2019. október 5., szombat

Önkéntesek tárlatvezetése angolul a Magyar Nemzeti Galériában, Már csak két hétig látható a Szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig

SI

Eddig már közel százezren látták a Nemzeti Galéria hamarosan záró szürrealista kiállítását

Már csak két hétig látható a Szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig. Válság és újjászületés 1929-ben című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A szürrealista mozgalom legismertebb alkotóinak munkáit felvonultató kiállításra eddig több mint százezren voltak kíváncsiak.
A párizsi Pompidou Központtal közösen szervezett tárlaton csaknem 120 festmény, grafika, szobor, fotó, film és dokumentum segít bemutatni a mozgalom történetének eseményekkel teli időszakát, az 1929-es évet.  Az október 20-ig látható kiállításon többek között Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miró, Yves Tanguy, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti műveivel találkozhatnak a látogatók.
A kiállítás a mozgalom történetének egy rendkívül izgalmas szeletére fókuszál: az 1929-es év eseménydús, személyes és művészi ellentétekben gazdag időszakán keresztül mutatja be a szürrealizmus fő tendenciáit, a csoport vezéralakjait, kiemelkedő alkotóit.
2019. október 5.

Remekművek a 19. századi gyűjteményben – önkéntesek tárlatvezetése angolul

2019. október 29.
14:00 - 15:00
Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, C épület
Az angol nyelvű tárlatvezetésen az Állandó kiállításra váltott belépőjeggyel lehet részt venni.  (max. létszám 30 fő)
Találkozási pont: C épület, információs pult
A programváltozás jogát fenntartjuk.



További programok:


Kovács Anna Zsófia tárlatvezetése

2019. október 3., csütörtök

Benczúr Ház Kulturális Központ 2019. novemberi műsora

SI


1068. Budapest, Benczúr u. 27. Tel.: +36/1 322 4240
Részletes információ és jegyvásárlási lehetőség: benczurhaz.hu


November 2. szombat, 16.00
LAULUJOUTSEN 10 JUBILEUMI KONCERT
(finn nyelvű rendezvény)
A magyarországi finnek körében 2009 adventjén alakult női énekegyüttes tagjai Magyarországon élő, dolgozó és tanuló finnek, valamint néhány finnül jól tudó magyar.
Az ünnepi hangversenyen finn kortárs szerzők művei és feldolgozásai hangzanak el, köszöntőt mond Markku Virri, a Finn Köztársaság nagykövete. Énekelnek a Laulujoutsen együttes jelenlegi és korábbi tagjai, vezényel Pap Kinga Marjatta.


November 6. szerda, 10.00 Postamúzeum
AKKOR ÉS MOST…
Titkok és érdekességek a XVIII.századtól napjainkig
KÉKKOVÁCS MARA és SOMLAI VALÉRIA zenés, interaktív előadása, múzeumpedagógiai foglalkozással egybekötve.

November 6. szerda, 19.00
CSONDOR KATA SOUL FAMILY KONCERT
A Jazzy díjas énekesnő repertoárján saját szerzemények, híres pop dalok "vintage" stílusú átiratai és hamisítatlan soul-jazz dalok szólalnak meg. Zenekarát a hazai jazz élet kiemelkedő muzsikusai alkotják. A koncert valódi csemege az igényes és dallamos zene kedvelőinek.

November 11. hétfő 15.00
BENCZÚR AKADÉMIA
Jókai Mór és a Cigánybáró - Zelinka Tamás ismeretterjesztő műsora
Cigányromantika a bécsi és a magyar operettekben

Ifj. Johann Strauss 1884-ben, budapesti tartózkodása idején – felesége tanácsára – meglátogatta a „leghíresebb magyart”: Jókai Mórt. A nagy mesemondó ezúttal is méltónak bizonyult hírnevéhez: Straussnak egy bűbájos történettel szolgált (Szaffi), amely egy évvel a nevezetes találkozó után A cigánybáró címmel elindult világhódító útjára.
Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró c. daljátékán kívül részletek lesznek Kálmán Imre (Cigányprímás), és Lehár Ferenc (Cigányszerelem) c. operettjéből is.

