Megalakulásának 40. évfordulóját ünnepli a Goldmárk Kórus, ebből az alkalomból közöljük Ádám Mária énekkarvezető írását.
-->
Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
Goldmark Kórusa megalakulásának
40. évfordulója alkalmából tartott hangversenyének ismertetése
A Régi Zeneakadémián, 2010. március 7. (vasárnap) 19 órai kezdettel megtartott hangverseny szólistái az alábbiak voltak:
Biczó Tamás - a Hegedűs Gyula utcai zsinagóga kántora, Cser Erzsébet, Fekete László a Dohány utcai zsinagóga főkántora, Kéval Zsuzsa, Tóth Emil az OR-ZSE zsinagógájának főkántora, dr. Szécsi József az OR-ZSE tanára és Székelyhidi Hajnalka az OR-ZSE Liturgia tanszékének tanára.
Hárfán Batta Judit, Zongorán és orgonán Éliás Vera játszott, Vezényelt Ádám Mária
A bevezető műsorszámként Ádám Emil alapító karnagy 133. zsoltára hangzott el:
"Mily szép, és mily jó, ha testvérek együtt élnek!"
Idézet a műsorközlő ezt követően elhangzó szavaiból, mellyel bemutatta a Goldmark Kórust:
„Elsőként felhangzó dallamunkat alapító karnagyunk Ádám Emil az 1930-as években a Debreceni Zsidó Gimnázium ballagó diákjainak írta, majd feldolgozta kórusunk számára.
E zsoltár hűen mutatja meg kórusunk szellemiségét, hiszen az Önök előtt a színpadon állók nem csak egy kórust alkotnak, hanem közösséget is. Egyesek 1969 óta, sokan 20-30 éve énekelnek velünk, és nagy örömünkre olyanok is akadnak a soraink közt, akik nem egészen egy éve csatlakoztak hozzánk. Nem kell nagy képzelőtehetség ahhoz, hogy lássák, ennyi idő alatt mennyi barátság, esetleg annál is szorosabb kapcsolat alakult ki e közösségben.
Így büszkén mondhatjuk, hogy a kórust alapítók egyik célját sikerült elérni. 1969-ben, amikor ez az együttes elkezdte tevékenységét, tagsága elsősorban az akkori Rabbiképző és az Anna Frank Gimnázium diákjaiból került ki, melyhez természetesen a későbbiekben a zsidóság, illetőleg a zsidó zene iránt érdeklődők folyamatosan kapcsolódtak. Ezzel a közösségteremtő gondolattal pedig olyan kulturmissziót vállaltak az alapítók, amely egyedülálló volt e korszakban. Lehetőséget akartak biztosítani a zsidó fiatalság számára, hogy rendszeresen találkozzanak és szervezett formában részt vegyenek az egyházi rendezvényeken, szertartásokon.
Másik és – az előzővel összehasonlítva legalább olyan fontos - célkitűzés volt, hogy minél szélesebb réteggel ismertessük meg a zsidó zenei kultúrát. E feladtunk megvalósítása érdekében elért eredményeinkkel elégedettek sosem lehetünk, mivel ez olyan cél, melyet csak folyamatosan munkával érhetünk el, és amelynek része a mai hangverseny is.
Engedjék meg, hogy nagyon röviden ismertessük kórusunk alapításának történetét, és megemlítsünk néhány meghatározó személyiséget, akik nélkül ez az este nem volna teljes.
40 év telt el kórusunk első hangversenye óta. Akkor az együttes élén Ádám Emil állt. Scheiber Sándor a Rabbiképző Intézet akkori igazgatója mutatta be a Hegedűs Gyulai utcai zsinagógában jelenlévőknek a kicsi, kb. 15 fős együttest. 1969-et írtak, és az esemény krónikásai szerint a közönség döbbenettel hallgatta a különböző, háború előtti dallamokat, sőt visszanézve az akkor készült képeket, könnyes arcokat is felfedezhetünk rajtuk. A mai hallgatóság számára nem biztos, hogy érthető e pillanat varázsa. Ezt csak azok értékelhetik igazán, akik ismerik azt a korszakot, amikor Magyarországon a zsidó zene csupán a zsinagóga falai között élt. A koncerteken, az ünnepségeken hallgatott a zsidó ének!
Az alapítók célja – ahogy a korábbiakban már utaltunk is rá - többek közt éppen e hallgatás megtörése volt: a magyarországi zsidó zenei kultúra megmentése a feledéstől. A kor politikai légköre nem támogatta ezt a törekvést, de megvalósult egy csoda, és sikerült megmaradni e közösségnek. A felnövekvő új nemzedék számára bemutatva, tanítva és hanghordozókon rögzítve igyekeztünk eleget tenni a kitűzött feladatnak.
