2017. január 3., kedd
Tárlatvezetés az MNG kiállításain
SI
2017. Január 3
2017. Január 4
2017. Január 5
2017. Január 6
2017. Január 7
2017. Január 8
2017. Január 10
017. Január 11
2017. Január 12
2017. Január 13
2017. Január 14
2017. Január 17
2017. Január 18
2017. Január 19
2017. Január 20
2017. Január 21
2017. Január 22
2017. Január 24
2017. Január 25
2017. Január 26
2017. Január 27
2017. Január 28
2017. Január 29
2017. Február 1
2017. Február 4
2017. január 2., hétfő
RIPPL-RÓNAITÓL VAJDÁIG Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai kabinet
SI
RIPPL-RÓNAITÓL VAJDÁIG
Modern magyar rajzok Gombosi György művészettörténész gyűjteményéből 1900–1945
2016. november 17. - 2017. március 19.
Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai kabinet
Gombosi György modern magyar rajzgyűjteményét 2016-ban vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria a művészettörténész családjától. Az elmúlt évtizedekben a két világháború között létrejött jelentős rajzgyűjtemények közül Bedő Rudolf és Radnai Béla kollekciója részben, Frankl Sándoré pedig teljes egészében a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe került. A Gombosi-hagyaték múzeumi megszerzése is ennek a gyűjteménygyarapítási politikának egy jelentős eseménye. A Rippl-Rónaitól Vajdáig című kiállításunkon a 20. század első felének rajzművészetét jól reprezentáló nyolcvandarabos anyagot mutatunk be Gombosi György gyűjteményéből.
Gombosi György (1904–1945) a 20. századi művészettörténet-írás egyik legjelentősebb személyisége, kutatási területe elsősorban a középkori és reneszánsz itáliai művészet volt. 1934-ben kötött házasságot Beck Ö. Fülöp szobrászművész lányával, Beck Judit festőművésszel, ettől kezdve kísérte figyelemmel a kortárs művészeti törekvéseket, s lett elmaradhatatlan látogatója a budapesti művészeti galériák változatos, gazdag anyagot felvonultató kiállításainak.
A szűkebb baráti körébe tartozó művészek vendégeként, a velük való beszélgetések során mindig elő-előkerültek a legfrissebb vázlatok, skiccek, vagy akár az önálló igénnyel készült grafikai lapok. Gombosi vásárlásaival az anyagi segítségre szoruló alkotók vagy örököseik helyzetén is segíteni kívánt. Másrészt a művészek sokszor adták ajándékba is alkotásaikat, néhányan személyes jellegű dedikációkkal látták el a lapokat.
Gombosi tervszerűen gyűjtötte a rajzművészet alkotásait. A századfordulótól kezdve a második világháborúig terjedő időszak csaknem valamennyi jelentősebb művészének a rajzait megtaláljuk gyűjteményében, a lapok műfajukat és technikájukat tekintve is igen változatosak. Az önálló igénnyel készített alkotások mellett többségben vannak a tanulmányok, vázlatrajzok és skiccek, a nagyobb szabású kompozíciók előtanulmányai. Az ábrázolás tárgya szerint az anyag legnagyobb része akttanulmány és alakvázlat, kevesebb az önarckép és a portré, ritkábbak a vegyes kompozíciók és tájtanulmányok. A kollekcióban a festő-rajzolók közül kiemelt helyet kaptak Berény Róbert, Derkovits Gyula, Dési Huber István, Hincz Gyula, Kernstok Károly, Kmetty János, Perlrott-Csaba Vilmos, Rippl-Rónai József és Uitz Béla alkotásai. A gyűjtemény különleges csoportja a szobrászrajzok igen gazdag és izgalmas sorozata, részben a Beck család tagjainak a munkáiból válogatva, és ezeket kiegészítve Bokros Birman Dezső, Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc és Vedres Márk, a legfiatalabbak közül Csorba Géza, Gádor István, Mészáros László, Schaár Erzsébet és Vilt Tibor alkotásaival. A történeti áttekintés mellett Gombosi arra is törekedett, hogy az anyag jól reprezentálja a rajzművészet műfaji gazdagságát és változatosságát. Csaknem minden technikára találunk példát: ceruza- és tusrajzokat, szénnel vagy krétával készített lapokat, tussal és diópáccal készült ecsetrajzokat, valamint néhány akvarellel gazdagított munkát is. Anyagának válogatott kollekcióját közlésre is előkészítette, ezek a rajzok több más fontos grafikai gyűjtemény darabjainak társaságában 1945-ben, az Új magyar rajzművészet. Rippl-Rónaitól a Nyolcakig című kötetben jelentek meg.
