|
| ||||
|
2018. május 9., szerda
A Corvina Kiadó új kulturális szótárai
SI
Corvina Kiadó
2018. május 8., kedd
László Zsuzsa mutatja be Klemen Terézia Házy Erzsébet operaénekesnőről szóló könyvét
SI
2018. május 17-én délután 15 óra 30 perckor Klemen Terézia könyvének bemutatójára kerül sor Az évszázad Manonja - Házy Erzsébet címmel Budapest, V. Semmelweis utca 4. sz alatt a Kolta Galériában. Az előszót Szinetár Miklós írta. A könyvet László Zsuzsa aranytollas újságíró mutatja be. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők.
https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zy_Erzs%C3%A9bet
https://www.youtube.com/watch?v=obGV9PY6x-s
2018. május 17-én délután 15 óra 30 perckor Klemen Terézia könyvének bemutatójára kerül sor Az évszázad Manonja - Házy Erzsébet címmel Budapest, V. Semmelweis utca 4. sz alatt a Kolta Galériában. Az előszót Szinetár Miklós írta. A könyvet László Zsuzsa aranytollas újságíró mutatja be. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők.
https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zy_Erzs%C3%A9bet
https://www.youtube.com/watch?v=obGV9PY6x-s
2018. május 6., vasárnap
László Zsuzsa filmje az m3 csatornán: Thália papnője - Neményi Lili emlékei 2018. május 9. szerda 13:15 - 14:10
SI
| írta és szerkesztette: László Zsuzsa |
Rendezte:
Időtartam:
55 perc
Gyártási év:
1980
2018.
május 9. szerda 13:15 - 14:10
Thália papnője - Neményi Lili emlékei
Portréfilm (1980) (55')
A portréfilm a Magyar Állami Operaház
nyugdíjas magánénekesnőjének életét és pályáját követi nyomon, előtérbe
helyezve a színháztörténeti momentumokat.
Neményi Lili
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neményi Lili |
1988. július 14. (85 évesen)
|
Neményi
Lili emléktáblája a VII. kerületKároly
körút 13-15. szám alatt
Neményi Lili sírja
a Farkasréti temetőben
Neményi Lili (Igló, 1902. november 28. – Budapest, 1988. július 14.) opera-énekesnő (szoprán),
színésznő, érdemes és kiváló
művész, Horváth
Árpád (1899–1944) rendező, színházigazgató felesége, Szabó Ernő (1900–1966)
színművész féltestvére.[1]
Élete
Neményi Lili 1902. november 28-án született Iglón Polgár Ilonka és Neményi László
gyermekeként. Nagyanyja, Szelényi Emília nevelte.
Zenei tanulmányait Hoór Tempis Erzsébet, Kelen Hugó valamint Hetényi
Kálmán irányításával végezte el. Iskoláival egy időben
megtanult zongorázni – később maga tanulta énekes szerepeit, saját
zongorakíséretével. A Kolozsvári
Állami Magyar Színházbanvizsgázott, 1917-ben, hogy megkaphassa
működési engedélyét. Öt évet töltött Kolozsvárott, Janovics Jenő társulatánál, ez volt a
„főiskolája”. A következő években többek között Szegeden, Miskolcon, Nagyváradon, Kassán, Debrecenben, Budapesten, Egerben,
Békéscsabán, Gyulán, Hódmezővásárhelyen lépett
fel. 1928-ban a Fővárosi
Operettszínházban és a Magyar Színházban kapott szerepeket.
1922–1931 között törzshelye újra Kolozsvár lett, innen indult
vendégszereplésre más városokba. 1930-ban Miskolconjátszott. A torockói menyasszony
főszerepét is alakitotta, amikor (1931-ben) férje - Indig Ottó - színdarabját
Kolozsváron és több erdélyi városban előadták. 1932–33-ban a Royal Orpheumban
szerepelt. 1933-ban házasságot kötött Horváth
Árpáddal. 1933–34-ben ismét Miskolcon lépett színpadra.
1937-ben Mozart: Szöktetés a szerájból Blondéja,
majd a császárné a Háry Jánosban.