A kezdetek óta kórusunk tagsága 40-50 főre duzzadt. Érdeklődve és meghatottan fogadják az ismeretlen, vagy rég nem hallott dallamokat, akár Munkácson, akár Ungváron, Komárnóban, Szabadkán vagy Nagyváradon járunk. Egyedülálló repertoárunk megbecsülését jelzi, hogy az elmúlt években rendszeres vendégei vagyunk a Hannoverben működő Európai Zsidó Zenei Központnak.
Több CD-t is kiadtunk és számos kiadványt készítettünk. Az 1974-ben felvett és e kornak megfelelően, fekete lemezen forgalmazott hangzó anyag most újra kiadásra került CD formájában.
Sajnos az idők folyamán sok tagot veszítettünk el az élet természetes rendje szerint. 1986 óta Ádám Emil lánya: Ádám Mária vezeti a kórust, Király László Erkel Ferenc-díjas zeneszerző pedig számtalan hagyományos zsidó dallamot dolgozott fel számunkra, így az alapító karnagy által megkezdett munka folytatódik. Meg kell említenünk szólistáinkat is, és azokat a tagokat, akik a kezdetektől velünk vannak, és szinte valamennyi fellépésünkön részt vettek.
Természetesen nem feledkezhetünk meg azokról az intézményi vezetőkről és sponzorokról sem, akik az együttes életében jelentős szerepet játszottak. Szerencsénkre mellettünk álltak munkánkban e 40 év alatt, az Országos Rabbiképző Intézet vezetői: Scheiber Sándor és Schweitzer József, majd ezen intézmény utódja az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora, Schőner Alfréd is minden segítséget megad együttesünknek. Részesévé váltunk az Egyetem életének. Mind a Kórus, mind jelenlegi karnagya tevékenységéért jelentős állami elismerésben részesült.
E helyről is köszönetet mondunk az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak, hiszen anyagi támogatása nélkül ez a hangverseny nem jöhetett volna létre.
Amikor erre a hangversenyre készültünk, bizony nehéz volt a válogatás. Hosszú utat tettünk meg, és tarsolyunkban különböző korok, sokféle stílusban megírt, csodálatos zenei értékei gyűltek össze. Mindemellett együttesünk tudásáról, illetőleg kizárólag a mi kórusunk repertoárján található művekből is szeretnénk ízelítőt adni. Ezen szempontok szerint szemezgettünk a lehetőségek között, és csak remélhetjük, hogy jól válogattunk. Kérjük, fogadják szeretettel egy kicsit talán szubjektív ünnepi műsorunkat.”
Az alábbiakban a felhangzó műveket ismertetjük, és a hozzá fűzött gondolatokat:
1. mű - Ádám Emil: Zsidó lélek – zsidó ének
E sajátos válogatás első műveként egy sokak által többször hallott összeállítást énekelünk, mely szinte a kezdetektől repertoárunkon volt. Pontosan azt szolgálta, amit a Kórus alapítói elsődleges célul tűztek ki, azaz feleleveníteni és napi kinccsé tenni a régi dallamokat és hitünk alapgondolatait.
Ezek a dallamok a zsidó lélek mélyén lévő legszebb érzéseket mutatják meg. Egy dalcsokrot hallgathatnak meg, melyben felhangzik többek közt a „S’má Jiszroél” azaz legfontosabb imánk, mely így hangzik magyarul:
„Halljad Izráel, az Örökkévaló egyetlen az Örökkévaló egyetlenegy”
Ez az összeállítás összekötődött e kórus történetével, más kórusoktól nem hallhatják. Nélküle nem lenne teljes jubileumi koncertünk.
Zongorakísérő Éliás Vera
2. mű - Szelényi István: 1. zsoltár – Ásré hois
Egy XX. századi szerző modern hangvételű ám egy 2000 éves dallamot feldolgozó műve következik.
„Boldog az az ember, aki nem járt a bűnösök tanácsában,
nem a vétkesek útján jár, és nem ül a gúnyolódók közé.”
Dávid első zsoltára elsőként az ősi dallammal, ezt követően Szelényi István, a nagy világégés időszakában alkotott magyar zeneszerző feldolgozásában szólal meg.
Szelényi kompozíciója az eredeti dallamot ragadja ki a 2000 éves környezetből, és így mutatja be a ma élő emberhez közelebb álló hangzásvilággal.
