SI
Szeretnénk
szíves figyelmébe ajánlani a Szépművészeti
Múzeum Antik Gyűjteményének megújult
múzeumpedagógiai programjait, amelyekre felső
tagozatos és középiskolai csoportokat várunk.
Az egyes programokról részletes tájékoztató a
linkekre kattintva érhető el.
Legújabb
foglalkozásunk
iskolai osztályok részére!
Első görög (virtuális) amphorám
Öntsünk tiszta vizet az…. amphorába? Mitől
nagy szám egy vörösalakos görög váza? A
Hinta-festő és a Napernyő-festő tényleg
hintákat és napernyőket festett? Minden
vázafestő híres művész volt? Felhúz,
esztergál, fülez, talpaz, kiéget – ilyen
egyszerűen készülne egy váza? Ha bennetek is
felmerültek ezek a kérdések, jó helyen
jártok! Egy alkalom elég ahhoz, hogy
megtaláljátok a válaszaitokat, és az ókori
mesterek nyomában 21. századi virtuális
fazekassá váljatok. Készítsétek el velünk
3D-ben az első görög vázátokat! Bővebben>>
További kínálatunk iskolai osztályok
részére
A "Klasszikus ókor" kiállításban görög és
római témájú foglalkozásokra várjuk az
iskolai csoportokat. A kiállítótérben a
diákok kiscsoportokban, tablet és kooperatív
technikák használatával tanulmányozzák a
műtárgyakat, hipotéziseket állítanak fel,
érvelnek és vitatkoznak. Az alkotóműhelyben
elkészítenek egy olyan alkotást, amelynek
mintája egy-egy jellegzetes ókori használati
tárgy vagy kézműves technika. A foglalkozások
a választott műhelymunkától függően 120 vagy
180 percesek.
Témák:
Ókori görög mindennapi élet
Görög istenek és hősök
Ókori divatkalauz
Mindennapi élet a római császárkorban
Bővebben>>
Amennyiben programajánlatunk elnyerte
tetszését, a kiválasztott foglalkozásra a
Szépművészeti Múzeum honlapján található Regisztráció
kitöltésével tud jelentkezni.
https://www.szepmuveszeti.hu
2019. április 15., hétfő
A Mi Kultúránk rövidfilmfesztivál
SI
AMIKről érdemes beszélni….
Kezdődik az idei A Mi Kultúránk rövidfilmfesztivál
Nemzetközi filmblokkal bővül a fiatal filmesek alkotásait szemléző, A Mi Kultúránk rövidfilmfesztivál. A Budapesti Művelődési Központ pályázati programja ebben az évben is,
2019. április 23–26 között az alkotókkal közösen keresi a választ arra, milyen változásokon ment keresztül az elmúlt években a kultúra fogalma.
Ugyanazt a mozit nézve is eltérő értelmezéseket kapunk. Minden néző saját szűrőjén keresztül, átszínezve ad jelentéstartalmat egy-egy filmhez. Az AMIK szervezői a kultúra dinamikus, izgalmas, számtalan aspektussal rendelkező fogalmát szeretnék tetten érni az alkotók kamerájának segítségével.
A kisfilmes műfaj erre kiváló eszköz, melynek elismerésére is hivatott az AMIK fesztivál és gála.
„Azért nagyon különleges a rövidfilm, mint műfaj, mert ugyanolyan erős hatással tud lenni, és ugyanolyan életre szóló emlék tud maradni, mint a legjobb nagyjátékfilmek, és tizenöt perc alatt is el tudja érni ezt a hatást” – így fogalmaz találóan Deák Kristóf Oscar-díjas és Balázs Béla –díjas filmrendező, vágó, forgatókönyvíró, aki egy közönségtalálkozón szintén vendége lesz a fesztiválnak április 23-án.
A rendezvény célja, hogy a korosztály igényei, gondolkodásmódja koncentráltan jelenjen meg a fesztiválon, az alkotók képet kapjanak egymás látásmódjáról, hangot adjanak saját értékeiknek a vásznon. Különösen érdekes nézőpontot jelent idén a felhívásra Indiából érkezett 5 rövidfilm.
A rövidfilmfesztivál öt napon keresztül, különböző helyszíneken kínál színes, izgalmas programokat: szakmai beszélgetések, versenyprogram vetítések, kreatív kísérőprogramok váltják egymást a Budapesti Művelődési Központban, betekintés a gyakorlati alkotási folyamatba a Budaörsi Animációs Bázis és Kreatív Tér, valamint a Broadtest csapatával és díjkiosztó gála április 26-án16 órától a Premier KultCafeban.
Szakmai zsűri:
Sergő Z. András – a filmtekercs.hu alapítója, főszerkesztő-helyettese; Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film követője.
Merza Gábor – színész, rendező, operatőr, az Országos Diákfilmszemle alapítója.
Herceg Zsófia – Friss Hús animációs rövidfilmfesztivál projekt koordinátora, a Dot & Line animációs blog alapító szerkesztője.
Előadók:
Deák Kristóf, Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, vágó, forgatókönyvíró és filmproducer. A Mindenki című Oscar-díjas alkotás rendezője.
Bognár Éva Katinka, rendező-forgatókönyvíró, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója.
Szakmai partnereink: Budaörsi Animációs Bázison és Kreatív Tér, Premier KultCafé, Kiscsoportos Játékok, Broadtest, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Kedd Stúdió.
Információ: Oláh Sándor, 371-2776; olah.sandor@bmknet.hu
http://www.bmknet.hu/kozmuvelodesi-szakmai-palyazatok/8721-a-mi-kulturank-amik-rovidfilmfesztivalt
/amikulturank
Támogatónk:
Nemzeti Kulturális Alap
A fesztivál részletes programja:
2019. április 23.
17.00 – Versenyprogram rövidfilmes blokk I. rész
18.00 – Fesztivál megnyitó és Alternatív filmplakátkiállítás.
A kiállítás 2019. április 26-ig, a fesztivál végéig tekinthető meg.
18.30 – A Mindenki című Oscar-díjas film, közönségtalálkozóval egybekötött vetítése.
Vendég: Deák Kristóf, Oscar-díjas rendező
2019. április 24.
15.00 – Versenyprogram animációs blokk
16.00 – Versenyprogram rövidfilmes blokk II. rész
17.00 – A kamera előtt és mögött – tippek–ötletek minőségi rövidfilm készítéséhez c. szakmai előadás, együttműködő partner: Broadtest csapata
2019. április 25.