A tárlat bármely érvényes belépővel megtekinthető.
http://mng.hu/idoszaki_kiallitasok/
Gombosi György modern magyar rajzgyűjteményét 2016-ban vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria a művészettörténész családjától. Az elmúlt évtizedekben a két világháború között létrejött jelentős rajzgyűjtemények közül Bedő Rudolf és Radnai Béla kollekciója részben, Frankl Sándoré pedig teljes egészében a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe került. A Gombosi-hagyaték múzeumi megszerzése is ennek a gyűjteménygyarapítási politikának egy jelentős eseménye. A Rippl-Rónaitól Vajdáig című kiállításunkon a 20. század első felének rajzművészetét jól reprezentáló nyolcvandarabos anyagot mutatunk be Gombosi György gyűjteményéből.
Gombosi György (1904–1945) a 20. századi művészettörténet-írás egyik legjelentősebb személyisége, kutatási területe elsősorban a középkori és reneszánsz itáliai művészet volt. 1934-ben kötött házasságot Beck Ö. Fülöp szobrászművész lányával, Beck Judit festőművésszel, ettől kezdve kísérte figyelemmel a kortárs művészeti törekvéseket, s lett elmaradhatatlan látogatója a budapesti művészeti galériák változatos, gazdag anyagot felvonultató kiállításainak.
A szűkebb baráti körébe tartozó művészek vendégeként, a velük való beszélgetések során mindig elő-előkerültek a legfrissebb vázlatok, skiccek, vagy akár az önálló igénnyel készült grafikai lapok. Gombosi vásárlásaival az anyagi segítségre szoruló alkotók vagy örököseik helyzetén is segíteni kívánt. Másrészt a művészek sokszor adták ajándékba is alkotásaikat, néhányan személyes jellegű dedikációkkal látták el a lapokat.
Gombosi tervszerűen gyűjtötte a rajzművészet alkotásait. A századfordulótól kezdve a második világháborúig terjedő időszak csaknem valamennyi jelentősebb művészének a rajzait megtaláljuk gyűjteményében, a lapok műfajukat és technikájukat tekintve is igen változatosak. Az önálló igénnyel készített alkotások mellett többségben vannak a tanulmányok, vázlatrajzok és skiccek, a nagyobb szabású kompozíciók előtanulmányai. Az ábrázolás tárgya szerint az anyag legnagyobb része akttanulmány és alakvázlat, kevesebb az önarckép és a portré, ritkábbak a vegyes kompozíciók és tájtanulmányok. A kollekcióban a festő-rajzolók közül kiemelt helyet kaptak Berény Róbert, Derkovits Gyula, Dési Huber István, Hincz Gyula, Kernstok Károly, Kmetty János, Perlrott-Csaba Vilmos, Rippl-Rónai József és Uitz Béla alkotásai. A gyűjtemény különleges csoportja a szobrászrajzok igen gazdag és izgalmas sorozata, részben a Beck család tagjainak a munkáiból válogatva, és ezeket kiegészítve Bokros Birman Dezső, Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc és Vedres Márk, a legfiatalabbak közül Csorba Géza, Gádor István, Mészáros László, Schaár Erzsébet és Vilt Tibor alkotásaival. A történeti áttekintés mellett Gombosi arra is törekedett, hogy az anyag jól reprezentálja a rajzművészet műfaji gazdagságát és változatosságát. Csaknem minden technikára találunk példát: ceruza- és tusrajzokat, szénnel vagy krétával készített lapokat, tussal és diópáccal készült ecsetrajzokat, valamint néhány akvarellel gazdagított munkát is. Anyagának válogatott kollekcióját közlésre is előkészítette, ezek a rajzok több más fontos grafikai gyűjtemény darabjainak társaságában 1945-ben, az Új magyar rajzművészet. Rippl-Rónaitól a Nyolcakig című kötetben jelentek meg.
