SI
Jelenleg látogatható kiállításaink:
Kerekes Gábor: Futur X – 10 év papírkollázsai
„Az ostromlás a dolgunk” – A betiltott Mozgó Világ (1975–1983)
Konfirmáció – Bereznai Péter művei
Újragondolt Czóbel
Múlt a mélyben - Mozaikok Szentendre történetéből
Kovács Margit életművét bemutató gyűjtemény
muzeumicentrum.hu
2016. november 30., szerda
2016. november 29., kedd
A Műcsarnok kiállításai 2016. december
SI
a Magyar Művészeti Akadémia intézménye
1146 Budapest, Dózsa György út 37.
2016 december
dec.2.
március5.
ENTER - a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) művészeti hallgatóinak kiállítása
Kiállítás
dec.7.
január8.
Kertek és műhelyek | 80+20: KOVÁTS Albert és a Magyar Festők Társasága
Kiállítás
dec.7.
január8.
Kertek és műhelyek | SZEMADÁM
Kiállítás
dec.7.
január8.
Kertek és műhelyek | ZOLTÁN Mária Flóra: Az avignoni hálószoba
Kiállítás
nov.5.
január8.
Kertek és műhelyek
Kiállítás
nov.22.
március12. Az első aranykor | Az Osztrák-Magyar Monarchia festészete
és a Műcsarnok
Kiállítás
Műcsarnoka Magyar Művészeti Akadémia intézménye
1146 Budapest, Dózsa György út 37.
Írók Boltja 2016. decemberi programok, bemutatók
SI
1. csütörtök, 17 óra URSUS LIBRIS Somogyi Réka: Piroska nem tér le az útról
Vendégünk lesz: Karafiáth Orsolyafacebook esemény
2. péntek, 17.30 ÉSZT INTÉZET
Kätlin Kaldmaa breviárium A bemutatón közreműködik: Mari Jürjens, észt énekes-dalszerző és Láng Annamáriafacebook esemény
5. hétfő, 17 óra ORIOLD ÉS TÁRSAI Maurizio Stupiggia: A bántalmazott test
Magyar Szomato-pszichoterápiás Egyesület A könyvet Szilágyi Vera mutatja be. facebook esemény
6. kedd, 16.30 SELINUNTE KIADÓ Színházi időkalauz – Beszélgetések legendás előadásokról
A Budapest Orfeum (1979)Vendégünk: Benedek Miklós és Császár AngelaA beszélgetést vezeti: Sándor L. István
facebook esemény
7. szerda, 17 óra ORIOLD ÉS TÁRSAI Antalfai Márta: Alkotás és kibontakozás – A Katarzis Komplex Művészetterápia elmélete és gyakorlata
Dr. Antalfai Márta egyetemi adjunktussal Dr. V. Komlósi Annamária, az ELTE PPK Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék címzetes egyetemi tanára beszélget. facebook esemény
8. csütörtök, 17 óra PONT KIADÓ Gáspárik Attila: A színház kiterjedése
A szerzővel Máté Gábor színművész beszélget. facebook esemény
9. péntek, 17 óra IMPRIMATUR KIADÓ
Baranyai László: Pálfordult a világ A szerzővel Kozma György és Szkárosi Endre beszélget. facebook esemény
10. szombat, 11-19 óra
Bitó László dedikálja új, Newton kutyája című könyvét.facebook esemény
DÉLUTÁN, 17 óra RUTKAI BORI BANDA – 2017-es naptár
Dedikálás, közös rajzolás és naptárbemutató facebook esemény
12. hétfő, 17 óraKIJÁRAT KIADÓStephan Krause: Az újrafelhasznált anyag a lényeg. Richard Wagner magyarországi jelenléte és recepciója
A könyvet bemutatja: Rockenbauer Zoltán, PhD [a Magyar Köztársaság volt kulturális minisztere, kurátor (Műcsarnok)] és Térey János, írófacebook esemény
13. kedd, 17 óra
ATHENAEUM
Likó Marcell: Énekelt és el nem énekelt dalok
A szerzővel és Géczi János szerkesztővel Szabó Tibor Benjámin beszélget.
facebook esemény
14. szerda, 17 óra Dante: Isteni színjáték – felolvasás és dedikálás Vendégünk lesz: Nádasdy Ádámfacebook esemény
15. csütörtök, 17 óra KALLIGRAM David Nirenberg: Antijudaizmus (A nyugati hagyomány)
A kötet fordítójával, Felcsúti Péterrel beszélget: Mészáros Sándor
facebook esemény
16. péntek, 17 óra KALLIGRAM Géczi János: Törek (versek) A szerzővel Mészáros Sándor beszélget.
