SI
19. századi rockzene, a világ egyik top zenekara, Fischer Iván és 400 táncoló gyerek – ők azok, akik nélkül nem valósulhatna meg az idei, immár ötödik TérTáncKoncert. A Budapesti Fesztiválzenekar június 16-án 19 órától újra megrendezi ingyenes szabadtéri eseményét, és a Szent István-bazilika előtti téren várja azokat, akik szívesen meghallgatnák élőben Beethoven 7. szimfóniáját.
„Ez a darab azért illik nagyon ehhez az eseményhez, mert ez a tánc ünnepe. A gyerekek az utolsó tételre fognak táncolni, ami olyan, mint egy 19. századi rockzene. Beethoven mindig a szabadság és a hatalmas öröm szimbóluma volt, ezt fejezi ki ez a szimfónia is” – mondja a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója, Fischer Iván, akinek a személyes, videós programajánlóját ide kattintva nézhetik meg.
A koncertre az ország 22 pontjáról érkeznek a gyerekek Drávafoktól Sajószögeden át Tiszaszalkáig. Ahány fiatal, annyi történet: van köztük roma és nem roma, sok a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, és többen most jönnek először Budapestre. A koncerten szerencsésebb sorsú gyerekek is táncolnak, a többiekkel párhuzamosan egy budapesti elitgimnázium tanulói is fél éve készülnek a fellépésre. A TérTáncKoncerten megszűnnek a különbségek, nem számít, ki, honnan érkezett – mindenki egyenlőként áll ki a közönség elé és mindenkinek ugyanaz a zene szól. Ha szeretné támogatni az eseményen fellépő gyerekeket, a linkre kattintva ezt is megteheti.
A Fesztiválzenekar – ahogy minden évben – idén is több ezer ingyenes papírszékkel készül közönségének, amelyet a koncert után bárki szabadon hazavihet, sőt, dedikáltathat is a koncert karmesterével.
A koncert helyszíne és időpontja: Szent István-bazilika előtti tér, június 16., 19 óra
Program: Beethoven 7. szimfóniája
vezényel: Fischer Iván
A koncerten a részvétel ingyenes!
2019. június 7., péntek
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Zeneakadémia oktatói karának tagjai
SI
Ismét nemzetközi hírű zenészek lépnek a zeneakadémia tanári karába.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Szenátusának legutóbbi döntése értelmében több olyan kiemelkedő művész is tanít majd a 2019-2020-as tanévtől, aki még nem volt az intézmény oktatója.
A Zeneakadémia oktatói karának oszlopos tagja számos, a nemzetközi élvonalat képviselő muzsikus, köztük Prof. em. Ks. Marton Éva operaénekes, Perényi Miklós gordonkaművész, Meláth Andrea operaénekes, Kelemen Barnabás hegedűművész, Szabadi Vilmos hegedűművész és Boldoczki Gábor trombitaművész.
E rangos művészekhez most olyan muzsikusok csatlakoznak az egyetem Szenátusának utóbbi döntései értelmében, akik a magyar zenészek újabb generációjához tartoznak. Nemzetközileg ismert, kiforrott, a pályájuk csúcsán álló művészek, akik eddig nem voltak a Zeneakadémia oktatói.
A benyújtott pályázatok alapján a Szenátus támogatta, hogy az egyetem tanárává váljon mások mellett Balázs János zongoraművész, Baráti Kristóf hegedűművész és Szőke Zoltán kürtművész, a közemúltban pedig már oktató lett Szentpáli Roland tubaművész és Gyivicsán György harsonaművész. Emellett vendégoktató (visiting professor) címet adományoztak öt évre Zempléni Szabolcs kürtművész és David Fray francia zongoraművész részére.
A Zeneakadémiának Liszt Ferenc óta hagyománya, hogy olyan kiemelkedő zenészeket foglalkoztat, akik egyúttal kiváló pedagógusok is – mondja Dr. Vigh Andrea rektor. Hozzáteszi: itt a tehetségekkel az egyéni foglalkozások részeként akár több oktató is foglalkozik egyszerre, többek közt ezért tud az egyetem a nemzetközi zenei életben is rendkívül versenyképes utánpótlást kinevelni.
A közeljövőben további világhírű muzsikusok belépése várható az oktatók sorába.