A Székelyfonó első vidéki színrevitelében a lányt énekelte. 1939-ben egy
Rádió-beli A víg özvegy-egyveleg élő adása után meghívták próbát énekelni
a Budapesti Operaházba,
s megbízták több szerep betanulásával. 1940–1945 között könnyű sanzonokat énekelt Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, József Attila, Szép Ernő és Gábor Andor verseire. 1946–1970 között
a Budapesti Operaház magánénekese
volt. Emellett főszerepeket vállalt operettekben is. Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Jugoszlávia, Kína, Lengyelország, Mongólia, Nagy-Britannia, NDK, NSZK, Románia, Svájc és az USA nagyvárosaiban
is fellépett.
85 éves korában, 1988. július 14-én hunyt el, Budapesten.
Színházi szerepei[szerkesztés]
·
Susanna (Mozart:
Figaro házassága)
·
Rosina (Mozart:
Così fan tutte)
·
Pamina (Mozart:
Varázsfuvola)
·
Zerlina (Mozart:
Don Giovanni)
·
Blonde (Mozart:
Szöktetés a szerájból)
·
Margit (Gounod: Faust)
·
Violetta (Verdi: Traviata)
·
Mimi (Puccini: Bohémélet)
·
Cso-cso-szán (Puccini: Pillangókisasszony)
·
Liu (Puccini: Turandot)
·
Antónia (Offenbach: Hoffmann meséi)
·
Zilia (Heltai Jenő: A néma levente)
·
Szerény grófnő (Csiky Gergely: A nagymama)
Díjak[szerkesztés]
·
Érdemes
művész (1959)
·
Kiváló
művész (1967)
·
A
Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1982)
Jegyzetek[szerkesztés]
1.
Ugrás fel↑ http://www.mtva.hu/en/sajto-es-fotoarchivum/szabo-erno-szinesz-kivalo-muvesz-a-szabo-csalad-radios-sorozat-nepszeru-csaladfoje-115-eve-szueletett
Források[szerkesztés]
·
Magyar életrajzi lexikon
·
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk.
Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
·
Fotó
Wikipedia
Ma sem tudjuk, pontosan mikor született Neményi Lili
Csak annyit, hogy a születésnapja november 28-án van. Thália papnőjéről ma
délután nézhetünk meg egy különleges dokumentumfilmet. László Zsuzsa ajánlja
Makk Károly filmjét.
Thália papnője - ezzel a címmel jelent meg 1984-ben az akkori
magyar televízióban Neményi Liliről készített portré-filmem –
írta László Zsuzsa.
“Nem
volt könnyű, míg eljutottunk idáig. Számos hangversenyen konferáltam őt, s
a műsorok szüneteiben remek beszélgetéseket folytattunk. Lilike sokat mesélt
családjáról, gyerekkoráról, művészi pályájáról. Úgy éreztem, ez nem csupán rám
tartozik, ezek az élmények a magyar kulturális élet dokumentumai. Lilike
családja a 19. század közepétől „Thália szekerének lakója” –ként a magyar színházi
élet alkotója volt.
Nehéz
volt meggyőznöm a tv vezetőségét arról, hogy elkészíthessük a tervezett filmet.
Mindenféle kifogás volt: már öreg, nem tud úgy énekelni mint régen, kérdés,
hogy lesz-e ebből érdekes műsor. Hogy hány éves volt akkor, azt pontosan
soha nem lehetett tudni, ugyanis ahány lexikon volt, annyi dátum szerepelt
születési éve megjelölésével. Az én számításaim szerint 1902-1908 között
születhetett, de erről soha nem kérdeztem, és nem is volt igazán fontos. Remek
állapotban volt, kiváló fogalmazási készséggel megáldva, nem felejtett el
semmit, ami a saját vagy a családja életében fontos volt. Szerencsére négy
évvel halála előtt sikerült elkészíteni a filmet.
Végül
is a tévé vezetősége úgy döntött, hogy kérjünk fel egy filmrendezőt, hátha az
segít majd a portréfilm elkészítésében.
