Balladából kantáta
1857-ben írta Arany János A walesi bárdok c. költeményét.
Több mint 150 év után a világhírű, velszi zeneszerző Karl Jenkins, kantátát komponált Arany János csodálatos alkotásából. A zenemű megszületéséhez Peter Zollman kiváló angol fordítása adta a lehetőséget.
Az új alkotás világpremierjére a nyár elején, a budapesti Művészetek Palotájában, méltó keretek között, a magyar és a velszi himnusz elhangzása után került sor.
A minden magyar ember által ismeret ballada üzenete egyetemes és örökérvényű: a történelem során mindig voltak és lesznek olyanok, akik életük kockáztatása árán is szót mertek emelni a szabadságért.
Az új kantáta a magyar és a velszi történelem névtelen hősei előtt kíván főhajtás lenni, és egyben hirdeti a zsarnoksággal és a bármilyen elnyomással mindenkor szembeszegülni kész, bátor emberi kiállást. A mű beszédes alcíme:
A civil kurázsi dicsérete – In memoriam Arany János.
Karl Jenkins kantátája és a saját maga adta alcím igen sokat jelent ma is, a 21. században. Hiszen zsarnokság, diktatúra ma is van, de van civil kurázsi is, emberi tartás, hit a szebb, szabadabb, emberi életformában. Ezek az örök értékek fogták meg Arany János balladájában korunk jeles velszi komponistáját.
Egyébként a költő által megfogalmazott esemény Montgomery várában nem biztos, hogy megtörtént. Maga Arany János írta a következőket:
A történelem kétségbe vonja, de a mondában erősen tartja magát, hogy
I. Eduard angol király, Wales tartomány meghódítása (1277) után, ötszáz walesi bárdot végeztetett ki, hogy nemzetök dicső multját zöngve, a fiakat föl ne gerjeszthessék az angol járom leigázására. A. J.
Ha a kutatások nem is igazolják a megfogalmazott eseményeket, ez a tény mit sem változtat Arany balladájának egyedülálló gyönyörűségén.
Bár az elmúlt században többször próbálkoztak a költemény angol fordításával, mégis Peter Zollman volt az első, aki méltóképpen adta vissza a ballada hangulatát.
Peter Zollman 1931-ben született Budapesten, 1956-ban, a forradalom után Angliában lelt új hazára. Tanulmányai befejezésekor és azóta is számos magyar költő alkotását fordította angolra. Csak néhány név Arany János mellett: Kosztolányi Dezső, József Attila, Nemes-Nagy Ágnes, de elkészítette angol verzióját Vörösmarty Mihály: Csongor és Tündéjének, és Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára c. művének.
A komponista Karl Jenkins 1944-ben született. A velszi származású, brit muzsikus már életében kultikus legendának számít, évek óta vezeti a komolyzenei sikerlistákat. Műveit rendszeresen játsszák az Egyesült Királyságtól Európán Ázsián Ausztrálián Kanadán és az USA-n át Dél-Amerikáig.
Élő klasszikus, aki történetesen velszi származású, és ma is szülőföldjén, Cardiff közelében él. Sokféle stílusban komponál. Művei között egyházi témájúakat épp úgy megtalálunk, mint népszerű dalokat, szimfonikus és programzenéket, film és televízió sorozatok sikeres kísérőzenéit.
Alkotásait mindenkor a zenei igényesség jellemzi, szerencsére korántsem csak a „vájtfülűek” számára készíti műveit. Nem lehet az u.n. „modern” komponisták közé sorolni, dallamos világa a nagyközönség számára is élvezhető.
Stílusát talán leginkább a világhírű magyar komponista, Rózsa Miklós műveihez hasonlíthatjuk, aki Európában Honeggernél tanult, majd Los Angelesben telepedett le. A magyar származású kiváló muzsikus, Hollywoodban minden idők leghíresebb filmzeneszerzője lett. 1995-ben bekövetkezett halála óta ma már hangversenydarabjait is egyre többször tűzi műsorára a zenei világ, olyan karmesterek programjaiban voltak hallhatóak mint Bruno Walter, Ormándy Jenő, Charles Münch, Sir Georg Solti és Leonard Bernstein.
Ahogyan Rózsa Miklós megérezte számos film történelmi légkörét, Karl Jenkins ugyanúgy megérezte Arany János balladájának örökérvényű mondanivalóját. Most tehát egy velszi alkotónak köszönhető, hogy mindenki számára élvezhető, magyar költő ihlette művet hallhat majd a világ. Legyünk hálásak érte!
Reméljük idővel világszerte ismertté válhat a mi nemzeti értékünk, az egyik legnagyobb magyar költőnk neve és balladája, a mű keletkezésének körülményei, történelmünk igen jellemző és fontos időpontja.
A Művészetek Palotájának nézői - mielőtt sor került volna a világpremierre -, meghallgathatták Peter Zollman remek angol fordításában a gyönyörű orgánumú művész, John Asquith előadásában a verset, majd magyarul Mécs Károly megrendítő tolmácsolásában az eredeti balladát.
Karl Jenkins „A walesi bárdok – A civil kurázsi dicsérete – In Memoriam Arany János” c. kantátája hűségesen követi Arany balladájának mondanivalóját. Igazi programzene, hatalmas együttest követelő előadógárdával.
A bemutatón a világszínvonalon játszó MÁV Szimfonikus Zenekart maga a komponista vezényelte. Közreműködött a Debreceni Kodály Kórus (karigazgató: Pad Zoltán), a Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma), a Cor Caerdydd - Cardiff-i Vegyeskar (karigazgató: Gwawr Owen), a The English Concert Singers (karigazgató: Roy Wales).
Az énekes szólisták élén a legigényesebb feladatot Kiss B. Attila (tenor) oldotta meg, kiválóan. A rövidebb zenei részek Kertesi Ingrid (szoprán), Kováts Kolos (basszus), Sárkány Kázmér (bariton), Haja Zsolt (bariton), az Operaház nagyszerű művészeinek hangján csendültek fel.
Megrendítő volt a különböző kórusok szépséges egysége. A négy együttes azonos lelkesedéssel szólaltatta meg a művet, a két magyar kórus a hibátlan zenei előadás mellett, kifogástalan angol kiejtéssel vett részt a produkcióban.
A világpremiert hatalmas tapsorkán követte.
A protokoll események, az ünnepi beszédek, Karl Jenkinsnek és Peter Zollmannak átadott magyar kitüntetések csak emelték az est fényét.
Jó lenne tudni, hogy a tervezett további hazai és külföldi előadásokra mikor és hol kerül sor. A kiváló mű megérdemelné, hogy minél előbb megismerje a nagyvilág.
László Zsuzsa
Másodközlés: megjelent a HÉVÍZ c. irodalmi lap XIX. évfolyam .4 számában.