irokboltja.hu
1. csütörtök, 17 óra URSUS LIBRIS Somogyi Réka: Piroska nem tér le az útról
Vendégünk lesz: Karafiáth Orsolyafacebook esemény
2. péntek, 17.30 ÉSZT INTÉZET
Kätlin Kaldmaa breviárium A bemutatón közreműködik: Mari Jürjens, észt énekes-dalszerző és Láng Annamáriafacebook esemény
5. hétfő, 17 óra ORIOLD ÉS TÁRSAI Maurizio Stupiggia: A bántalmazott test
Magyar Szomato-pszichoterápiás Egyesület A könyvet Szilágyi Vera mutatja be. facebook esemény
6. kedd, 16.30 SELINUNTE KIADÓ Színházi időkalauz – Beszélgetések legendás előadásokról
A Budapest Orfeum (1979)Vendégünk: Benedek Miklós és Császár AngelaA beszélgetést vezeti: Sándor L. István
facebook esemény
7. szerda, 17 óra ORIOLD ÉS TÁRSAI Antalfai Márta: Alkotás és kibontakozás – A Katarzis Komplex Művészetterápia elmélete és gyakorlata
Dr. Antalfai Márta egyetemi adjunktussal Dr. V. Komlósi Annamária, az ELTE PPK Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék címzetes egyetemi tanára beszélget. facebook esemény
8. csütörtök, 17 óra PONT KIADÓ Gáspárik Attila: A színház kiterjedése
A szerzővel Máté Gábor színművész beszélget. facebook esemény
9. péntek, 17 óra IMPRIMATUR KIADÓ
Baranyai László: Pálfordult a világ A szerzővel Kozma György és Szkárosi Endre beszélget. facebook esemény
10. szombat, 11-19 óra
Bitó László dedikálja új, Newton kutyája című könyvét.facebook esemény
DÉLUTÁN, 17 óra RUTKAI BORI BANDA – 2017-es naptár
Dedikálás, közös rajzolás és naptárbemutató facebook esemény
12. hétfő, 17 óraKIJÁRAT KIADÓStephan Krause: Az újrafelhasznált anyag a lényeg. Richard Wagner magyarországi jelenléte és recepciója
A könyvet bemutatja: Rockenbauer Zoltán, PhD [a Magyar Köztársaság volt kulturális minisztere, kurátor (Műcsarnok)] és Térey János, írófacebook esemény
13. kedd, 17 óra
ATHENAEUM
Likó Marcell: Énekelt és el nem énekelt dalok
A szerzővel és Géczi János szerkesztővel Szabó Tibor Benjámin beszélget.
facebook esemény
14. szerda, 17 óra Dante: Isteni színjáték – felolvasás és dedikálás Vendégünk lesz: Nádasdy Ádámfacebook esemény
15. csütörtök, 17 óra KALLIGRAM David Nirenberg: Antijudaizmus (A nyugati hagyomány)
A kötet fordítójával, Felcsúti Péterrel beszélget: Mészáros Sándor
facebook esemény
16. péntek, 17 óra KALLIGRAM Géczi János: Törek (versek) A szerzővel Mészáros Sándor beszélget.
irokboltja.hu
Tél a Krúdy-negyedben, Bohém-klub, programok – MKVM
SI
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016. november 27., vasárnap
Soul Exodus Filmpremier
SI
Soul Exodus című filmet, az V. Budapesti Zsidó Filmfesztivál keretében mutatták be.
Valamikor réges-régen, a 20. század elején élt egy legendás klezmer zenész és mesélő, Nazaroff herceg. A legtöbb ember nem hisz a létezésében, de a film öt szereplője azonban biztosan igen, ahogy abban is, hogy valódi herceg volt. Elképzelték maguknak, a képzelet pedig olykor erősebb, mint a valóság. Nazaroff bennük él.
