SI
Artistafogadással, kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval indult a XII. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál
2018 január 8-án, hétfőn, 16:00 órakor az artisták érkezésével elkezdődött a XII. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál, amely egyben a modern cirkusz születésének 250. évfordulóját ünneplő jubileumi 2018-as év nyitóeseménye!
Vörös szőnyegen vonultak be a világ legjobb artistái a Fővárosi Nagycirkuszba. A rendezvény sajtófala előtt fényképek és interjúk is készültek a cirkuszfesztivál résztvevőivel, akik ezen a héten a zsűri és a közönség előtt fognak tanúbizonyságot adni szakértelmükről. Az érkező artisták egy külön műsorral köszöntötték a Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnáziumának növendékei.
Délután megnyitották a 250 év cirkusz - 250 méter cirkuszművészeti kiállítást. A tárlat 250 tablón emlékezik meg Európa cirkusztörténetéről, az 1768-as első lépésektől egészen 2018-ig. A kiállítást dr. Navracsics Tibor, az Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa nyitotta meg.
– A cirkusz nem csak a szórakoztatás, nem csak a szórakoztató iparon belül értelmezhető, hanem nagyon fontos társadalmi funkciója is van – nyilatkozta dr. Navracsics Tibor. – A cirkuszi előadások egyben üzennek valamit a közönségnek. Üzenik a befogadást, üzenik a toleranciát, egymás elfogadását, a teljesítmény értékelését.
Később bemutatták a Czeisler „Tihany” Ferenc életéről készült filmet, amelyet Vojtkó Ferenc rendezett. Az 52 perces film egy páratlan életutat mutatott be egy olyan emberről, akinek köszönhetően a magyar cirkuszművészet szerte a világon minőségnek számít. A filmbemutatót Halász János nyitotta meg, az NKA Felügyelőbizottság elnöke.
Az esti órákban az Egyenes labirintus című kortárs cirkuszi előadást tekinthették meg az érdeklődők a MACIVA Művésztelepen, Hegymegi Máté rendezésében. Az előadáshoz Yonderboi Egyenes labirintus című zenei válogatása szolgált alapult. A műben Pilinszky János, Weöres Sándor, Szép Ernő, Karinthy Frigyes, Ady Endre és Shakespeare költeményei szólalnak meg, melyek emlékeket, asszociációkat hívnak elő egy idősödő clownból. Az ő szemszögén keresztül kísérjük végig egy párkapcsolat stációit, a felfedezés vágyától a fojtogató hiányig. Az előadás előtt köszöntőt mondott Hammerstein Judit történész, a Balassi Intézet főigazgatója.
2018 január 9-én, kedden, 19:00 órakor a Fővárosi Nagycirkuszban az A-műsorral indul a XII. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál hivatalos szakmai programja. Az eseményt Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője és Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter nyitja meg. A rendezvény előtt artistaképzős növendékek lépnek fel.
Szerdán 19:00 órakor és csütörtökön 15:00 illetve 19:00 órakor a B műsort láthatják az érdeklődők, pénteken 15:00 órakor a fiatal tehetségeket felvonultató Newcomer Show-t, 22:00 órakor pedig egy éjszakába nyúló modern, összművészeti cirkuszi show-műsort, a Lyrical Circus Late-Night Show-t tekinthetik meg. Az A műsor újra szombaton 11:00 és 15:00 órakor látható a Fővárosi Nagycirkuszban, a díjátadó gálaműsor pedig vasárnap 19:00 órakor lesz.
2018. január 9., kedd
Festők, múzsák, sorsok
SI
2018. január 11., csütörtök, 18:00 óra
Magyar Nemzeti Galéria
Festők, múzsák, sorsok
Két
olyan könyv is napvilágot látott nemrégiben, amelyekben a szerzők
különböző művészek
és az őket inspiráló nők sorsát mindenekelőtt a „közösen” készült művek
vizsgálata alapján dolgozza fel: Gerevich József immár a második
kötetét jelentette meg a festők és múzsáik kapcsolatát
pszichológus-szemmel feldolgozó sorozatának, míg Rockenbauer Zoltán
alaposan kibővítve adta ki újra a Csinszkáról szóló monográfiáját. Az
év első múzeum+ estjén, az év első Élő MúzeumCafé-megjelenésén ezúttal
művészek és múzsák kapcsolatáról, egymásra hatásáról, közös sorsáról
faggatjuk vendégeinket.