Szólót énekel: Kéval Zsuzsa
3. mű - Salamone Rossi: Barechu
Minden korban, a világi zene a zsinagógák dallamvilágára is hatott. Példa erre a 1570-1630 között Mantovában élt Salamon Ross. Udvari zenészként madrigálokat írt, és élete vége felé héber zsoltárokat is megzenésített, sőt ezek nyomtatott kiadásáról is gondoskodott. Ezek közül mutatunk be egyet, melynek bár szövege héber, de dallamvilága e kor zenei stílusjegyeit hordozza, így mai zsinagógai világunkban szinte soha nem hallható. A zsidó zeneirodalom szempontjából nagyon érdekes és a maga nemében szinte páratlan művet adunk elő.
4. mű - Goldstein-Ádám: Uvchén Jiszkádés
A most következő művet a múlt század elején a Goldstein kántor komponálta zsinagógai férfikórusnak. Szövege a legnagyobb zsidó ünnep, a bűnbánat napja alkalmával, az un. Engesztelő napi imádságok egyikeként hangzik el. Goldstein művének vegyes kari átiratát Ádám Emil készítette kórusunk számára.
Szólót énekelnek: Tóth Emil az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem főkántora, és Fekete László a Dohány utcai zsinagóga főkántora.
5. mű - Niedermeyer: S’má kajlénu
Kórusunk egyik alapító tagja Fekete László, aki a kezdetektől, a basszus szólam tagjaként vesz részt együttesünk munkájában. Az elmúlt 40 év alatt ő maga hosszú utat járt be zenei pályáján, és jelenleg a Dohány utcai zsinagóga főkántori feladatai mellett, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Liturgia tanszékén is tanít.
Kórusműveink összes bariton szólóját ő énekli, és hangversenyeinket szóló művek előadásával is színesíti.
Fekete László főkántor előadásában hallhatják a zeneszerző Niedermeyer „S’mákaj lénu” kezdetű imakölteményre írt feldolgozását Éliás Vera kíséretével.
6. mű - Naumburg: 100. zsoltár
Ezt a művet első alkalommal Magyarország Uniós csatlakozásának ünnepségén énekeltük, a hannoveri operában.
Nagy megtiszteltetésnek éreztük ezt a felkérést, de ezen túlmenően igen egyedi élményt nyújtott magának e műnek az előadása is, hiszen a kórus életében első – és az óta is egyetlen - alkalommal volt lehetőségünk hárfa kísérettel énekelni. Számunkra most jött el újra ennek lehetősége.
A hárfa és az orgona együttes kísérete mellett kántori és férfi kiskórus éneklésére is lehetőséget ad ez a szerzemény, mely Namburgnak, a XIX században, Franciaországban működő kántornak szerzeménye. A 100. zsoltár szövegére készült, mely így hangzik:
„Üdvrivalgással fogadja a földkerekség az Örökkévalót!
Szolgáljatok az Örökkévalónak örömmel, ujjongva járuljatok elébe!
Áldjátok nevét, mert jó az Örökkévaló,
örökké tart szeretete, nemzedékről nemzedékre a hűsége!”
Szólót énekel: Biczó Tamás a Hegedüs Gyula utcai zsinagóga kántora. Hárfán Batta Judit, orgonán Éliás Vera játszik
7. és 8. mű – részletek Goldmark Károly: A Sába királynője c. operából
A szünet előtti utolsó blokkunkban elszakadunk a szakrális világtól, és Kórusunk névadójának Goldmark Károlynak művészetéből mutatunk be egy kis ízelítőt.
A bevezetőben említettük, hogy a kórusalapítást követő években igen hamar, 1974-ben, az együttes felkérést kapott a Hungaroton Hanglemezgyártó Vállalattól, hogy egy hangzó anyag készítésében, Feleki Rezső főkántorral együtt vegyen részt, melyet 1977-ben Szombati és nagyünnepi héber dallamok címmel adtak ki. Az eddig csak „Ádám kórusként” aposztrofált társulat ekkor vette fel Goldmark Károly nevét. A név kötelez, így ezt követően Goldmark Károly jó pár kórusművét megtanultuk, majd kialakult az a hagyomány, hogy évente május hónapban a zeneszerző születésnapjának tiszteletére, szülővárosában Keszthelyen a Festetics Kastélyban hangversenyt tartunk.
Így került repertoárunkba Goldmark Károly 1875-ben bemutatott operájának: A Sába királynőjének egy részlete, mely első színpadi műve volt a szerzőnek, és e műfajban meghozta számára a világhírt. Most e bibliai ihletésű műből mutatjuk be az esküvői jelenetet, de az ezt megelőző részekből is szeretnénk egy kis ízelítőt adni.
