Moziközvetítés a Take That évfordulós koncertjéről

SI

Az idén 30. születésnapját ünneplő Take That popzenekar „Greatest Hits 2019” turnéja egy-egy estére világszerte, köztük Magyarországon is a mozikba költözik. Június 8-án a rajongók élő műholdas közvetítést láthatnak a turné legutolsó és egyúttal legjobban várt angliai állomásáról, amit később felvételről további helyszíneken is műsorra tűznek.

A Gary Barlow, Mark Owen és Howard Donald alkotta trói vezetésével a mozinézők is részesei lehetnek ennek a három évtizedet felölelő zenei utazásnak, amely felidézi a Take That legnagyobb sikereit és slágereit, kiegészülve a legújabb, Odyssey című albumuk dalaival. A zenekar minden eddiginél látványosabb show-t alkotott a kritikusok által is nagyra értékelt 30. évfordulós turnéra, egy hamisítatlan szélesvásznú élményt, amibe a megszokott módon a közönséget is bevonják.

A 1991-ben alakult együttesnek a pályafutása során nyolc kislemeze is listavezető lett Nagy-Britanniában. Az eredetileg Gary Barlow, Jason Orange, Robbie Williams, Mark Owen és Howard Donald alkotta fiúbanda világszerte több mint 40 millió lemezt adott el, ezzel a Beatles óta kereskedelmileg legsikeresebb brit popzenekar címét is kiérdemelték. 1996. február 13-án jelentették be feloszlásukat, aminek a híre sokkolta a rajongókat. 2006-ban újjáalakultak, és négytagúként is sikeresnek bizonyultak, újra koncerteztek és két új lemezt is kiadtak. A 2010-es években – immár trióként – visszatértek a monumentális díszletekkel megvalósított stadionkoncertekhez, amihez rendkívül látványos koncertshow-t dolgoztak ki, többek között mozgó vízesésekkel, holografikus kivetítőkkel, tűzgömbökkel és légtornászshow-val.

A Greatest Hits Live címmel mozikba kerülő, két és fél órás koncertközvetítés Magyarországon az Uránia Nemzeti Filmszínházban debütál június 8-án, és a következő hetekben országszerte számos további helyszínen is látható lesz, többek között a csepeli Kultik Moziban, a XV. kerületi Pólus Moziban és Pécsett, Kaposváron, Miskolcon, Salgótarjánban, Szentesen, Zalaegerszegen, Visegrádon is bemutatják.

http://www.pannonia-entertainment.hu 

Az Írók Boltja 2019. júniusi programjai

SI

3. hétfő, 17 óra

Apokrif lapszámbemutató

Az est résztvevői: Bereményi Géza író, dalszöveg és- forgatókönyvíró, filmrendező

és Stolcz Ádám költő

Moderátor: Tamás Péter az Apokrif folyóirat szerkesztője

4, kedd. 17 óra

Oriold és Társai

László Ádám - Sziller István (szerk.): Szülészeti és nőgyógyászati infektológia

Bemutatja: Prof. László Ádám és Prof. Sziller István

Moderátor: Dr. Bokor Dóra kiadványszerkesztő

5. szerda, 17 óra

Kalligram

Almási Miklós: Pisztoly a könyvtárban - Életútinterjú - Beszélgetőtárs: Nádra Valéria

A szerzővel György Péter beszélget.

Moderátor: Mészáros Sándor

6. csütörtök, 17.30

Park Kiadó

Makovecz Benjamin: Száztizenegy lábjegyzet Makovecz Imréről

A szerzővel Götz Eszter beszélget.

Közreműködik: Fodor Tamás színművész

7. péntek, 17 óra

Kalligram

Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint

A szerzővel Mészáros Sándor beszélget.

11. kedd, 17 óra

Typotex

Dolinszky Miklós: Jelképtől jelig - a kreativitás elveszítése a modern nyugat zenei gyakorlatában

A szerzővel Bali János beszélget.

Közreműködik: Gadó Gábor (gitár)

12. szerda, 17 óra

Tiszatáj

Petőcz András: A visszaforgatott idő

A szerzővel Kovács Krisztina beszélget.