November 12. kedd, 19.00 
HALMOS BÉLA KLUB
Lipták Dániel előadása, Korinda koncert és táncház

19.00-20.00 Lipták Dániel: A moldvai magyarok hangszeres zenéje
20.00-21.00 Korinda koncert
21.00 órától Táncház

A Korinda Zenekar a magyar táncház mozgalom egyik legfiatalabb rendszeresen koncertező csapata, akik egyúttal már több mint tíz éves zenei múltra tekintenek vissza. A zenekar alapító tagjai a szegedi népzenei életben a Mentés Másként Triótól és Hodorog András moldvai adatközlő mesterüktől szerezték meg a mesterségbeli tudás legjavát, s ez a kiindulópont esszenciális jelentőséggel bír a Korinda egyéni hangzásvilágának megteremtésében. Bár a fő irányvonalat a zenekar számára a moldvai csángó népzene jelenti, foglalkoznak gyimesi, barcasági, valamint székely és román területek zenéjével is, melyek szintén a repertoár részét képezik. A koncerten frissen megjelent lemezük anyaga lesz hallható.

November 14. csütörtök, 19.00
KI VELE, NÉRÓ!
Kosztolányi Dezső: Néró, a véres költő című műve alapján előadja a k2 Színház.
Nero, a költészet iránt érdeklődő ifjú, egyik pillanatról a másikra Róma császárává válik. Költőnek középszerű, de mivel mérhetetlen hatalom hullik az ölébe, senki sem meri őt érdemben szembesíteni saját tehetségtelenségével.

Szereplők: Domokos Zsolt, Gyöngy Zsuzsa, Formán Bálint m.v.
Rendező: Fábián Péter

November 18. hétfő 15.00
BENCZÚR FILMKLUB
Sztárok a filmvásznon
Hátsó ablak (1954)
Főszerepben: Grace Kelly
Rendező: Alfred Hitchcock
A fényképész L. B. Jefferies törött lába miatt ágyhoz van kötve. A férfi egyetlen szórakozása a szomszédok életének megfigyelése. A fényképész különös figyelmet fordít a Thornwald házaspárra: Lars Thornwald házaló ügynök, aki munkája mellett beteg feleségét is ápolja. Egy nap a nő eltűnik. Jefferies arra gyanakszik, hogy a férj gyilkolta meg az asszonyt. Magánnyomozásába bevonja gyönyörű barátnőjét, detektív barátját és az ápolónőjét. A további fejlemények drámai befejezést hoznak.

November 19. kedd, 19.00
ÁDÁM ESZTER ŐSZI KONCERTJE
Zongorán kísér: Lengyel Andrea
Konferál: Ádám Ráchel újságíró, zenei szerkesztő

Műsorukon Schubert, Schumann, Bizet, Faure,. Debussy, Puccini, Torroba, Lavry művei

November 21. csütörtök, 19.00
TAKARÁSBAN - “Amikről még sosem beszéltünk... “
Lőrinczy György művészeti menedzser vendége: HOMONNAY ZSOLT
Zongorán közreműködik: Mihalics János

November 24. vasárnap 10.30
LÚDAS MATYI
A Kolompos együttes gyerekműsora
Fazekas Mihály klasszikus "négyfelvonásos" elbeszélő költeménye jó kis muzsikákkal.

November 25. hétfő 15.00
BENCZÚR AKADÉMIA - Zelinka Tamás ismeretterjesztő műsora

Király utca - Király Színház
A Király Színház (1903-1941) az erzsébetvárosi Király utca 71. számú házban volt és homlokzatát átépítették: ma vívóterem. A Király Színház a Somossy Orfeum átépítése után  jött létre és számos fantasztikus operett bemutatójának lett a színhelye. 
A sikerszéria 1904-ben Kacsóh Pongrác: János vitéz c. dalművének bemutatójával kezdődött, később mások mellett Lehár Ferenc (Luxemburg grófja, Éva, Friderika, stb.), Kálmán Imre (Csárdáskirálynő, A hollandi menyecske, A Bajadér, Az ördöglovas, stb.), Szirmai Albert (Mágnás Miska, Mézeskalács, stb.) és Jacobi Viktor  (Leányvásár, Szibill, stb.) művei is itt kerültek először színre.
Az előadás zenei anyaga a fentebb felsorolt gazdag repertoárhoz kapcsolódik.  