10.00 – Animációs műhely diákoknak Közreműködő: Budaörsi Animációs Bázis és Kreatív Tér
16.00 – Versenyprogram nemzetközi rövidfilmes blokk
17.00 – Versenyprogram rövidfilmes blokk III. rész
18.00 – Az animáció készítés kreatív oldala, együttműködő partner: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
2019. április 26. 16.00 – Gála és díjátadó
16.00 – Díjátadó gála
16.30 – Nyertes filmek bemutatása
17.30 – Álló fogadás
Együttműködő partnerek:
Premier KultCafé: – Európa legnagyobb alapterületű fogyatékosság-barát közösségi és kulturális tere, amely mozival és egy akadálymentes rendezvényteremmel rendelkezik. A rendezvény kihelyezésével az elfogadás és a befogadás jegyében a Kultúrplaccot, ezzel az integrált munkavégzést és „kultúrafogyasztást” is támogatni kívánjuk, továbbá akadálymentes helyszínt kívánunk biztosítani rendezvényünk számára.
http://www.premiercafe.hu/
Kiscsoportos Játékok – 2013-ban indult, fiatal animátor és grafikus tervezők csoportja, akik újragondolt filmplakátjaikat állítják ki különböző kulturális terekben.
https://www.facebook.com/Kiscsoport/
Budaörsi Animációs Bázis és Kreatív Tér – Az első olyan animációs központ Magyarországon, amely az oktatás, a kultúra és a kreatívipari innovációk ötvözésével végzi tevékenységét, minden korosztály számára változatos képzéseket és közösségi programokat nyújtva. Az animációs gyerekműhely célja interaktív módon megmutatni a válaszokat a korosztály számára is érthetően: „Mi az a zoetróp? És a taumatróp? Hát a pixilláció? Megrajzolhatom? Megpörgethetem? Eljátszhatom? Hazavihetem?”
http://babter.hu/
Broadtest
A csapat tagjai:
Varga Gábor – színész, szinkronszínész
Faragó Edit – operatőr, vágó
Faragó Tibor – operatőr, vágó, vfx editor
A csapat tippeket, trükköket mutat, tanácsokat ad (szakmailag) kezdő videósoknak, forgatás, vágás, utómunka, beszédtechnika témakörökben. Olyan ötleteket nyújtanak, amit ingyen, vagy minimális költséggel számolva bárki kipróbálhat, gyakorolhat, így folyamatosan tudja fejleszteni a videózással kapcsolatos készségeit.
https://broadtest.hu/category/hatu/
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – Az intézmény egyik letéteményese a teljes körű egyetemi szintű, tradicionális iparművészet-oktatás mellett az egyetemi szintű designer, építész és vizuális kommunikáció tervező képzésnek. A MOME oktatási tevékenysége arra irányul, hogy a művészi tehetséggel bíró hallgatókban kialakuljon képességeik célirányos működtetésének feltétele.
http://www.mome.hu/hu/
Kedd Stúdió - 2002-ben M. Tóth Géza, Oscar-díj jelölt, Balázs Béla-díjas filmrendező alapította. A Stúdió elsődleges célja minőségi gyerektartalmak létrehozása és közvetítése a legszélesebb gyerekközönség részére.
http://keddstudio.com/
AMIKről érdemes beszélni….
Kezdődik az idei A Mi Kultúránk rövidfilmfesztivál
Nemzetközi filmblokkal bővül a fiatal filmesek alkotásait szemléző, A Mi Kultúránk rövidfilmfesztivál. A Budapesti Művelődési Központ pályázati programja ebben az évben is,
2019. április 23–26 között az alkotókkal közösen keresi a választ arra, milyen változásokon ment keresztül az elmúlt években a kultúra fogalma.
Ugyanazt a mozit nézve is eltérő értelmezéseket kapunk. Minden néző saját szűrőjén keresztül, átszínezve ad jelentéstartalmat egy-egy filmhez. Az AMIK szervezői a kultúra dinamikus, izgalmas, számtalan aspektussal rendelkező fogalmát szeretnék tetten érni az alkotók kamerájának segítségével.
A kisfilmes műfaj erre kiváló eszköz, melynek elismerésére is hivatott az AMIK fesztivál és gála.
„Azért nagyon különleges a rövidfilm, mint műfaj, mert ugyanolyan erős hatással tud lenni, és ugyanolyan életre szóló emlék tud maradni, mint a legjobb nagyjátékfilmek, és tizenöt perc alatt is el tudja érni ezt a hatást” – így fogalmaz találóan Deák Kristóf Oscar-díjas és Balázs Béla –díjas filmrendező, vágó, forgatókönyvíró, aki egy közönségtalálkozón szintén vendége lesz a fesztiválnak április 23-án.
A rendezvény célja, hogy a korosztály igényei, gondolkodásmódja koncentráltan jelenjen meg a fesztiválon, az alkotók képet kapjanak egymás látásmódjáról, hangot adjanak saját értékeiknek a vásznon. Különösen érdekes nézőpontot jelent idén a felhívásra Indiából érkezett 5 rövidfilm.
A rövidfilmfesztivál öt napon keresztül, különböző helyszíneken kínál színes, izgalmas programokat: szakmai beszélgetések, versenyprogram vetítések, kreatív kísérőprogramok váltják egymást a Budapesti Művelődési Központban, betekintés a gyakorlati alkotási folyamatba a Budaörsi Animációs Bázis és Kreatív Tér, valamint a Broadtest csapatával és díjkiosztó gála április 26-án16 órától a Premier KultCafeban.
Szakmai zsűri:
Sergő Z. András – a filmtekercs.hu alapítója, főszerkesztő-helyettese; Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film követője.
Merza Gábor – színész, rendező, operatőr, az Országos Diákfilmszemle alapítója.
Herceg Zsófia – Friss Hús animációs rövidfilmfesztivál projekt koordinátora, a Dot & Line animációs blog alapító szerkesztője.
Előadók:
Deák Kristóf, Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, vágó, forgatókönyvíró és filmproducer. A Mindenki című Oscar-díjas alkotás rendezője.
Bognár Éva Katinka, rendező-forgatókönyvíró, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója.
Szakmai partnereink: Budaörsi Animációs Bázison és Kreatív Tér, Premier KultCafé, Kiscsoportos Játékok, Broadtest, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Kedd Stúdió.
Információ: Oláh Sándor, 371-2776; olah.sandor@bmknet.hu
http://www.bmknet.hu/kozmuvelodesi-szakmai-palyazatok/8721-a-mi-kulturank-amik-rovidfilmfesztivalt
/amikulturank
Támogatónk:
Nemzeti Kulturális Alap
A fesztivál részletes programja:
2019. április 23.
17.00 – Versenyprogram rövidfilmes blokk I. rész
18.00 – Fesztivál megnyitó és Alternatív filmplakátkiállítás.
A kiállítás 2019. április 26-ig, a fesztivál végéig tekinthető meg.
18.30 – A Mindenki című Oscar-díjas film, közönségtalálkozóval egybekötött vetítése.
Vendég: Deák Kristóf, Oscar-díjas rendező
2019. április 24.
15.00 – Versenyprogram animációs blokk
16.00 – Versenyprogram rövidfilmes blokk II. rész
17.00 – A kamera előtt és mögött – tippek–ötletek minőségi rövidfilm készítéséhez c. szakmai előadás, együttműködő partner: Broadtest csapata
2019. április 25.