13. csütörtök, 17 óra

90. Ünnepi Könyvhét megnyitó

Megnyitja: Simonffy Márta Terézváros alpolgármestere

és Schein Gábor író, költő, irodalomtörténész

Közreműködik: Ágoston Béla (szaxofon)

14. péntek, 16 óra

Parnasszus - könyvbemutató és dedikálás

Cselényi Béla: Órajáték bronzapával

Halmai Tamás: Terapion életei

Hekl Krisztina: A legjobb sehol

Jóna Dávid: Költőpénz

Nagy-Szergő Gergely - Vincze Erika: Bemetszés - Kimetszés

Székelyhidi Zsolt: Szinült

Házigazda: Turczi István

15. szombat, 15 óra

Ab Ovo - dedikálás

15.00 - Ripp Zoltán: Vezeklés nélkül

15.30 - Vásárhelyi Mária: Valahogy megvagyunk - Snagovi emlékkönyv

1061 Bp., Andrássy út 45.
www.irokboltja.hu 

A Magyar Tudományos Akadémia kutatása és együttműködése az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületével.

SI

Gyors klímavédelmi intézkedések szükségesek az Európában élők egészsége érdekében

 

A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár: ilyen a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése, de az is, hogy hőhullámok idején még aludni sem lehet rendesen. Mit lehet tenni? Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének javaslatai.

https://mta.hu/tudomany_hirei/gyors-klimavedelmi-intezkedesek-szuksegesek-az-europaban-elok-egeszsege-erdekeben-109776

https://easac.eu/publications/details/the-imperative-of-climate-action-to-protect-human-health-in-europe/

Ha az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a mai trendek szerint alakul, az évszázad végére több mint 3 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint amennyi az iparosodás előtt volt. A melegedés jóval inkább érezhető lesz a szárazföldön, mint az óceánon. Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából, de a hatások és következmények az egész kontinenst érintik. A klímaváltozás már most negatívan érinti néhány vidéken az európai mezőgazdaságot.

Milyen hatást gyakorolnak a fenti változások mindannyiunk egészségére? Erről adott ki jelentést a legfrissebb szakirodalmat összegezve az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

A hőhullámok (és a szélsőségesebb időjárás miatt az elhúzódó kemény fagyok) közvetlenül és elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kórházban fekvő vagy otthon ápolt embereket érintik. A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése és a bővülő nagyvárosokban erősödő városi hősziget-jelenség. A hőstresszt a magas páratartalom is erősíti. A hőség emellett zavarja az alvást, a dehidratáció fokozza a vesekő kialakulásának kockázatát, rontja a kognitív és fizikai képességeket.

Az emberiség körülbelül 30%-a már jelenleg is olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási rátát. Amennyiben drasztikusan csökkentjük az üvegházgáz-kibocsátást, 2100-ra akkor is 48%-ra nő az ilyen kedvezőtlen környezetben élők aránya. Amennyiben pedig fokozzuk üvegházgáz-kibocsátást, az emberiség háromnegyede, 74%-a fog ilyen vidékeken élni a század végén.

Az EASAC elemzése szerint a legfontosabb a klíma stabilizálása és az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása. A kutatók szerint a megoldások elérhetők, és nagyon sokat lehet tenni már a mai tudásunk alapján is, azonban mindehhez politikai akarat szükséges.

Az EASAC megoldási javaslatai:

1. A „szénmentes” gazdaság kiépítésével több százezer olyan korai halálozás lenne elkerülhető, amelyek mögött a légszennyezés áll. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nemcsak CO2-, hanem szállópor- és ózonkibocsátást is eredményez. A dekarbonizáció előnye, hogy egyszerre segítené a klíma védelmét és a közegészségügyi célok megvalósítását.
2. Az egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozás az üvegházgáz-kibocsátást is csökkenti. Ha csökken a vöröshús-fogyasztás, akkor az élelmiszer-ellátás (a földektől a konyháig) teljes üvegházgáz-kibocsátása akár 40%-kal is csökkenne, mert kevesebb szántóra, legelőre és vízre lenne szükség. Az EASAC több zöldség-gyümölcs fogyasztást javasol. Mindez csökkentené a vörös hússal kapcsolatba hozott szív- és érrendszeri megbetegedések (például az agyi érkatasztrófa) kockázatát.
3. A klímavédelem egyben a fertőző betegségek terjedésének korlátozását is jelenti. A melegedő klíma miatt Európában új betegséghordozók jelennek meg. Ilyen az ázsiai tigrisszúnyog, amely számos vírus: az agyvelőgyulladás, a Chikungunya-láz, a dengue-láz, a nyugat-nílusi láz, a sárgaláz vírusa és a Zika-vírus hordozója. A klímaváltozás a gyakoribb villámárvizek, áradások miatt fokozza az élelmiszer- és ivóvízfertőzések kockázatát is.
4. Ha bizonyítékokat szolgáltatunk arra, milyen egészségügyi hatásai vannak a klímavédelmi intézkedéseknek, akkor ez elősegítheti a gyors üvegházgáz-csökkentést is. A jelentés megállapítja: a klímaváltozás közegészségügyi hatásai nem igazán jelennek meg az uniós szakpolitikákban. Az EASAC szerint életbevágó fellépni a klímaváltozás okairól és következményeiről keringő téves információk ellen, mert a hamis hírek aláássák a klímavédelmi intézkedések mögötti politikai akaratot.

forrás:  https://mta.hu/tudomany_hirei/

Koncert a fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyban június 28-án 20 órakor

SI

A legendák földjén kivételes koncert


Június 28-án, 20 órakor Sass Sylvia (szoprán) és Fülei Balázs (zongora) különleges estje kerül megrendezésre a fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyban.
Az est címe betekintést nyújt Liszt Ferenc misztikus világába: felcsendül Goethe versére komponált dala, a Volt egyszer egy király Thuléban. Heine költeményére írta a Mérgezettek dalaim, című művet, melyben végletes érzelmek, romboló viharait élhetjük át. Ritkaság az orosz nyelvű dal, a Ne vádolj, barátom, melyet egy orosz gróf, Alexander Tolstoy költeményére írt Liszt Ferenc. Lírai sorok a megbocsájtó barátságról. Lenau versére komponálta A három cigány című dalt, mely olyan, mintha egy romantikus Munkácsy festményt látnánk a vándorló cigányok sorsáról. Uhland verse, Az ősi sírbolt megfejthetetlen, síron túl is létező hősi világot kutat. Liszt sokszor keresi műveiben a nagy titkot, a misztikumot. A Bízni és égni című dalnak Goethe-vers az ihletője, mely a bánat és öröm, az élet kontrasztjai között hánykolódó lelket állítja elénk. Az alpesi vadász, Schiller költeménye tulajdonképpen a Tell Vilmos című drámájának része. Végül Redwitz költeménye, a Mily szép, mily földöntúli szép, vágyakozás egy életen át tartó szerelemre. Milyen csodálatos lehet, amikor az élet terheit együtt cipeljük, egymást segítve.

Belépődíjak:Jegyfoglalás: Károlyi József Alapítvány, Károlyi Kastély, 8052 Fehérvárcsurgó, Petőfi u. 2. Tel. 06 21 311 04 26, e-mail: info@karolyikastely.hu;
web: www.karolyi.org.hu

Balázs Béla-díjasok 2019: Kántorok - Nádorfi Lajos munkáiból

SI

Június 11-i, keddi vetítésünk vendége Nádorfi Lajos operatőr

2019. június 11. 18:00 - 20:30

Uránia Nemzeti Filmszínház

1088. Budapest, Rákóczi út 21.  

Helyszín: Díszterem

A mozgókép területén végzett kiemelkedő alkotói, elméleti tevékenységük elismeréseként idén tavasszal nyolcan részesültek a filmszakma egyik legfontosabb hazai elismerésének számító Balázs Béla-díjban. Június 2. és 18. között programsorozattal tisztelgünk a nyolc díjazott munkássága előtt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával megvalósuló vetítések díjmentesen látogathatók. Helyfoglalás érkezési sorrendben.

