2014. március 23., vasárnap

Életmód Díj – sajtópályázat


Határidő: 2014. 04. 15.

2013. december 5. csütörtök, 18:07
Az egészséges életmódról, az egészséges életmódot segítő vállalkozásokról szóló újság-, rádió- vagy tévériportokat ismer el a Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete. A díj összege: 60 ezer forint.
A Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete (KKAOSZE) Életmód Díjat alapított azon újságírók elismerésére, akik a legfigyelemreméltóbb újság-, rádió- vagy tévériportot jelentetik meg az egészséges életmódról, az egészséges életmódot segítő vállalkozásokról.

Az Életmód Díj átadására 2014. június 6-án, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Életmód Szakosztálya által szervezett IV. Életmód Napon kerül sor.

A pályamunkákat 2014. április 15-ig kell a MÚOSZ Titkárságára leadni, elbírálásra alkalmas formában. Azokat a pályamunkákat tudjuk elfogadni, amelyek 2013. április 15. és 2014. április 15. között jelennek meg. A pályázaton fel kell tüntetni a megjelenés pontos időpontját, helyét. A pályázaton minden újságíró 2-3 anyaggal vehet részt. A díj megosztva is adható.

A díj odaítéléséről a MÚOSZ Életmód Szakosztályának vezetősége az alapítóval együtt, egy választott bírálóbizottsággal dönt, de a döntésbe bevonhat szakosztályi tagokat is.

Pályázat leadása, információ:
fulep@muosz.hu
muosz.hu

2014. március 21., péntek

Észak fényei c. svéd kiállítás a Sajtóházban




MEGHÍVÓ


a MÚOSZ Életmód Szakosztálya szeretettel  meghívja újságíró-kollegáit,
a MAZSIHISZ tagjait és minden érdeklődőt

2014.április 2-án /szerdán/ 15 órára a Sajtóházba
/1064 Budapest, Vörösmarty u. 47/a Mikszáth terem/

Téma: Észak fényei a Sajtóházban c. kiállítás megnyitása
Eugen Jenő Bocsor és Gizi Csúzy a Svéd Művészeti Szövetség és a Svéd-Magyar Panoráma Világklub  többszörösen elismert festőművészei  svéd és Holokauszt témájú képeit Dr. Csák Máté  a MÚOSZ  Építészeti Képző-és Iparművészeti Szakosztályának elnöke mutatja be.

Heisler András a MAZSIHISZ új elnökének bemutatkozása



A kiállítást, a sajtótájékoztatót a MÚOSZ elnöke Tóth Károly nyitja  meg.

A kiállításon eladott képek 10%-át a művészek a rászoruló újságíróknak ajánlják fel.


Tárlatuk a MÚOSZ székháza után látható lesz a budapesti TIT Stúdió (1113 Bp., Zsombolyai utca 6.), a Mátészalkai Népművészeti Múzeum (4700 Mátészalka, Kossuth u. 5.) kiállító termében, de a IV. Magyar Világtalálkozó idején a SYMA Rendezvényközpontban (1146 Bp., Dózsa György út 1.) is.

Budapest, 2 014. március 26.