10.00 – Animációs műhely diákoknak Közreműködő: Budaörsi Animációs Bázis és Kreatív Tér
16.00 – Versenyprogram nemzetközi rövidfilmes blokk
17.00 – Versenyprogram rövidfilmes blokk III. rész
18.00 – Az animáció készítés kreatív oldala, együttműködő partner: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
2019. április 26. 16.00 – Gála és díjátadó
16.00 – Díjátadó gála
16.30 – Nyertes filmek bemutatása
17.30 – Álló fogadás
Együttműködő partnerek:
Premier KultCafé: – Európa legnagyobb alapterületű fogyatékosság-barát közösségi és kulturális tere, amely mozival és egy akadálymentes rendezvényteremmel rendelkezik. A rendezvény kihelyezésével az elfogadás és a befogadás jegyében a Kultúrplaccot, ezzel az integrált munkavégzést és „kultúrafogyasztást” is támogatni kívánjuk, továbbá akadálymentes helyszínt kívánunk biztosítani rendezvényünk számára.
http://www.premiercafe.hu/
Kiscsoportos Játékok – 2013-ban indult, fiatal animátor és grafikus tervezők csoportja, akik újragondolt filmplakátjaikat állítják ki különböző kulturális terekben.
https://www.facebook.com/Kiscsoport/
Budaörsi Animációs Bázis és Kreatív Tér – Az első olyan animációs központ Magyarországon, amely az oktatás, a kultúra és a kreatívipari innovációk ötvözésével végzi tevékenységét, minden korosztály számára változatos képzéseket és közösségi programokat nyújtva. Az animációs gyerekműhely célja interaktív módon megmutatni a válaszokat a korosztály számára is érthetően: „Mi az a zoetróp? És a taumatróp? Hát a pixilláció? Megrajzolhatom? Megpörgethetem? Eljátszhatom? Hazavihetem?”
http://babter.hu/
Broadtest
A csapat tagjai:
Varga Gábor – színész, szinkronszínész
Faragó Edit – operatőr, vágó
Faragó Tibor – operatőr, vágó, vfx editor
A csapat tippeket, trükköket mutat, tanácsokat ad (szakmailag) kezdő videósoknak, forgatás, vágás, utómunka, beszédtechnika témakörökben. Olyan ötleteket nyújtanak, amit ingyen, vagy minimális költséggel számolva bárki kipróbálhat, gyakorolhat, így folyamatosan tudja fejleszteni a videózással kapcsolatos készségeit.
https://broadtest.hu/category/hatu/
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – Az intézmény egyik letéteményese a teljes körű egyetemi szintű, tradicionális iparművészet-oktatás mellett az egyetemi szintű designer, építész és vizuális kommunikáció tervező képzésnek. A MOME oktatási tevékenysége arra irányul, hogy a művészi tehetséggel bíró hallgatókban kialakuljon képességeik célirányos működtetésének feltétele.
http://www.mome.hu/hu/
Kedd Stúdió - 2002-ben M. Tóth Géza, Oscar-díj jelölt, Balázs Béla-díjas filmrendező alapította. A Stúdió elsődleges célja minőségi gyerektartalmak létrehozása és közvetítése a legszélesebb gyerekközönség részére.
http://keddstudio.com/
Oláh Sándor,
Fesztivál-szervező
Fesztivál-szervező
Budapesti Művelődési Központ
2019. április 11., csütörtök
A hazai mozikban is bemutatják Wim Wenders Ferenc pápáról készült filmjét
SI
Zsarnai Gábor, spannonia-entertainment.com
Április 18-tól
országszerte harminc filmszínházban vetítik a többszörös Oscar-jelölt Wim
Wenders személyes hangvételű, rendhagyó dokumentumfilmjét, amelyben Ferenc pápa
a nézőket is megszólítva osztja meg nézeteit az életről és elmúlásról, a
vallásról és korunk kihívásairól.
A 2013-ban
megválaszott Ferenc pápa az jezsuita rendből származó egyházfő, az első az
amerikai kontinensről és egyben a déli féltekéről, valamint az első, aki a Ferenc
nevet választotta. A pápa iránti érdeklődést mutatja, hogy a beiktatása óta már
több játékfilm és dokumentumfilm is készült róla. Ezek közül több szempontból
is kivételes a „Pope Francis – A Man of His Word” címmel a 2018-as
Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon debütált alkotás, amely azon ritka filmek
egyike, amelyek a Vatikánnal szoros együttműködésben készültek.
A film ötlete a
Szentszék Kommunikációs Titkárságának prefektusától, Dario Edoardo Viganòtól
származik, aki személyesen is nagy rajongója a filmeknek és Wim Wendersnek. A
neves rendező – aki az olyan klasszikusok mellett, mint a Párizs,
Texas vagy a Berlin felett az ég, több Oscar díjra jelölt
dokumentumfilmet is rendezett (Buena Vista Social Club, A föld sója) – példátlan
betekintést nyert a pápa életébe. 2014-től kezdve több éven keresztül kísérte
őt, emellett a Vatikáni Televízió olyan exkluzív felvételeket is a
rendelkezésére bocsátott, amelyek a pápa világ körüli utazásai során készültek:
amikor munkásokat és gazdálkodókat, gyermekeket és időseket látogat meg,
amikor börtönök, szegénynegyedek és menekülttáborok lakóival, természeti
katasztrófák túlélőivel vagy világvallások és nemzetek vezetőivel
találkozik. Az alkotásban használt vizuális stílusnak köszönhetően a nézők
egészen közel kerülhetnek a pápához, aki személyesen is megszólítja a
közönséget.
A film
kiindulópontja a pápa névválasztása, amellyel Assisi Szent Ferenc örökségéhez
tért vissza. Nevéből fakadóan Ferenc pápa programja az evangélium, a jézusi
szegénység, a teremtett világ: a természet szeretete és tisztelete, és a
vallások közötti béke pillérjeire épül, a róla készült film ennek a programnak
a megvalósítását követi. A másfél órás lelki gyakorlatnak is felfogható alkotás
vezérfonalát Ferenc pápa őszinte és komoly, olykor a tőle megszokott humorral
fűszerezett személyes vallomásai adják, amelyekkel közvetlenül a közönséget
szólítja meg. Ezek során bensőséges közelségben, őszinte derűvel vagy épp
aggodalommal osztja meg a nézőkkel a vallásról, életről, halálról és olyan
további, mindannyiunkat érintő aktuális kérdésekről vallott nézeteit, mint az
előítéletek, a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek, a bevándorlás vagy a
környezetvédelem. A család, a munka, a boldogság témáit érintve olyan kényes
kérdések is szóba kerülnek, mint a pedofília, a homoszexualitás vagy a
teremtéstörténet, a pápa pedig mindenre részletesen válaszol, közérthetően,
hétköznapi hasonlatokkal tűzdelve.