A Brothers Nazaroff nevű, tradicionális klezmer zenét játszó alkalmi formáció tagjai – Michael Alpert, Dan Kahn, Psoy Korolenko, Bob Cohen, Jake Shulman-Ment – elismert amerikai és orosz zenészek, akik a világ különböző városaiból származnak: New Yorkból, Párizsból, Berlinből, Moszkvából és Budapestről. Elhatározzák, hogy felkutatják európai gyökereiket, hogy ráleljenek zenéjük eredetére, és hogy szüleik, nagyszüleik múltján keresztül jobban megismerjék saját magukat és saját zsidóságukat is. Az igazság foglakoztatja őket, az a titok amint a zenéjükön keresztül szüntelen keresnek, ugyanakkor nem tudnak szabadulni a gondolattól, hogy valami örökre elmúlik. Nem is fogadják el ezt, ezért szüntelen utaznak, muzsikálnak. Szabadok, és az zenéjük is az. Bereczki Csaba (Életek éneke) legújabb filmjének főhősei egyfajta fordított exodusként utaznak nyugatról keletre, mindvégig hajón utaznak, New Yorkból Párizsba, majd a Dunán Budapestre, végül Romániába és Moldovába. Az őseik is hajón érkeztek egykoron Ellis Islandre, most ők is hajón érkeznek őseik földjére.
A Soul Exodus forgatókönyvírója és rendezője Bereczki Csaba, fényképezte Nemes Tibor, producer Sándor Pál.
A Soul Exodus 2016. december 15-étől látható országosan a hazai mozikban a Mozinet Kft. Forgalmazásába
A Soul Exodus egyrészről egy szórakoztató és felemelő film, hiszen
alanyainak életigenlése, életszeretete csak úgy sugárzik belőle, és ez a nézőre
is átragad, tehát jó szívvel lehet ajánlani mindenkinek, aki ki akar
kapcsolódni.
A wikipédia szerint a klezmer kelet-europai jiddis hangszeres tánczene. A klezmer szó egy régi héber hangszeres zenészt jelentő kifejezésből ered, és főként a kelet-európai zsidó kultúra népzenei együtteseire vonatkozik. A zenekarokban általában hegedű, cimbalom, nagybőgő, klarinét, harmonika, harsona, trombita, zongora hangszereken játszanak a zenészek.
A filmben rövid időre, láthatjuk Frank Londont is a klezmer nagy mesterét is. Aki szereti a klezmer zenét, tanulságos, érdekes, figyelemfelkeltő, humoros, elgondolkodtató film, kiváló zenészekkel, kiváló muzsikával.
Soul Exodus című filmet, az V. Budapesti Zsidó Filmfesztivál keretében mutatták be.
A mozi, melyben négy amerikai és egy orosz klezmer zenész
elhatározza, hogy felkutatják európai gyökereiket, hogy ráleljenek zenéjük
eredetére, és hogy szüleik, nagyszüleik múltján keresztül jobban megismerjék
saját magukat és saját zsidóságukat is.
Ez a film az identitáskeresésről szól. A film rendezője, Bereczki Csaba és
producere, Sándor Pál. A film 2016. december 15-étől látható országosan a
hazai mozikban.Valamikor réges-régen, a 20. század elején élt egy legendás klezmer zenész és mesélő, Nazaroff herceg. A legtöbb ember nem hisz a létezésében, de a film öt szereplője azonban biztosan igen, ahogy abban is, hogy valódi herceg volt. Elképzelték maguknak, a képzelet pedig olykor erősebb, mint a valóság. Nazaroff bennük él.
A Brothers Nazaroff nevű, tradicionális klezmer zenét játszó alkalmi formáció tagjai – Michael Alpert, Dan Kahn, Psoy Korolenko, Bob Cohen, Jake Shulman-Ment – elismert amerikai és orosz zenészek, akik a világ különböző városaiból származnak: New Yorkból, Párizsból, Berlinből, Moszkvából és Budapestről. Elhatározzák, hogy felkutatják európai gyökereiket, hogy ráleljenek zenéjük eredetére, és hogy szüleik, nagyszüleik múltján keresztül jobban megismerjék saját magukat és saját zsidóságukat is. Az igazság foglakoztatja őket, az a titok amint a zenéjükön keresztül szüntelen keresnek, ugyanakkor nem tudnak szabadulni a gondolattól, hogy valami örökre elmúlik. Nem is fogadják el ezt, ezért szüntelen utaznak, muzsikálnak. Szabadok, és az zenéjük is az. Bereczki Csaba (Életek éneke) legújabb filmjének főhősei egyfajta fordított exodusként utaznak nyugatról keletre, mindvégig hajón utaznak, New Yorkból Párizsba, majd a Dunán Budapestre, végül Romániába és Moldovába. Az őseik is hajón érkeztek egykoron Ellis Islandre, most ők is hajón érkeznek őseik földjére.