A tárlat bármely érvényes belépővel megtekinthető.
http://mng.hu/idoszaki_kiallitasok/
2016. december 20., kedd
Tárlatvezetések a Magyar Nemzeti Galériában 2016. december
SI
2016.
December 20
2016.
December 21
2016. December
22
2017. január 19. csütörtök, 18.00-22.00
2017-ben is folytatódik a Múzeum+ programsorozatunk, havonta egy alkalommal hosszított nyitvatartással, egy-egy hétköznapi téma köré szervezett programokkal – tárlatvezetésekkel, előadással, társművészeti programokkal, workshoppal – várjuk az érdeklődőket. A januári múzeum+ program témája a Babona lesz, vagyis mindaz, amiben nem akarunk hinni, ám mégis hiszünk benne, vagy éppen az, amiben hinnénk, de mégsem hiszünk, mert azt gondoljuk: babona. A Remekművek a Szépművészeti Múzeumból kiállításban Németh István művészettörténész Boszorkányok márpedig nincsenek címmel kalauzolja a látogatókat, az este során Szirtes Edina Mókus ad koncertet és Vázsonyi János szaxofonos zenéjével vezeti a látogatókat az állandó kiállítások képei között. Az igazán babonásak a workshopban szerencsehozó amulettet készíthetnek.
2016.
December 20
kedd
2016.
December 21
szerda
2016. December
22
csütörtök
Remekművek a Szépművészeti Múzeumból a Magyar Nemzeti Galériában
2015. július 1.-től
A felújítási munkák miatt három évre bezárt
Szépművészeti Múzeum fő műveiből nyújt gazdag válogatást a Magyar Nemzeti
Galéria rövidesen nyíló kiállítása. Az érdeklődőket ötvenhét remekmű kalauzolja
végig az ókortól a gótika, a reneszánsz és a barokk művészeti emlékein
keresztül egészen a 19–20. század fordulójáig. A kiállítás kivételes
lehetőséget biztosít azon látogatók számára, akik egyetlen tárlaton szeretnének
ízelítőt kapni a Szépművészeti Múzeum világhírű gyűjteményeiből.
MÚZEUM+ BABONA
Múzeum+ BABONA2017. január 19. csütörtök, 18.00-22.00
2017-ben is folytatódik a Múzeum+ programsorozatunk, havonta egy alkalommal hosszított nyitvatartással, egy-egy hétköznapi téma köré szervezett programokkal – tárlatvezetésekkel, előadással, társművészeti programokkal, workshoppal – várjuk az érdeklődőket. A januári múzeum+ program témája a Babona lesz, vagyis mindaz, amiben nem akarunk hinni, ám mégis hiszünk benne, vagy éppen az, amiben hinnénk, de mégsem hiszünk, mert azt gondoljuk: babona. A Remekművek a Szépművészeti Múzeumból kiállításban Németh István művészettörténész Boszorkányok márpedig nincsenek címmel kalauzolja a látogatókat, az este során Szirtes Edina Mókus ad koncertet és Vázsonyi János szaxofonos zenéjével vezeti a látogatókat az állandó kiállítások képei között. Az igazán babonásak a workshopban szerencsehozó amulettet készíthetnek.
2016. december 14., szerda
Kenneth Branagh John Osborne komédiásaként tér vissza az Urániába
SI
További kiemelt decemberi bemutatók
- december 25-26. (Puskin Mozi) Csajkovszkij: A diótörő - A Royal Opera House balett előadása
- december 27. (Puskin Mozi) A Három Tenor karácsonyi koncertje (Bécs, 1999)
- december 27. (Uránia) Shakespeare: Tévedések vígjátéka - A londoni Globe Színház előadása
- december 28-január 1. Évzáró válogatás filmklasszikusokból (Uránia)
December 28. – Casablanca (1942)
December 30. – A Jó, a Rossz és a Csúf (1966)
December 31. – Egy nehéz nap éjszakája (1964)
Január 1. – 2001: Űrodüsszeia (1968)
http://pannonia-entertainment
A Dühöngő ifjúság című művével világhírnevet szerzett 20.
