REMEKMŰVEK A SZÉPMŰVÉSZETI
MÚZEUMBÓL
A felújítási munkák miatt három évre bezárt
Szépművészeti Múzeum fő műveiből nyújt gazdag válogatást a Magyar
Nemzeti Galéria kiállítása. Az érdeklődőket ötvenhét remekmű
kalauzolja végig az ókortól a gótika, a reneszánsz és a barokk
művészeti emlékein keresztül egészen a 19-20. század fordulójáig.
Az Egyiptomi, az Antik és a Régi Szobor Gyűjtemény olyan kiemelkedő
jelentőségű alkotásai, mint Imhotep írnok szobra,
a Budapesti táncosnő vagy Messerschmidt karakterfeje mellett a
kiállítás betekintést nyújt a Régi Képtár méltán híres anyagába is. A különböző
iskolák, korok és műfajok olyan festőóriások művei által
bontakoznak ki, mint például Raffaello, Correggio, El Greco,
Memling, Bruegel, Cranach, Van Dyck, Frans Hals vagy Bellotto. A
régi mesterműveket a modern irányzatok alkotásai követik, így
Monet és Gauguin képei, illetve Rodin híres
szobra, Az örök tavasz, amelyet a múzeum egykor közvetlenül
a művésztől vásárolt. A kiállítás kivételes lehetőséget
biztosít azon látogatók számára, akik egyetlen tárlaton szeretnének
ízelítőt kapni a Szépművészeti Múzeum világhírű
gyűjteményeiből.
MODERN IDŐK - Magyar művészet a
millennium és a második világháború között
A múzeum felújított, második emeleti
központi tereiben látható a 20. századi állandó kiállítás, amely a
századfordulótól a második világháború végéig terjedő időszak
legfontosabb alkotóit és törekvéseit mutatja be. Az 1896 és 1945
közötti művészetre koncentráló kiállítási egységben közel 150
festmény, 30 szobor és 200 érem tekinthető meg.
A tárlaton a korábbiaktól némileg eltérő stiláris hangsúlyokkal, új szempontok szerinti tematikai egységekkel és életmű-preferenciákkal találkozhat most a közönség. A szimbolizmushoz és a szecesszióhoz köthető alkotások közül kiemelkedik Gulácsy Lajos Varázslat (Varázsló kertje) című műve. A Magyar Vadak, a Nyolcak, az avantgárd mellett a két világháború közötti tendenciák, Vajda Lajos és Ámos Imre festészete kapott helyet. A nagybányai művésztelep alkotói, illetve Rippl-Rónai József művészetén túl a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tagjainak és a Gresham-kör művészeinek remekművei tekinthetők meg.
A festmény-, szobor- és éremanyag mellett a tárlaton az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak is láthatóak, amelyek a századforduló és a Bauhaus mesterművei között kaptak helyet. Az eredeti enteriőröket korabeli, archív fotográfiák segítségével megidéző terekben többek közt Breuer Marcell világhírű csővázas bútorai is láthatóak. A kiállítás egyik izgalmas újdonsága az Egy nagypolgári otthon művészi harmóniája - A Schiffer-villa címet viselőterem. A nagysikerű építési vállalkozó, a mecénás Schiffer Miksa, a neves építész Vágó József által tervezett, 1911-ben elkészült otthona a korszak modernizációs törekvéseit érzékelteti.
A tárlaton a korábbiaktól némileg eltérő stiláris hangsúlyokkal, új szempontok szerinti tematikai egységekkel és életmű-preferenciákkal találkozhat most a közönség. A szimbolizmushoz és a szecesszióhoz köthető alkotások közül kiemelkedik Gulácsy Lajos Varázslat (Varázsló kertje) című műve. A Magyar Vadak, a Nyolcak, az avantgárd mellett a két világháború közötti tendenciák, Vajda Lajos és Ámos Imre festészete kapott helyet. A nagybányai művésztelep alkotói, illetve Rippl-Rónai József művészetén túl a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tagjainak és a Gresham-kör művészeinek remekművei tekinthetők meg.
A festmény-, szobor- és éremanyag mellett a tárlaton az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak is láthatóak, amelyek a századforduló és a Bauhaus mesterművei között kaptak helyet. Az eredeti enteriőröket korabeli, archív fotográfiák segítségével megidéző terekben többek közt Breuer Marcell világhírű csővázas bútorai is láthatóak. A kiállítás egyik izgalmas újdonsága az Egy nagypolgári otthon művészi harmóniája - A Schiffer-villa címet viselőterem. A nagysikerű építési vállalkozó, a mecénás Schiffer Miksa, a neves építész Vágó József által tervezett, 1911-ben elkészült otthona a korszak modernizációs törekvéseit érzékelteti.
170 ÉVE SZÜLETETT SZINYEI MERSE PÁL
TÁRLATVEZETÉSEK
TÁRLATVEZETÉSEK
Százhetven évvel ezelőtt, 1845. július 4-én
született Szinyei Merse Pál, a 19. századi magyar festészet egyik
legnagyobb mestere, olyan remekművek alkotója, mint a
Majális, a Lilaruhás nő, vagy a Léggömb.
Szinyei a müncheni akadémián tanult, s Münchenben készült például a
Majális című alkotása. Hazatérve, a festészeten kívül a
birtokán gazdálkodott, egy időben országgyűlési képviselő is,
1905-től haláláig pedig a Képzőművészeti Főiskola (a mai
Képzőművészeti Egyetem) rektora volt. Szinyei friss, újszerű
látásmódja, eleven színei, derűs, városi témájú képei sok
szempontból az impresszionizmus világához állnak közel. A nagybányai
festők 1896-ban színre lépő nemzedéke Szinyeiben látta követendő
példáját, s a magyar művészettörténetírás is Szinyeit tekinti a
modern magyar festészet úttörőjének.
Az évforduló alkalmából
tárlatvezetésekkel is megtekinthetőek Szinyei Merse Pál művei
a Magyar Nemzeti Galériában
2015. július 3., péntek 16 óra
Új utak felfedezői - Szinyei Merse Pál és kora.
tárlatvezetés
Új utak felfedezői - Szinyei Merse Pál és kora.
tárlatvezetés
2015. július 4., szombat 16
óra
"Született július 4-én" - 170 éve született Szinyei Merse Pál tárlatvezetése
"Született július 4-én" - 170 éve született Szinyei Merse Pál tárlatvezetése
A tárlatvezetéseken az állandó kiállításra
váltott belépőjeggyel lehet részt venni.
mng.hu
mng.hu