______________________
A tanárok rövid életrajza:
Balázs János zongoraművész 1988-ban született Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanult és diplomázott. Több nemzetközi zongoraverseny győztese, eddigi pályafutása alatt játszott már Európa legnagyobb hangversenyhelyszínein, számos rangos elismerés birtokosa, a kitüntetései között van a Kossuth- és a Liszt-díj is.
Baráti Kristóf hegedűművész 1979-ben született Budapesten. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Tátrai Vilmos és Szenthelyi Miklós voltak a mesterei. A Stradivarius Társaság jóvoltából a Lady Harmsworth nevű, 1703-as Stradivari mesterhegedűn játszik. Számos kiemelkedő nemzetközi versenyen nyert díjat, rendszeresen fellép a világ nagy koncerttermeiben és fesztiváljain, elismerései között van a Kossuth-díj és a Bartók–Pásztory-díj.
·/·
Szőke Zoltán kürtművész 1977-ben Budapesten született, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Zempléni Tamás, Ambrus Károly, majd Friedrich Ádám növendéke volt, 2002-ben végzett. Már a diplomázása előtt már a Magyar Állami Operaház zenekarának első kürtöse volt, jelenleg a Budapesti Fesztiválzenekar tagja.
Szentpáli Roland tubaművész 1977-ben született Nyíregyházán. A Liszt Ferenc Zenemüvészeti Főiskolára járt, nemzetközi versenyek első helyezettje lett már akkoriban, jelenleg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagja. Zeneszerzőként is aktív és nemzetközileg elismert, emellett rendszeresen tart mesterkurzusokat világszerte.
Gyivicsán György harsonaművész 1977-ben született Orosházán, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának hallgatója volt, tanulmányokat folytatott később Freiburgban és Bernben is, doktori védése 2013-ban volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Számos verseny dobogós helyezettje, ösztöndíjas volt a Berlini Rádiózenekarnál. Világszerte koncertezik szólóban, kvartettekben, illetve mesterkurzusokat is tart.
Vendégoktatók:
Zempléni Szabolcs kürtművész 1981-ben született Budapesten, 2005-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Tarjáni Ferenc növendékeként, de Christian Dallmann vendéghallgatója is volt a Berlini Zeneakadémián. Több nemzetközi verseny nyertese, 2003 és 2005 között kisegítőként közreműködött a Frankfurti Operaházban és a Drezdai Stadtskapellében, majd Bambergi Filharmonikus Zenekar első kürtöseként folytatta pályafutását.
David Fray zongoraművész 1981-ben született a franciaországi Tarbes-ban, a párizsi Conservatoire-on diplomázott Jaques Rouvier növendékeként. A 2004-es montreáli versenyen átütő sikert aratott, azóta keresett és világhírű zongorista, főként Bach-interpretátorként ismert.
2019. 06. 07.
További információ:
Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóság
sajto@zeneakademia.hu
Ismét nemzetközi hírű zenészek lépnek a zeneakadémia tanári karába.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Szenátusának legutóbbi döntése értelmében több olyan kiemelkedő művész is tanít majd a 2019-2020-as tanévtől, aki még nem volt az intézmény oktatója.
A Zeneakadémia oktatói karának oszlopos tagja számos, a nemzetközi élvonalat képviselő muzsikus, köztük Prof. em. Ks. Marton Éva operaénekes, Perényi Miklós gordonkaművész, Meláth Andrea operaénekes, Kelemen Barnabás hegedűművész, Szabadi Vilmos hegedűművész és Boldoczki Gábor trombitaművész.
E rangos művészekhez most olyan muzsikusok csatlakoznak az egyetem Szenátusának utóbbi döntései értelmében, akik a magyar zenészek újabb generációjához tartoznak. Nemzetközileg ismert, kiforrott, a pályájuk csúcsán álló művészek, akik eddig nem voltak a Zeneakadémia oktatói.
A benyújtott pályázatok alapján a Szenátus támogatta, hogy az egyetem tanárává váljon mások mellett Balázs János zongoraművész, Baráti Kristóf hegedűművész és Szőke Zoltán kürtművész, a közemúltban pedig már oktató lett Szentpáli Roland tubaművész és Gyivicsán György harsonaművész. Emellett vendégoktató (visiting professor) címet adományoztak öt évre Zempléni Szabolcs kürtművész és David Fray francia zongoraművész részére.