www.muosz.hu                                                     



A SIRHA először Budapesten





    Lyon, Isztambul, Moszkva, Genf és Shanghaj után első alkalommal rendezték meg Budapesten 2014. március10-től 12-ig az élelmiszeripar, a sütő- és cukrászipar, a szálloda- és vendéglátóipar szakvásárát, a SIRHA-t.
A HUNGEXPO Vásárterületén zajló impozáns kiállítással egyidejűleg több rendezvény is szolgálta a kiváló áruk és az irántuk érdeklődő felhasználók, forgalmazók kapcsolatfelvételét.
   Különös figyelmet érdemelt ezek közül az a szimpózium, melyet a Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztálya szervezett, s mely keretében több mint 30 lengyelországi vállalkozás mutatkozott be rövid prezentációk formájában. A cél az volt, hogy felkeltsék a magyarországi cégek figyelmét termékeik, szolgáltatásaik iránt. Nem titkolt szándéka volt valamennyinek, hogy új üzleti partnerekre találjon Magyarországon illetve Romániában. E célból személyesen jelen voltak a kompetens vállalati döntéshozók, többnyire a kereskedelmi igazgatók, de olykor maga a tulajdonos, illetve szövetkezetek esetében az elnök. A bemutatkozott vállalkozásoknál is megfigyelhető volt, ami a lengyel gazdaság egészére is érvényes, tudniillik az, hogy nő a magasabb feldolgozottságot igénylő termékek aránya. Másik szembetűnő jellemző az egészséges élelmiszerek növekvő tendenciája volt, illetve több gyártó azon szándéka, hogy biztosítani tudja a legjobb minőséget, hogy termékei kiváló minőségben hosszú ideig legyenek eltarthatók.
   Az egészségesebb élelmiszerek előállítására való törekvés megnyilvánult például abban is, hogy a „MAT” (PW Mat Marzena Tkaczuk Podlaskie megye) édességgyártó termékpalettájában a cukorkák, csokoládék mellet már olyan édességek is megjelentek, mint a nagy tápértékű madártej, vagy a csokiba mártott gyümölcsök.
Az egyik tej- és sajtkészítményeket gyártó SM Mlekovita Tejipari Szövetkezet hangsúlyozta, hogy csak tiszta ökológiai területről származó tej kerülhet náluk feldolgozásra. Kijelentésüket földrajzi fekvésük is alátámasztotta, hiszen székhelyük abban a térségben fekszik, melyet az ország tüdejének neveznek.
A malomipari cég „Janex"Jan Ciupak, Leszek Ciupak Sp. J esetében feltűnő volt, hogy a lisztek sorában az árpalisztet, az őstönkölyt, továbbá a hajdinát, a kölest és a kuszkuszt is kínálja.
A kekszek, teasütemények gyártására szakosodott ZPC J.Chylak (Łódz megye ) vállalat termékeinek ízében nem a cukor édessége a meghatározó, hanem a lekvárokban, krémekben lévő gyümölcsöké, illetve a felhasználásra kerülő olajos magvaké.
Az „Octim” Ecet- és Mustárgyártó (Wytwórcza Spółdzielnia Pracy Społem- Szövetkezet, Świętokrzyskie megye ) széles termékpalettáján pedig megtalálható a kifejezetten gyógynövényekből készített ecet is.
   A szimpózium után Paulina Wilamowska, II. titkár állófogadásra, majd pedig a Lengyel Nagykövetség és Lengyel Információs és Befektetési Ügynökség közös standjára hívta meg a résztvevőket, ahol nemcsak az üzleti lehetőségek baráti légkörű megbeszélésére kerülhetett sor, hanem a lengyel vendégszeretetet tükröző kóstolókra is. A megízlelt termékek között sok olyanra találtunk, amelynek szívesen lennénk jövőbeli vásárlói.

Szunyogh Ildikó  
 

2014. március 9., vasárnap

Toulouse-Lautrec litográfiák a Szépművészeti Múzeumban

SI
Toulouse-Lautrec világa

Litográfiák a Szépművészeti Múzeumban (1891–1901)

2014. április 25. - augusztus 24.
Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901) születésének 150. évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeum nagyszabású kiállítást rendez a gyűjtemény sokszorosított grafikáiból. A művész 1891-ben készítette első plakátját, egyúttal első litográfiáját, életének utolsó tíz évében meghatározó szerepet játszott ez a technika.
A Grafikai Gyűjtemény kollekciója lehetővé teszi Toulouse-Lautrec grafikai munkásságának átfogó áttekintését, mind a funkció (plakátok, könyv-és folyóirat-illusztrációk, borítótervek, színházi műsorok- és szereposztások, kottacímlapok), mind a tematika vonatkozásában. A két nálunk őrzött rajz mellett (A Moulin Rouge bálterme, Mlle Cocyte énekesnő portréja) a 368 lapból álló sokszorosított grafikai életműből több mint 200 litográfiával, közöttük 10 nagyméretű plakáttal rendelkezünk, amelyet a kiállításon néhány külföldről kölcsönzött plakát egészít ki. Ez a reprezentatív együttes az 1. világháborút megelőző céltudatos szerzeményezéseknek köszönhető, amikor a múzeum a legkiválóbb francia és német műkereskedőkkel állt kapcsolatban. Ez a magyarázata annak, hogy több kis példányszámban (12-25) nyomtatott, számozott és a művész által szignált, esetenként dedikált lappal rendelkezünk. Több olyan levonatunk is van, amelyből jelenleg mindössze négy-öt példány ismert.