századi brit drámaíró, John Osborne modern klasszikusa, A komédiás zárja december 20-án a Kenneth Branagh Színtársulat
moziközvetítéseinek 2016-os évadját az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Idén először a hazai
filmszínházakban és vetítőtermekben is bemutatták a kitűnő
Shakespeare-interpretációi kapcsán (is) világszerte elismert Kenneth Branagh
színész-rendező önálló társulatának előadásait, amelyeket a patinás londoni
Garrick Színházban rögzítettek. A Pannonia Entertainment forgalmazásában műsorra
került, műfordítás alapján készült felirattal látható Shakespeare-darabokat – a
Téli rege év eleji és a Rómeó és Júlia őszi bemutatóját – egy
olyan évadzáró előadás követi, amely eddig még sosem került színpadra
Magyarországon: John Osborne A komédiás (The Entertainer) című műve. A Kenneth
Branagh Színtársulat produkciójának mozipremierje december 20-án kedden 19:00 órakor lesz az Uránia Nemzeti
Filmszínházban, a magyar felirat Gellért Marcell műfordító és irodalomtörténész, az
ELTE BTK Anglisztika Tanszék docensének munkája.
A háború utáni
Angliában játszódó, puskaporos hangulatú történetben a lecsúszott komikus,
Archie Rice életén keresztül feltárul a régi mulatók megkopott csillogása,
górcső alá véve a társadalmi szerepeket és az egyén megróbáltatásait. Archie
apja, Billie Rice egykoron tehetséges komédiás volt, a műfaj igazi mestere,
fia, Archie azonban csak árnyéka apjának. Különböző showműsorokat talál ki,
hogy megnyerje magának az ambiciózus, és nem mellékesen igen gazdag Tinát, és
ezért a hódításért Archie még saját családját is képes feláldozni.
A komédiás címszerepében a
társulat vezetőjét, Kenneth Brannagh-t láthatják a nézők. A darabot a Tony-, Olivier-
és Emmy- díjas rendező, koreográfus, Rob Ashford rendezte, aki nem először
dolgozik a társulattal: az évad egy másik kiemelkedő produkcióját, a Judi Dench
főszereplésével a magyar mozikban is bemutatott Téli regét szintén ő állította színpadra.
A darab írója, John
Osborne újságíróként kezdte pályáját, majd a színészet és az írás felé fordult,
amellyel akkor sem hagyott fel, amikor már főszerepeket kapott. Negyedik, és
egyben azonnali világhírt szerzett színművét, a Dühöngő ifjúságot 1956-ban mutatta be a Royal Court Színház,
népszerűségét főként annak köszönhette, hogy hűen ábrázolta azokat az elfojtott
indulatokat, amely a 60-as évek lázadó fiataljait jellemezte. A darabból
1958-ban film is készült, csak úgy, mint két évvel később, 1960-ban A komédiásból is, Tony Richardson rendezésében Sir Laurence Olivier alakította Archie
szerepét.
A Pannonia
Entertainment színházi közvetítés-sorozata A komédiás bemutatója után
december 27-én Shakespeare Tévedések vígjátéka című művével folytatódik
az Urániában, amelyet a londoni Shakespeare's Globe Színház előadásában,
eredeti reneszánsz kösztümökkel és díszletekkel láthat a közönség. Ezt 2017. január 10-én
a szintén londoni Almeida Színház III. Richárd produkciója követ,
amelyben címszereplőt alakító, hollywoody filmsikerekből is ismert Ralph
Fiennes olyan partnerekkel játszik együtt, mint az Oscar-díjas Vanessa
Redgrave, Margit királynő szerepében.
További kiemelt decemberi bemutatók
- december 25-26. (Puskin Mozi) Csajkovszkij: A diótörő - A Royal Opera House balett előadása
- december 27. (Puskin Mozi) A Három Tenor karácsonyi koncertje (Bécs, 1999)
- december 27. (Uránia) Shakespeare: Tévedések vígjátéka - A londoni Globe Színház előadása
- december 28-január 1. Évzáró válogatás filmklasszikusokból (Uránia)
December 28. – Casablanca (1942)
December 30. – A Jó, a Rossz és a Csúf (1966)
December 31. – Egy nehéz nap éjszakája (1964)
Január 1. – 2001: Űrodüsszeia (1968)
http://pannonia-entertainment
2016. december 13., kedd
Kiscelli Múzeum könyvbemutató és a szerzők kerekasztal-beszélgetése
SI
MUTATÓ
NÉLKÜL. B. A. ÚR X-BEN
VISSZARENDEZŐDÉS / REKONSTRUKCIÓ
Bernáth Aurél 66 darabból álló, 18
x 4 méteres alumíniumra festett pannója az 1958-as világkiállítás óta, eredeti
formájában először kerül nyilvánosság elé. A Mutató nélkül. B. A. úr X-ben című kiállítás részeként december
14-én a Bernáth-kép „rekonstrukciójára”, a képelemek eredeti rendjének
helyreállítására is sor kerül. A kiállítás utolsó
két hetében így a látogatók az egykor a brüsszeli pavilon falán bemutatott
Budapest-pannót is megtekinthetik. A
tárlathoz kapcsolódóan a korszakról, a művekről és a művészi beavatkozásról
szóló kiadvány jelenik meg, amelyet szintén ezen a napon mutat be a Kiscelli
Múzeum – Fővárosi Képtár. A kiállítás megtekinthető december 30-ig.