A kritikusok
egybehangzó véleménye szerint a film egyik legnagyobb eredménye, hogy képes a
maga jelentőségében, folyamatában bemutatni Ferenc pápa munkásságát,
reformjainak fontosságát, így tisztábban látható az egész kép, amelynek
különálló részei könnyen elsikkadhatnak a napi hírek között. A katolikus
egyházfő szavai egy általános moralitást közvetítenek, inspiráló pozitív
példával szolgálva ahhoz, hogy előítéletek, vádaskodás, széthúzás helyett
szembenézzünk a saját felelősségünkkel és feltegyük magunknak a kérdést: „Mit
tehetek én, hogy élhetőbb legyen a világ?” Ahogy Ferenc pápa mondta egy 2017-es
TED előadásában: „A jövőnek van neve, úgy hívják: remény”
Wim Wenders filmje Ferenc
pápa – Egy hiteles ember címmel 2019. április 18-tól látható a hazai mozikban,
a Pannonia Entertainment forgalmazásában. A mozik többségében szinkronizált
változatban, néhány fővárosi helyszínen eredeti nyelven, felirattal is
elérhető. Több budapesti moziban – köztük a Puskin Moziban, a Tabán Moziban és
az Art+ Cinemában – már az országos bemutató előtt is tartanak vetítéseket. A
filmet összesen harminc moziban tűzik műsorra, Budapesten a fentieken túl az
Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Pólus Moziban, emellett országszerte a
megyeszékhelyek többségén, többek közt Szegeden, Pécsett, Miskolcon,
Székesfehérváron, Sopronban, Szolnokon, Szombathelyen, Nyíregyházán és
Zalaegerszegen is bemutatják.
A film szervezett
csoportok részére kedvezményes csoportos vetítéseken is elérhető, ennek kapcsán
a filmet forgalmazó Pannonia Entertainment nyújt szervezési segítséget az
érdeklődőknek.
Zsarnai Gábor, spannonia-entertainment.com
2019. április 6., szombat
Budapest Fine Arts Museum Art Lecture Series
SI
Art Lecture Series – The Nuns of San Domenico del Magli in Florence and their Renaissance Altarpiece Honoring Saint Catherine of Siena
Location: Schikedanz Hall (1st floor)
The Docent Program’s
spring season will give an insight of the everyday life in our museum.
Everyone is welcome - the program is open to all
Museum+ APRIL
Location:
Our successful Museum+
series continues in 2019 with nine evenings of extended opening hours.
The more than ten-year-old program series awaits visitors with the
usual events, introducing brand new themes every month.
Art Lecture Series – Sharing Art. Loan Management of the Museum of Fine Arts, Budapest
Location: Schikedanz Hall (1st floor)
The Docent Program’s
spring season will give an insight of the everyday life in our museum.
Everyone is welcome - the program is open to all
Art Lecture Series – Passion, Devotion in Renaissance Florence
Location: Schikedanz Hall (1st floor)
The Docent Program’s
spring season will give an insight of the everyday life in our museum.
Everyone is welcome - the program is open to all
Art Lecture Series – Vase Painting Techniques and Styles in Athens in the 6th-5th Centuries BC
Location: Schikedanz Hall (1st floor)
The Docent Program’s
spring season will give an insight of the everyday life in our museum.
Everyone is welcome - the program is open to all
Art Lecture Series – Leonardo da Vinci and the Budapest Horse and Rider
Location: Schikedanz Hall (1st floor)
The Docent Program’s
spring season will give an insight of the everyday life in our museum.
Everyone is welcome - the program is open to all
2019. április 2., kedd
Minden múlt a múltam és Bauhaus kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
SI
#huszadikszázad #privátfotó #Fortepan
A épület - 2019. április 17. – 2019. augusztus 25.
A tízéves Fortepan digitális fotóarchívum
anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a
Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása. A
kiállított képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi
történelméhez. Az adott kor, melyben készültek, sokféle módon, számos
rétegben jelenik meg ezeken a képeken, de a hangsúlyt a gyűjtemény
gerincét adó privát fotókon keresztül az átlagember nézőpontja és
életeseményei kapják.
A Fortepan digitális gyűjtemény 110
ezernél is több fényképét két középiskolai osztálytárs, Tamási Miklós és
Szepessy Ákos kezdték el gyűjteni még az 1980-as években. A kidobált,
lomtalanításokon, ócskapiacokon felbukkanó amatőr fotók és negatívok
rendszeres, de esetleges gyűjtögetése után 2010-ben indították el
internetes oldalukat 5000 digitalizált fotó közzétételével. Hamarosan
sok magánember és közintézmény is csatlakozott a mára 600 fősre dagadt
adományozói körhöz, akiknek képeivel havonta bővül az archívum.
A Fortepan archívum (amely nevét az egykori váci Forte gyár legnépszerűbb, amatőr fotósok által is kedvelt negatív filmjéről kapta) két legfontosabb tulajdonsága, hogy szabad és közös. Közös, mert a mi képeinkből áll és a mi világunkról szól. Közös, mert önkéntesek munkáján alapul. Közös, mert bárki segíthet az egyes helyszínek, személyek azonosításában. Szabad, mert szabadon elérhető bárki számára, bármilyen korlátozás nélkül, s a képek jogdíj nélkül felhasználhatók.
A kiállításon szereplő képek mindegyikéhez tartozik, tartozott egy történet. Szerencsés esetben ez a történet visszaidézhető, a legtöbb esetben azonban már nem ismertek a fotókon szereplő konkrét személyek, az egyes képek keletkezéstörténete – így a látogató képzeletére van bízva, hogy milyen történetet lát a fénykép mögé. A ma is ismert háttértörténetek bepillantást nyújtanak többek között a Kádár-kori BRFK-helyszínelő fotóin látható nyomorba, a régi húszforintos bankjegy hátulján lévő alakhoz modellt álló világbajnok öttusázónk kalandos történetébe, vagy éppen egy leégett fotóarchívum megmentésébe. Ezek mellett hangsúlyosan megidézi a kiállítás a második világháborúban szétlőtt romos Budapestet; a látogatók bejárhatnak egy képzeletbeli fővárosi utcát, amelynek képe évtizedeken átívelő és különböző helyeken készült fotókból áll össze, belehelyezkedhetnek a Fortepan szerkesztőinek helyzetébe és képeket válogathatnak egy hagyatékból; illetve beleolvashatnak a Fortepannak írt, sokszor megható olvasói levelekbe.