A beszélgetés résztvevői:
Dr. Gerevich József
elmeorvos, művészetterapeuta, a Teremtő vágyak című könyvek szerzője,
Rockenbauer Zoltán
művészettörténész, a Műcsarnok kurátora, a Csinszka, a halandó múzsa című könyv szerzője és
Bellák Gábor
művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa.
Moderátor:
Martos Gábor, az Élő MúzeumCafé-beszélgetések szerkesztője.
A
program a Magyar Nemzeti Galéria szokásos csütörtök esti múzeum+
rendezvényének része,
így azon az estre megváltott múzeumi belépőjeggyel lehet részt venni,
amellyel 22:00 óráig az összes többi program is látogatható.
A beszélgetést szokás szerint rögzítjük, és az a későbbiekben az interneten megtekinthető
lesz a www.muzeumcafe.hu weboldalon.
mng.hu
MNG 2018. januári programjai
SI
mng.hu
|
TÁRLATVEZETÉSEK 2018. január 11., csütörtök, 16.00 MúzeumCafé tárlatvezetés2018. január 13. szombat, 16.00Vendég-tárlatvezetőnk: Szüts Miklós festőművész, akivel Martos Gábor, a MúzeumCafé szerkesztőbizottságának tagja beszélget a kiállításban sétálva. A MúzeumCafé tárlatvezetésen a kiállításra megváltott belépőjeggyel lehet részt venni, találkozás január 13-án, szombaton 16:00 órakor a Nemzeti Galéria A épületének földszintjén. A tárlatvezetéseken a kiállításra váltott belépőjeggyel lehet részt venni. Maximális létszám 30 fő. Regisztráció a vezetés előtt érkezési sorrendben az információs pultnál. Találkozási pont: MNG "A" épület, információs pult 2018. január 20., szombat, 16.00 BESZÉLGETÉS 2018. január 11., csütörtök, 17.00 Művészetről könyvek között - Múzeumi beszélgetés-sorozat az Írók Boltjában Résztvevők: Petrányi Zsolt, a kiállítás kurátora, Somlai Tibor, a kiállítás belsőépítésze, Gimesy Péter művészettörténész Helyszín: Írók Boltja, Budapest, Andrássy út 45. FILMKLUB 2018. január 14. vasárnap 16.00-18.30 A filmvetítés- és előadássorozat a kiállításban bemutatott korszak életterét szemlélteti a film műfajain keresztül. Szándékosan nem játékfilmeket mutatunk be, hanem kis- és dokumentumfilmes válogatásokat azzal a céllal, hogy a kiállításon látható elsősorban képzőművészeti alkotásokhoz értelmezési keretet nyújtsunk a korszak építészetére, divatjára, zenei világára, modernizmusára, társadalomi és politikai folyamataira, szociológiai vetületeire reflektálva. Az egyes vetítéseket olyan előadók vezetik be, akik szakterületük szubjektív megközelítéséből teszik plasztikusabbá a filmes összeállításokat. (A filmeket angol nyelvű felirattal vetítjük.) A vetítéssorozat kurátora Kodolányi Sebestyén. OTTHON Cigányok / Gipsies, r:/dir: Sára Sándor, ff./bw., 35mm, 17 min., 1962, gy/prod: Balázs Béla Stúdió Riport egy új lakótelepről / Report of a New Housing Estate, r:/dir: Kornis Gábor, ff./bw., 35mm, 18 min., 1960, gy/prod: Budapest Filmstúdió Ma vagy holnap / Today or Tomorrow, r:/dir: Kovács András, ff./bw., 35mm, 32 min., 1965, gy/prod: Hunnia Filmstúdió Miénk a világ / The World Belongs to Us, r:/dir: Kardos Ferenc, ff./bw., 35mm, 13 min., 1963, gy/prod: Balázs Béla Stúdió A napló / Diary / Kovásznai, György, r:/dir: szín./col., 35mm, 10 min., 1966, gy/prod: Pannónia Filmstú Helyszín: A Magyar Nemzeti Galéria előadóterme (B épület). Belépőjegy: 500 Ft. Jegyek korlátozott számban kaphatók a jegypénztárban, illetve a www.jegymester.hu oldalon. |
Múzeum+ Kultusz |
 |
|
A
Magyar Nemzeti Galériában már szinte kultusza van annak, hogy havonta
egyszer hosszú nyitva tartással, speciális tárlatvezetésekkel,
előadásokkal, zenével és borokkal rendezünk tematikus esteket Múzeum +
címmel. Idei első ilyen rendezvényünk témája a Kultusz. Kultusz, vagyis
minden amire rendszeresen különös figyelmet fordítunk, amire lelkileg is
rákészülünk, amit már-már szinte ünnepnek tekintünk, s aminek
szimbolikus
jelentőséget tulajdonítunk.