Makk
Károlyra esett a választás. Mi személyesen nem ismertük akkor még egymást.
Elolvasta az általam írt forgatókönyvet, azt mondta rendben van, de előbb csak
beszélgessünk Lilikével kamera előtt, azután majd meglátjuk tartjuk-e magunkat
a forgatókönyvhöz, vagy más alakul ki. Korlátlanul kaptunk nyersanyagot – akkor
még filmre forgattunk, nem volt elektronika, – kaptunk stábot, időt a
forgatásra. Kértem, hogy Butsko György legyen az operatőr, Makk egyetértett velem.
Felvonultunk Lilike lakásába a Deák téren. Ő leült a kanapéra, mi Makkal, vele
szemben a földre, a szőnyegre. A kamerával mellettünk állt Gyuri, ott volt a
világítás, az asszisztencia, a hangmérnök, a forgatás előtt még a sminkes is
dolgozott, és amikor mindennel készen voltunk, elkezdtük a beszélgetést.
Makk
nem szólt bele, azt mondta én kérdezzek közbe ha valami kimaradt, hiszen jobban
ismerem az egész életművet mint ő.
Budapest, 1940-es évek : Neményi Lili
operaénekesnő (szoprán), színésznő Fotó: MTI /Várkonyi László
Hétfőtől
csütörtökig így forgattunk, majd Makknak el kellett mennie valahova külföldre,
így az én irányításommal folytattuk a felvételt. Amikor már szinte minden
témát kimerítettünk, akkor kértem Lilikét, vegye fel az édesanyjától örökölt
japán kimonót, hiszen a mama is játszotta fiatal korában Cso-cso-szánt,
Lilinek pedig a legnagyobb és legsikeresebb szerepe volt a Pillangókisasszony.
Amikor ott állt előttünk a kimondóban, akkor mintegy összefoglalásként gyönyörű
mondatokkal örvendeztetett meg bennünket. Tudtam, hogy megvan a film
befejezése.
De
mivel kezdjük?
Leültettük
Lilikét egy nagy fotelbe, mellé a szekrényre tettem a magnót, beleraktam a vele
készült Vilja dal felvételt Lehár Víg özvegy c. operettjéből. Megkértem Gyurit,
hogy ha elindítom a zenét, ő vegye teljes közeliben a művésznő arcát, bármi
történik, ő csak forgasson. Lilike azt hitte, hogy mi csak készülünk a
felvételre és ábrándozva kezdte hallgatni a saját éneklését. Ahogy szólt a
zene, egyre inkább átélte azt, s a végén elsírta magát és kirohant a
fürdőszobába.
Csodálatos
lett a felvétel. Tudtam, hogy megvan a film kezdete.
…Makk
Károly meg volt elégedve mindennel és azt kérte, hogy a végén a stáblistára ne
írjuk ki, hogy ki milyen munkát végzett, hanem abc-sorrendben legyenek a nevek,
őt se írjuk ki rendezőnek. A filmet azóta sokszor ismételték, egyszer még
az egykori Híradó moziban is vetítették.
Hogy
hányban született Neményi Lili, azt a mai napig nem tudjuk, de azt igen, hogy a
születésnapja november 28-án van. Öröm számomra, hogy most ezen a napon
újból láthatják az érdeklődők, és így emlékezhetünk a század nagyszerű
művészére, Thália igazi papnőjére. Remélem a mai nézőnek is élményt nyújt
majd a film.”
2018. április 28., szombat
Braun Tibor könyve: Vándorbottal a tudományos kutatásban
SI
Irodalmi szenzáció Rejtő Jenő kiadatlan munkáinak kiadása. Jelen esetben több kéziratról, levélről, bohózatról, forgatókönyvről van szó, melyek ízig-vérig igazi Rejtős sztorik, és műfaji különbségük ellenére valamennyi hamisítatlan korabeli pesti humor. Az egyes szövegeket bevezető vezeti fel, illetve az eredetileg töredékes kéziratokhoz fűzött megjegyzések és kiegészítések az írásoktól elkülönülve szerepelnek. A kéziratok közül egyedül a Tokaji aszú látott nyomtatásban napvilágot a Színházi Magazinban (1941) – Szilágyi László neve alatt, mert a korabeli zsidótörvények miatt az író csak más neve alatt dolgozhatott. A Pillanatnyi pénzzavar forgatókönyvét mely a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában lelhető fel, Kanizsay József néven írta Rejtő. A kötetbe beemelt két bohózat közül a Légió mindhalálig kultikus státuszra emelkedett, bár idáig még nem publikálták, és szintén ismeretlen A 3 test őr.