Június 11-én érkezik az Urániába Nádorfi Lajos operatőr, aki 1970-ben kezdett dolgozni a Magyar Televíziónál. Operatőrként beutazta a világot, többször járt Dél-Amerika hegyeiben és esőerdeiben, majd Szibéria népei között. Rockenbauer Pállal megjárta a Pamírt, Hoppál Mihállyal a sámánságról készített filmeket, Novobáczky Sándorral, B. Révész Lászlóval, Fazekas Lajossal, Jankovics Marcellal pedig a magyar történelem és kultúrtörténet legkülönbözőbb fejezeteit dolgozta fel. Ismeretterjesztő munkái, néprajzi és szociográfiai dokumentumfilmjei mellett dolgozott játékfilmben is, például A föld szeretője című, Zsolnay Vilmosról szóló tévéfilmben. Az Urániában Kántorok című portrésorozatát láthatjuk, amely Fekete László, Kardos Péter, Tóth Emil és Doff Imre főkántorok portréját rajzolja meg. Az alkotóval a film utáni beszélgetésen találkozhatunk.

Tovább a sorozat többi vetítésére.

KÁNTOROK
4 részes portrésorozat, 100 perc

A négy portréfilmből álló sorozat hiányt pótol, amikor bemutatja és dokumentálja a magyarországi zsidó zene elmúlt évtizedeit, úgy, hogy láthatjuk a zsinagógai közösségek és a családok életét.
Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora gyermekkora óta a zsidó egyházi zene bűvöletében nőtt föl: gyermekkórusban, ifjúsági kórusban kezdte Ádám Emil vezetésével, aki elindította a professzionális énekesi pályán. Operaénekesi karrierig emelkedett; az, hogy végül kántor lett, vallásos édesapjának köszönhette.  
Kardos Péter a Thököly utcai zsinagóga főrabbija és főkántora, az Új élet főszerkesztője most ünnepelte 80. születésnapját: az évek nem homályosították el szépen csengő hangját; az ő előadásában a zsidó egyházi művek sokat megőriznek a főrabbi úr ortodox gyökereiből. 
Tóth Emil a Rabbiszeminárium, Zsidó Egyetem főkántora már megjelenésében is nagy ember, világhírű tenor, aki Európán kívül több földrészen vitte diadalra a magyar zsidó zenei kultúra eredményeit.
Doff Imre a Frankel zsinagóga főkántora pedig azoknak a kárpátaljai zsidó hagyományoknak az örököse, amelyek nyomait írmagjában ölte ki a kegyetlen történelem. Méltóságteljes, nagyhatású kántor, ugyanakkor rejtőzködő, szerény személyiség.

A filmben szereplő idős kántorok őrzik a világon egyedülálló askenáz dallamvilágot. Tóth Emil és Doff Imre nem sokkal a filmek elkészülte után elhunyt, a mozgóképen tudásuk, emlékük tovább él.

rendező: Fazekas Lajos    operatőr-vágó: Nádorfi Lajos
forgatókönyvíró: Benedek István Gábor     
szerkesztő: Villányi Zsuzsanna
producer-szakértő: Villányi András
narrátor: Gáti Oszkár
A vetítés Villányi András szíves hozzájárulásával valósul meg.

A vetítések díjmentesen látogathatók. Helyfoglalás érkezési sorrendben.

forrás: urania -nf.hu esemenyek

Megjelent a MúzeumCafé Gasztro

SI


A gasztronómia mint művészet, hagyomány és muzeológiai feladat – a téma sokrétű megközelítésével foglalkozik a MúzeumCafé 71. száma.