Az
este folyamán mindkét időszaki kiállítás (Keretek között – A hatvanas
évek művészete Magyarországon illetve Korniss Péter – Folyamatos
emlékezet)
nyitva tart.
VENDÉG TÁRLATVEZETŐINK
18.30 Gothár Péter Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, jelmez-
és díszlettervező
20.30 Kemény Zsófi író, költő, slammer és Simon Márton költő, slammer
SÉTÁK A GYŰJTEMÉNYBEN
18.45 és 20.30 „Kép és kultusz” - Lovass Dóra vezetése a Lépésváltás című kiállításban
18.00 és 19.30 Kultikus alakok a két világháború közötti művészeti életben - Tárlatvezetés a Modern Idők című kiállításban Mácsay Krisztinával
18.15
Outlived
by Fame: Mihály Munkácsy's Status Among the 19th Century Painters
- Guided tour in English with Fatima Rébay in the exhibition of Mihály
Munkácsy and the Realism of the Fin-de-Siécle.
19.30 KÖTŐDÉSEK
Különleges,
irodalmi est Ugron Zsolnával, Tóth Krisztinával és Szöllősi Mátyással,
Korniss Péter Folyamatos emlékezet kiállításában, amelyet Kézdy Luca
kísér
hegedűvel.
18.00
ÉLŐ MÚZEUMCAFÉ BESZÉLGETÉS
Festők, múzsák, sorsok
Két
olyan könyv is napvilágot látott nemrégiben, amelyekben a szerzők
különböző művészek és az őket inspiráló nők sorsát mindenekelőtt a
„közösen” készült művek
vizsgálata alapján dolgozza fel: Gerevich József immár a második kötetét
jelentette meg a festők és múzsáik kapcsolatát pszichológus-szemmel
feldolgozó sorozatának, míg Rockenbauer Zoltán alaposan kibővítve adta
ki újra a
Csinszkáról szóló monográfiáját. Az év első múzeum+ estjén, az év első
Élő MúzeumCafé-megjelenésén ezúttal művészek és múzsák kapcsolatáról,
egymásra hatásáról, közös sorsáról faggatjuk
vendégeinket.
A beszélgetés résztvevői:
Dr.
Gerevich József elmeorvos, művészetterapeuta, a Teremtő vágyak című
könyvek szerzője, Rockenbauer Zoltán művészettörténész, a Műcsarnok
kurátora, a most második, bővített kiadásban megjelent
Csinszka, a halandó múzsa című könyv szerzője és Bellák Gábor
művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa.
Moderátor: Martos Gábor, az Élő MúzeumCafé-beszélgetések szerkesztője.
19.30 ELŐADÁS
Egy kultusz képe – egy kép kultusza. Madarász Viktor és a Hunyadi-kultusz – Krasznai Réka művészettörténész előadása
Hunyadi
László alakját valóságos kultusz övezte a 19. században: számos,
hitelesnek
tekinthető történelmi forrás mellett irodalmi feldolgozások tömkelege –
drámák, balladák, versek, elbeszélések – örökítették meg a nemzeti hőst
Bessenyei György és Vörösmarty Mihály színműveitől kezdve Petőfi versén
és
Arany János balladáján keresztül Erkel Ferenc operájáig. Madarász Viktor
Párizsban festett fő műve, a Hunyadi László siratása ebbe az élő
Hunyadi-kultuszba ágyazódott. A festmény az elmúlt másfél évszázad alatt
beépült a
magyar kultúrtörténetbe, nemzeti identitásunkat is meghatározó magyar
képi emlékezetbe: maga is kultuszképpé vált.