Rejtő Jenő szavaival: „Jó kis kedves pesti témát írok, kicsivel akarom kezdeni, egy színdarabot is akarok írni, és ha valamim már lesz, lemegyek egy évre Itáliába, és írok egy könyvet. Nem regényt, nem elbeszélést és nem értekezést: egy könyvet. Itt van már készen a fejemben. Új műfajt akarok produkálni. Nem olyant, mint amerre most halad az irodalom az expresszionizmussal, impresszionizmussal, amit csak kiválasztottak értenek meg, egy új műfajt, amit mindenki megért, még a kiválasztottak is.”
Szépmíves Könyvek
lira.hu
Irodalmi szenzáció Rejtő Jenő kiadatlan munkáinak kiadása. Jelen esetben több kéziratról, levélről, bohózatról, forgatókönyvről van szó, melyek ízig-vérig igazi Rejtős sztorik, és műfaji különbségük ellenére valamennyi hamisítatlan korabeli pesti humor. Az egyes szövegeket bevezető vezeti fel, illetve az eredetileg töredékes kéziratokhoz fűzött megjegyzések és kiegészítések az írásoktól elkülönülve szerepelnek. A kéziratok közül egyedül a Tokaji aszú látott nyomtatásban napvilágot a Színházi Magazinban (1941) – Szilágyi László neve alatt, mert a korabeli zsidótörvények miatt az író csak más neve alatt dolgozhatott. A Pillanatnyi pénzzavar forgatókönyvét mely a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában lelhető fel, Kanizsay József néven írta Rejtő. A kötetbe beemelt két bohózat közül a Légió mindhalálig kultikus státuszra emelkedett, bár idáig még nem publikálták, és szintén ismeretlen A 3 test őr.
Rejtő Jenő szavaival: „Jó kis kedves pesti témát írok, kicsivel akarom kezdeni, egy színdarabot is akarok írni, és ha valamim már lesz, lemegyek egy évre Itáliába, és írok egy könyvet. Nem regényt, nem elbeszélést és nem értekezést: egy könyvet. Itt van már készen a fejemben. Új műfajt akarok produkálni. Nem olyant, mint amerre most halad az irodalom az expresszionizmussal, impresszionizmussal, amit csak kiválasztottak értenek meg, egy új műfajt, amit mindenki megért, még a kiválasztottak is.”
Szépmíves Könyvek
lira.hu
SZIKRA - Világhírű zenekarral készített közös lemezt a Söndörgő
SI
Április utolsó napjaiban jelenik meg a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band új lemeze, a Szikra. Szinte példátlan, hogy ilyen rangos zenekar ilyen mélységű együttműködésre kérjen magyar zenekart.
A két együttes kooperációját az Amsterdam Klezmer Band kezdeményezte, ami egy évvel ezelőtt közös próbákkal kezdődött, majd az amszterdami Bimhuisban és a Budapest Ritmo-n léptek fel közösen. A közös lemez anyagát Hollandiában vették fel.
A két zenekar áprilistól nyár végéig közös európai turnéra indult, első állomásként a Balkan Trafik fesztiválon Brüsszelben mutatkoztak be. Májusban főként Hollandiában lépnek fel, majd Franciaország, Ausztria és Németország következik. A magyar közönség SZIGET világzenei színpadán augusztus 12-én láthatja őket itthon illetve a Söndörgő szempontjából hazai pályán, Szentendrén augusztus 17-én a balkáni tematikájú Csocsek Fesztiválon is lesz egy közös fellépés.