A kiállításon, akárcsak egy nagy, közös, családi fotóalbumban, az emberi életút stációi mentén követik egymást az 1990 előtti fényképek. Ebben a tematikus kiállításrészben a fotóknak először gyerekek, azután fiatalok, majd felnőttek és végül idősek a főszereplői. Emellett a kiállított fotókból tizenhat jól körülírható történet rajzolódik ki. Köztük a II. világháború frontjai – ahogyan azt egy amatőr fotós látta; a vidéki élet idillje egy fényképező festőművész szemével; a magyar holokauszt alig fényképezett története; élet Erdélyben az 1980-as évek diktatúrája alatt vagy egy első világháborús hadifogoly hétköznapjai Szibériában. Külön történetet képeznek a háborúban szétlőtt Budapest képei, vagy a hidegháború éveinek extrém katonai sportjai. De nagyobb egységet alkotnak az Osztrák−Magyar Monarchia utolsó éveiben készült sztereofotók, képek a Sztálin-szobor 1956-os ledöntéséről, az 1960-as évek lázadó ifjúságát megmutató fényképek, vagy az ingázó munkásokról készült, betiltott fotók 1964-ből. A tizenhat történet, a hozzájuk tartozó fotókkal és az ezeket kiegészítő tárgyakkal a kiállításban egy-egy önálló installációban jelenik meg.
A tárlat egy évszázadnyi közös múltunkban kalandozva frissíti fel memóriánkat a közvetve-közvetlenül hozzánk kötődő emlékekről, pontosan úgy, ahogyan Rakovszky Zsuzsa fogalmaz Fortepan című verseskötetében: „minden múlt a múltam”.
A kiállítás kurátora: Virágvölgyi István
Társkurátor: Tamási Miklós
Kurátorasszisztens: Madár Mária
A tárlathoz magyar és angol nyelvű, gazdagon illusztrált katalógus készül.
mng.hu
A Fortepan archívum (amely nevét az egykori váci Forte gyár legnépszerűbb, amatőr fotósok által is kedvelt negatív filmjéről kapta) két legfontosabb tulajdonsága, hogy szabad és közös. Közös, mert a mi képeinkből áll és a mi világunkról szól. Közös, mert önkéntesek munkáján alapul. Közös, mert bárki segíthet az egyes helyszínek, személyek azonosításában. Szabad, mert szabadon elérhető bárki számára, bármilyen korlátozás nélkül, s a képek jogdíj nélkül felhasználhatók.
A kiállításon szereplő képek mindegyikéhez tartozik, tartozott egy történet. Szerencsés esetben ez a történet visszaidézhető, a legtöbb esetben azonban már nem ismertek a fotókon szereplő konkrét személyek, az egyes képek keletkezéstörténete – így a látogató képzeletére van bízva, hogy milyen történetet lát a fénykép mögé. A ma is ismert háttértörténetek bepillantást nyújtanak többek között a Kádár-kori BRFK-helyszínelő fotóin látható nyomorba, a régi húszforintos bankjegy hátulján lévő alakhoz modellt álló világbajnok öttusázónk kalandos történetébe, vagy éppen egy leégett fotóarchívum megmentésébe. Ezek mellett hangsúlyosan megidézi a kiállítás a második világháborúban szétlőtt romos Budapestet; a látogatók bejárhatnak egy képzeletbeli fővárosi utcát, amelynek képe évtizedeken átívelő és különböző helyeken készült fotókból áll össze, belehelyezkedhetnek a Fortepan szerkesztőinek helyzetébe és képeket válogathatnak egy hagyatékból; illetve beleolvashatnak a Fortepannak írt, sokszor megható olvasói levelekbe.
A kiállításon, akárcsak egy nagy, közös, családi fotóalbumban, az emberi életút stációi mentén követik egymást az 1990 előtti fényképek. Ebben a tematikus kiállításrészben a fotóknak először gyerekek, azután fiatalok, majd felnőttek és végül idősek a főszereplői. Emellett a kiállított fotókból tizenhat jól körülírható történet rajzolódik ki. Köztük a II. világháború frontjai – ahogyan azt egy amatőr fotós látta; a vidéki élet idillje egy fényképező festőművész szemével; a magyar holokauszt alig fényképezett története; élet Erdélyben az 1980-as évek diktatúrája alatt vagy egy első világháborús hadifogoly hétköznapjai Szibériában. Külön történetet képeznek a háborúban szétlőtt Budapest képei, vagy a hidegháború éveinek extrém katonai sportjai. De nagyobb egységet alkotnak az Osztrák−Magyar Monarchia utolsó éveiben készült sztereofotók, képek a Sztálin-szobor 1956-os ledöntéséről, az 1960-as évek lázadó ifjúságát megmutató fényképek, vagy az ingázó munkásokról készült, betiltott fotók 1964-ből. A tizenhat történet, a hozzájuk tartozó fotókkal és az ezeket kiegészítő tárgyakkal a kiállításban egy-egy önálló installációban jelenik meg.
A tárlat egy évszázadnyi közös múltunkban kalandozva frissíti fel memóriánkat a közvetve-közvetlenül hozzánk kötődő emlékekről, pontosan úgy, ahogyan Rakovszky Zsuzsa fogalmaz Fortepan című verseskötetében: „minden múlt a múltam”.
A kiállítás kurátora: Virágvölgyi István
Társkurátor: Tamási Miklós
Kurátorasszisztens: Madár Mária
A tárlathoz magyar és angol nyelvű, gazdagon illusztrált katalógus készül.
mng.hu
Bauhaus100. Absztrakt Revü – Válogatott művek Weininger Andor hagyatékából
C épület, I. emelet, Grafikai kabinet - 2019. március 29. – 2019. július 28.
A Bauhaus alapításának századik és Weininger
Andor születésének százhuszadik évfordulója alkalmából a művész
hagyatékából válogatott kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában. A
New Yorkban elhunyt művész alkotásaiból 2002-ben nyolcvan mű és
ugyancsak nyolcvan kisebb vázlat került a galéria gyűjteményébe; az
anyagból most először látható válogatás, Absztrakt revü címmel.
Az 1919-ben Weimarban megalakult
Bauhaus a modern művészet, építészet, ipari formatervezés, színház és
alkalmazott művészet egyik bölcsője. A Walter Gropius alapította, és az
1928-ig általa vezetett intézményben a hallgatók akadémiai
kötöttségektől mentesen sokoldalú elméleti és gyakorlati képzést kaptak.
Az iskolában több mint harminc magyar – köztük Weininger Andor –
tanult, és a nemzetközi oktatógárdában is találunk kiváló magyar
művészeket, például Breuer Marcellt és Moholy-Nagy Lászlót.