Hunyadi-kultusz,
hőskultusz, halottkultusz, 1848 kultusza kapcsolódnak egybe ezen az
előadáson, de azt is meg tudjuk, hogy hogyan lesz egy
festményből kultuszkép.
20.00
KONCERT
The Bits
Ki
ne ismerné a Beatlest? A zenekar, mely a 60-as években beírta magát a
történelembe, mi több egyedüliként a történelem könyvekbe és gyökeresen
megváltoztatta a
könnyűzenét.
A
The Bits 4 éves
fennállása alatt a közép-európai régió egyik legjelentősebb Beatles
emlékzenekarává vált. Nívós hazai (Sziget fesztivál, Kapolcsi Művészetek
Völgye) és jelentős külföldi fesztiválok (Beatles Week - Liverpool
(Anglia),
Beatlesday - Belgium, Big Rivers Festival - Hollandia) mellett 2015
júniusában egy maratoni koncerten száz Beatles dalt adott elő budapesti
koncertjén. Augusztusban a világ legnívósabb Beatles fesztiválja, a
liverpooli Beatles Week közel 70
fellépője közül egyedüliként mutatta be az 50 éves Help! nagylemez
teljes anyagát a Beatles mekkájának számító, legendás Cavern Clubban,
ahová a szervezők 2017-ben is visszahívták az együttest.
A Múzeum+ esten, a galéria kupolaterében olyan
örökzöldek csendülnek majd fel a The Bits előadásában, mint a She loves you vagy a Let it be.
WORKSHOP
Ragadjunk tollat! -
Üzenetek a papíron
Egyedi nyomdával
készült képeslap,melyet saját készítésű bélyeggel és egy személyes üzenettel látunk el.
BOR Laposa Borbirtok (Badacsony)
TEAHÁZ Big Ben
A programváltozás jogát fenntartjuk!
Felhívjuk
kedves látogatóink figyelmét, hogy az előadásokon és tárlatvezetéseken –
műtárgyvédelmi
követelmények miatt – csak korlátozott létszámban, érkezési sorrendben
lehet részt venni. Kérjük ennek szíves figyelembe vételét!
Jegyárak:
Teljes árú jegy: 2800 Ft ǀ Kedvezményes jegy*: 2000 Ft
*A
Múzeum+ idején nem érvényesek a rendes nyitvatartási idő alatt igénybe
vehető kedvezmények. Kedvezményes jegyet azok válthatnak, akik a
kiállításokat díjtalanul vagy 50% kedvezménnyel látogathatják.
Díjtalan belépő nem igényelhető.
Tervezett további időpontok és témák
2018-ban:
2018. március 8. CS M+ A NŐ 2018. április 14. SZO stART Fesztivál 2.0 2018. május 17. CS M+ Gasztro 2018. július 5., 12., 19., 26. Borszerdák (MNG) 2018. augusztus 1., 8. Borszerdák (Vasarely Múzeum) 2018. szeptember 15. SZO Viva la Mexico! 2018. október 11. CS M+ Modern 2018. november 15. CS M+ Klasszik (SZM) 2018. december 13. CS M+ Karácsony |
|
2018. január 14., 16.00
Pettendi Szabó Péter fotográfus tárlatvezetése
Találkozási pont: a program előtt az információs pultnál. Maximális létszám: 30 fő
2018. január 27., 16.00
Korniss Péter fotóművész tárlatvezetése a kiállításban.