A Zeneakadémiának Liszt Ferenc óta hagyománya, hogy olyan kiemelkedő zenészeket foglalkoztat, akik egyúttal kiváló pedagógusok is – mondja Dr. Vigh Andrea rektor. Hozzáteszi: itt a tehetségekkel az egyéni foglalkozások részeként akár több oktató is foglalkozik egyszerre, többek közt ezért tud az egyetem a nemzetközi zenei életben is rendkívül versenyképes utánpótlást kinevelni.
A közeljövőben további világhírű muzsikusok belépése várható az oktatók sorába.
______________________
A tanárok rövid életrajza:
Balázs János zongoraművész 1988-ban született Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanult és diplomázott. Több nemzetközi zongoraverseny győztese, eddigi pályafutása alatt játszott már Európa legnagyobb hangversenyhelyszínein, számos rangos elismerés birtokosa, a kitüntetései között van a Kossuth- és a Liszt-díj is.
Baráti Kristóf hegedűművész 1979-ben született Budapesten. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Tátrai Vilmos és Szenthelyi Miklós voltak a mesterei. A Stradivarius Társaság jóvoltából a Lady Harmsworth nevű, 1703-as Stradivari mesterhegedűn játszik. Számos kiemelkedő nemzetközi versenyen nyert díjat, rendszeresen fellép a világ nagy koncerttermeiben és fesztiváljain, elismerései között van a Kossuth-díj és a Bartók–Pásztory-díj.
·/·
Szőke Zoltán kürtművész 1977-ben Budapesten született, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Zempléni Tamás, Ambrus Károly, majd Friedrich Ádám növendéke volt, 2002-ben végzett. Már a diplomázása előtt már a Magyar Állami Operaház zenekarának első kürtöse volt, jelenleg a Budapesti Fesztiválzenekar tagja.
Szentpáli Roland tubaművész 1977-ben született Nyíregyházán. A Liszt Ferenc Zenemüvészeti Főiskolára járt, nemzetközi versenyek első helyezettje lett már akkoriban, jelenleg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagja. Zeneszerzőként is aktív és nemzetközileg elismert, emellett rendszeresen tart mesterkurzusokat világszerte.
Gyivicsán György harsonaművész 1977-ben született Orosházán, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának hallgatója volt, tanulmányokat folytatott később Freiburgban és Bernben is, doktori védése 2013-ban volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Számos verseny dobogós helyezettje, ösztöndíjas volt a Berlini Rádiózenekarnál. Világszerte koncertezik szólóban, kvartettekben, illetve mesterkurzusokat is tart.
Vendégoktatók:
Zempléni Szabolcs kürtművész 1981-ben született Budapesten, 2005-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Tarjáni Ferenc növendékeként, de Christian Dallmann vendéghallgatója is volt a Berlini Zeneakadémián. Több nemzetközi verseny nyertese, 2003 és 2005 között kisegítőként közreműködött a Frankfurti Operaházban és a Drezdai Stadtskapellében, majd Bambergi Filharmonikus Zenekar első kürtöseként folytatta pályafutását.
David Fray zongoraművész 1981-ben született a franciaországi Tarbes-ban, a párizsi Conservatoire-on diplomázott Jaques Rouvier növendékeként. A 2004-es montreáli versenyen átütő sikert aratott, azóta keresett és világhírű zongorista, főként Bach-interpretátorként ismert.
2019. 06. 07.
További információ:
Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóság
sajto@zeneakademia.hu
2019. június 4., kedd
Moziközvetítés a Take That évfordulós koncertjéről
SI
Az idén 30. születésnapját ünneplő Take That
popzenekar „Greatest Hits 2019”
turnéja egy-egy estére világszerte, köztük Magyarországon is a mozikba
költözik. Június 8-án a rajongók élő műholdas közvetítést láthatnak a turné
legutolsó és egyúttal legjobban várt angliai állomásáról, amit később
felvételről további helyszíneken is műsorra tűznek.
A Gary Barlow, Mark Owen és Howard Donald alkotta trói
vezetésével a mozinézők is részesei lehetnek ennek a három évtizedet felölelő
zenei utazásnak, amely felidézi a Take That legnagyobb sikereit és slágereit,
kiegészülve a legújabb, Odyssey című albumuk dalaival. A zenekar minden
eddiginél látványosabb show-t alkotott a kritikusok által is nagyra értékelt
30. évfordulós turnéra, egy hamisítatlan szélesvásznú élményt, amibe a
megszokott módon a közönséget is bevonják.