Weininger Andor (1899, Karancs [ma Karanac, Horvátország] – 1986, New York) festő, grafikus, illusztrátor, designer, bútor-, épület-, színpad- és jelmeztervező művész és zenész Dél-Baranyában született magyar-német-délszláv nemzetiségű családban. 1913-tól Pécsett tanult. Osztálytársa, Martyn Ferenc révén került kapcsolatba Rippl-Rónai Józseffel, aki – mint az itt kiállított festmények mutatják – „kukoricás” képeivel nagy hatással volt rá. Egyéves pécsi jogtanulmányok után, 1918–1919-ben Weininger barátját, Molnár Farkast követve a budapesti Műegyetemen, építészmérnöki tanulmányokba kezdett. 1920–1921-ben Pécsett dolgozott, közben esti aktrajzra járt és bekapcsolódott a modern szellemű Pécsi Művészkör tevékenységébe. Festőtársaival, Molnár Farkassal, Stefán Henrikkel, Johan Hugóval 1921 októberében nyert felvételt a weimari Bauhausba. 1921–1922-ben a Bauhaus előtanfolyamának elvégzése után Weininger a Falfestészeti Műhelyt választotta, melyet akkor Vaszilij Kandinszkij és Carl Schlemmer vezettek. A holland Theo van Doesburg hatására került Weininger a tiszta színekkel, egyszerű geometrikus formákkal komponáló letisztult, utópikus esztétikai rend bűvöletébe. 1923 elején Hamburgban színpadképeket, kosztümöket tervezett, konferált, színészként lépett fel és zenélt. Itt kezdett el foglalkozni a Mechanikus színpad – absztrakt revü koncepciójának kidolgozásával: lényege a mozgó absztrakt formákkal benépesített színpad volt. Vázlatok sorát készítette el, melyeket később is tovább alakított. Így alakult ki egy mozgó, geometrikus, absztrakt kép az elemek előre-hátra és fel-le, valamint az oldalfalak, illetve a mennyezet és a padlózat ritmizált mozgatásával. Ötletei alapján az absztrakt színpadi előadások csak élete végén valósultak meg. Az 1986-os kasseli bemutató videofelvételét Magyarországon itt először láthatja a közönség.
Weininger 1923 közepén tért vissza a Bauhausba. 1924-ben megalapította a Bauhaus-zenekart. 1925-től a Dessauban működő főiskolán, immár fizetett alkalmazottként, feladata a kommunikáció és a Színpadi Műhely körébe tartozott. Az 1930-as évek végétől a német politikai helyzet miatt először Hollandiában, később Kanadában, 1958-tól pedig az Egyesült Államokban élt. A New Yorkban elhunyt művész hagyatékából 2002-ben nyolcvan mű és ugyancsak nyolcvan kisebb vázlat került a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe. Ebből az anyagból most először mutatunk be válogatást a Magyar Nemzeti Galériában a Bauhaus alapításának századik és a művész születésének százhuszadik évfordulója alkalmából.
A kiállításon Weininger pályakezdését a Pécsről származó Bauhaus-pályatársak – Molnár Farkas, Stefán Henrik, Johan Hugó – eddig Budapesten együtt még nem szerepelt néhány műve idézi meg. Forbát Alfréd és Bortnyik Sándor egy-egy, Moholy-Nagy László két műve szintén a Bauhaus magyar művészeivel való kapcsolatait jelzi.
A kiállítás középpontjában Weininger egyik legizgalmasabb alkotása, a napjaink digitális képi világát megelőlegező Mechanikus színpad – absztrakt revü áll. Az ennek alapján készült kiállítási installációnk közepén kuriózumként látható az 1980-as években készült előadás filmfelvétele.
A kiállítás kurátora: Bajkay Éva
A tárlathoz magyar-angol-német nyelvű kiállításvezető készül.
mng.hu
Weininger Andor (1899, Karancs [ma Karanac, Horvátország] – 1986, New York) festő, grafikus, illusztrátor, designer, bútor-, épület-, színpad- és jelmeztervező művész és zenész Dél-Baranyában született magyar-német-délszláv nemzetiségű családban. 1913-tól Pécsett tanult. Osztálytársa, Martyn Ferenc révén került kapcsolatba Rippl-Rónai Józseffel, aki – mint az itt kiállított festmények mutatják – „kukoricás” képeivel nagy hatással volt rá. Egyéves pécsi jogtanulmányok után, 1918–1919-ben Weininger barátját, Molnár Farkast követve a budapesti Műegyetemen, építészmérnöki tanulmányokba kezdett. 1920–1921-ben Pécsett dolgozott, közben esti aktrajzra járt és bekapcsolódott a modern szellemű Pécsi Művészkör tevékenységébe. Festőtársaival, Molnár Farkassal, Stefán Henrikkel, Johan Hugóval 1921 októberében nyert felvételt a weimari Bauhausba. 1921–1922-ben a Bauhaus előtanfolyamának elvégzése után Weininger a Falfestészeti Műhelyt választotta, melyet akkor Vaszilij Kandinszkij és Carl Schlemmer vezettek. A holland Theo van Doesburg hatására került Weininger a tiszta színekkel, egyszerű geometrikus formákkal komponáló letisztult, utópikus esztétikai rend bűvöletébe. 1923 elején Hamburgban színpadképeket, kosztümöket tervezett, konferált, színészként lépett fel és zenélt. Itt kezdett el foglalkozni a Mechanikus színpad – absztrakt revü koncepciójának kidolgozásával: lényege a mozgó absztrakt formákkal benépesített színpad volt. Vázlatok sorát készítette el, melyeket később is tovább alakított. Így alakult ki egy mozgó, geometrikus, absztrakt kép az elemek előre-hátra és fel-le, valamint az oldalfalak, illetve a mennyezet és a padlózat ritmizált mozgatásával. Ötletei alapján az absztrakt színpadi előadások csak élete végén valósultak meg. Az 1986-os kasseli bemutató videofelvételét Magyarországon itt először láthatja a közönség.
Weininger 1923 közepén tért vissza a Bauhausba. 1924-ben megalapította a Bauhaus-zenekart. 1925-től a Dessauban működő főiskolán, immár fizetett alkalmazottként, feladata a kommunikáció és a Színpadi Műhely körébe tartozott. Az 1930-as évek végétől a német politikai helyzet miatt először Hollandiában, később Kanadában, 1958-tól pedig az Egyesült Államokban élt. A New Yorkban elhunyt művész hagyatékából 2002-ben nyolcvan mű és ugyancsak nyolcvan kisebb vázlat került a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe. Ebből az anyagból most először mutatunk be válogatást a Magyar Nemzeti Galériában a Bauhaus alapításának századik és a művész születésének százhuszadik évfordulója alkalmából.
A kiállításon Weininger pályakezdését a Pécsről származó Bauhaus-pályatársak – Molnár Farkas, Stefán Henrik, Johan Hugó – eddig Budapesten együtt még nem szerepelt néhány műve idézi meg. Forbát Alfréd és Bortnyik Sándor egy-egy, Moholy-Nagy László két műve szintén a Bauhaus magyar művészeivel való kapcsolatait jelzi.
A kiállítás középpontjában Weininger egyik legizgalmasabb alkotása, a napjaink digitális képi világát megelőlegező Mechanikus színpad – absztrakt revü áll. Az ennek alapján készült kiállítási installációnk közepén kuriózumként látható az 1980-as években készült előadás filmfelvétele.