Találkozási pont: a program előtt az információs pultnál. Maximális létszám: 30 fő
|
2018. január 6., szombat
Az Írók boltja 2018. januári programjai
SI
| JANUÁRI PROGRAMJAINK 2018. január 11. csütörtök, 17 óra Szépművészeti Múzeum Művészetről könyvek között - Múzeumi beszélgetés-sorozat az Írók Boltjában KERETEK KÖZÖTT - A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958-1968) A beszélgetés résztvevői: Somlai Tibor és Gimesy Péter. 2018. január 16. kedd, 17 óra Spanyolnátha Turczi István: Falánk idő - Fantázia és fúga, beszélgetések Turczi Istvánnal Moderátor: Berka Attila. A beszélgetésben Turczi István, Gáspár György és Galkó Balázs színművész vesz részt. 2018. január 17. szerda, 17 óra Gondolat Kiadó "Ne félj, a tél meg fog gyötörni." Válogatott írások szegénységről, cigányságról, kirekesztettségről. Csepeli György mutatja be a könyvet a szerkesztők jelenlétében. 2018. január 19. péntek, 17 óra Kagylókürt A folyóirat 68. "Nyugat" című számának bemutatója. A beszélgetés résztvevői: Rácz Géza, Szendrei László és Szabó Edit. Moderátor: Ősz Szabó Éva. 2018. január 24. szerda, 17 óra Selinunte Kiadó Olvasópróba - Beszélgetések kortárs magyar színdarabokról Hajdu Szabolcsék színháza A beszélgetés résztvevői: Hajdu Szabolcs, Török-Illyés Orsolya és Sándor L. István. 2018. január 26. péntek, 17 óra Lector Kiadó Darabos Enikő: Testmetaforák a kortárs magyar irodalomban. Tanulmányok, kritikák. A szerzővel Vida Gábor beszélget. 2018. január 30. kedd, 17 óra AJ Téka Kiadó Debreczeny György: sötét lesz Bemutatja: Petőcz András. Beszélgetőtársak: Annus Gábor, Miske Emő és Szabó Zoltán Attila. 2018. január 31. szerda, 17 óra ÉS-kvartett A beszélgetés témája Szijj Ferenc: Növényolimpia című regénye. Károlyi Csaba beszélgetőtársai: Deczki Sarolta, Szilágyi Zsófia és Takáts József. irokboltja.hu |
| Budapest, VI. Andrássy út 45. |
A MÁV Szimfonikus Zenekar hírlevele
SI
|
|
|
|
|
|
Természetesen 2018-ban is folytatódnak családi koncertjeink, január 9-én 16:30-kor kezdődik Búgócsiga elnevezésű zenés foglalkozásunk babákkal érkező családok számára, rögtön után 18 órakor pedig várandós kismamákat és kísérőiket várjuk szeretettel Szeretethang koncertünkre.
A foglalkozásokat Székely Edit zenepedagógus, Zenekarunk fuvolaművésze vezeti.
A foglalkozásokat Székely Edit zenepedagógus, Zenekarunk fuvolaművésze vezeti.
https://www.facebook.com/mavzenekar/
Tájékozódjanak honlapunkon: http://www.mavzenekar.hu/
Olvassák blogunkat: http://mavzenekar.blog.hu/
Tájékozódjanak honlapunkon: http://www.mavzenekar.hu/
Olvassák blogunkat: http://mavzenekar.blog.hu/
2017. december 23., szombat
Györgyey Zsuzsa kerámikus művésznő emlékkiállítása a Ráth Lépcső Tudásközpont Galériában
SI
Részlet a megnyitó beszédből:
Az agyagozás rendkívűl archaikus dolog. Khnum, az egyiptomi isten fazekaskorongon formálta meg az első embert. A zsidó-keresztény teremtéstörténetben "porból vétetik" az ember. A földdel való fizikai kapcsolat tehát az embert valamiképpen a teremtőhöz teszi hasonlóvá - hiszen alaktalan sárból valami tartós, színes, egyedi dolgot hoz létre.
A fazekasságban egyesül az öt elem. Az agyag maga – a föld. Víz is van benne, hiszen anélkül nem lehetne meggyúrni, megformálni. Levegőn szárad ki. És végül, tűzben ég ki, nyeri el végső formáját. A kerámia kiégetése alkimista varázslathoz hasonló - hiszen akkora a különbség a nyers tárgy és a kemencéből kikerülő cserép között, hogy néha maga az alkotó is elbizonytalanodik: ez az enyém? A kerámia elkészülése allegorikusan az ember beavatási útjának is megfeleltethető - hiszen a kemence izzó hőjében megy át a "tűzkeresztségen", lesz múlandó és törékeny, szürke sárdarabból az évezredekkel dacoló, kemény alkotás. A régészek ásója minduntalan cserépdarabokba ütközik. Ez nem véletlen – a cserép, az égetett agyag az a matéria, ami változatlanul képes átvészelni az időt a föld vagy a tengerek mélyén.
