A szentendrei
Szabadtéri Néprajzi Múzeum idén ötven éves. A MúzeumCafé dupla számmal ünnepli
az évfordulót, végigkövetve, hogyan változott a hazai és külföldi skanzenek
koncepciója az első kapavágástól a ma már társadalmi múzeumként működő
intézményekig.
A Disputában
Balassa M. Iván (Szabadtéri Néprajzi Múzeum), Knézy Judit (Szennai Skanzen),
Németh István (Göcseji Falumúzeum) és Páll István (Sóstói Múzeumfalu)
beszélgetnek a kezdetekről, az alapításokról, Berényi Marianna és Sári Zsolt
moderálásával. Kavecsánszki Máté a népi lakóépületek felmérésének és
osztályozásának hazai történetéről és eredményeiről ír, a külföldi minták
között a francia ökomúzeumokról (Edouard de Laubrie), a dán társadalmi
múzeumokról (Martin Brandt Djupdræt) és a ma
már dokumentumfilm fesztivált is rendező nagyszebeni Astra Parkról (Keszeg Anna)
szerepel egy-egy írás a lapban. A lapszám szerkesztésében egyébként is kiemelt
szerepet vállaló Sári Zsolt az intézmények társadalmi szerepvállalásának
példáit mutatja be. Gagyi József kulturális antropológus arról ír, hogyan
terjedtek és miért jelentettek státuszszimbólumot Erdélyben a nyolcvanas
években épített vaskapuk.
A Múzeumőr
rovatban Cseri Miklóst, a szentendrei skanzen főigazgatóját (Jankó Judit), az
intézmény egyik alapítóját, Biró Friderikát (Gréczi Emőke) és a népi fotográfia
kutatóját, Fogarasi Klárát (Karácsony Ágnes) szólaltattuk meg.
György Péter
palesztinai múzeumokban járt, az ott szerezett tapasztalatait írta meg a
MúzeumCafé számára, P. Szűcs Julianna a Magyar Nemzeti Galéria új, 19. századi
állandó kiállítását mutatja be. Basics Beatrix egy fontos ikonográfiai
felfedezésről számol be, néhány19. századi metszettel kapcsolatban. Zsifi Paula
írása a BTM Kincsek a város alatt című kiállítása kapcsán a régészet és a
nagyberuházások együttműködésének fővárosi módszertanába enged betekintést.
A Szemle rovatban
Passuth Krisztina Ország Lili levelezéskötetét, Basics Beatrix a könyvtárak
belsőépítészeti csodáit bemutató német nyelvű tanulmánykötetét (Bibliotheken,
Dekor) mutatja be.
A Híreket Magyar
Katalin, a Kalendáriumot Gréczi Emőke állította össze. A fotók Szilágyi
Lenkének és Szesztay Csanádnak köszönhetők, a lapterv Pintér József munkája.