Miért éppen az Északi Járműjavítóban kap helyet az
új fővárosi közlekedési múzeum? Miért érzi szükségesnek a Mercedes, a Porsche
vagy a BMW, hogy hatalmas múzeumi palotával hangsúlyozza saját dicsőségét?
Hogyan építette fel egy egyetemi oktató a legnagyobb hazai IT-történeti
magángyűjteményt? Mit kezd a hazai muzeológia a Ganz, a Láng Gépgyár, az Óbudai
Hajógyár és más gyáróriások óriási dokumentumhagyatékával? Hogyan lesz a
repülőgép skanzenből Aeropark? MúzeumCafé 66. száma a közlekedési és műszaki
gyűjtemények, múzeumok világába vezeti az olvasót.
Hatalmas változások
zajlanak a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum életében, a fejlesztések több
lépcsőben zajlanak. A nemrég megnyílt
Aeroparkot Zsigmond Gábor, az Északi Járműjavító épületkomplexumába
tervezett közlekedési múzeum múltját, jelenét és jövőjét ugyanő az intézményt
vezető szerzőtárssal, Vitézy Dáviddal
mutatja be. Az Óbudai Egyetem oktatója, Kutor László saját, sok ezer darabos magángyűjteményéből
épített kiállítást az egyetem épületében – ennek tanulságait osztja meg az
olvasóval. A berlini Deutsches
Technikmuseum működését Kovács Dániel mutatja be, a brüsszeli Train World és a londoni Science Museum
kulisszái mögé az intézmények saját szerzői (Pieter Jonckers, Kate Steiner)
engednek betekintést. Berényi Marianna és Schneider József cseh és német autómúzeumokat látogatott végig, a Škodától a
Mercedesig, Mladá Boleslavtól Münchenen át Stuttgartig. Németh István a holland festészet és a tudományok
kapcsolatáról írt, kitérve a műszaki fejlődést feltalálóként is előmozdító
művészekre. Dragan Traian a Kiscelli
Múzeum újrarendezett nyomdászati kiállítására hívja fel a figyelmet.
Kócziánné Szentpéteri Erzsébet néprajzosként
és nőként (!) vezette a Műszaki és Közlekedési Múzeumot, a műszaki
muzeológiában töltött évtizedek tanulságairól mesélt Gréczi Emőkének, Karácsony
Ágnes pedig Köcze Lászlóval, a
múzeum archívumának vezetőjével beszélgetett a közkinccsé tételről, a
feldolgozás nehézségeiről és örömeiről.
Basics Beatrix két
írását is közli a lapszám: az egyik az idei Év Múzeuma díjjal kitüntetett kiskunhalasi intézményt mutatja be, a
másik az egykori vármegyei
portrégalériák közelmúltban lezajlott kutatásainak eredményeit ismerteti.
Nagy László a Szépművészeti Múzeum grafikai
restaurátorműhelyének első ötven évét tekinti át a korszak meghatározó
egyéniségeinek életútján keresztül. Regős Csilla a New York-i Met Breuer Life Like – Sculpture, Color and the Body című szobrászati
kiállításáról írt hosszabb elemzést.
A Szemle rovatban
Gréczi Emőke a Közlekedés- és Technikatörténeti Szemle debütáló kiadványát,
Zászkaliczky Anna Eszter pedig a Digitális múzeum című hiánypótló
kötetét ismerteti. A Híreket Magyar Katalin, a Kalendáriumot Berényi Marianna
szerkesztette.
A fotóanyagot Szilágyi
Lenke és Szesztay Csanád készítette, a türkiz alapú lapterv Pintér József
munkája.
2018.07.31
forrás:
Szépművészeti Múzeum
Kommunikációs Osztály
