2022. szeptember 22., csütörtök

Akadálymentes séta Óbuda egykori főutcáján

SI

ÚJDONSÁG! -


Akadálymentes séta Óbuda egykori főutcáján az Óbudai Múzeum és az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat szervezésében

2022. szeptember 25., vasárnap 11.00 – 13.00

Guruljanak velünk Óbuda egykori főutcáján, és hallgassák meg, mit mesélnek a házak, terek, szobrok és templomok Óbudáról az ókortól napjainkig!

A múzeum munkatársai a séta tervezése során figyelembe vették a mechanikus és elektromos kerekesszékkel közlekedők igényeit is, és ennek megfelelően több lehetőséget is megfontoltak. Először a már létező és sikeres tematikus séták alapján kitalálták a lehetséges útvonalakat, majd be is járták azokat. Végül az Önkormányzat közreműködésével egy kerekesszékes szakértőt is bevontak a tesztelésbe, így bátran elmondható, hogy alapos előkészületek után kerül megrendezésre az akadálymentes séta.

A körülbelül 1,5 kilométeres távon ugyan számolni lehet – és kell – Óbuda jellegzetes macskaköves útburkolatával, de a program során a kísérő kollégák segítségére mindenben számíthatnak a résztvevők. A szervezők gondoskodnak arról is, hogy útközben akadálymentes mosdók is rendelkezésre álljanak, így már csak az érdekesebbnél érdekesebb óbudai történetekre kell koncentrálniuk a látogatóknak.

A séta útvonala: Flórián szobor (Fogadalmi szoborcsoport/oltár) – Serfőző utca – Szent Péter és Pál Templom – Óbudai Zsinagóga – Goldberger Textilipari Gyűjtemény (akadálymentes mosdó) – Lajos utca – Amfiteátrum – Bokor utca – Csemete utca –Puskás Öcsi tér – Kolosy tér (akadálymentes mosdó és vendéglátóegység)

A séta a Kiscelli posta melletti Flórián szoborcsoporttól (a Vörösvári – Pacsirtamező – Tavasz – Szentendrei utak találkozásánál elhelyezkedő térről) indul.

A séta ingyenes, de regisztrációhoz kötött, max. létszám: 15 fő babakocsival vagy kerekesszékkel + kisérő, ha szükséges. Érdeklődés és regisztráció: programok@obudaimuzeum.hu

 

2022. május 10., kedd

Műcsarnok fotókiállítás: Strand az egész világ

SI

A BUDAPEST FOTÓFESZTIVÁL és a MŰCSARNOK egy különleges premierrel köszönti a látogatókat a hatodik alkalommal megrendezett Budapest FotóFesztivál nyitókiállításával. Martin Parr brit fotográfus, a MAGNUM PHOTOS sztárja, az európai kortárs színes fotográfia egyik legismertebb képviselője, kinek munkája első alkalommal látható Magyarországon. Négy évtizede kutatja a mindennapi élet jelenségeit, kezdve a britek időjárással kapcsolatos felfogásától, az ideális otthon, vagy a vásárlási-, szórakozási szokások bemutatásán át egészen a nemzeti karakter megragadásáig. A Műcsarnok két termében megrendezett Strand az egész világ című kiállítás népszerű tengeri fürdőhelyeken tett megfigyeléseiből válogat. Parr gyermekkorától kezdve bizalmas viszonyt ápol a tengerparttal: amatőrfotós nagyapjával gyakran látogatták Észak-Anglia tengerpartjait, s később, fiatal fotográfusként ide tért vissza, hogy bemutassa, hogyan nyaral az angol átlagember. Parr szerint a tengerpart egy kivételes nyilvános tér, ahol az általános emberi viselkedés abszurd megnyilvánulásai és a helyi furcsaságok zökkenőmentesen olvadnak egybe. Az emberek pihennek, kedvteléseiknek hódolnak, napoznak vagy olvasnak, a fotós pedig belefeledkezhet a fényképezőgéppel való kísérletezésbe. A kiállításon bepillanthatunk a négy évtizedes pályája különböző időszakaiba, Parr tengerparti sétára indult. Megfordult a spanyol Benidorm üdülővárosban,  belgiumi strandokon, a Garda-tó partján, a Krím-félszigeten, Lettországban, majd elhagyva Európát, az indiai Goában, Dél-Amerika tengerpartjain, köztük a híres Copacabanán, vagy az indonéziai Balin. A fotók nem csupán informálnak, mosolyra fakasztanak vagy meghökkentenek, hanem ráirányítják figyelmünket a világban zajló változásokra, például a pihenéssel kapcsolatos elképzeléseinkre, vagy a tömegturizmus ellentmondásaira. A kiállítás a British Council támogatásával valósult meg.K

Kurátor   TULIPÁN Zsuzsannaurátorr: TULIPÁN Zsuzsanna

2022. március 26. - június 26.