A hazai és külföldi múzeumi bisztrók és éttermek világába Sümegi Noémi vezeti be olvasóinkat, Németh István írásában a „nagy zabálás” ábrázolásait tekinti át a németalföldi festészetben. Három hazai brandmúzeum történetét és kiállítását mutatják be a lap szerzői: a Zwack Unicumét (Gréczi Emőke), a Dreherét (Berényi Marianna) és a Törleyét (Hamvay Péter). Basics Beatrix a magyar arisztokrácia ebédlőjébe invitálja az olvasót, Szilágyi Judit Déry Tiborék vendéglátói szokásait eleveníti fel, az egykori házvezetőnő jegyzetei alapján. Sári Zsolt a Skanzen kiállított és használatba vett „konyháiról”, Zay Orsolya a történeti főzésekről, Kerényi-Nagy Viktor a bormúzeumok ideális kiállításairól, Rátonyi Gábor Tamás a hajdani rákospalotai kisvendéglőkről ír, Juhász Sándor pedig a „vendéglátós” Glück Frigyes műgyűjteményét mutatja be.
Két interjú is kapcsolódik a lapszám tematikájához: Saly Noémivel Karácsony Ágnes beszélgetett a kávéházi kultúráról, Szikra Renáta pedig Mucsi Emesével és Szalipszki Judittal készített interjút a kortárs művészet és a gasztronómia kapcsolatáról.
A Szemle rovatban Saly Noémi Gellért 100 könyvéről (Karácsony Ágnes), a kétkötetes Szilágyi János György-monográfiáról (Péntek Orsolya) és Sedlmayr Krisztina A modern háztartás születése című munkájáról (Berényi Marianna) lehet olvasni.
Rostás Péter megható nekrológban búcsúzik Dávid Ferenctől. Regős Csilla Wes Anderson bécsi kurátori kiállításán szerzett tapasztalatait foglalta össze a MúzeumCafé számára, Odler Zsolt pedig az aszódi múzeum egyik különleges gyűjteménycsoportjára hívja fel a figyelmet.
A Híreket és a Kalendáriumot Magyar Katalin szerkesztette, a lapszám portréfotóit Szesztay Csanád készítette. A lapterv, címlapján egy Michelin-csillagos múzeumi falat fotójának felhasználásával, Pintér Józsefnek köszönhető.

2019. május 31.
http://muzeumcafe.reblog.hu/
http://muzeumcafe.hu/hu/

A Magyar Nemzeti Galéria kiállításai

SI

19-20. századi Festészeti Gyűjtemény

A Festészeti Osztály jelenleg 10 000 darabot számláló gyűjteménye az 1800 és 1945 közötti magyar festészet alkotásait őrzi. A gyűjtemény kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet nemzeti képtár létrehozását tűzte ki célul. A folyamatos vásárlásokból gyarapodó műtárgyegyüttest először a Nemzeti Múzeumban mutatták be. A század végén a Szépművészeti Múzeumba kerülő anyag a II. világháború után a Fővárosi Képtár hasonló kvalitású festménykollekciójával bővült ki. A legfontosabb műveket ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán láthatja a nagyközönség.

Gyűjteményünkben megtalálhatók a 19. század első felében működő portré- és tájképfestők – többek között Donát János és Markó Károly – alkotásai. A Pesti Műegylet 1840-től induló kiállításain szereplő művészek életművének jelentős része is itt van: az Első Magyar Festészeti Akadémiát alapító Marastoni Jakabot, a magyar biedermeier alakjait – Barabás Miklóst és Borsos Józsefet – fő művek képviselik az anyagban. A történeti festészet zseniális alakjait legfontosabb műveik reprezentálják. Az 1820-as években született mesterek közül Orlai Petrics Soma és Than Mór, a következő évtizedben született festők közül a párizsi Salonon kiállító Madarász Viktor és Székely Bertalan magyar történelmet megjelenítő emblematikus festményei a gyűjtemény közismert darabjai, akárcsak a müncheni akadémián oktató fiatalabb generáció (Wágner Sándor, Liezen-Mayer Sándor, Benczúr Gyula) munkái. Az 1860-as években induló két mester, a nemzetközi színtéren híressé váló Munkácsy Mihály és a modern magyar festészetet úttörője, Szinyei Merse Pál életművének minden korszakából elsőrangú műveket őrzünk. A 19. század utolsó harmadából a plein air törekvések és a naturalizmus nemzetközi mércével is figyelemre méltó alkotásai korán bekerültek a múzeumba.
A müncheni Hollósy-kör és a nagybányai művésztelep mesterei közül elsősorban Ferenczy Károlynak az életműve, de a két másik művésztelep, Szolnok és Gödöllő vezető mestereinek, Fényes Adolfnak és Körösfői Kriesch Aladárnak is több festménye lett gyűjteményünk része. A századforduló meghatározó modern művészei közül Rippl-Rónai József és Vaszary János életműve áll a gyűjtemény középpontjában. Mellettük több olyan egyéni hangú festő pályája is nyomon követhető, mint Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar és Gulácsy Lajos. A 20. század elején induló fiatal és új törekvéseket követő művészek közül a nagybányai neósok, majd a Nyolcak műveit kell kiemelni. Az avantgárd mozgalmak emigrációban alkotó művészeitől, így Kassák Lajostól és a MA-kör művészeitől kevés mű található festészeti anyagunkban, de azok igazán páratlan alkotások. A két világháború közötti időszakból az újklasszicista törekvések és a római iskola mellett a posztimpresszionista Gresham-kör alkotóinak, így Bernáth Aurélnak és Egry Józsefnek a remekműveiben bővelkedünk. Mellettük a korszak olyan kiváló alkotóitól őrzünk alapvető műveket, mint Derkovits Gyula, Farkas István, illetve a szentendrei művészet képviselői, például Vajda Lajos.