A közös munkáról készült promovideó elérhető az együttes videócsatornáján.
A tamburazenekar találkozása a klezmerrel olyan különleges kollaboráció, ami mindkét zenekar számára nagy kihívás volt. Egyszerre 12 zenész áll a színpadon, az album 12 számából pedig mindegyik egy-egy zenekari tag saját szerzeménye. A Söndörgő korábban már készített egy közös lemezt Ferus Mustafov macedón szaxofonistával is, ez tehát a második kollaborációban készült lemezük.
hangveto.hu
Április utolsó napjaiban jelenik meg a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band új lemeze, a Szikra. Szinte példátlan, hogy ilyen rangos zenekar ilyen mélységű együttműködésre kérjen magyar zenekart.
A két együttes kooperációját az Amsterdam Klezmer Band kezdeményezte, ami egy évvel ezelőtt közös próbákkal kezdődött, majd az amszterdami Bimhuisban és a Budapest Ritmo-n léptek fel közösen. A közös lemez anyagát Hollandiában vették fel.
A két zenekar áprilistól nyár végéig közös európai turnéra indult, első állomásként a Balkan Trafik fesztiválon Brüsszelben mutatkoztak be. Májusban főként Hollandiában lépnek fel, majd Franciaország, Ausztria és Németország következik. A magyar közönség SZIGET világzenei színpadán augusztus 12-én láthatja őket itthon illetve a Söndörgő szempontjából hazai pályán, Szentendrén augusztus 17-én a balkáni tematikájú Csocsek Fesztiválon is lesz egy közös fellépés.
A közös munkáról készült promovideó elérhető az együttes videócsatornáján.
A tamburazenekar találkozása a klezmerrel olyan különleges kollaboráció, ami mindkét zenekar számára nagy kihívás volt. Egyszerre 12 zenész áll a színpadon, az album 12 számából pedig mindegyik egy-egy zenekari tag saját szerzeménye. A Söndörgő korábban már készített egy közös lemezt Ferus Mustafov macedón szaxofonistával is, ez tehát a második kollaborációban készült lemezük.
hangveto.hu
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum új kiállítása
SI
A Déví-kultusz és a hagyományos női szerepek Indiában
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, 2018. május 11. – 2019. január 6.
Kurátor: Válóczi Róbert
Az Istennőhöz vagy ahogy Indiában nevezik, a Dévihez kapcsolódó különböző regionális kultuszok komoly múltra tekintenek vissza az indiai szubkontinensen. Az Indus-völgyi civilizáció korától egészen a 21. századi globalizált társadalom megjelenéséig az Istennőt imádták és imádják ma is India lakói. Az Istennőnek – ahogyan magának a hinduizmusnak is – számos arca van, és minden arcához, minden megjelenési formájához más-más tradíció kapcsolódik. Ő a fiatal Szépség, aki elbűvöli az isteneket és halandókat egyaránt. Ő a hűséges Feleség, aki szelíden ül férje ölén. Ő az Anya, a mindenség és minden születő élet teremtője. De ő a vad Harcos is, aki elpusztítja a gonoszt és megmenti a világot a pusztulástól.
Léteznek azonban másfajta szépségek, más feleségek, másféle anyák és más harcosok is Indiában. Ők a földi nők: asszonyok, lányok és anyák. Habár ők is elbűvölőek, gondoskodóak, a teremtő erő és a harchoz szükséges erények birtokosai, mégsem szentelnek nekik templomokat, nem mutatnak be hódoló áldozatokat. Pedig nők nélkül Indiában sem lenne élet, társadalom, vallás vagy művészet. Talán az Istennő nem nő? Talán egy nő nem ugyanazokat a szerepeket veszi magára, mint egy istennő? Akkor miért különböznek annyira az emberek szemében?