A kiállítás kurátora: Bajkay Éva
A tárlathoz magyar-angol-német nyelvű kiállításvezető készül.
mng.hu
Bauhaus in the MNG
SI
The Bauhaus, founded in 1919 in Weimar, is one of the cradles of Modern art, architecture industrial design, theatre and applied arts. The school established by Walter Gropius and led by him until 1928 provided students with diverse and practice-oriented training free from academic constraints. It had more than thirty Hungarian students – among them Andor Weininger – and prominent Hungarian artists – for example Marcell Breuer and László Moholy-Nagy – could be found in its international teaching staff.
Andor Weininger (1899, Karancs [today Karanac, Croatia] – 1986, New York) – a painter, graphic artist, illustrator, musician, architect, furniture-, stage set- and costume-designer – was born in the south of Baranya County into a family of Hungarian, German and Yugoslav ethnicity. He went to the Cistercian secondary school in Pécs in 1913, where one of his classmates, Ferenc Martyn, introduced him to József Rippl-Rónai, who – as attested to by the paintings displayed at our exhibition – exerted a major influence on Weininger with the pictures of his so-called ‘corn period’. After studying law in Pécs for a year, following the example of a friend, Farkas Molnár, Weininger pursued architectural studies at the Technical University of Budapest in 1918–1919. He worked in Pécs in 1920–1921, while attending an evening course of drawing nudes and joined in the activities of the Modern Circle of Artists in Pécs. Together with his fellow painters, Farkas Molnár, Henrik Stefán and Hugó Johan, he was accepted at the Bauhaus in Weimar in October 1921. After completing the foundation course of the school in 1921–1922, Weininger enrolled in the Mural Painting Workshop, led at the time by Wassily Kandinsky and Carl Schlemmer. Influenced by the Dutch Theo van Doesburg, Weininger became captivated by a utopian aesthetic composed with pure colours and simple geometric forms. In early 1923 he designed stage sets and costumes in Hamburg, while also participating in performances as a compére, an actor and a musician. It was here that he began to develop the concept of the Mechanical Stage Revue, in which he envisioned a stage populated with moving abstract forms. He made numerous sketches, which he later further improved and eventually arrived at a moving geometrical and abstract scenery created by moving various elements forward, backward, up and down, while rhythmically moving the sides, the ceiling and the floor of the stage. Abstract stage productions based on Weininger’s ideas were only realised at the end of the artist’s life. The Budapest audience will be able to see the video of the debut performance, recorded at the Kassel documenta of 1986, for the first time in Hungary at our exhibition.
Weininger returned to the Bauhaus in the middle of 1923, and in 1924 he founded the Bauhaus Band. From 1925, already an employee of the Bauhaus school, by then relocated from Weimar to Dessau, he was in charge of communication and the Stage Workshop. The German political situation of the late 1930s forced him to first move to the Netherlands and then to Canada, and from 1985 he lived in the United States. A selection of the material comprising eighty works and eighty smaller sketches, which had entered the collection of the Hungarian National Gallery from the Weininger legacy in 2002, will debut at the Gallery this March to celebrate the centenary of the founding of the Bauhaus and the 120th anniversary of the artist’s birth.
The start of Weininger’s career will be presented at our exhibition through some works by his fellow Bauhaus artists from Pécs – Farkas Molnár, Henrik Stefán and Johan Hugó – that have not been displayed together in Budapest before now; a work each by Alfréd Forbát and Sándor Bortnyik, and two by László Moholy-Nagy will also document Weininger’s connection with the Hungarian artists of the Bauhaus.
The focal point of the exhibition will be one of Weininger’s most compelling projects, the Mechanical Stage Revue, anticipating today’s digital visual world. Our installation built around this concept will have a curiosity at its centre: the film footage of a performance from the 1980s.
Exhibition curator: Éva Bajkay
The exhibition will be accompanied by a catalogue in Hungarian, English and German.
Bauhaus100. Abstract Revue – Selected works from the Legacy of Andor Weininger
Building C, 1st Floor, Graphic Cabinet - 29 March 2019 - 28 July 2019
To mark the centenary of the founding of the
Bauhaus and the 120th anniversary of the birth of Andor Weininger, an
exhibition organised from the artist’s legacy will open in the Hungarian
National Gallery. In 2002 eighty works and another eighty smaller
sketches entered the collection of the Gallery from the oeuvre of
Weininger; a selection of this material will be on public display for
the first time with the title Abstract Revue.
The Bauhaus, founded in 1919 in Weimar, is one of the cradles of Modern art, architecture industrial design, theatre and applied arts. The school established by Walter Gropius and led by him until 1928 provided students with diverse and practice-oriented training free from academic constraints. It had more than thirty Hungarian students – among them Andor Weininger – and prominent Hungarian artists – for example Marcell Breuer and László Moholy-Nagy – could be found in its international teaching staff.
Andor Weininger (1899, Karancs [today Karanac, Croatia] – 1986, New York) – a painter, graphic artist, illustrator, musician, architect, furniture-, stage set- and costume-designer – was born in the south of Baranya County into a family of Hungarian, German and Yugoslav ethnicity. He went to the Cistercian secondary school in Pécs in 1913, where one of his classmates, Ferenc Martyn, introduced him to József Rippl-Rónai, who – as attested to by the paintings displayed at our exhibition – exerted a major influence on Weininger with the pictures of his so-called ‘corn period’. After studying law in Pécs for a year, following the example of a friend, Farkas Molnár, Weininger pursued architectural studies at the Technical University of Budapest in 1918–1919. He worked in Pécs in 1920–1921, while attending an evening course of drawing nudes and joined in the activities of the Modern Circle of Artists in Pécs. Together with his fellow painters, Farkas Molnár, Henrik Stefán and Hugó Johan, he was accepted at the Bauhaus in Weimar in October 1921. After completing the foundation course of the school in 1921–1922, Weininger enrolled in the Mural Painting Workshop, led at the time by Wassily Kandinsky and Carl Schlemmer. Influenced by the Dutch Theo van Doesburg, Weininger became captivated by a utopian aesthetic composed with pure colours and simple geometric forms. In early 1923 he designed stage sets and costumes in Hamburg, while also participating in performances as a compére, an actor and a musician. It was here that he began to develop the concept of the Mechanical Stage Revue, in which he envisioned a stage populated with moving abstract forms. He made numerous sketches, which he later further improved and eventually arrived at a moving geometrical and abstract scenery created by moving various elements forward, backward, up and down, while rhythmically moving the sides, the ceiling and the floor of the stage. Abstract stage productions based on Weininger’s ideas were only realised at the end of the artist’s life. The Budapest audience will be able to see the video of the debut performance, recorded at the Kassel documenta of 1986, for the first time in Hungary at our exhibition.
Weininger returned to the Bauhaus in the middle of 1923, and in 1924 he founded the Bauhaus Band. From 1925, already an employee of the Bauhaus school, by then relocated from Weimar to Dessau, he was in charge of communication and the Stage Workshop. The German political situation of the late 1930s forced him to first move to the Netherlands and then to Canada, and from 1985 he lived in the United States. A selection of the material comprising eighty works and eighty smaller sketches, which had entered the collection of the Hungarian National Gallery from the Weininger legacy in 2002, will debut at the Gallery this March to celebrate the centenary of the founding of the Bauhaus and the 120th anniversary of the artist’s birth.