Hallgassanak meg egy kedves dallamot, a „Madárdalt„.
Énekli Székelyhidi Hajnalka az OR-ZSE Liturgia tanszékének tanára. Zongorán Éliás Vera kíséri.
A Sába királynője bejárta a világ operaszínpadait és mindenhol osztatlan sikert aratott. Az esküvői jelenet végén ráismerhetünk a zsidó esküvői szertartás egyik központi mozzanatára a főpapi áldás hangjaiban.
A Főpap szerepében Fekete László énekel, Salamon szerepében Szécsi Józsefet, Szulamitként Székelyhidy Hajnalkát hallhatjuk. Zongorán Éliás Vera játszik.
10 PERC SZÜNET következett
9. mű – S. Sulzer 150. zsoltár
Hangversenyünk második részének nyitányaként Salamon Sulzer bécsi kántornak a 150. zsoltárra írt hálaénekét hallhatták.
10. mű - Ádám Emil: 130. zsoltár
Visszatérünk kórusunk első pár évéhez.
Alapító karnagyunk, aki a háború előtti években kórusai számára ontotta a kórusműveket, 1950-től hallgatni kényszerült. Kórusunk megalakulásakor, jó ideig az „építkezéssel” és az éneklés kellő színvonalú megalapozásával volt elfoglalva, majd újra hozzáfogott a zeneszerzéshez, és a 130. zsoltárra írt kompozíciója volt az egyik legelső. A szólószámokat „testre szabva” készítette el, hiszen akkor már tagjaink között tisztelhettük Tóth Emil és Fekete László főkántorokat.
„ A mélységből kiáltok hozzád Örökkévaló!”
A zsidó újév napjától - Ros Hásánától - az Engesztelő napig Jom Kipurig - tartó időszak a "bűnbánat tíz napja" nevet viseli. Ezeken a napokon mondják a reggeli ima részeként a 130. zsoltárt úgy, hogy a közösség soronként megismétli az előimádkozó énekét. Ezt az imádkozási formát idézi fel szólistáink és a kórus egymást váltó éneke.
Ezt az igényes művet már hangversenyünkön énekeltük, reméljük most is maradandó élményt nyújt.
Szólót énekelnek: Tóth Emil és Fekete László főkántorok és Kéval Zsuzsa.
11. mű - Kelen Hugó: Mementó
Az előző műben vissza-visszatérően hangzott el: „A mélységből kiáltok hozzád Örökkévaló!”
Még nem mutattuk meg azokat az embereket, akik ezekkel a szavakkal, gondolatokkal fordulnak az Örökkévalóhoz. A most felhangzó mű rólunk szól! Pontosabban arról a vissza-visszatérő érzésről, mely a háború, a holokauszt éveit követően éled fel bennünk újra és újra.
A rettenet évei nem múltak el nyomtalanul a lelkekben. Ez igaz azokra, akik személyesen átélték, és azokra is, akik utódként naponta szembesülnek ennek következményeivel.
A most felhangzó szóló művet Kelen Hugó a háborút követő első években írta, és felidézi a veszteségeivel küzdő, egyedül maradt, szorongó, mindennapi kisember életérzését.
Cser Erzsébet tolmácsolásában hallható a Mementó című mű, Éliás Vera kíséretével.
12. mű – S. Almann: Szöfirasz hoajmer
Történelmi kalandozásunk következő állomása a zsidó „húsvéthoz”: Peszach-hoz kötődik, mely a zsidó naptár szerint már igen közel van.
Pészach, azaz az Egyiptomból való kivonulás ünnepe és a Sovuajsz, vagyis a Tóraadás ünnepe között 7 hét telik el. Ez az időszak a szöfirasz hoajmer - az omerszámlálás ideje -, összeköttetés a két ünnep között. A hagyományos magyarázatok szerint azért van e kapcsolatra szükség, mert a kivonulás csak a Tóraadással lett teljes. Ez a kettő kellett ahhoz, hogy a zsidó nép megkezdhesse történelmi küldetését: az Isten által előírt erkölcs hirdetését.
Az omerszámlálás tórai parancsát hallhatjuk most Samuel Alman feldolgozásában.