Az agyagozás misztériumát elfelejtjük folyamatosan és kérlelhetetlenül Akadnak olyan húszéves budapesti srácok, akik életükben nem jártak még erdőben. Egész iskolai osztálynyi gyerekből egy sem akadt, aki eleven sündisznót látott volna.
Györgyey Zsuzsa rendkívűl nőies nő volt, akár fiatal, akár idős. Nem véletlen, hogy kényszert éreztem a kiállításn vizualizálni őt, ember valóságában. Az agyag nőies princípium. Formálható, de közben az alkotót is formálja. A keramikus műhelyében megáll az idő, ezt bárki tanúsíthatja, aki kipróbálta – az alkotás folyamatában egyszerűen elvész az időérzék. Az agyagnak szigorú törvényei vannak - csak ugyanúgy formálható, ugyanazokkal a történelem előtti mozdulatokkal, ahogyan elődeink tették. Ha valaki megszegi az anyag törvényeit, a tárgy eltörik, megreped.
Túl azon, hogy az agyagozás nagyon jól fejleszti a kézügyességet és elmélyült figyelemre-fegyelemre tanít, más hatása is van a vele kapcsolatba kerülő emberre. Érdekes megfigyelni az agyaggal birkózó gyerekeket: ösztönösen ráéreznek a formákra, ugyanazokat a díszítéseket alkalmazzák, ugyanazokat a szimbólumokat használja még a "panelgyerek" is, mint a régi kultúrák népei. Valahonnan tudják – talán az ötödik őselem, az akasha, a kollektív tudattalan működik ilyenkor.
Az agyaggal való bánás végtelenül kreatív dolog. A két kéz dolgozik. Itt nem lehet a tervező számítógépet segítségül hívni, de még a körzőt és a vonalzót sem, nem lehet "lecsalni" az összedolgozás vagy a meggyúrás fáradtságos munkáját – az agyag nem tűri a hazugságot.
A jól megcsinált tárgyban "lélek" van. A legnyüzsgősebb gyerek is átérzi a kemencebontás misztériumát: mert a kemence tüzében újjászületés történik, varázslat, csoda. És csodákra a huszonegyedik században is szükség van.
A raku filozófiája a zen buddhizmuson alapszik, szorosan kötődik a tradicionális japán teaszertartásokhoz. …mi is a Raku? a tökéletlen, mulandó, befejezetlen dolgok szépsége a szerény, alázatos és mindennapi dolgok szépsége a szokatlan, aszimmetrikus és egyedi dolgok szépsége.
A Raku szó tartalma: „a szabadság élvezete”. A kerámiák letisztultsága és művészi, de egyszerű kivitelezése a zen filozófia alapelveit tükrözik. Céljuk az, hogy betekintést nyújtsanak a dolgok valódi természetébe.
A rakukerámiák készítése mindig izgalmas és megjósolhatatlan. Minden egyes darab egyedi és megismételhetetlen. Letisztultság és természetesség jellemzi őket. A rakukerámiák mindig kézzel készülnek, egyfajta meditatív állapotban. Úgy tartják, hogy egy Raku tárgyat szemlélve, megláthatjuk saját lelkünket és létünk értelmét. A raku technikában mind a négy őselemnek fontos szerep jut. Egy teljes Föld – Tűz – Levegő – Víz kör teszi őket lenyűgözően harmonikussá. A kerámia Földből és fém-oxidokból épül fel. Az agyagot és a mázakat Tűz égeti ki a kemencében. Onnan vörösen izzva faforgácsba vagy más éghető anyagba kerülnek, itt zajlik le az oxidokban gazdag mázak átalakulása. A Levegő változó oxigénszintje alakítja a felületek változatos mintáit. A folyamat Vízbe merítéssel zárul.
Buzás Kálmán
Egy életmű legszebb darabjai láthatóak a Ráth Lépcső Tudásközpont galériájában.
A KIÁLLÍTÁST A NAGY ÉS ELMÉLYÜLT ÉRDEKLŐDÉSRE VALÓ TEKINTETTEL JANUÁR KÖZEPÉIG MEGHOSSZABÍTJUK.