A 1991-ben alakult együttesnek a pályafutása során nyolc
kislemeze is listavezető lett Nagy-Britanniában. Az eredetileg Gary
Barlow, Jason Orange, Robbie Williams, Mark Owen és Howard
Donald alkotta fiúbanda világszerte több mint 40 millió lemezt adott el, ezzel
a Beatles óta kereskedelmileg legsikeresebb brit popzenekar címét is
kiérdemelték. 1996.
február 13-án jelentették be feloszlásukat, aminek a híre sokkolta
a rajongókat. 2006-ban újjáalakultak, és négytagúként is sikeresnek
bizonyultak, újra koncerteztek és két új lemezt is kiadtak. A 2010-es években –
immár trióként – visszatértek a monumentális díszletekkel megvalósított
stadionkoncertekhez, amihez rendkívül látványos koncertshow-t dolgoztak ki,
többek között mozgó vízesésekkel, holografikus kivetítőkkel, tűzgömbökkel és
légtornászshow-val.
A Greatest Hits Live címmel mozikba kerülő, két és fél
órás koncertközvetítés Magyarországon az Uránia Nemzeti Filmszínházban debütál
június 8-án, és a következő hetekben országszerte számos további helyszínen is
látható lesz, többek között a csepeli Kultik Moziban, a XV. kerületi Pólus
Moziban és Pécsett, Kaposváron, Miskolcon, Salgótarjánban, Szentesen,
Zalaegerszegen, Visegrádon is bemutatják.
http://www.pannonia-entertainment.hu
Az Írók Boltja 2019. júniusi programjai
SI
1061 Bp., Andrássy út 45.
www.irokboltja.hu
3. hétfő, 17 óra
Apokrif
lapszámbemutató
Az est résztvevői: Bereményi Géza író,
dalszöveg és- forgatókönyvíró, filmrendező
és Stolcz
Ádám költő
Moderátor: Tamás Péter az Apokrif folyóirat szerkesztője
4, kedd. 17 óra
Oriold
és Társai
László
Ádám - Sziller István (szerk.): Szülészeti és nőgyógyászati infektológia
Bemutatja: Prof. László Ádám és Prof. Sziller István
Moderátor: Dr. Bokor Dóra
kiadványszerkesztő
5. szerda, 17 óra
Kalligram
Almási
Miklós: Pisztoly a könyvtárban - Életútinterjú - Beszélgetőtárs: Nádra Valéria
A szerzővel György Péter beszélget.
Moderátor: Mészáros Sándor
6. csütörtök, 17.30
Park
Kiadó
Makovecz
Benjamin: Száztizenegy lábjegyzet Makovecz Imréről
A szerzővel Götz Eszter beszélget.
Közreműködik: Fodor Tamás színművész
7. péntek, 17 óra
Kalligram
Péterfy
Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
A szerzővel Mészáros Sándor beszélget.
11. kedd, 17 óra
Typotex
Dolinszky
Miklós: Jelképtől jelig - a kreativitás elveszítése a modern nyugat zenei
gyakorlatában
A szerzővel Bali János beszélget.
Közreműködik: Gadó Gábor (gitár)
12. szerda, 17 óra
Tiszatáj
Petőcz
András: A
visszaforgatott idő
A szerzővel Kovács Krisztina beszélget.
13. csütörtök, 17 óra
90.
Ünnepi Könyvhét megnyitó
Megnyitja: Simonffy Márta Terézváros
alpolgármestere
és Schein
Gábor író, költő, irodalomtörténész
Közreműködik: Ágoston
Béla (szaxofon)
14. péntek, 16 óra
Parnasszus
- könyvbemutató és dedikálás
Cselényi
Béla: Órajáték bronzapával
Halmai
Tamás: Terapion életei
Hekl
Krisztina: A legjobb sehol
Jóna
Dávid: Költőpénz
Nagy-Szergő
Gergely - Vincze Erika: Bemetszés - Kimetszés
Székelyhidi
Zsolt: Szinült
Házigazda: Turczi István
15. szombat, 15 óra
Ab Ovo - dedikálás
15.00 - Ripp
Zoltán: Vezeklés nélkül
15.30 - Vásárhelyi Mária: Valahogy megvagyunk - Snagovi emlékkönyv
www.irokboltja.hu
A Magyar Tudományos Akadémia kutatása és együttműködése az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületével.
