beszűrődött az élete a prózájába? Általában arról írt, ami a közvetlen környezetében történt? Tetőtől talpig úriember volt? Művész létére egyfajta civil magatartás jellemezte? Csak kávéházban, futballpályán, moziban érezte jól magát? Kizárólag Pest érdekelte, a vidék, a természet viszont hidegen hagyta? Zárt világban élt? Nem tartotta a kapcsolatot a rokonságával? A házasság megváltoztatta? Volt nagy szerelme a felesége előtt? A humora soha, még a legnehezebb években sem tűnt el? Sok kérdés, sok sztereotípia – mindet mérlegre tehetjük Mándy most először kézbe vehető levelezését olvasva, amelyet Darvasi Ferenc bőséges, informatív jegyzetanyaggal és különleges fényképekkel ad közre. IDŐMÉRTÉK Fekete Vince: Szárnyvonal Fekete Vince új verseskötete, a Szárnyvonal több vágányon is fut. Fekete egyfelől a kizökkent idő természetével foglalkozik. A kizökkent idő egyfajta más-idő, ünnep, az időn kívüli idő eksztázisa. A lopott és talált idő természetét egy szerelem viszontagságain keresztül érzékelteti. A könyv másik tétje: miképpen lehet érvényesen egy olyan klasszikus zsánerhez fordulni, mint a természeti líra – anakronizmusok nélkül. A versek több műfajhoz is köthetők: gondolati költemények, tájversek, csendéletek, elégiák, monológok, szonettek. A formai gazdagság is jelzi a székelyföldi költő lírájának klasszicizálódását. Ez azonban semmiképpen sem jelent holmi zárt esztétikát, iskolás rendet. Fekete verseiben a feszültség éppen a visszafogottság révén lesz igazán erőteljes, meghatározó versszervező elem. A könyv verseiben, nemegyszer páratlan erudícióval megírt egyetlen mondatnyi költeményeiben a kizökkent idő, akár az ingaóra, vissza is zökken, hogy felmutassa, miképpen egészítik ki a hétköznapok az ünnepeket. A Szárnyvonal indulási oldala a posztklasszikus erdélyi líra, az érkezési peron pedig napjaink izgalmas költészete. Szálinger Balázs: 361° Szálinger Balázs új kötete részletekben gazdag nagytotál, lírai körpanoráma, előző kötetének (360°) sajátos és izgalmas továbbírása. Folytatás, de még inkább újabb vetület. Nem egyetlen pillanatfelvétel, hanem felvett pillanatok páratlanul izgalmas sorozata. A könyv lapjain egy teljes közép-európai világ bontakozik ki fokról fokra, színről-színre a zalai domboktól Bözödújfaluig: tájjal és idővel, újabb és újabb rétegekkel; természettel és történelemmel, illetve e kettő szintéziseként: természettörténettel. „Dunántúl összes nyűge, hogy Európa tenyere, / Amit kinyújtattak egy keleti, sztyeppés ügy fele” Ebben a különleges, szikes-metaforikus térben mozoghatunk Szálinger új verseskönyvében.