A kiállítás a művészhez kötődő párizsi színhelyeket és személyeket tematikus csoportosításban mutatja be. A tárlat
legátfogóbb egysége a 19. század végi szórakoztató ipar legfontosabb helyeit, a zenés kávéházak, táncos mulatók és kabarék világát (pl. Moulin Rouge) és a legnépszerűbb sztárokat idézi meg (Aristide Bruant, Jane Avril, Yvette Guilbert). Külön részt alkotnak a színházzal összefüggő művek: plakátok-és szereposztások, valamint a színpadi jelentek, mint például Marcelle Lender híres szerepeiben. Önálló egységet alkot a bordélyházak világa, középpontjában a múzeum egyetlen olajképével – Ezek a hölgyek az ebédlőben –, melyet szintén a világháborút megelőzően vásárolt a múzeum. A társadalom peremén élők intim pillanatait szokatlan együttérzéssel ábrázoló 1896-os Elles (Lányok) litográfiai-sorozat a művész legjelentősebb alkotásai közé tartozik. A kiállítás bemutatja a művész baráti körét és a társasági élet egyéb színhelyeit (pl. lóverseny) is.
Korabeli dokumentumokkal megpróbáljuk érzékeltetni ennek a nagyszerű gyűjteménynek a létrejöttét is. A „belle epoque” Párizsának megelevenítését a kiállításba integrált archív fotók, filmek és zenei betétek segítik.
www.szepmuveszeti.hu

2014. március 6., csütörtök

Harcsa Veronikával koncertezik a Liszt Ferenc Kamarazenekar március 9-én

SI

A Liszt Ferenc Kamarazenekar jazzműfajban lép fel március elején: 9-én Harcsa Veronika énekesnővel koncertezik a Budapest Music Centerben. A közösen előadott Gershwin-dalok után az együttes Dvořak-műveket is bemutat.

Március 9-én Gershwin-estet ad az együttes Harcsa Veronikával a Budapest Music Centerben. Több olyan ismert dal is elhangzik a zeneszerzőtől, mint a Summertime (Jön a nyár), az Embraceable you (Amikor átölellek) vagy az It ain't necessarily so (Az lehet, hogy igaz se volt). Az együttes a Lullaby c. mű zenekari változatát is előadja, amit először mutat be. A koncert második felében Dvořak két műve, a Nocturne op.40 és az E-dúr szerenád vonószenekarra op.22. is hallható majd.

„Ritkán adunk koncertet jazz-musical műfajban, ez egyike a kivételes alkalmaknak”- meséli Rolla János, az együttes művészeti vezetője. „A BMC-t mint helyszínt 2013 decemberében kipróbáltuk és mivel kamarazenekaroknak ideális a terem akusztikája, úgy gondoltuk, az idén is rendezünk itt koncertet. Mindig is odafigyeltünk a fiatal zenészek támogatására, s Veronika híre hozzánk is eljutott. Gershwin-dalokat nem szoktunk előadni, így ezúttal új oldalunkról mutatkozunk be.”

A koncert vendégművésze, Harcsa Veronika 2007-ben vált ismertté Magyarországon illetve Japánban a Speak Low, majd a You Don’t Know It’s You c. albumával. Az első album megjelenésekor a legnagyobb japán lemezbolthálózat, a Tower Records vokális jazz eladási listájának élére ugrott illetve a második albumát a 2009-es Fonogram díjátadón az év hazai jazz albumának választották. Az énekesnő a Quartet mellett a 2010 óta működő, Bin-Jip nevű kísérleti elektronikus zenekar tagja, s Gyémánt Bálint gitárossal duóban is készített lemezt.

Harcsa Veronika eddig húsz ország fesztiváljain és klubjaiban lépett fel. Neves hazai produkciók meghívott vendége, dolgozott együtt Nicola Conte olasz producerrel, kortárs tánc produkciók, színházi előadások, filmek zenei szereplője.

Tavasszal még egy alkalommal, május 3-án lép fel a Liszt Ferenc Kamarazenekar a BMC-ben: a jazz-zongorista Szakcsi Lakatos Róberttel J.S.Bach-zongoraversenyeket ad elő, aki jazz-kadenciákkal, improvizációkkal színesíti komolyzenei előadásait.

2014.03.09. 19:30 - Budapest, Budapest Music Center
Igor Stravinsky: Concerto D-ben
George Gershwin: Do it again (Ne hagyj itt még)
Someone to watch over me (Senki sem vigyáz rám)
Bidin' my time (Várhatok még)
Lullaby (vonószenekari átirat)
Embraceable you (Amikor átölellek)
Summertime (Jön a nyár)
It ain't necessarily so (Az lehet, hogy igaz se volt)
km.: Harcsa Veronika, ének  
***** 
A. Dvořak: Nocturne, op.40
A. Dvořak: E-dúr szerenád vonószenekarra op.22.