Minden múlt a múltam huszadik század privátfotó Fortepan

A épület - 2019. április 16. – augusztus 25.

A népszerű Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása. A kiállított képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi történelméhez.

A Fortepan digitális gyűjtemény 110 ezernél is több fényképét két középiskolai osztálytárs, Tamási Miklós és Szepessy Ákos kezdték el gyűjteni még az 1980-as években. A kidobált, ócskapiacokon felbukkanó amatőr fotók és negatívok rendszeres, de esetleges gyűjtögetése után 2010-ben indították el internetes oldalukat 5000 digitalizált fotó közzétételével.  Hamarosan sok magánember és közintézmény is csatlakozott a mára 600 fősre dagadt adományozói körhöz, akiknek képeivel havonta bővül az archívum.
A Fortepan archívum (amely nevét az egykori váci Forte gyár legnépszerűbb, amatőr fotósok által is kedvelt negatív filmjéről kapta) két legfontosabb tulajdonsága, hogy szabad és közös. Közös, mert a mi képeinkből áll és a mi világunkról szól. Közös, mert önkéntesek munkáján alapul. Közös, mert bárki segíthet az egyes helyszínek, személyek azonosításában. Szabad, mert szabadon elérhető bárki számára, bármilyen korlátozás nélkül, s a képek jogdíj nélkül felhasználhatók.
A kiállításon szereplő képek mindegyikéhez tartozik, tartozott egy történet. Szerencsés esetben ez a történet visszaidézhető, a legtöbb esetben azonban már nem ismertek a fotókon szereplő konkrét személyek, az egyes képek keletkezéstörténete – így a látogató képzeletére van bízva, hogy milyen történetet lát a fénykép mögé.  Ezek mellett hangsúlyosan megidézi a kiállítás a második világháborúban szétlőtt romos Budapestet; a látogatók bejárhatnak egy képzeletbeli fővárosi utcát, amelynek képe évtizedeken átívelő és különböző helyeken készült fotókból áll össze, belehelyezkedhetnek a Fortepan szerkesztőinek helyzetébe és képeket válogathatnak egy hagyatékból; illetve beleolvashatnak a Fortepannak írt, sokszor megható olvasói levelekbe.
A kiállításon, akárcsak egy nagy, közös, családi fotóalbumban, az emberi életút stációi mentén követik egymást az 1990 előtti fényképek, összesen mintegy 200 darab. Ebben a kiállításrészben a fotóknak először gyerekek, azután fiatalok, majd felnőttek és végül idősek a főszereplői.  Emellett több mint 150 olyan fotót is bemutatunk, melyekből tizenhat jól körülírható történet rajzolódik ki. Köztük a II. világháború frontjai – ahogyan azt egy haditudósító látta; a vidéki élet idillje egy fényképező festőművész szemével; a magyar holokauszt alig fényképezett története;
A tárlathoz magyar és angol nyelvű, gazdagon illusztrált katalógus készül.
 forrás: mng.hu