A londoni British Museum nagy szabású
életmű-kiállításon emlékezett meg idén Japán egyik leghíresebb képzőművésze,
Kacusika Hokuszai művészetéről. Az átfogó kiállítást és művein keresztül Hokuszai
életpályáját is bemutató látványos ismeretterjesztő filmet október elejétől
vetítik a hazai filmszínházak.
Kacusika Hokuszai (1760-1849) az egyik
leghíresebb japán képzőművész, aki egy életen keresztül vizsgálta embertársait,
megszállottan kutatta a természetet és a spirituális tanokat. A japán
zsánerfestészet aprólékosan faragott, fadúcokkal nyomott alkotásai, az ukijo-e
(„a lebegő világ képei”) stílus legnevesebb mesterei között tartják számon, aki
már a harmincas évei elején áttörést hozott azzal, hogy az akkori hagyományos
témák helyett tájképeket ábrázolt, illetve a japán emberek mindennapi életét
mutatta be különböző társadalmi szinteken. A családi élet bensőséges
pillanatait bemutató művek mellett a természetet – madarakat, fákat – és a természetfelettit
– szellemeket, isteneket – is gyakran ábrázolta. Alkotásai bepillantást
engednek a művész személyes hitébe, szellemi és művészi fejlődésébe is. Bár
élete során megismerte a szenvedést is –
villámcsapás érte, volt, hogy évekig szegénységben tengődött – művészetében csakis a tökéletest kereste. Egy
háromkötetes művének előszavában Hokuszai – aki élete során harmincszor
változtatott nevet – így nyilatkozott magáról és művészetéről: "Hatodik
életévemtől kezdve festésre ösztönöz minden, amit látok. 50 éves koromig
nagyszámú rajzot tettem közzé, de mindaz, amit 70 éves koromig alkottam,
említésre sem érdemes. Csak most kezdek megérteni valamicskét a természet, a
növények, fák, négylábúak, madarak, halak és rovarok lényegéből. Mire 80
leszek, még messzebbre jutok és 90 éves koromban behatolok a dolgok titkaiba.
100 évesen bizonyára elérkezem majd a legmagasabb mesterségbeli tudás
stádiumába, és mire 110 leszek, minden, amit alkotok, minden pont és vonás
élővé válik. Aki addig él, ameddig én, megláthatja, hogy betartom a szavamat.
Írtam ezeket hetvenöt éves fejjel én, az egykori Hokuszai, ma a Rajzok Vén Bolondja”
Hokuszai idővel Japán-szerte elismert
művész lett, ám mivel a szigetország sokáig elzárkózott a külvilágtól, csak a
halála után vált világhírűvé, amikor európai utazók, művészek és műgyűjtők
felfigyeltek zseniális fametszeteire és tájképeire. A 89 éves korában elhunyt Hokuszai
élete utolsó napjáig alkotott, munkássága rendkívül terjedelmes, becslések
szerint több mint harmincezer művet ölel fel emellett közel négyszáz könyvet
illusztrált. Leghíresebb képe A nagy hullám Kanagavánál című fametszet,
amely Leonardo Mona Lisája mellett a legtöbbször sokszorosított
képzőművészeti alkotás a világon. Alkotásai nagy hatással voltak Monet, Van
Gogh, Picasso, Debussy, Stravinszkij és számos kiemelkedő európai művész munkásságára,
emellett őt tekintik a népszerű japán képregénystílus, a manga atyjának is.
Érdekesség, hogy a mai napig ő az egyetlen festő, akinek egy műve saját
emojival (online hangulatjellel) rendelkezik.
A most mozikba kerülő Hokuszai – A
nagy hullámon túl című másfél órás film egy exkluzív tárlatvezetés a
British Museum azonos című kiállításáról – amelyre a világ számos
országából érkeztek fametszetek, nyomatok, festmények és illusztrált könyvek,
egyedülállóan átfogó képet nyújtva Hokuszai munkásságáról – és egyben
egy lebilincselő dokumentumfilm Kacusika Hokuszai művészetéről és életéről. A múzeumon
kívül Japánban és Franciaországban forgatott ismeretterjesztő film a Hokuszai
pályája mellett túl egyúttal a bezárkózó 19. századi Japán titokzatos és
egzotikus világáról és ad képet. A full HD felbontás 16-szorosát lehetővé tevő
forradalmi 8K Ultra HD technológia segítségével rögzített filmben a
művészettörténet kiemelkedő szakemberei kalauzolják végig a nézőt Hokuszai
festészetének és nyomtatott műveinek titkain, miközben rendkívül részletgazdag
közeli felvételeken tárulnak fel a művek a mozivásznon.
A film bemutatója október 1-jén lesz az
Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol később is látható lesz egy-egy alkalommal.
A premiervetítés előtt bevezetőt mond Dénes Mirjam, a Hopp Ferenc Ázsiai
Művészeti Múzeum japán gyűjteményének kurátora. Október folyamán országszerte
számos művészmozi, többek között a pécsi Apolló Mozi, a szegedi Belvárosi Mozi,
a debreceni Apolló Mozi és a szombathelyi Savaria Filmszínház is műsorra tűzi a
filmet, amely a filmklasszikusok újra-bemutatására és művészeti filmekre
specializált Pannonia Entertainment forgalmazásában kerül a mozikba.