A Hopp Múzeum legújabb kiállításának kiemelt célja, hogy a hindú Istennő különböző megjelenési formáit az általuk betöltött női szerepek szerint mutassa be. Miközben az Istennő szépségként, feleségként, anyaként és harcosként jelenik meg, a kiállítás arra a kérdésre keresi a választ, hogy ezek az idealizált női szerepek hogyan valósulnak meg a földi társadalomban. A kiállított tárgyak széles skálán mozognak a klasszikus művészet plasztikus alkotásaitól a kortárs képregényig, ezzel is kiemelve a régi és új hindú művészet állandó témáit és formavilágát.
A bemutatásra kerülő tárgyak túlnyomó része a Hopp Múzeum indiai gyűjteményének anyagából került ki, ehhez csatlakoznak a kortárs képzőművész, Abhisék Szingh egyedi vizualitást tükröző munkái, melyek középpontjában szintén az Istennő személye áll. A kiállítás külön érdekessége, hogy évtizedek óta ez a Hopp Múzeum első indiai művészetet bemutató kiállítása, és hogy a legősibb korok vallásos kultuszait, valamint a legújabb korok társadalmi berendezkedését, nőképét egyaránt vizsgálata tárgyává teszi.
A jórészt először látható műtárgyak mellett QR-kódok és Augmented Reality (kiterjesztett valóság) segíti az ismeretszerzést és az adott témában való elmélyülést.
A gyerekek ezúttal saját „tárlatvezetőt” is kapnak Rádhika személyében, aki a kiállításban kalauzolja őket, és mesél Indiáról és a hindú istenvilágról. A kiállítótér több pontján elhelyezett kultúrafelfedező dobozok és batyuk kézzelfogható élményt nyújtanak minden korosztálynak.
További érdekességek:
A kiállítás kísérőprogramjaiként a hindú kalendárium ünnepeihez kapcsolódó családi napok, filmklubok, kertmozi és exkluzív tárlatvezetések segítik az indiai kultúrában és művészetben elmélyülni vágyókat. A Múzeumok Éjszakájával idén teljes egészében az indiai kultúrához kapcsolódunk majd. Lesz tradicionális tánc- és bábelőadás, és nagy örömünkre ellátogat hozzánk a kiállítás vizualitását jelentős mértékben meghatározó indiai művész, Abhisék Szingh is.
A kiállított anyaghoz a Hopp Múzeumtól megszokott módon gazdagon illusztrált, angolul és magyarul is megjelenő tanulmánykötet, valamint magyar nyelvű múzeumpedagógiai kiadvány tartozik, mely a képregények világát megidézve mesél a hindú istenek és istennők csodás történeteiről. Új blogplatformunk, a hoppmuseumblog.com a kiállítási koncepción túlmutatva ismerteti meg az érdeklődőket Indiával. A múzeumpedagógiai program keretében magyar és orosz nyelvű múzeumi órákkal és kreatív kézműves foglalkozásokkal várjuk az érdeklődőket.
Helyszín:
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
1062 Budapest, Andrássy út 103.
Nyitvatartás:
kedd–vasárnap: 10.00–18.00, hétfőn zárva
Belépőjegy
Teljes árú (felnőtt): 1200 Ft
Ifjúsági jegy (6–26 éves kor között), nyugdíjasjegy (62–70 éves kor között): 600 Ft
www.hoppmuseum.hu
A Déví-kultusz és a hagyományos női szerepek Indiában
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, 2018. május 11. – 2019. január 6.
Kurátor: Válóczi Róbert
Az Istennőhöz vagy ahogy Indiában nevezik, a Dévihez kapcsolódó különböző regionális kultuszok komoly múltra tekintenek vissza az indiai szubkontinensen. Az Indus-völgyi civilizáció korától egészen a 21. századi globalizált társadalom megjelenéséig az Istennőt imádták és imádják ma is India lakói. Az Istennőnek – ahogyan magának a hinduizmusnak is – számos arca van, és minden arcához, minden megjelenési formájához más-más tradíció kapcsolódik. Ő a fiatal Szépség, aki elbűvöli az isteneket és halandókat egyaránt. Ő a hűséges Feleség, aki szelíden ül férje ölén. Ő az Anya, a mindenség és minden születő élet teremtője. De ő a vad Harcos is, aki elpusztítja a gonoszt és megmenti a világot a pusztulástól.