Műcsarnok

2022. március 26. - június 26.

Műcsarnok

2022. március 26. - június 26.

Műcsarnok

2022. április 27., szerda

Shirley Valentine a Centrál Színházban

SI

2022. 04. 27. 14:08
Shirley  Valentine

Megérkezett Budapestre, a Centrál Színház színpadára.  Mrs. Bradshaw egy negyvenes éveiben járó, kétgyermekes liverpooli háziasszony. De élhetne bárhol a világon, ahol a társas magány kilátástalan életét élik a nők. Gyermekeit felnevelte, párkapcsolata kiüresedett. Egész helyzetét, sorsát, feleslegesnek érzi, egyedül az otthoni négy fallal társalogva osztja meg gondolatait. Egykori vidám énjét felidézve ábrándozik a menekülés útjáról, de már nem lát kiutat. Ekkor váratlanul köszönt be a nagy lehetőség, egy utazás a távoli Görögországba. A csodálatos kék tenger, egy új, vonzó létforma csodás változást ígér, ahol Shirley Valentine megtalálja egykori önmagát. Álma beteljesül a tengerparton felállított asztal mellett, és már nem akar visszatérni vigasztalan régi életéhez. Idővel a férje is megérti a nagy változást, kiutazik az asszonyoz, aki a tengerparti asztalnál várja érkezését.

Willy Russell darabját Ujj Mészáros Károly rendezésében Balsai Móni viszi sikerre a Centrál színpadán.

A művésznő korábban úgy nyilatkozott, hogy sok hasonlóságot érez önmaga és a megformált karakter  habitusa között:

„Nagyon szeretem játszani Shirley Valentine-t, mert eszembe juttatja a saját kamaszkori vágyaimat, terveimet, gondolataimat a világról, és miközben szembesít azzal, amit esetleg sikerült elérnem, ráébreszt arra is, hogy mi volt azokból igazán fontos, és arra is, hogy mi lehetne akár most is egy új terv része. Azért is szeretem, mert nagyon sok pozitív energiát hordoz Shirley karaktere és az egész előadás.  Azt mutatja meg, hogy az ember ki tud kerülni a mélypontjaiból hogyha bátor, és mer tenni magáért és az életéért.”

A darab bemutatója: 2022  április 28.

Főszerepben: Balsai Móni

Rendezte és újrafordította: Ujj Mészáros Károly

Díszlet: Fekete Anna

Jelmez: Kárpáti Enikő 

dr Tausz Anikó

2022. január 20., csütörtök

A Hálózat, bemutató a Cenrál Színházban



A Network,  Sidney Lumet világhírű filmadaptációja megérkezett a Centrál Színház színpadára. A televíziók valódi működési mechanizmusát bemutató kultikus filmalkotás 1976-ban készült, és  méltán került fel a száz legjobb amerikai film listájára. Az eredeti bemutató óta eltelt több, mint négy évtized alatt sokat változott a világ. A  tömegkommunikációs lehetőségek  is számos technikai újdonsággal bővültek. De napjainkban is tovább sugározzák a valóság helyett az illúziót, a fikciót a manipulált hallgatóságnak.
A  Centrál nézői már a színházba való belépésnél berendezett stúdiók díszletébe lépnek be, ahol adásrendezők, sminkesek sokasága készíti elő a napi bemondók szereplését.
A  történet Puskás Tamás  rendezésében kerül színre, számos, látványos videotechnikát is felsorakoztatva. A darabban egy TV. híradós, Howard Beale története elevenedik meg, Alföldi Róbert főszereplésével. Howard 25 éve áll egy TV. társaság alkalmazásában. Mivel azonban már   nem hozza a nézettséget az amúgy is anyagi gondokkal küzdő cégnek, az elbocsátásról döntenek. A kétségbeesett ember azzal fenyegetőzik, hogy nyílt adásban botrányt okoz. Az események úgy hozzák, hogy mégis elmondhatja búcsúbeszédét, melyben a dühödt tiltakozásra szólítja fel  a nézőket, leleplezve,hogy mindenkor csak lélekromboló hazugságokat  közvetítenek adásaikban. Fellépése váratlan nagy visszhangot vált ki, s egy ambiciózus, törtető munkatársnő /Martinovics Diána/ ötletére tovább engedik szerepelni az egyre népszerűbbé váló férfit. A nagy nézettség a hirdetők számát is növeli, így a TV. társaság egyre többet profitál a sikerből. Mígnem adásaiban Howard már a nagy multik káros ambícióiról, mohó felvásárlásairól prédikál. Ekkor lép  a színre Jensen nagyfőnök, Bodrogi Gyula,aki tudomására hozza, mi mozgatja valóban a világot. A híradós hangneme megváltozik, a nézettség zuhanni kezd. A TV társaság így végső lépésre szánja el magát.
"Ha én sem kiáltok, ha te sem kiáltasz,
Ki űzi el innen a sötétséget?" 