A Soul Exodus forgatókönyvírója és rendezője Bereczki Csaba, fényképezte Nemes Tibor, producer Sándor Pál.
A Soul Exodus 2016. december 15-étől látható országosan a hazai mozikban a Mozinet Kft. Forgalmazásába
Rendező, forgatókönyvíró: Bereczki Csaba
Operatőr: Nemes Tibor
Vágó: Lemhényi Réka
Hang: Zányi Tamás
Zene: The Brothers Nazaroff
Főszereplők: Michael Alpert, Dan Kahn, Psoy Korolenko,
Bob Cohen, Jake Shulman-Ment
Producer: Sándor Pál
Országos mozipremier: 2016. december 15.
Forgalmazó: Mozinet
A wikipédia szerint a klezmer kelet-europai jiddis hangszeres tánczene. A klezmer szó egy régi héber hangszeres zenészt jelentő kifejezésből ered, és főként a kelet-európai zsidó kultúra népzenei együtteseire vonatkozik. A zenekarokban általában hegedű, cimbalom, nagybőgő, klarinét, harmonika, harsona, trombita, zongora hangszereken játszanak a zenészek.
A filmben rövid időre, láthatjuk Frank Londont is a klezmer nagy mesterét is. Aki szereti a klezmer zenét, tanulságos, érdekes, figyelemfelkeltő, humoros, elgondolkodtató film, kiváló zenészekkel, kiváló muzsikával.
2016. november 20., vasárnap
László Zsuzsa: Előzetes Neményi Lili portré-filmjéhez
Adásidő: 2016.
november 28. 13 óra 35
perc, ismétlés: 2016. december 1. 24 óra.
M3-as csatorna
THÁLIA PAPNŐJE
Ezzel a címmel jelent meg 1984-ben az akkori televízióban Neményi
Liliről készített portré-filmem.
Nem volt könnyű, míg eljutottunk
idáig.
Számos hangversenyen konferáltam
őt, s a műsorok szüneteiben remek beszélgetéseket folytattunk. Lilike sokat
mesélt családjáról, gyerekkoráról, művészi pályájáról. Úgy éreztem, ez nem
csupán rám tartozik, ezek az élmények a magyar kulturális élet dokumentumai.
Lilike családja a 19. század közepétől „Thália szekerének lakója” –ként a
magyar színházi élet alkotója volt.
Nehéz volt meggyőznöm a tv vezetőségét arról, hogy elkészíthessük a
tervezett filmet. Mindenféle kifogás volt: már öreg, nem tud úgy énekelni, mint
régen, kérdés, hogy lesz-e ebből érdekes műsor.
Hogy hány éves volt akkor, azt
pontosan soha nem lehetett tudni, ugyanis ahány lexikon volt, annyi dátum
szerepelt születési éve megjelölésével. Az én számításaim szerint 1902-8 között
születhetett, de erről soha nem kérdeztem, és nem is volt igazán fontos. Remek
állapotban volt, kiváló fogalmazási készséggel megáldva, nem felejtett el
semmit, ami a saját vagy a családja életében fontos volt.
Szerencsére négy évvel halála
előtt sikerült elkészíteni a filmet.
Végül is a tv vezetősége úgy döntött, hogy kérjünk fel egy
filmrendezőt, hátha az segít majd a portréfilm elkészítésében.
Makk Károlyra esett a választás. Mi személyesen nem ismertük akkor még
egymást. Elolvasta az általam írt forgatókönyvet, azt mondta rendben van, de
előbb csak beszélgessünk Lilikével kamera előtt, azután majd meglátjuk
tartjuk-e magunkat a forgatókönyvhöz, vagy más alakul ki. Korlátlanul kaptunk
nyersanyagot – akkor még filmre forgattunk, nem volt elektronika, - kaptunk
stábot, időt a forgatásra. Kértem, hogy Butsko György legyen az operatőr, Makk
egyetértett velem. Felvonultunk Lilike lakásába a Madách téren. Ő leült a
kanapéra, mi Makkal, vele szemben a földre, a szőnyegre. A kamerával mellettünk
állt Gyuri, ott volt a világítás, az asszisztencia, a hangmérnök, a forgatás
előtt még a sminkes is dolgozott, és amikor mindennel készen voltunk, elkezdtük
a beszélgetést.