Könyvbemutató és bevezetés az átrendezett kiállításhoz
2016.
december 14., szerda, 17:00, Kiscelli Múzeum, Templomtér
Kerekasztal beszélgetés
résztvevői:
András Edit művészettörténész,
Magyar Tudományos Akadémia
Gróf Ferenc, képzőművész
Péteri György történész, Norwegian
University of Science & Technology
Róka Enikő művészettörténész, a
Fővárosi Képtár vezetője
A beszélgetést vezeti: Mélyi József művészettörténész, a
kiállítás kurátora
A beszélgetés témája:
A Mutató nélkül. B. A. úr X-ben című kiállításhoz készült, történelmi, irodalom- és
művészettörténeti tanulmányokat tartalmazó katalógus bemutatója, illetve a
szerzők kerekasztal-beszélgetése az 1956-os forradalom utáni
politikai-kulturális újrarendeződésről. A beszélgetés kiindulópontja a
kiállításon látható Bernáth-pannó brüsszeli formájának helyreállítása és Gróf
Ferenc kiállításának átrendezése.
2016. december 10., szombat
XIX. századi festészet a Magyar Nemzeti Galériában
SI
A 19. századi művészet állandó
kiállítása a Nemzeti Galéria első emeleti központi tereiben, két
kiállítási egységben tekinthető meg.
A reformok korától a századfordulóig
A magyar képzőművészet 1810 és 1900 közötti időszakának újrarendezett állandó kiállítása a múzeum főépületének első emeleti körbefutó teremsorában kapott helyet. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A 19. század a nemzeti művészet megszületésének, az alapvető művészeti intézmények – múzeum, akadémia, kiállítások, művészeti díjak, műkritika, szaksajtó – kialakulásának a nagy korszaka. Ferenczy István, Szinyei Merse Pál, Izsó Miklós, Barabás Miklós és mások a magyar nemzeti művészet szinte ikonszerűen ismertté vált alakjai, az olyan alkotások, mint a Pásztorlányka, a Majális, a Búsuló juhász, vagy a Vásárra induló román család pedig a közös magyar képi emlékezet kitörölhetetlen és mindenki által ismert példái.
Az újrarendezett kiállítás a 19. század elejétől a századfordulóig követi végig a korszak legfontosabb alkotóit és törekvéseit. A 14 szekcióba csoportosított anyagban találunk kronológiai (magyar művészet a 19. század elején, nemzet és művészet), stílustörténeti (a biedermeier, a Kelet vonzásában, a szabadban, naturalizmus) tematikus (a modern élet heroizmusa, Itália földjén, egzotikum és erotikum) és műfaji (a természettől a tájig, a portré fénykora) szempontú blokkokat, a teremsor közepét pedig egy kultúrtörténeti-intézménytörténeti szekció foglalja el. Ez A kultúra színterei címet viselő terem a kiállítás izgalmas újdonsága, itt ismerheti meg a közönség a 19. században kialakult művészeti intézményeket, amelyek lehetővé tették a művészeti élet kibontakozását hazánkban. Az egyes szekciók anyagában olyan egységek is szerepelnek, amelyek egy-egy fontos művész (például Ferenczy István, Markó Károly, Izsó Miklós, Barabás Miklós, Lotz Károly, Szinyei Merse Pál, Stróbl Alajos) hangsúlyozott bemutatásán alapulnak.