November 26. kedd 19.00
ZENÉS TÖRTÉNETEK SZINETÁR DÓRÁVAL
Szép mesék ­ rossz mesék
Zongorán kísér: Révész Richárd

A Szép Mesék, a színésznő ÚjraTervezés címmel a közelmúltban megjelent musical-lemezének záró dala, melyen az elmúlt közel 30 év alatt tőle ikonikussá vált színházi dalokból kapunk egy különleges válogatást.
Erről a lemezről is sok meghatározó dal hangzik el a koncerten, de a színésznő egyéb kedvencei is felcsendülnek, a klasszikus musical-daloktól, a sanzonokon át, népszerű filmslágerekig, miközben személyes történeteivel elvisz minket gyerekkorától, az első színpadra lépésétől, a felnőtté válásán át az anyaság megélésének csodájáig. Révész Richárd jazz-zongorista tökéletes partnerként nyújt kíséretet, és köti össze a különböző zenei műfajokat, egy harmonikus zenei utazássá varázsolva az estet.
A koncerten olyan világsikerű musicalekből hallhatnak részleteket, mint a Yentl, az Óz a Csodák Csodája, az Olivér!, vagy a Funny Girl, de Dés László, Jávori Fegya, és Szakcsi Lakatos Béla dalai is felcsendülnek, mind a színésznő jól ismert, egyedi tolmácsolásában.

November 27. szerda, 19.00 – 22.30
A k2 SZÍNHÁZ BEMUTATJA:
Hamvas Béla: Karnevál I.-II.-III.-IV.
Az első négy felvonás két szünettel, folytatás december 8-án.
A Karnevál 2.része (V.-VI.-VII.) december 8-án 19.00 órakor kezdődik.

Egy gigantikus kísérlet arra, hogy az epikus színház eszközeivel megszólaljon Hamvas Béla Karnevál című regényfolyama, annak dramatikus keretbe helyezhető rétegei.

Szereplők: Domokos Zsolt, Borsányi Dániel, Gyöngy Zsuzsa, Horváth Szabolcs m.v., Király Dániel, Piti Emőke, Törő Gergely Zsolt m. v.
Rendező és dramaturg: Benkó Bence, Fábián Péter

November 28. csütörtök, 19.30
PAOLO  GHIDONI (hegedű)  &   MARCO  TEZZA (zongora) KONCERTJE

Műsoron .Mozart, Schubert, Schumann, Brahmsművei

Olasz vendégművészeink 20 éve muzsikálnak együtt, fellépve a világ számos rangos hangversenytermében. Művészi és pedagógiai tevékenységük központja Mantova és Vicenza. Brahms hegedű-zongora szonátáit tartalmazó CD felvételük nemrégiben jelent meg. Szólistaként és kamaramuzsikusként mindketten a nemzetközi koncertélet jelentős képviselői.

                            
A műsorváltozás jogát fenntartjuk!
 

2019. október 2., szerda

Au Revoir! Magyar származású fotográfusok Franciaországban, kiállítás a Vármúzeumban

SI

ESTI NYITVATARTÁS!
Október 4-én, a kiállítás megnyitásának napján a Vármúzeum hosszított nyitvatartással várja látogatóit. A zárt körű szakmai megnyitót követően 16:30-tól 20:00 óráig tekinthető meg a tárlat.


Kurátorok:
Cserba Júlia és Cseh Gabriella

Kiállított művészek: AATÓTH Franyó | Lucien AIGNER | Paul ALMASY | Rogi ANDRÉ | BARNA Anna | BERNAND-MANTEL Béla | BRASSAÏ | Robert CAPA | CSEH Gabriella | DETVAY Jenő Eugène | Nora DUMAS | Émeric FEHER | Carole FÉKÉTÉ | Alain FLEISCHER | François HAAR | Lucien HERVÉ | Rodolf HERVÉ | André KERTÉSZ | William KLEIN | François KOLLAR | LABORI MESZÖLY Miklós | Ergy LANDAU | MARTON Ervin | NADJ Josef | PÖRNECZI Bálint | Rosie REY | RÉVAI Ilka | SARKANTYU Illés | STEINER André | Étienne SVED | Alexandre TRAUNER


A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum 2019. október 4-én nyitja meg Au Revoir! Magyar származású fotográfusok Franciaországban című nemzetközi fotókiállítását.