Szólót énekelnek: Tóth Emil és Kéval Zsuzsa
13. mű – F. Schubert: 92. zsoltár
Hangversenyünk második részét Salamon Sulzer művével kezdtük, aki Franz Schubertnek tanítványa és barátja is volt. Sulzer, aki komoly előadói képességekkel rendelkezett, a mester dalait is énekelte hangversenyeken. A barátság kölcsönös volt, erről Schubert két alkotása tanúskodik. Az egyik a 92.zsoltárra írt kórusmű, amelyet az eredeti héber szövegre komponált, a másik Mirjam diadaléneke, mely zongora kíséretes, szólóhangra és kórusra írt alkotás.
Schubert 92. zsoltárra írt kórusművében szólót énekel Biczó Tamás a Hegedűs Gyula utcai zsinagóga kántora.
14. mű - Kodály Zoltán: Boruch sém
A kiváló magyar zeneszerző Kodály Zoltán ritkán felhangzó alkotása következik. Ez a kórusmű Kodály egyetlen olyan kompozíciója, amely tradicionális zsidó zenei anyagra épül. Tiszteletünk jeléül énekeljük el Kodály Zoltán Boruch sém…. című művét, azaz „ Áldott legyen az Ő neve! „
15. mű - Király László: „5 magyar zsidó népdal” című művéből részletek
Ádám Emil volt kórusunk házi zeneszerzője. Munkássága olyan sokféle zenei anyagot ölelt fel, hogy bármilyen esemény alkalmával kértek fel bennünket szereplésre, mindig volt az alkalomhoz illő dallamanyaga. Amikor itt hagyott bennünket, akkor éreztük meg igazán, mit jelent, ha „kéznél van” egy zeneszerző!
Kórusunk ebből a szempontból is igen szerencsés volt, mert megtalált bennünket Király László Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, aki folytatta Ádám Emil örökét e területen. Évek óta lát el bennünket újabb és újabb művekkel. Aktívan részt vesz kórusunk életében énekléssel és tanítással, amiért nagyon hálásak vagyunk neki.
A magyar népzene természetes módon megérintette az itt élő zsidóság zenei világát. A nagykállói rebbe „Szól a kakas már” kezdetű éneke ugye ismerős mindenki számára?
Örömmel tolmácsoljuk hallgatóink számára itthon és a nagyvilágban ezeket az érdekes népdalokat, hiszen ezek itt, a minket körülvevő környezetben születtek, és itt élt őseink hagyományozták ránk.
Király László 5 magyar-zsidó népdalt dolgozott fel kórusunknak, melyek közül most kettőt szólaltatunk meg:
Az első a „Sírnak, rínak a bárányok” - ezt a dallamot Kol nidre estéjén a zsinagógákban rendszeresen énekeljük. A műben jól hallhatóak a magyar népzenei fordulatok, ugyanakkor a dal végét már imaszöveggel énekli a kórus, mert a zsidó közösség e dallamot annyira magáénak érzi, hogy imáját ezzel a zenével mondja el.
A második népdal egy lányról és az idős, el-elmerengő édesapjáról szól. A lány gondolatairól faggatja apját, aki válaszként álmait és vágyait mondja el: fiatalon, szép virágos zöld mezőn szeretne sétálni.
Szólót énekelnek: Kéval Zsuzsa, Tóth Emil és Fekete László
16. mű - Sol Zim: Avinu sebásámájim
Kórusunk működésének kezdetén, még nem volt közöttünk Tóth Emil főkántor, de mióta együttesünk tagja lett, a legtöbb műben ő énekli a tenor szólót. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem főkántoraként ünnepeinken az Egyetem egyéb neves eseményein is sok alkalommal énekelünk együtt, és Kórusunk oszlopos tagjaként nincs olyan hangversenyünk, melyet nem színesítene egy-egy magánszámmal. Ezek közül hallgassák meg, Sol Zim szerzeményét: Avinu sebásámájim
Zongorán kíséri: Pásztor Raymund
16. mű – L. Lewandowski: 150. zsoltár
Műsorunk végéhez értünk, és ünnepi érzésünket mivel lehetne jobban kifejezni, mint egy hálaadó zsoltárral!
A szünet után elhangzott már a 150. zsoltár, Salamon Sulzer feldolgozásában. Az utolsó perceket felhasználva még ízelítőt szeretnénk adni a XIX. századi német zsinagógákra jellemző liturgiai zenéből, amely ma is meghatározóan hat a kelet európai zsinagógák dallamvilágára. Ezen zsoltár szerzője Louis Lewandowski kántor, aki ismereteink szerint az első zsinagógai kórus karnagya volt.
Megköszönve megtisztelő figyelmüket Luis Lewandowski 150. zsoltárra írt művével búcsúzunk annak reményében, hogy maradandó szép élményt tudtunk nyújtani ezen az estén.