SI
Gyors klímavédelmi intézkedések szükségesek az Európában élők egészsége érdekében
A klímaváltozás közvetlen és
közvetett egészségügyi kockázatokkal jár: ilyen a hőség és a
légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a dengue-láz vagy a
rendkívül allergén parlagfű további terjedése, de az is, hogy
hőhullámok idején még aludni sem lehet rendesen. Mit lehet tenni? Az
Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének javaslatai.
https://mta.hu/tudomany_hirei/gyors-klimavedelmi-intezkedesek-szuksegesek-az-europaban-elok-egeszsege-erdekeben-109776
https://easac.eu/publications/details/the-imperative-of-climate-action-to-protect-human-health-in-europe/
Ha az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a mai trendek szerint alakul, az évszázad végére több mint 3 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint amennyi az iparosodás előtt volt. A melegedés jóval inkább érezhető lesz a szárazföldön, mint az óceánon. Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából, de a hatások és következmények az egész kontinenst érintik. A klímaváltozás már most negatívan érinti néhány vidéken az európai mezőgazdaságot.
Milyen hatást gyakorolnak a fenti változások mindannyiunk egészségére? Erről adott ki jelentést a legfrissebb szakirodalmat összegezve az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.
A hőhullámok (és a szélsőségesebb időjárás miatt az elhúzódó kemény fagyok) közvetlenül és elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kórházban fekvő vagy otthon ápolt embereket érintik. A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése és a bővülő nagyvárosokban erősödő városi hősziget-jelenség. A hőstresszt a magas páratartalom is erősíti. A hőség emellett zavarja az alvást, a dehidratáció fokozza a vesekő kialakulásának kockázatát, rontja a kognitív és fizikai képességeket.
Az emberiség körülbelül 30%-a már jelenleg is olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási rátát. Amennyiben drasztikusan csökkentjük az üvegházgáz-kibocsátást, 2100-ra akkor is 48%-ra nő az ilyen kedvezőtlen környezetben élők aránya. Amennyiben pedig fokozzuk üvegházgáz-kibocsátást, az emberiség háromnegyede, 74%-a fog ilyen vidékeken élni a század végén.
Az EASAC elemzése szerint a legfontosabb a klíma stabilizálása és az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása. A kutatók szerint a megoldások elérhetők, és nagyon sokat lehet tenni már a mai tudásunk alapján is, azonban mindehhez politikai akarat szükséges.
https://mta.hu/tudomany_hirei/gyors-klimavedelmi-intezkedesek-szuksegesek-az-europaban-elok-egeszsege-erdekeben-109776
https://easac.eu/publications/details/the-imperative-of-climate-action-to-protect-human-health-in-europe/
Ha az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a mai trendek szerint alakul, az évszázad végére több mint 3 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint amennyi az iparosodás előtt volt. A melegedés jóval inkább érezhető lesz a szárazföldön, mint az óceánon. Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából, de a hatások és következmények az egész kontinenst érintik. A klímaváltozás már most negatívan érinti néhány vidéken az európai mezőgazdaságot.
Milyen hatást gyakorolnak a fenti változások mindannyiunk egészségére? Erről adott ki jelentést a legfrissebb szakirodalmat összegezve az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.
A hőhullámok (és a szélsőségesebb időjárás miatt az elhúzódó kemény fagyok) közvetlenül és elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kórházban fekvő vagy otthon ápolt embereket érintik. A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése és a bővülő nagyvárosokban erősödő városi hősziget-jelenség. A hőstresszt a magas páratartalom is erősíti. A hőség emellett zavarja az alvást, a dehidratáció fokozza a vesekő kialakulásának kockázatát, rontja a kognitív és fizikai képességeket.
Az emberiség körülbelül 30%-a már jelenleg is olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási rátát. Amennyiben drasztikusan csökkentjük az üvegházgáz-kibocsátást, 2100-ra akkor is 48%-ra nő az ilyen kedvezőtlen környezetben élők aránya. Amennyiben pedig fokozzuk üvegházgáz-kibocsátást, az emberiség háromnegyede, 74%-a fog ilyen vidékeken élni a század végén.
Az EASAC elemzése szerint a legfontosabb a klíma stabilizálása és az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása. A kutatók szerint a megoldások elérhetők, és nagyon sokat lehet tenni már a mai tudásunk alapján is, azonban mindehhez politikai akarat szükséges.