Makk nem szólt bele, azt mondta én kérdezzek közbe, ha valami kimaradt,
hiszen jobban ismerem az egész életművet, mint ő.
Hétfőtől csütörtökig így forgattunk, majd Makknak el kellett mennie
valahova külföldre, így az én irányításommal folytattuk a felvételt. Amikor már szinte minden témát kimerítettünk,
akkor kértem Lilikét, vegye fel az édesanyjától örökölt japán kimonót, hiszen a
mama is játszotta fiatal korában Cso-cso-szánt, Lilinek pedig a legnagyobb és
legsikeresebb szerepe volt a Pillangókisasszony. Amikor ott állt előttünk a
kimondóban, akkor mintegy összefoglalásként gyönyörű mondatokkal örvendeztetett
meg bennünket. Tudtam, hogy megvan a film befejezése.
De mivel kezdjük?
Leültettük Lilikét egy nagy fotelbe, mellé a szekrényre tettem a
magnót, beleraktam a vele készült Vilja dal felvételt Lehár Víg özvegy c.
operettjéből. Megkértem Gyurit, hogy, ha elindítom a zenét, ő vegye teljes
közeliben a művésznő arcát, bármi történik, ő csak forgasson. Lilike azt hitte,
hogy mi csak készülünk a felvételre és ábrándozva kezdte hallgatni a saját
éneklését. Ahogy szólt a zene, egyre inkább átélte azt, s a végén elsírta magát
és kirohant a fürdőszobába.
Csodálatos lett a felvétel.
Tudtam, hogy megvan a film kezdete.
Ezek után még lementünk Debrecenbe, hogy az ottani dokumentumokból
rögzítsük, amire Lilike hivatkozott, majd itt Pesten a zárt archívumban a
második világháború idején nyomtatott újságból felvettük a legfontosabb cikket.
Még egy nagy feladat volt: a Pillangókisasszony nagyária nem volt meg a rádióban
Lilikével, viszont egy NDK–beli vendégjátékán felvették lemezre. Ezt Berlinből
sikerült megszereznem.
Makk visszajött külföldről, mondtam, hogy rövidesen kezdjük a vágást.
Azt mondta rám bízza, ő nem ér rá, majd a végén megnézi, hogy mit csináltunk.
Közel 16 óra felvett anyagunk volt, ebből kellett az alig egy órás
műsort összerakni. Czeilik Mária kiváló vágó kolléganőmmel egy hétig dolgoztunk,
míg összeállt a film.
Először a szinkron-hangfelvételeket vágtuk meg, s azután kerültek be a
vágó-képek. Az egyes témákat felirattal választottuk el, s ezek alá a
Pillangókisasszony Zümmögő kórus részleteit tettük.
A legmerészebb próbálkozásom az volt, amikor a Vilja dal felvételét
kicseréltem a Cso-cso-szán áriára. Zenetörténeti tanulmányaimból tudtam, hogy
Lehár Puccinit tartotta példaképének, nagyon sokat tanult tőle, sok hasonló
zenei építkezést komponált a saját műveiben. És csodák csodája a Pillangókisasszony
nagy áriája olyan hosszú és épp oly érzelem gazdag volt, mint a Vilja dal!
Ahogyan Lilike ott ült a fotelban és hallgatta a zenét, ugyanolyan
gondolatok sugárzottak az arcáról, mintha tényleg a Pillangókisasszony
nagyáriát hallgatná, nem a Vilja dalt.
Hogy ez milyen tökéletes volt, az azt igazolja, hogy amikor Lilike
megnézte a kész filmet, azt hitte, hogy ő tényleg a Pillangót énekelte, azt
hallgatta, míg a felvétel készült.
Makk Károly is meg volt elégedve mindennel és azt kérte, hogy a végén a
stáblistára ne írjuk ki, hogy ki milyen munkát végzett, hanem ABC sorrendben
legyenek a nevek, őt se írjuk ki rendezőnek.
A filmet, azóta sokszor ismételték, egyszer még a Híradó moziban is
vetítették.
Hogy hányban született Neményi Lili, azt a mai napig nem tudjuk, de azt
igen, hogy a születésnapja november 28-án van.
Öröm számomra, hogy most ezen a napon újból láthatják az érdeklődők, és
így emlékezhetünk a huszadik század nagyszerű művészére, Thália igazi
papnőjére.
Remélem a mai nézőnek is élményt nyújt majd a film.
László Zsuzsa
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)