Részlet a megnyitó beszédből:
Az agyagozás rendkívűl archaikus dolog. Khnum, az egyiptomi isten fazekaskorongon formálta meg az első embert. A zsidó-keresztény teremtéstörténetben "porból vétetik" az ember. A földdel való fizikai kapcsolat tehát az embert valamiképpen a teremtőhöz teszi hasonlóvá - hiszen alaktalan sárból valami tartós, színes, egyedi dolgot hoz létre.
A fazekasságban egyesül az öt elem. Az agyag maga – a föld. Víz is van benne, hiszen anélkül nem lehetne meggyúrni, megformálni. Levegőn szárad ki. És végül, tűzben ég ki, nyeri el végső formáját. A kerámia kiégetése alkimista varázslathoz hasonló - hiszen akkora a különbség a nyers tárgy és a kemencéből kikerülő cserép között, hogy néha maga az alkotó is elbizonytalanodik: ez az enyém? A kerámia elkészülése allegorikusan az ember beavatási útjának is megfeleltethető - hiszen a kemence izzó hőjében megy át a "tűzkeresztségen", lesz múlandó és törékeny, szürke sárdarabból az évezredekkel dacoló, kemény alkotás. A régészek ásója minduntalan cserépdarabokba ütközik. Ez nem véletlen – a cserép, az égetett agyag az a matéria, ami változatlanul képes átvészelni az időt a föld vagy a tengerek mélyén.
Az agyagozás misztériumát elfelejtjük folyamatosan és kérlelhetetlenül Akadnak olyan húszéves budapesti srácok, akik életükben nem jártak még erdőben. Egész iskolai osztálynyi gyerekből egy sem akadt, aki eleven sündisznót látott volna.
Györgyey Zsuzsa rendkívűl nőies nő volt, akár fiatal, akár idős. Nem véletlen, hogy kényszert éreztem a kiállításn vizualizálni őt, ember valóságában. Az agyag nőies princípium. Formálható, de közben az alkotót is formálja. A keramikus műhelyében megáll az idő, ezt bárki tanúsíthatja, aki kipróbálta – az alkotás folyamatában egyszerűen elvész az időérzék. Az agyagnak szigorú törvényei vannak - csak ugyanúgy formálható, ugyanazokkal a történelem előtti mozdulatokkal, ahogyan elődeink tették. Ha valaki megszegi az anyag törvényeit, a tárgy eltörik, megreped.
Túl azon, hogy az agyagozás nagyon jól fejleszti a kézügyességet és elmélyült figyelemre-fegyelemre tanít, más hatása is van a vele kapcsolatba kerülő emberre. Érdekes megfigyelni az agyaggal birkózó gyerekeket: ösztönösen ráéreznek a formákra, ugyanazokat a díszítéseket alkalmazzák, ugyanazokat a szimbólumokat használja még a "panelgyerek" is, mint a régi kultúrák népei. Valahonnan tudják – talán az ötödik őselem, az akasha, a kollektív tudattalan működik ilyenkor.
Az agyaggal való bánás végtelenül kreatív dolog. A két kéz dolgozik. Itt nem lehet a tervező számítógépet segítségül hívni, de még a körzőt és a vonalzót sem, nem lehet "lecsalni" az összedolgozás vagy a meggyúrás fáradtságos munkáját – az agyag nem tűri a hazugságot.
A jól megcsinált tárgyban "lélek" van. A legnyüzsgősebb gyerek is átérzi a kemencebontás misztériumát: mert a kemence tüzében újjászületés történik, varázslat, csoda. És csodákra a huszonegyedik században is szükség van.
A raku filozófiája a zen buddhizmuson alapszik, szorosan kötődik a tradicionális japán teaszertartásokhoz. …mi is a Raku? a tökéletlen, mulandó, befejezetlen dolgok szépsége a szerény, alázatos és mindennapi dolgok szépsége a szokatlan, aszimmetrikus és egyedi dolgok szépsége.
A Raku szó tartalma: „a szabadság élvezete”. A kerámiák letisztultsága és művészi, de egyszerű kivitelezése a zen filozófia alapelveit tükrözik. Céljuk az, hogy betekintést nyújtsanak a dolgok valódi természetébe.