A festmény-, szobor- és éremanyag mellett az újrarendezett állandó kiállításon bútorok és kerámiatárgyak is láthatók többek között az Iparművészeti Múzeum és a Zádor Anna Alapítvány gyűjteményeiből; a korabeli enteriőrök a korszak hangulatát idézik meg.
A kupolacsarnokból nyíló két külön kiállítási egységben egy-egy jelentős műtárgycsoport kapott helyet egyfelől a 19. század magyar festészetét nagymértékben meghatározó nemzeti romantika az Egri nők, a Hunyadi László siratása, vagy a Vajk megkeresztelése mellett Madarász Viktor, Liezen-Mayer Sándor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula legjelentősebb történeti festményeivel. Másfelől itt találkozhatunk a század végén Münchenben és Nagybányán alkotó Hollósy Simon, Csók István, Iványi Grünwald Béla és Ferenczy Károly képein keresztül a modernizmus kezdeteit jelentő plein air naturalizmus reprezentatív alkotásaival.
A kiállítás kurátorai: Hessky Orsolya és Krasznai Réka
A reformok korától a századfordulóig
A magyar képzőművészet 1810 és 1900 közötti időszakának újrarendezett állandó kiállítása a múzeum főépületének első emeleti körbefutó teremsorában kapott helyet. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A 19. század a nemzeti művészet megszületésének, az alapvető művészeti intézmények – múzeum, akadémia, kiállítások, művészeti díjak, műkritika, szaksajtó – kialakulásának a nagy korszaka. Ferenczy István, Szinyei Merse Pál, Izsó Miklós, Barabás Miklós és mások a magyar nemzeti művészet szinte ikonszerűen ismertté vált alakjai, az olyan alkotások, mint a Pásztorlányka, a Majális, a Búsuló juhász, vagy a Vásárra induló román család pedig a közös magyar képi emlékezet kitörölhetetlen és mindenki által ismert példái.
Az újrarendezett kiállítás a 19. század elejétől a századfordulóig követi végig a korszak legfontosabb alkotóit és törekvéseit. A 14 szekcióba csoportosított anyagban találunk kronológiai (magyar művészet a 19. század elején, nemzet és művészet), stílustörténeti (a biedermeier, a Kelet vonzásában, a szabadban, naturalizmus) tematikus (a modern élet heroizmusa, Itália földjén, egzotikum és erotikum) és műfaji (a természettől a tájig, a portré fénykora) szempontú blokkokat, a teremsor közepét pedig egy kultúrtörténeti-intézménytörténeti szekció foglalja el. Ez A kultúra színterei címet viselő terem a kiállítás izgalmas újdonsága, itt ismerheti meg a közönség a 19. században kialakult művészeti intézményeket, amelyek lehetővé tették a művészeti élet kibontakozását hazánkban. Az egyes szekciók anyagában olyan egységek is szerepelnek, amelyek egy-egy fontos művész (például Ferenczy István, Markó Károly, Izsó Miklós, Barabás Miklós, Lotz Károly, Szinyei Merse Pál, Stróbl Alajos) hangsúlyozott bemutatásán alapulnak.
A festmény-, szobor- és éremanyag mellett az újrarendezett állandó kiállításon bútorok és kerámiatárgyak is láthatók többek között az Iparművészeti Múzeum és a Zádor Anna Alapítvány gyűjteményeiből; a korabeli enteriőrök a korszak hangulatát idézik meg.
A kupolacsarnokból nyíló két külön kiállítási egységben egy-egy jelentős műtárgycsoport kapott helyet egyfelől a 19. század magyar festészetét nagymértékben meghatározó nemzeti romantika az Egri nők, a Hunyadi László siratása, vagy a Vajk megkeresztelése mellett Madarász Viktor, Liezen-Mayer Sándor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula legjelentősebb történeti festményeivel. Másfelől itt találkozhatunk a század végén Münchenben és Nagybányán alkotó Hollósy Simon, Csók István, Iványi Grünwald Béla és Ferenczy Károly képein keresztül a modernizmus kezdeteit jelentő plein air naturalizmus reprezentatív alkotásaival.
A kiállítás kurátorai: Hessky Orsolya és Krasznai Réka
mng.hu
Háromdimenziós mozifilm a római pápai bazilikákról
SI
http://pannonia-entertainment
December közepétől vetítik a
hazai filmszínházak a Vatikáni Múzeumról és a firenzei Uffizi-képtárról készült
mozifilmek alkotóinak új 3D produkcióját. A művészet templomai című
ismeretterjesztő sorozat következő része Róma négy pápai bazilikáját mutatja
be, Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban és országszerte számos további
helyszínen látható.