Az EASAC megoldási javaslatai:
- A „szénmentes” gazdaság kiépítésével több százezer olyan korai halálozás lenne elkerülhető, amelyek mögött a légszennyezés áll. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nemcsak CO2-, hanem szállópor- és ózonkibocsátást is eredményez. A dekarbonizáció előnye, hogy egyszerre segítené a klíma védelmét és a közegészségügyi célok megvalósítását.
- Az egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozás az üvegházgáz-kibocsátást is csökkenti. Ha csökken a vöröshús-fogyasztás, akkor az élelmiszer-ellátás (a földektől a konyháig) teljes üvegházgáz-kibocsátása akár 40%-kal is csökkenne, mert kevesebb szántóra, legelőre és vízre lenne szükség. Az EASAC több zöldség-gyümölcs fogyasztást javasol. Mindez csökkentené a vörös hússal kapcsolatba hozott szív- és érrendszeri megbetegedések (például az agyi érkatasztrófa) kockázatát.
- A klímavédelem egyben a fertőző betegségek terjedésének korlátozását is jelenti. A melegedő klíma miatt Európában új betegséghordozók jelennek meg. Ilyen az ázsiai tigrisszúnyog, amely számos vírus: az agyvelőgyulladás, a Chikungunya-láz, a dengue-láz, a nyugat-nílusi láz, a sárgaláz vírusa és a Zika-vírus hordozója. A klímaváltozás a gyakoribb villámárvizek, áradások miatt fokozza az élelmiszer- és ivóvízfertőzések kockázatát is.
- Ha bizonyítékokat szolgáltatunk arra, milyen egészségügyi hatásai vannak a klímavédelmi intézkedéseknek, akkor ez elősegítheti a gyors üvegházgáz-csökkentést is. A jelentés megállapítja: a klímaváltozás közegészségügyi hatásai nem igazán jelennek meg az uniós szakpolitikákban. Az EASAC szerint életbevágó fellépni a klímaváltozás okairól és következményeiről keringő téves információk ellen, mert a hamis hírek aláássák a klímavédelmi intézkedések mögötti politikai akaratot.
2019. június 3., hétfő
Koncert a fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyban június 28-án 20 órakor
SI
A legendák földjén kivételes koncert
Június 28-án, 20 órakor Sass Sylvia (szoprán) és Fülei Balázs (zongora) különleges estje kerül megrendezésre a fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyban.
Az est címe betekintést nyújt Liszt Ferenc misztikus világába: felcsendül Goethe versére komponált dala, a Volt egyszer egy király Thuléban. Heine költeményére írta a Mérgezettek dalaim, című művet, melyben végletes érzelmek, romboló viharait élhetjük át. Ritkaság az orosz nyelvű dal, a Ne vádolj, barátom, melyet egy orosz gróf, Alexander Tolstoy költeményére írt Liszt Ferenc. Lírai sorok a megbocsájtó barátságról. Lenau versére komponálta A három cigány című dalt, mely olyan, mintha egy romantikus Munkácsy festményt látnánk a vándorló cigányok sorsáról. Uhland verse, Az ősi sírbolt megfejthetetlen, síron túl is létező hősi világot kutat. Liszt sokszor keresi műveiben a nagy titkot, a misztikumot. A Bízni és égni című dalnak Goethe-vers az ihletője, mely a bánat és öröm, az élet kontrasztjai között hánykolódó lelket állítja elénk. Az alpesi vadász, Schiller költeménye tulajdonképpen a Tell Vilmos című drámájának része. Végül Redwitz költeménye, a Mily szép, mily földöntúli szép, vágyakozás egy életen át tartó szerelemre. Milyen csodálatos lehet, amikor az élet terheit együtt cipeljük, egymást segítve.
Belépődíjak:Jegyfoglalás: Károlyi József Alapítvány, Károlyi Kastély, 8052 Fehérvárcsurgó, Petőfi u. 2. Tel. 06 21 311 04 26, e-mail: info@karolyikastely.hu;
web: www.karolyi.org.hu
A legendák földjén kivételes koncert
Június 28-án, 20 órakor Sass Sylvia (szoprán) és Fülei Balázs (zongora) különleges estje kerül megrendezésre a fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyban.