A rakukerámiák készítése mindig izgalmas és megjósolhatatlan. Minden egyes darab egyedi és megismételhetetlen. Letisztultság és természetesség jellemzi őket. A rakukerámiák mindig kézzel készülnek, egyfajta meditatív állapotban. Úgy tartják, hogy egy Raku tárgyat szemlélve, megláthatjuk saját lelkünket és létünk értelmét. A raku technikában mind a négy őselemnek fontos szerep jut. Egy teljes Föld – Tűz – Levegő – Víz kör teszi őket lenyűgözően harmonikussá. A kerámia Földből és fém-oxidokból épül fel. Az agyagot és a mázakat Tűz égeti ki a kemencében. Onnan vörösen izzva faforgácsba vagy más éghető anyagba kerülnek, itt zajlik le az oxidokban gazdag mázak átalakulása. A Levegő változó oxigénszintje alakítja a felületek változatos mintáit. A folyamat Vízbe merítéssel zárul.
Buzás Kálmán
Egy életmű legszebb darabjai láthatóak a Ráth Lépcső Tudásközpont galériájában.
A KIÁLLÍTÁST A NAGY ÉS ELMÉLYÜLT ÉRDEKLŐDÉSRE VALÓ TEKINTETTEL JANUÁR KÖZEPÉIG MEGHOSSZABÍTJUK.
2017. december 22., péntek
A Magyar Nemzeti Galéria kiállításai
SI
www.mng.hu
Időszaki kiállítások
A kiállítási
projekt ötletét az adta, hogy a Magyar Nemzeti Galéria 19–20. századi
szoborgyűjteményében őrzött közel ötezer szobor közül csak alig több
mint százat láthat a közönség. Ezért szeretnénk élőbbé és láthatóbbá
tenni a múzeumi anyagot kortárs szobrászok, szobrászati tevékenységet
folytató képzőművészek bevonásával.A projekt kapcsolódik ahhoz a
kutatáshoz is, amelynek témája a kortárs (szobrász)- művészetben
megfigyelhető klasszikus hatások, elsősorban a magyar szobrászati
hagyományok továbbélése jelenkori szobrászatunkban.
Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958–1968)
2017. november 17. - 2018. február 18.
Ez az első tárlat,
mely átfogó képet ad az 1958 és 1968 közötti évtized művészetéről. A
mintegy 350 mű – festmények, szobrok, grafikák, könyvek, plakátok,
valamint iparművészeti alkotások – jelentős része múzeumi raktárakból
érkezett, köztük számos alkotást a múzeumba kerülése óta eltelt öt-hat
évtizedben még soha nem láthatott a közönség.
A Madarász Viktor
halálának százéves évfordulója alkalmából nyíló kamarakiállítás olyan,
ez idáig publikálatlan, párizsi levéltárakban végzett kutatásokra épül,
amelyek nyomán Madarász Viktor egyik kultikus fő művét új
megvilágításban tárhatjuk a nagyközönség elé.
Korniss Péter a
kortárs magyar fotográfia egyik meghatározó alkotója, a Nemzet Művésze
címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus.
Munkásságának középpontjában az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi
paraszti életmód dokumentarista ábrázolása áll. Folyamatos emlékezet
című kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában azokra a sorozatokra
koncentrál, amelyek az egész életmű legfontosabb szellemi ívét adják. -
MEGHOSSZABBÍTVA 2018. február 11-ig
Állandó kiállítás
Az 1945 utáni
magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk,
művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a
láncolatából áll.
Állandó kiállítás
A késő reneszánsz
és barokk művészet állandó kiállítása közel 250 év magyarországi és
közép-európai művészetét tekinti át, az 1600 körüli évek Bécsben,
Prágában, készült manierista alkotásaival kezdődően.
A 19. századi gyűjtemény a Nemzeti Galéria első emeleti központi tereiben, két kiállítási egységben tekinthető meg.
Tematikus
egységeként a múlt század fordulójától az 1920-as évek közepéig készült
fehérmárvány szobrokból mutatunk be néhány jellegzetes
aktábrázolás-típust remekeink közül.
Külön teremsor
mutatja be Munkácsy Mihály munkásságát, valamint a nyomdokain haladó,
realista irányzatot követő magyar festők művészetét.
A felújított,
második emeleti központi termében a századfordulótól a második
világháború végéig terjedő időszak legfon-tosabb alkotói és törekvései
ismerhetők meg.
www.mng.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)