A művészet templomai című filmsorozat Itália páratlanul gazdag
művészeti örökségének kiemelkedő alkotásait tárják a mozinézők elé, az
ismeretterjesztés mellett azzal a nem titkolt céllal, hogy a speciális
kamera beállítások és modern mozitechnológiai megoldások révén a nézők
belefeledkezhessenek az egyetemes művészet kiemelkedő remekműveinek szépségébe.
Az immár két éve futó sorozat első része a Vatikáni Múzeum 3D volt
2014-ben, amely akkor 12.000 nézőjével az év legnézettebb, mozikban vetített
dokumentumfilmjének számított. Ezt követte az itáliai reneszánsz bölcsőjét
bemutató Firenze és az Uffizi-képtár 3D, a sorozat további, 2016 első
felében bemutatott részei pedig a milánói Teatro alla Scala évszázados
történetét és a milánói világkiállításon megrendezett nagyszabású Leonardo da
Vinci-kiállítást dolgozták fel.
Az alkotók legújabb, Pápai
bazilikák 3D című filmjükben Róma, az örök város négy pápai bazilikáját
mutatják be, a Ferenc pápa által meghirdetett irgalmasság rendkívüli jubileumi
szentéve tiszteletére. A háromdimenziós filmben eddig sosem látott szemszögből
tárul fel a vatikáni Szent Péter-bazilika, a falakon kívüli Szent Pál-bazilika,
a lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház és a Santa Maria
Maggiore-bazilika csodálatos épülete és páratlan műkincsgyűjteménye. Ezek a
különleges helyszínek a római zarándokok legelső állomásai, ám ezek közül is kiemelkedik
a Péter apostol sírjára emelt monumentális templomépület, amely a római
katolikus egyház első számú szentélyeként a világ huszonöt leglátogatottabb
emlékhelyének egyike.
Az egyes helyszíneken neves
művészeti szakértők kalauzolják végig a nézőket: közreműködik Antonio Paolucci,
a Vatikáni Múzeum igazgatója, Paolo Portoghesi nemzetközi hírű építész, Claudio
Strinati művészettörténész és Micol Forti, a Vatikáni Múzeum kortárs művészeti
részlegének igazgatója. A négy bazilika bemutatásának vezérfonala az
ókeresztény gyökerekből kiindulva halad előre az egyes korokon át, átívelve a
kereszténység kétezer éves történetén. A film olyan különleges helyszíneket is
bemutat, amelyeket turisták nem vagy csak korlátozottan látogathatnak, például
a nyolcszögletű Szent Péter Műhely kupolatermét, ahol a bazilika átépítésének
jegyzőkönyveit őrzik – többükön Michelangelo Buonarotti aláírásával –, továbbá a
Vatikáni Apostoli Könyvtár Sixtus termét vagy az Apostoli Palota hercegi
termét. A monumentális épületek mellett olyan kimagasló művészek munkáinak
részletei tárulnak fel a mozivásznon, mint Michelangelo és Giotto di
Bondone, Gianlorenzo Bernini és további jeles itáliai alkotók művei. Az
építészeti és képzőművészeti remekművek bemutatásán túl a film felidézi a
bazilikák régi csodálóit is, köztük Itália szerelmesét, a francia Stendhalt,
aki Római séták című művében örökítette meg a négy bazilikában tett
egykori látogatását.
A Pápai bazilikák 3D
december 15-től látható országszerte a mozikban, magyar szinkronnal, a Pannonia
Entertainment forgalmazásában. Budapesten kizárólag az Uránia Nemzeti
Filmszínházban vetítik, ahol január elejéig csaknem minden nap műsoron lesz.
Emellett országszerte számos helyszínen, többek között Szegeden, Miskolcon,
Tapolcán, Szolnokon, Jászberényben, Cegléden és Szentendrén is bemutatják. A
vetítési helyszínek teljes listája a filmsorozat Facebook-oldalán, a https://www.facebook.com/AMuveszetTemplomai webcímen olvasgató.
Pannonia Entertainmenthttp://pannonia-entertainment
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)