Az est címe betekintést nyújt Liszt Ferenc misztikus világába: felcsendül Goethe versére komponált dala, a Volt egyszer egy király Thuléban. Heine költeményére írta a Mérgezettek dalaim, című művet, melyben végletes érzelmek, romboló viharait élhetjük át. Ritkaság az orosz nyelvű dal, a Ne vádolj, barátom, melyet egy orosz gróf, Alexander Tolstoy költeményére írt Liszt Ferenc. Lírai sorok a megbocsájtó barátságról. Lenau versére komponálta A három cigány című dalt, mely olyan, mintha egy romantikus Munkácsy festményt látnánk a vándorló cigányok sorsáról. Uhland verse, Az ősi sírbolt megfejthetetlen, síron túl is létező hősi világot kutat. Liszt sokszor keresi műveiben a nagy titkot, a misztikumot. A Bízni és égni című dalnak Goethe-vers az ihletője, mely a bánat és öröm, az élet kontrasztjai között hánykolódó lelket állítja elénk. Az alpesi vadász, Schiller költeménye tulajdonképpen a Tell Vilmos című drámájának része. Végül Redwitz költeménye, a Mily szép, mily földöntúli szép, vágyakozás egy életen át tartó szerelemre. Milyen csodálatos lehet, amikor az élet terheit együtt cipeljük, egymást segítve.
Belépődíjak:Jegyfoglalás: Károlyi József Alapítvány, Károlyi Kastély, 8052 Fehérvárcsurgó, Petőfi u. 2. Tel. 06 21 311 04 26, e-mail: info@karolyikastely.hu;
web: www.karolyi.org.hu
2019. június 1., szombat
Balázs Béla-díjasok 2019: Kántorok - Nádorfi Lajos munkáiból
SI
forrás: urania -nf.hu esemenyek
Június 11-i, keddi vetítésünk vendége Nádorfi Lajos operatőr
2019. június 11. 18:00 - 20:30
Uránia Nemzeti Filmszínház
1088. Budapest, Rákóczi út 21.
Helyszín: Díszterem
A mozgókép
területén végzett kiemelkedő alkotói, elméleti tevékenységük
elismeréseként idén tavasszal nyolcan részesültek a filmszakma egyik
legfontosabb hazai elismerésének számító Balázs Béla-díjban. Június 2.
és 18. között programsorozattal tisztelgünk a nyolc díjazott munkássága
előtt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával megvalósuló
vetítések díjmentesen látogathatók. Helyfoglalás érkezési sorrendben.
Június 11-én érkezik az Urániába Nádorfi Lajos operatőr, aki 1970-ben kezdett dolgozni a Magyar Televíziónál. Operatőrként beutazta a világot, többször járt Dél-Amerika hegyeiben és esőerdeiben, majd Szibéria népei között. Rockenbauer Pállal megjárta a Pamírt, Hoppál Mihállyal a sámánságról készített filmeket, Novobáczky Sándorral, B. Révész Lászlóval, Fazekas Lajossal, Jankovics Marcellal pedig a magyar történelem és kultúrtörténet legkülönbözőbb fejezeteit dolgozta fel. Ismeretterjesztő munkái, néprajzi és szociográfiai dokumentumfilmjei mellett dolgozott játékfilmben is, például A föld szeretője című, Zsolnay Vilmosról szóló tévéfilmben. Az Urániában Kántorok című portrésorozatát láthatjuk, amely Fekete László, Kardos Péter, Tóth Emil és Doff Imre főkántorok portréját rajzolja meg. Az alkotóval a film utáni beszélgetésen találkozhatunk.
Tovább a sorozat többi vetítésére.
KÁNTOROK
4 részes portrésorozat, 100 perc
A négy portréfilmből álló sorozat hiányt pótol, amikor bemutatja és dokumentálja a magyarországi zsidó zene elmúlt évtizedeit, úgy, hogy láthatjuk a zsinagógai közösségek és a családok életét.
Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora gyermekkora óta a zsidó egyházi zene bűvöletében nőtt föl: gyermekkórusban, ifjúsági kórusban kezdte Ádám Emil vezetésével, aki elindította a professzionális énekesi pályán. Operaénekesi karrierig emelkedett; az, hogy végül kántor lett, vallásos édesapjának köszönhette.
Kardos Péter a Thököly utcai zsinagóga főrabbija és főkántora, az Új élet főszerkesztője most ünnepelte 80. születésnapját: az évek nem homályosították el szépen csengő hangját; az ő előadásában a zsidó egyházi művek sokat megőriznek a főrabbi úr ortodox gyökereiből.
Tóth Emil a Rabbiszeminárium, Zsidó Egyetem főkántora már megjelenésében is nagy ember, világhírű tenor, aki Európán kívül több földrészen vitte diadalra a magyar zsidó zenei kultúra eredményeit.