A Centrál Színház előadása egy nagy sikerszéria kezdetét jelenti.

Székely Ágota

 

 

2021. december 28., kedd

Könyvismertető, Szinetár Miklós 88

SI

Szinetár Miklós 88

SZINETÁR MIKLÓS

Kossuth Kiadó , Megjelenés: 2020. november 19.

 "A Pestisjárvány idején, Boccaccio írt egy remekművet, a Dekameront. Több száz éve olvassák! Most éppen koronavírus-járvány van, a világ nagy része karanténban. A karanténban bizonyára sok tízezren írnak, mint Boccaccio. Vélhetően kevesebb sikerrel.
Én is írok. Mit is? Az utóbbi években készített jegyzeteimből és emlékeimből rögzítek néhány gondolatot, történetet.
Nyolcvannyolc éves a múltam, szép életem volt. Hatvanhét évig dolgoztam, mint rendező. Színházban, operában, televízióban, filmgyártásban, kőszínházban, szabadtéren.
De hát miért is írok? Miért is írunk egyáltalán?
Egyrészt azért, mert vannak gondolataink, ötleteink, véleményünk, és azt jól esik rögzíteni. De valljuk be, hogy azért is, mert nyomot akarunk hagyni magunk után. Mint a sétáló kutya, aki egyre csak pisil, pedig már nincs is szüksége - csupán jelzi, hogy ott volt."

Szinetár Miklós 75 szekvenciája egy sokat tapasztalt művész gyógyító bölcsességeit tartalmazza, amelyekkel öregeket és fiatalokat egyaránt megszólít. Ez az ő kedves és szórakoztató Füveskönyve.

Szinetár Miklós, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színházi, opera-, tévé- és filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész. A Magyar Állami Operaház korábbi főigazgatója, a Magyar Televízió egykori elnökhelyettese.

A könyv a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg.

Cím: 88 és fél
Oldalak száma: 354
Megjelenés: 2021. november 02.

 

Bővebb ismertető
A 88 címmel közölt gondolataim viszonylagos sikert arattak. A könyvből sok példány elkelt, még második kiadásra is sor került. Olvastam jó kritikákat, és sok like jött a könyvvel kapcsolatos írásokra. Mindez nagyon jólesett, már csak azért is, mert előtte egy rádiószereplésem kapcsán olyan is megjelent az Facebookon, hogy a Szinetár egy seggfej. De hát így kerek a világ.

Nagyon örültem összevissza gondolataim sikerének - úgyhogy elszemtelenedtem: a 89. születésnapomon elkezdtem írni újabb hasonlókat. Eszembe jutott a cím is: 88 ÉS FÉL. Félek is meg nem is.

Írok politikáról, olyat is, ami többek számára vitatható, vagy egyenesen taszító. Történelemről, hitekről, színházról, moziról is mindenfélét, amikkel szintén nem ért mindenki egyet, de reményeim szerint lesznek, akik megértéssel, szimpátiával fogadják. És azok az olvasóim, akik netán más írásaimmal már találkoztak, megbocsájtják, ha néhány történetet, gondolatot, ami számomra meghatározó, ismét felidézek.

Mindig szerettem keverni a műfajokat színházban, filmben, tévében, és ha módomban állt az életben is. Most is megpróbálom. Remélem, hogy ezekről jut valami az olvasó eszébe. Bízom benne, hogy lesz olyan is, amit tovább gondol.

forrás: 

https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/memoar-eletrajz-interju/88-es-fel?recLink=1

 

 

 


2021. december 18., szombat

Enyészpontok 4.0 - kortárs reflexiók - kiállítás a Trafóban

SI

December 17-én, pénteken nyílik meg a Trafó Galériában a Lassabb hajnalt! Enyészpontok 4.0 - kortárs reflexiók a rendszerváltáskori antiszemitizmusra és zsidó identitásra c. kiállítás. 