További információ: http://www.lfkz.hu/
Budapest Music Center, 1093 Bp. Mátyás utca 8., www.bmc.hu

Kiállítás „A hétköznapok csodái” jegyében

SI


A tavalyi sikert is felülmúlva, hatalmas érdeklődés övezte a Mozdulj! Közhasznú Egyesület idei integrált képzőművészeti pályázatát, melyre olyan fogyatékkal élő és egészséges amatőr alkotók képeit várták, akik szívesen mutatják meg tehetségüket, de eddig nem kaptak kellő teret hozzá. A téma adott volt, a műveket a „A hétköznapok csodái” jeligére várták, melyek közül a legjobbak vasárnaptól egy különleges tárlaton tekinthetők meg.
Évről-évre sikert arat a Mozdulj! Közhasznú Egyesület integrált képzőművészeti pályázata. Tavaly „A pillanat varázsa” jeligére várták a képeket, amelyekből nem csak egy egyszerű tárlat nyílt, hanem a nagy érdeklődésre való tekintettel vándorkiállítássá alakult. Ennek köszönhetően az amatőr művészek és képeik nem csak a fővárosi közönség előtt mutatkozhatnak be, de az ország több pontján is. Az idei pályázat iránt sem volt kisebb az érdeklődés, így nem volt egyszerű a beérkezett 200 pályamű közül kiválasztani azt a 48-at, melyek a vasárnapi tárlatmegnyitótól kezdve az Aranytíz Kultúrház falait díszítik majd.
„A lassan hagyományosnak mondható, integrált képzőművészeti pályázat idén is ugyan azzal a céllal indult, mint eddig, vagyis hogy közelebb hozzuk a közönséghez a fogyatékkal élő amatőr alkotók művészetét. Idén mintegy 200 alkotás érkezett az egyesülethez, melyek készítői között találunk a gyermekektől kezdve egészen az idős emberekig minden korosztályból, az ország egész területéről olyan művészeket, akiket megihletett az idei pályázat jelmondata: A hétköznapok csodái. Nem titkolt szándékunk volt a témaválasztással az, hogy minél több embert megihlessünk, hogy az egészséges és a fogyatékkal élő alkotók képzeletét is beindítsuk és megmutathassák, hogy a leghétköznapibb dolgok hogyan teszik őket boldoggá. A zsűri elnöke ezúttal is Fark László grafikus volt, a művek kiválasztásában pedig Koós Réka színművésznő volt a segítségére. Nagy megtiszteltetés, hogy a pályázat fővédnöki címét egy olyan neves színésznő vállalta el, mint Vári Éva. A három művész természetesen a kiállítás megnyitóján is részt vesz” – árulta el dr. Tálos Marianna, a Mozdulj! Közhasznú Egyesület elnöke.
Vári Éva színművésznő szívesen támogat minden, az integrációt hangsúlyozó kezdeményezést, így örömmel mondott igent a pályázat fővédnöki szerepére.
„Részemről a megtiszteltetés, hogy egy olyan nemes ügyben, ahol a fogyatékos emberek, művészek kibontakozásának támogatása a cél, ilyen fontos szerepet vállalhatok. Mindnyájan együtt élünk azokkal az emberekkel, akik nem olyan szerencsések, hogy az egészség ajándékát birtokolják – ennek ellenére számukra is ugyan olyan fontos, hogy bemutathassák tehetségüket, teret kapjanak a kibontakozásra. Erősítenünk kell azt a törekvést, hogy az emberek már egészen fiatal korban megismerkedhessenek a fogyatékkal élők világával, és ne másokként tekintsenek rájuk, hanem természetesen kezeljék a fogyatékosságaikat. Szakmámból adódóan én inkább színművészekkel találkoztam: a Baltazár Színházban, ami kifejezetten értelmi sérült színészeket alkalmaz, megindító volt látni a fellépő művészek igyekezetét. De kaptam már karrierem során lábbal és szájjal festő művészek által készített alkotásokat is, melyeket nagy becsben tartok, és ha rájuk pillantok, mindig melegséggel tölti el a szívemet a gondolat, hogy erőt adunk ezeknek az embereknek, mert támogatjuk, bíztatjuk őket” – mesélte a művésznő.
A zsűrinek 200 beérkezett műből kellett kiválasztani a legjobbakat, ami nem volt könnyű, hiszen a művészet igen szubjektív műfaj. Koós Réka színésznő nem titkolta: sokszor hallgatott a szívére a képek kiválasztásakor.
„Megpróbáltuk a szerint válogatni a képeket, hogy melyek fogták meg leginkább a hétköznapi csodák egészen tág témakörét. Persze egyéni hozzáállás, hogy kinek mi a hétköznapi csoda: lehet akár a felkelő nap, egy csokor virág, de akár a szeretteink viszontlátása is – így elég nehéz dolgunk volt, amikor meg akartuk fogni a témát. Ráadásul 200 kép közül kellett kiválasztanunk azt a 48-at, amelyek nem csak a mondandót kapták el remekül, hanem látszott rajtuk, hogy valóban sok munkája van benne a művésznek. Ez a feladat nagyon érdekes volt számomra, hiszen én magam is imádok rajzolni – ezért sokszor elkerülhetetlen volt, hogy művészszemmel vizsgáljam az alkotásokat. Integrált pályázat lévén ráadásul egészséges és fogyatékkal élő alkotóktól is érkeztek képek, ami szintén számított a mérlegeléskor, de érdekes módon nem voltak igazán nagy különbségek a technikák között. Általában azokat a képeket választottam ki, amelyeken érződött a befektetett energia, de mivel a művészet szubjektív, néha inkább a szívemre hallgattam” – árulta el Koós Réka.
„A hétköznapok csodái”című kiállítás megtekinthető az Aranytíz Kultúrházban (Budapest, V. ker., Arany János u. 10.), 2014. március 09. és április 06. között.
 