Léteznek azonban másfajta szépségek, más feleségek, másféle anyák és más harcosok is Indiában. Ők a földi nők: asszonyok, lányok és anyák. Habár ők is elbűvölőek, gondoskodóak, a teremtő erő és a harchoz szükséges erények birtokosai, mégsem szentelnek nekik templomokat, nem mutatnak be hódoló áldozatokat. Pedig nők nélkül Indiában sem lenne élet, társadalom, vallás vagy művészet. Talán az Istennő nem nő? Talán egy nő nem ugyanazokat a szerepeket veszi magára, mint egy istennő? Akkor miért különböznek annyira az emberek szemében?
A Hopp Múzeum legújabb kiállításának kiemelt célja, hogy a hindú Istennő különböző megjelenési formáit az általuk betöltött női szerepek szerint mutassa be. Miközben az Istennő szépségként, feleségként, anyaként és harcosként jelenik meg, a kiállítás arra a kérdésre keresi a választ, hogy ezek az idealizált női szerepek hogyan valósulnak meg a földi társadalomban. A kiállított tárgyak széles skálán mozognak a klasszikus művészet plasztikus alkotásaitól a kortárs képregényig, ezzel is kiemelve a régi és új hindú művészet állandó témáit és formavilágát.
A bemutatásra kerülő tárgyak túlnyomó része a Hopp Múzeum indiai gyűjteményének anyagából került ki, ehhez csatlakoznak a kortárs képzőművész, Abhisék Szingh egyedi vizualitást tükröző munkái, melyek középpontjában szintén az Istennő személye áll. A kiállítás külön érdekessége, hogy évtizedek óta ez a Hopp Múzeum első indiai művészetet bemutató kiállítása, és hogy a legősibb korok vallásos kultuszait, valamint a legújabb korok társadalmi berendezkedését, nőképét egyaránt vizsgálata tárgyává teszi.
A jórészt először látható műtárgyak mellett QR-kódok és Augmented Reality (kiterjesztett valóság) segíti az ismeretszerzést és az adott témában való elmélyülést.
A gyerekek ezúttal saját „tárlatvezetőt” is kapnak Rádhika személyében, aki a kiállításban kalauzolja őket, és mesél Indiáról és a hindú istenvilágról. A kiállítótér több pontján elhelyezett kultúrafelfedező dobozok és batyuk kézzelfogható élményt nyújtanak minden korosztálynak.
További érdekességek:
A kiállítás kísérőprogramjaiként a hindú kalendárium ünnepeihez kapcsolódó családi napok, filmklubok, kertmozi és exkluzív tárlatvezetések segítik az indiai kultúrában és művészetben elmélyülni vágyókat. A Múzeumok Éjszakájával idén teljes egészében az indiai kultúrához kapcsolódunk majd. Lesz tradicionális tánc- és bábelőadás, és nagy örömünkre ellátogat hozzánk a kiállítás vizualitását jelentős mértékben meghatározó indiai művész, Abhisék Szingh is.
A kiállított anyaghoz a Hopp Múzeumtól megszokott módon gazdagon illusztrált, angolul és magyarul is megjelenő tanulmánykötet, valamint magyar nyelvű múzeumpedagógiai kiadvány tartozik, mely a képregények világát megidézve mesél a hindú istenek és istennők csodás történeteiről. Új blogplatformunk, a hoppmuseumblog.com a kiállítási koncepción túlmutatva ismerteti meg az érdeklődőket Indiával. A múzeumpedagógiai program keretében magyar és orosz nyelvű múzeumi órákkal és kreatív kézműves foglalkozásokkal várjuk az érdeklődőket.
Helyszín:
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
1062 Budapest, Andrássy út 103.
Nyitvatartás:
kedd–vasárnap: 10.00–18.00, hétfőn zárva
Belépőjegy
Teljes árú (felnőtt): 1200 Ft
Ifjúsági jegy (6–26 éves kor között), nyugdíjasjegy (62–70 éves kor között): 600 Ft
www.hoppmuseum.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)