Az eddig még soha nem szerepeltetett képeket is szép számmal felsorakoztató, kizárólag vintage kópiákból (az alkotók által készített korabeli nyomatokból) álló, többnyire francia magán- és közgyűjteményekből érkező válogatást most először láthatja a budapesti közönség.
Magyarországon nem jelent még meg olyan nagyszabású, 100 évnyi időszakot átfogó, a jelenig ívelő fotótárlat, mely ilyen széles körű válogatását adja franciaországi magyar fotográfusok műveinek: 31 nagynevű, Magyarországon is népszerű alkotó (pl. André Kertész, Brassaï, Robert Capa, Lucien Hervé), valamint a hazai közönség előtt még kevéssé ismert, magyar származású művész (pl. Rogi André, Ergy Landau, Ervin Marton, Emeric Feher, André Steiner stb.) munkáinak, akik az 1920-as évektől napjainkig Franciaországban működtek, illetve működnek ma is.

A kiállítás egyik különlegessége az a három, nemrégiben előkerült, közel százéves Kertész-fotó, amelyet az érdeklődők itt láthatnak először. André Kertész életműve fotótörténeti referencia, amelynek jelentőségét a kiállítás is megfelelően érzékelteti.

A tárlat címe („Au revoir!”, azaz Viszontlátásra!) a frankofil kapcsolódáson túl az alkotók és műveik kétpólusú létére, fel- és eltűnésük lehetőségére utal; a hazalátogatásra a maradás illúziója nélkül, a visszatérés szóbeli ígéretével vigasztaló búcsúra, egy nem végleges távozás aktualitására.

A közel kétszáz bemutatott művet eredeti dokumentumok, tárgyak és mozgóképes anyagok egészítik ki, valamint korabeli kontaktmásolatok, amelyek rendkívüli betekintést engednek az alkotói folyamatokba.

A kiállítás támogatói:
Budapesti Francia Intézet, Budapesti Francia Nagykövetség, Budapest Főváros Önkormányzata, NKA Fotóművészeti Kollégium, CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál

Partnerek:
Bibliothèque nationale de France, Musée Nicéphore Niépce, Chalon-sur-Saône, Médiathèque de l’architecture et du patrimoine – Département de la photographie, magángyűjtemények, Szépművészeti Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum

