Hargittai István: Ambíció és kíváncsiság, avagy mi hajtja a tudományos felfedezőket

SI

A neves szerző tizenöt, többségében a 20. század második felében született jelentős felfedezés mozgatórugóit elemzi olvasmányos, új könyvében, amely speciális szaktudományos előképzettség nélkül is nagy élvezetet nyújt olvasójának, de amelyet a szaktudományok művelői is haszonnal forgathatnak. A szerző tizenhárom esetben személyes kapcsolatban volt a könyvben szereplő Nobel-díjas vagy hasonló rangú felfedezőkkel. A könyv mindegyik főhőséről elmondható, hogy megvolt benne az ambíció és a kíváncsiság, de emellett mindegyik felfedező rendelkezett még legalább egy, a pályája alakulását döntően befolyásoló tulajdonsággal is. A kettős spirál társfelfedezője, James Watson különösen sikerorientált volt, de a szerkezetkutatás lehetőségeire vonatkozó tájékozatlansága is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kezdeményezze a DNS szerkezetének meghatározását. A 20. század egyik legnagyobb kémikusa, Linus Pauling döntő felfedezést tett a fehérjék szerkezetére vonatkozóan, és sikerében nagy szerepe volt versenyszellemének. Gertrude Elion családtagjai olyan betegségekben haltak meg, amelyek nem sokkal később gyógyíthatók lettek. Elion egész pályáját a gyógyszerkutatásnak szentelte.

A ma már rutinszerűen végzett mágneses rezonancia képalkotást elsősorban két olyan tudósnak köszönhetjük, akik megkésve indultak a tudományos pályán, de később képesek voltak tudásukat egy addig feltáratlan területen kamatoztatni. Sherwood Rowland szinte akaratlanul ismerte fel annak a veszélyét, hogy bizonyos vegyületek tönkreteszik a földi életet védő ózonréteget. Vonakodva bár, de a környezet megmentésének egyik legeredményesebb szószólója lett. Ezek és a hasonló példák emberközelségbe hozzák a tudományos felfedezéseket és a felfedezőket. Rajtuk keresztül az olvasó szinte szórakoztató módon tájékozódhat olyan felfedezésekről, amelyek modern életünk mindennapjait is befolyásolják.

A könyvet számos illusztráció gazdagítja. A magyar kiadás előszavát az a Georg Klein (Klein György) biológus írta, aki 1957 és 1993 között tagja volt az orvosi Nobel-díj Bizottságnak. Az előszó szerzője a híres tudós és író Carl Djerassi,

a beköszöntőt a Nobel-díjas Harold Kroto, a bevezetést pedig a Nobel-díjas Robert Curl írta. A kötet angol nyelvű eredetijéről nyolc Nobel-díjas és hét további híres tudós nyilatkozott elismerően.

Hargittai István akadémikus, kutatóprofesszor, a közelmúltban nagy közönségsikert aratott Teller című mű szerzője, kémiai tárgyú könyvei mellett az elmúlt évtized olyan elismert műveinek szerzője, mint a magyarul is megjelent Doktor DNS: Őszinte beszélgetések James D. Watsonnal; Az öt világformáló marslakó; Képes szimmetria (Hargittai Magdolnával); Út Stockholmba: Tudósok és Nobel-díjak; Életeink: Egy tudományos kutató találkozása a 20. századdal; Szimmetriák a felfedezésben (Hargittai Magdolnával).

Az Akadémiai Kiadó adta ki a művet. 
forrás: akkrt.hu/1283/tudomany/tudomany_es_technikatortenet/ambicio_es_kivancsisag_avagy_mi_hajtja_a_tudomanyos_felfedezoket