Az Enyészpontok 4.0 a rendszerváltás időszakában vizsgálja az antiszemitizmus és a zsidó identitás témáját. A rendszerváltás a politikai és gazdasági változásokon túl a társadalmat is jelentős mértékben átalakította - sok olyan tabut hozott a felszínre, amelyről a szocializmus évtizedei alatt korlátozottan lehetett csak beszélni mind személyes, mind társadalmi szinten. Ilyen volt a zsidó származás kérdésköre is, így sokaknak saját zsidó identitásuk (újra) felfedezése a kilencvenes évek időszakára tehető. A formálódó intézményrendszer részeként szervezetek, csoportok, iskolák alakultak, a vallási élet látható módon fellendült - ezzel párhuzamosan azonban az előző korszakban burkolt formában jelenlévő antiszemitizmus is egyre nagyobb teret nyert a közbeszédben. A felkért művészek a kiállításra létrehozott alkotásaikban egyfelől erre a folyamatra reagálnak, másfelől pedig a rendszerváltás időszakát a jelenkorral összekötő társadalmi és történeti összefüggésekre mutatnak rá.

A kiállításmegnyitó pontos ideje: 2021. december 17. (péntek) 19:00 óra
Kiállító művészek: Gosztola Kitti, Gróf Ferenc, Kiss Pál Szabolcs, Nagy Csilla, Pálinkás Bence György
Kurátor: Don Tamás
A kiállítás 2022. január 31-ig látogatható. A belépés ingyenes.


Üdvözlettel: Trafó

 

Eötvös 10. A VI. Kerület Kulturális Központ kiállítása

SI

Keleti Éva 90! – e héten délelőtt 10-től este 19 óráig

11.12 09:00-01.31 18:00

 Keleti Éva 90!

 

A KIÁLLÍTÁST A NAGY ÉRDEKLŐDÉSRE VALÓ TEKINTETTEL JANUÁR 31-IG MEGHOSSZABBÍTOTTUK!

 

Keleti Éva fotókiállításunk ezen a héten hétfőtől vasárnapig délelőtt 10-től este 7-ig látogatható.

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas, Prima Primissima díjas, Terézvárosért díjjal kitüntetett kiváló művész, fotográfus ikonikus és új képei

A fotóművész hat évtizednyi életművel a háta mögött, harminc évnyi kihagyás után pár éve kezdett újra aktívan fotózni, születésnapi kiállításában ezek a felvételek is helyet kaptak az Eötvös10-ben. Keleti Éva képei olyan pillanatokat örökítenek meg, amelyek nélküle rejtve maradnának a nagyközönség számára.

Keleti Éva termékeny munkásságának hála a művészvilág emblematikus figuráinak megismételhetetlen pillanatait nemcsak hazánkban, hanem a világ számos pontján megcsodálhatták az érdeklődők. Most a VI. kerületi Eötvös10 Művelődési Házban nyílik nagyszabású kiállítás ikonikus és újabb képeiből „Keleti Éva 90!” címmel. A különleges születésnapi tárlaton a hazai színházi, zenei, és irodalmi életet, valamint a táncos szakma színe-javát bemutató képein kívül korszakalkotó szociofotói is helyet kaptak.

Az Eötvös10-ben most olyan legendák köszönnek vissza ránk, mint Psota Irén, Bessenyei Ferenc, Törőcsik Mari, Bilicsi Tivadar, Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, és még sokan mások. De a ma színészóriásainak fotói sem hiányozhatnak az exkluzív tárlatról: Pogány Judit, Hernádi Judit, Kulka János csak pár a számos név közül, akiket a fotográfus újra, vagy most először felkeresett és megörökített. Keleti Éva 1931-ben született; azóta a VI. kerületi Oktogon lakója. Érettségi után az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Természettudományi Karának kémia-fizika szakán kezdte meg tanulmányait, ám a Magyar Távirati Iroda fotós jogelődjénél, a Magyar Fotónál eltöltött nyári gyakorlat hatására nagyot fordult az élete – eldöntötte: fotográfus lesz. 1976-ig dolgozott az MTI-nél különböző pozíciókban. 1976-ban a Tükör folytatásaként, de új koncepcióval induló hetilaphoz, az Új Tükörhöz hívták képszerkesztőnek. Csaknem másfél évtizedig dolgozott a korszak meghatározó képes lapjánál, lehetőséget adva a szakma szinte minden korosztályát és művészi irányzatát képviselő fotográfusoknak a megjelenésre. Számos önálló kiállítása volt Magyarország majd minden nagyobb városában és külföldön egyaránt. Indiai útjának képanyagából a Nemzeti Galériában és a Néprajzi Múzeumban volt nagy sikerű kiállítása. 2016-ban a Magyar Nemzeti Múzeum mutatta be eddig még nem publikált portréit a magyar kulturális élet képviselőiről. Keleti Éva három éven át tagja volt a World Press Photo zsűrijének. Nevéhez fűződik a Word Press Photo magyarországi első, 1976-os, majd sorozatos bemutatója.