Ragyogj! - Divat és csillogás ruhakiállítás a Kiscelli Múzeumban

SI

Ragyogj! Divat és csillogás

2019. október 11. – 2020. március 15.
A divat az emberi kommunikáció alapvető eszköze, önmagunk megkülönböztetésének igénye pedig az öltözködés egyik mozgatórugója. Minden, ami csillog, így magára vonzza a tekintetet, ezt a célt szolgálja. A kiállításban látható 18-21. századi, különféle alkalmakon viselt öltözékek a társadalmi és életmódbeli változásokat is tükrözik.
Kurátor: Szatmári Judit Anna - Kiscelli Múzeum Textilgyűjtemény
Erzsébet királyné esküvői ruhájának uszálya, Medveczky Ilona fellépőruhája vagy a USE designer darabjai mind csillognak és mind mást jelentenek. Az öltözék az emberi kommunikáció egyik eszköze, önmagunk megkülönböztetésének igénye a divat egyik mozgatórugója. Ami különleges értéket képvisel vagy csillog, az pedig biztosan magára vonzza a tekinteteket. 
Múzeumunk Templomterében a fényeket és a csillogást mutatja be a kurátor, Szatmári Judit Anna. Akit a divat, a társadalom változása, vagy a fényűzés érdekel, március közepéig tekintheti meg Ragyogj! - Divat és csillogás című kiállítást a Kiscelli Múzeumban.
A Ragyogj! című kiállítás rendezőelvét egyrészt az égitestek fényének jellege, másrészt a világosság-sötétség, a nappal és az éjszaka kettőssége adta. A Naphoz arany, a Holdhoz ezüstös-fehér, a csillagos égbolthoz fekete-arany/ezüst tárgyakat társított a Kiscelli Múzeum textilgyűjteményének vezetője. A vizuális egyezésen túllépve a „napos” oldalhoz tartoznak azok a csillogó ruhák és kiegészítők, amelyeknek az elsődleges funkciója a hatalmi és társadalmi reprezentáció, a dominancia és a gazdagság kifejezése. Az éjszakai fények folytatása az estélyi csillogás: itt a bálok, táncok, és a csábítás látszólag könnyedebb világába nyerhetünk bepillantást.
Ahogy a hatalmas, fölénk boruló sötét égbolton az elszórt csillagok, úgy jelennek meg a fekete kelmén az apró, ezüstösen-aranylóan fénylő pontok. Ez a kontraszt a ruhákon is jól mutat: a legsötétebb szín tudja legjobban kiemelni a csillogó díszítéseket. Fényes szálakkal átszőve vagy kombinálva, csillogó kiegészítőkkel társítva a fekete a legkedveltebb estélyi ruhává vált a 20 században, és ezt a pozícióját a mai napig megtartotta.
Legyen világosság!
Sötétben hiábavaló a szépség: ha nincs, ami megvilágítsa, nem tud érvényesülni. Erre utal a luxus (élvhajhászat, kicsapongás) szóból a nyelvújításkor egy etimológiai tévedésből kiindulva  alkotott magyar „fényűzés” kifejezés is, amely vágyott, ám elérhetetlen, értékes, csillogó dolgokra utal. 
Az esti szórakozás a villanyvilágítás elterjedése előtti századokban kiváltságnak számított. A gyertyák helyett megjelenő gázvilágítás a 19. század második felében terjedt el Budapesten. „Az estélyi ruhákon az egyre fényesebb világítással párhuzamosan lett jelentősége a dekoratív, fénylő elemek használatának” – mondja Szatmári Judit Anna kurátor. – „A korszakban a divatot Párizsból, „a fény városából” diktálták, és az haute couture-rendszeren keresztül terjesztették a nagy szabócégek. A legjelentősebb Charles Frederick Worth szalonja volt. Ő előkelő megrendelői érdekében még arra is gondolt, hogy salon de lumiére néven egy külön termet rendezzen be, ahol a mesterséges világítást imitálta az estélyi ruhák próbájához.” Az áttörést a 20. század elején a villanyvilágítás elterjedése hozta meg. A ragyogó fényesre világított báltermekben jól érvényesültek a csillogó flitterek, gyöngyök, amelyek a századfordulón, a dekoratív szecessziós divat idején váltak az estélyi ruhák jellemző díszeivé.
A látványos kiállításon megtudhatjuk, hogy a harmincas években az estélyi öltözék nem nélkülözhette a csillogást: a flitterek nagyobbak, a díszítések erőteljesebbek és feltűnőbbek lettek, mint korábban. A gazdasági világválság után kényszerből elterjedtek a bizsuk, műanyag kiegészítők, strasszok. „A párizsi demi-szezon estélyiruha-újdonságai között ismét feltűnik néhány gyöngy, flitter vagy strasszal hímzett modell. A még néhány szezon előtt annyira kedvelt csillogó gyöngyruháknak ma már igen nagy konkurense a fémmel átszőtt, pompőz, virágos brokát és az egyszínű fémlamé”  – írja Guthy Böske Divatmazsolák című cikkéban a Színházi Élet 1935-ben megjelent számában.