Doff Imre a Frankel zsinagóga főkántora pedig azoknak a kárpátaljai zsidó hagyományoknak az örököse, amelyek nyomait írmagjában ölte ki a kegyetlen történelem. Méltóságteljes, nagyhatású kántor, ugyanakkor rejtőzködő, szerény személyiség.
A filmben szereplő idős kántorok őrzik a világon egyedülálló askenáz dallamvilágot. Tóth Emil és Doff Imre nem sokkal a filmek elkészülte után elhunyt, a mozgóképen tudásuk, emlékük tovább él.
rendező: Fazekas Lajos operatőr-vágó: Nádorfi Lajos
forgatókönyvíró: Benedek István Gábor
szerkesztő: Villányi Zsuzsanna
producer-szakértő: Villányi András
narrátor: Gáti Oszkár
A vetítés Villányi András szíves hozzájárulásával valósul meg.
A vetítések díjmentesen látogathatók. Helyfoglalás érkezési sorrendben.
Június 11-én érkezik az Urániába Nádorfi Lajos operatőr, aki 1970-ben kezdett dolgozni a Magyar Televíziónál. Operatőrként beutazta a világot, többször járt Dél-Amerika hegyeiben és esőerdeiben, majd Szibéria népei között. Rockenbauer Pállal megjárta a Pamírt, Hoppál Mihállyal a sámánságról készített filmeket, Novobáczky Sándorral, B. Révész Lászlóval, Fazekas Lajossal, Jankovics Marcellal pedig a magyar történelem és kultúrtörténet legkülönbözőbb fejezeteit dolgozta fel. Ismeretterjesztő munkái, néprajzi és szociográfiai dokumentumfilmjei mellett dolgozott játékfilmben is, például A föld szeretője című, Zsolnay Vilmosról szóló tévéfilmben. Az Urániában Kántorok című portrésorozatát láthatjuk, amely Fekete László, Kardos Péter, Tóth Emil és Doff Imre főkántorok portréját rajzolja meg. Az alkotóval a film utáni beszélgetésen találkozhatunk.
Tovább a sorozat többi vetítésére.
KÁNTOROK
4 részes portrésorozat, 100 perc
A négy portréfilmből álló sorozat hiányt pótol, amikor bemutatja és dokumentálja a magyarországi zsidó zene elmúlt évtizedeit, úgy, hogy láthatjuk a zsinagógai közösségek és a családok életét.
Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora gyermekkora óta a zsidó egyházi zene bűvöletében nőtt föl: gyermekkórusban, ifjúsági kórusban kezdte Ádám Emil vezetésével, aki elindította a professzionális énekesi pályán. Operaénekesi karrierig emelkedett; az, hogy végül kántor lett, vallásos édesapjának köszönhette.
Kardos Péter a Thököly utcai zsinagóga főrabbija és főkántora, az Új élet főszerkesztője most ünnepelte 80. születésnapját: az évek nem homályosították el szépen csengő hangját; az ő előadásában a zsidó egyházi művek sokat megőriznek a főrabbi úr ortodox gyökereiből.
Tóth Emil a Rabbiszeminárium, Zsidó Egyetem főkántora már megjelenésében is nagy ember, világhírű tenor, aki Európán kívül több földrészen vitte diadalra a magyar zsidó zenei kultúra eredményeit.
Doff Imre a Frankel zsinagóga főkántora pedig azoknak a kárpátaljai zsidó hagyományoknak az örököse, amelyek nyomait írmagjában ölte ki a kegyetlen történelem. Méltóságteljes, nagyhatású kántor, ugyanakkor rejtőzködő, szerény személyiség.
A filmben szereplő idős kántorok őrzik a világon egyedülálló askenáz dallamvilágot. Tóth Emil és Doff Imre nem sokkal a filmek elkészülte után elhunyt, a mozgóképen tudásuk, emlékük tovább él.
rendező: Fazekas Lajos operatőr-vágó: Nádorfi Lajos
forgatókönyvíró: Benedek István Gábor
szerkesztő: Villányi Zsuzsanna
producer-szakértő: Villányi András
narrátor: Gáti Oszkár
A vetítés Villányi András szíves hozzájárulásával valósul meg.
A vetítések díjmentesen látogathatók. Helyfoglalás érkezési sorrendben.
forrás: urania -nf.hu esemenyek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)