2014. március 1., szombat

Hargittai István: Eltemetett dicsőség - könyvismertető


Hogyan tették a szovjet tudósok szuperhatalommá a Szovjetuniót
A 20. század egyik legnagyobb horderejű fejleménye a Szovjetunió kialakulása és világhatalmi státuszra való emelkedése. Ez utóbbiban döntő szerepet játszottak a szovjet tudósok. A Szovjetunió technológiai-katonai vetélkedése az Egyesült Államokkal, amellett hogy izgalmas, fordulatokban gazdag történet (a szovjet atombomba az amerikai hű mása a sikeres kémkedésnek köszönhetően), alapvetően határozta meg az emberiség közelmúltjának történelmét.
Hargittai István tizennégy nagy szovjet tudóst kelt életre legújabb könyvében, személyes ismeretségeire, interjúkra, levéltári és egyéb anyagokra támaszkodva. A hátteret a szovjet történelem meghatározó korszakai nyújtják, a szovjet hatalmi rendszer kialakulása, a Nagy Honvédő Háború, a háború előtti és háború utáni sztálini terror, a hidegháború évtizedei, köztük az olvadás, majd a stagnálás kora.
A könyv hősei között egyaránt ott vannak a nemzetközileg ismert és az eleddig jószerivel ismeretlen nagy tudósok. A Nobel-díjas Pjotr Kapica kockára tette nemcsak tudományos pályáját, de még az életét is, amikor Sztálinnal szemben fellépett tudóstársai megmentéséért. A zsidó Julij Hariton annyira nélkülözhetetlen volt, hogy Sztálin legvéresebb antiszemita kampánya közepette nevezték ki a szovjet atombomba-laboratórium tudományos vezetőjének. A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov előbb a szovjet hidrogénbomba kifejlesztését vezette, majd a legismertebb szovjet emberjogi harcos lett.
Hargittai István szemléletesen mutatja be azokat a szinte lehetetlen körülményeket, amelyek között ezek a tudósok és társaik kiválót alkottak. Sztálin antiszemitizmusa könyörtelen tudományellenességgel párosult, a szovjet vezetés évtizedekre tönkretette a szovjetunióbeli biológiát és kibernetikát, és óriási károkat okozott a kémiának. Már előkészítették a modern fizika szétrombolását is, amikor az utolsó pillanatban megértették, hogy modern fizika és fizikusok nélkül nem juthatnak atomfegyverekhez.
A szovjet időkben elért tudományos sikerek mára már beépültek a történelembe, de a vasfüggöny mögötti tudomány és tudósok megismerése és megértése nélkül nem érthetjük meg mindazt, ami a viharos huszadik században történt.