Hatalom, tánc, csillogás
A Kiscelli Múzeum kiállításán láthatjuk annak a miseruhának egy darabját, amely Erzsébet császárné, későbbi magyar királyné menyasszonyi ruhájának uszályából készült, amit Ferenc József császárral 1854-ben tartott esküvőjén viselt. Az ezüstszállal átszőtt palástot a hatalom és uralkodás szekció mutatja be. Az uralkodók megjelenése tükrözte hatalmukat, jelentőségüket és gazdagságukat. Öltözékük ragyogása együtt járt annak értékével: nemesfémek, fémszállal átszőtt vagy díszített textíliák mutatják a ruhák társadalmi státuszszimbólum-jellegét.  
A századelőt a modern táncművészet, az orosz balett és a tangó, a két világháború közötti évtizedek szórakozni vágyó embereit pedig a jazz, és a még dinamikusabb mozdulatokat igénylő táncok hozták lázba. A mozdulatok kiemelésére a ruhákon megjelentek a különálló, lógó gyöngysorok, füzérek, amelyek követték a táncos mozdulatait, és így még jobban megcsillanva elkápráztatták a társaságot, a féfiszemeket. 

A sztárok öltözködését kiemelt figyelem övezte és övezi. Medveczky Ilona egyik 1983-as előadásán viselt, sokat mutató, csillogó fellépőruháját is láthatjuk a kiállításban. Egy másik, strasszköves láncokból álló darabját a 2017-es Story gálán már estélyiként viselte. A ruha készítése óta eltelt évtizedek alatt sokat változtak az öltözködés normái és szokásrendszere. Az utóbbi évek trendje, hogy szinte azon „versenyeznek” az Oscar- és egyéb gálákon, hogy ki tud minél kevesebbet takaró, de annál rafináltabb estélyit felvenni.

A kiállítás gerincét a Kiscelli Múzeum textilgyűjteménye adja, ami a klasszikus darabok mellett sok kivételes kortárs darabbal is büszkélkedhet. 

Megnyitó: 2019. 10. 10. 17h
A kiállítást megnyitja: Péterfy Bori színész, énekes 
Kurátor: Szatmári Judit Anna
A kiállítás megtekinthető: 2019. október 11. - 2020. március 15.

Város – megjelent a MúzeumCafé legújabb száma

SI

Városi múzeumok, a városok mint múzeumok – ez a központi témája a MúzeumCafé 73. számának. A lapban Varga Benedek a szarajevói Háborús Gyermekkor Múzeumát mutatja be, Berényi Marianna a New York-i városi múzeum időszaki kiállításain keresztül vizsgálja az intézmény kapcsolatát a metropolisz lakóival. György Péter a Wien Museumban most is látható Vörös Bécs kiállítás tanulságait foglalja össze, Basics Beatrix a magyarországi városi múzeumok állandó kiállításai közül hoz követendő és kevésbé sikeres példákat, míg Makrai Sonja a fővárosi kerületi helytörténeti gyűjtemények közül ismertet néhányat.
Gréczi Emőke a siófoki Fürdőtelep gazdag és terhelt hosszú évszázadán szalad végig, Süveges Gréta Újlipótváros sajátos identitását igyekezett megismerni. Kovács Dániel Berlinben kereste fel a 20. századi politikai fordulatok nyomait és gyűjteményeit, Sóki Diána a Budapest100 program kulisszái mögé enged betekintést egy önkéntes szemével, Hajagos Csaba pedig a 650 éves Kecskemét új állandó várostörténeti kiállításának kurátori koncepcióját mutatja be.
Az interjúk szintén a város tematikához kapcsolódnak: Dúll Andrea környezetpszichológussal és Méhes Mártonnal, hazai és külföldi EKF-programok tanácsadójával Karácsony Ágnes beszélgetett, Hamvay Péter Sándor Tibort, a FSzEK Budapest Gyűjteményének vezetőjét, Péntek Orsolya pedig Népessy Noémit, a BTM új főigazgatóját szólaltatta meg.
A Szemlében Basics Beatrix a Várostörténeti Atlaszok eddigi kiadványaira hívja fel a figyelmet, a Módszertan rovatban Pálinkás Adrienn és Czifra Szabolcs a régészet és az örökségturizmus kapcsolatáról, Mentényi Klára a műemléki épületkutatás alapelveiről ír a lapszámban.
A Híreket Magyar Katalin, a Kalendáriumot Berényi Marianna állította össze, a portréfotókat Szilágyi Lenke készítette, a lapterv Pintér József munkája.
Tárgyfotók: Szesztay Csanád

2019. október 2.


Lévay Zoltán
Kommunikációs Osztály /Department of Communication
Szépművészeti Múzeum/Museum of Fine Arts