Számos külföldi és hazai zsűri tagja a mai napig is. A Színházi adattárban őrzött felvételeinek száma: 3282. Díjait, kitüntetéseit, szakmai elismeréseit hosszan lehetne sorolni: 1975-ben Balázsa Béla-díjat, 1987-ben Érdemes Művész kitüntetést, 2000-ben Magyar Művészetért-díjat, 2002-ben a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje kitüntetést, 2008-ben Prima Primissima Díjat, 2017-ben Kossuth díjat vehetett át, idén ősszel pedig Terézváros díszpolgárává avatták.

“Nekem sose volt fényképezőgépem, de mohón szeretem a fényképeket. Keleti Éva kiállítása mintha néhai anyám meggyőződését tükrözné, aki lelkes amatőr fényképész volt. Nemcsak az Eiffel-tornyot meg a kötelező világcsodákat fényképezte, hanem ha Szolnokon járt, azt is végigfotózta. Volt egy szigorú elve: mindig legyen ember a képen, méghozzá olyan, akiről tudta, hogy kicsoda: családtag, kolléga, ismerős. Személytelen képet sose csinált. Már látom az igazát: az idő múlásával az a legérdekesebb, hogy ki van rajta, hogy jé! az illető milyen fiatal volt, vagy hogy ki is ez pontosan.

Szóval emberek vannak itt is körben. De Keleti Éva nem elégszik meg ezzel: neki személyek kellenek. Ez fontos különbség, az ember és a személy közötti. A személynek egyénisége van. A jó fényképész pedig olyan, mint a jó portréfestő: az is valójában az egyéniséget festi meg. A festőnek ugyebár szolgál minden: az ecset, a festék, a rajz. Az ember azt hinné, a fényképész csak azt fényképezi, ami ott van, tehát hogy míg a portréfestő szubjektív, addig a portréfényképész objektív. Nevetnem kell. Keleti anyaga arra tanít, hogy a fényképésznek is – ha olyan mestere a szakmának, mint ő – hatalma van a modellje fölött. Be tud avatkozni: egy centivel arrébb megy, egy picit leguggol, úgy exponál – és máris kiderül: kicsoda az illető.

Kálmán György, korának egyik legnagyobb színésze, úgy ül oldalvást, hogy ránk se néz, és az ablakhoz képest nagyon alacsonyan van: az ablakpárkány a fejét metszi. Kicsiséget, szerénységet, elbújást sugall – és valóban, Kálmán nem volt egy celeb, pedig mennyivel jobb volt kora számos hírességénél.

Törőcsik Mari táncol 1961-ben, és gyönyörű, pedig nem tartozott a legszebb nők közé: éppen az volt benne a nagy, hogy szép is tudott lenni. Keleti fotója leleplez egy ilyen szépségpillanatot. És hát megható ugyanezt a nőt mint öregasszonyt látni a terem ellenkező végében, a kemencepadkán.

Fülöp Viktor balett-táncosnak nem a lábát látjuk, hanem a karjait, ami nem lehet véletlen. Tersánszky betanítja a lányokat táncolni – de minek a Rádió számára a tánc? Hogy kerül Mahatma Gandhi a Császárfürdőbe – mert ugye ő az, kedves Éva, gondolom őt is ismerte? Tolnay Klári képén a legérdekesebb az önfeledt cigaretta, és a sokféle, gondosan kirakott hamutartó. A pécsi repülőgépről csupa fáradt, levert ügynök jön kifelé, mindkét kezükben táskával, mint Timár József.

Mind, mind gyönyörű. A legszebb mégis a Dragomán házaspár. Nem tudom, miért. Vagyis tudom: mert ezek valóban ők. Mert érzem, hogy Keleti Éva bármit meg tudott volna csinálni és csináltatni velük, de nem tette. Ők csak álljanak, őket csak fényképezte.

Kedves Mesternő, fényképezzen töretlenül bis hundert und zwanzig.” – Nádasdy Ádám a kiállításról

A kiállítás 2021 november 12. és december 31. között díjtalanul megtekinthető minden nap 10.00 és 18.00 óra között az I. emeleti galériában (a teremben rendezett programok kivételével).

Fotó: Gordon Eszter

Részletek

Kezdés:
11.12 09:00
Vége:
01.31 18:00
Esemény címkék:

 https://eotvos10.hu/esemenyek/keleti-eva-90-2/