The start of Weininger’s career will be presented at our exhibition through some works by his fellow Bauhaus artists from Pécs – Farkas Molnár, Henrik Stefán and Johan Hugó – that have not been displayed together in Budapest before now; a work each by Alfréd Forbát and Sándor Bortnyik, and two by László Moholy-Nagy will also document Weininger’s connection with the Hungarian artists of the Bauhaus.
The focal point of the exhibition will be one of Weininger’s most compelling projects, the Mechanical Stage Revue, anticipating today’s digital visual world. Our installation built around this concept will have a curiosity at its centre: the film footage of a performance from the 1980s.
Exhibition curator: Éva Bajkay
The exhibition will be accompanied by a catalogue in Hungarian, English and German.
Pont Fesztivál
SI
11:00 - 18:00
http://pontfesztival.hu/
A tavaszt köszönti a PONT Fesztivál
Idén is Budapesten a világ csodái! A PONT Fesztivált megálmodó Hangvető és a Budapesti Tavaszi Fesztivál célja, hogy az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listájáról válogatva bemutassa a világ egy-egy izgalmas szeletét. A közös értékeket és a sokszínűséget bemutató rendezvénysorozat fókuszába ezúttal a balkáni térség kerül, koncertekkel, kézműves programokkal, filmvetítéssel és kiállításokkal.
A Várnegyedben már április 12-én megjelennek a busók, a pénteki felvezetőhöz kapcsolódva pedig a szombati és vasárnapi nappali programok során is nagy szerep jut a télűző alakoskodás hagyományainak: lesz kiállítás medvebőrbe bújt hegyi emberekről és kifejezetten a busójárásról, aki szeretne, még busóálarcot is készíthet a Várkert Bazárban.
A fesztivál a fentieken kívül is rengeteg ingyenes programmal készül a családoknak: a gyerekek – és persze a felnőttek is – alkothatnak árnyszínház-bábot, kipróbálhatják, milyen a bolgár szőnyegszövés, hímezhetnek, díszíthetnek tojást és mézeskalácsot, hallgathatják a balkán meséit, tanulhatnak dobolni és kólót táncolni. Gryllus Vilmos minden dala a tavaszt köszönti majd, a Hangoló Zeneterápia koncertjén pedig a gyerekek mondókákkal, hangszerekkel, énekkel és tánccal válnak részeseivé a mesének.
Zenei ínyencek figyelem! A fesztivál 2019-ben is olyan esti koncert-kuriózumok bemutatásával készül, amelyeket eddig Magyarországon nem láthatott még a közönség. Az UNESCO kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az emberiség felbecsülhetetlen értékkel bíró szellemi hagyományait megőrizze az utókor számára. A PONT ennek jegyében mutatja be idén az albánok szívből jövő többszólamú éneklését, a bolgár népzene hangszeres és vokális szépségeit, a román dojnát, valamint a kalus rítus zenéjét és táncát.
Szombaton a nagy sikerű, polifonikus énekhagyományokat felvonultató sorozat idei főszereplője az Albanian Iso-Polyphonic Choir lesz, utánuk Herczku Ágnes, Bognár Szilvia, Nikola Parov és zenésztársaik különleges hangszerekkel, eddig nem látott bolgár fókuszú műsorral mutatják be a Balkán zenei világát. Vasárnap Balogh Kálmán világhírű cimbalomművész az általa válogatott zenekarral ismerteti a világ szellemi kulturális örökségei között nyilvántartott két román hagyományt, a dojnát és a kalusárt. Ez utóbbi beavatási rítust, a legendásan virtuóz táncot a Fitos Dezső Társulat mutatja be.
További információ: pontfesztival.hu
Idén is Budapesten a világ csodái! A PONT Fesztivált megálmodó Hangvető és a Budapesti Tavaszi Fesztivál célja, hogy az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listájáról válogatva bemutassa a világ egy-egy izgalmas szeletét. A közös értékeket és a sokszínűséget bemutató rendezvénysorozat fókuszába ezúttal a balkáni térség kerül, koncertekkel, kézműves programokkal, filmvetítéssel és kiállításokkal.
A Várnegyedben már április 12-én megjelennek a busók, a pénteki felvezetőhöz kapcsolódva pedig a szombati és vasárnapi nappali programok során is nagy szerep jut a télűző alakoskodás hagyományainak: lesz kiállítás medvebőrbe bújt hegyi emberekről és kifejezetten a busójárásról, aki szeretne, még busóálarcot is készíthet a Várkert Bazárban.
A fesztivál a fentieken kívül is rengeteg ingyenes programmal készül a családoknak: a gyerekek – és persze a felnőttek is – alkothatnak árnyszínház-bábot, kipróbálhatják, milyen a bolgár szőnyegszövés, hímezhetnek, díszíthetnek tojást és mézeskalácsot, hallgathatják a balkán meséit, tanulhatnak dobolni és kólót táncolni. Gryllus Vilmos minden dala a tavaszt köszönti majd, a Hangoló Zeneterápia koncertjén pedig a gyerekek mondókákkal, hangszerekkel, énekkel és tánccal válnak részeseivé a mesének.
Zenei ínyencek figyelem! A fesztivál 2019-ben is olyan esti koncert-kuriózumok bemutatásával készül, amelyeket eddig Magyarországon nem láthatott még a közönség. Az UNESCO kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az emberiség felbecsülhetetlen értékkel bíró szellemi hagyományait megőrizze az utókor számára. A PONT ennek jegyében mutatja be idén az albánok szívből jövő többszólamú éneklését, a bolgár népzene hangszeres és vokális szépségeit, a román dojnát, valamint a kalus rítus zenéjét és táncát.
Szombaton a nagy sikerű, polifonikus énekhagyományokat felvonultató sorozat idei főszereplője az Albanian Iso-Polyphonic Choir lesz, utánuk Herczku Ágnes, Bognár Szilvia, Nikola Parov és zenésztársaik különleges hangszerekkel, eddig nem látott bolgár fókuszú műsorral mutatják be a Balkán zenei világát. Vasárnap Balogh Kálmán világhírű cimbalomművész az általa válogatott zenekarral ismerteti a világ szellemi kulturális örökségei között nyilvántartott két román hagyományt, a dojnát és a kalusárt. Ez utóbbi beavatási rítust, a legendásan virtuóz táncot a Fitos Dezső Társulat mutatja be.
További információ: pontfesztival.hu
Április 12. Szabadtéri Busófelvonulás
Április 13–14. Családi programok és koncertek
Várkert Bazár
Program
Április 12. Péntek 17:00 – Szabadtéri busófelvonulás
11:00 - 18:00
http://pontfesztival.hu/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)