2016. december 5., hétfő
2016. december 2., péntek
A művészet templomai – Pápai bazilikák 3D
SI
színes, szinkronizált olasz ismeretterjesztő film, 90 perc, 2016 (6)
rendező: Luca Viotto
Magyarországi bemutató: 2016. december 15.
Forgalmazó: Pannonia Entertainment
A „Vatikáni Múzeum 3D” és a „Firenze és az Uffizi-képtár 3D” alkotóinak új filmje Róma, az örök város négy pápai bazilikáját mutatja be, a Ferenc pápa által meghirdetett Irgalmasság rendkívüli szentéve tiszteletére. A modern 3D technológiával és speciális kamerabeállításokkal készített filmben eddig sosem látott szemszögből tárul fel a Vatikáni Szent Péter-bazilika, a falakon kívüli Szent Pál-bazilika, a lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház és a Santa Maria Maggiore-bazilika csodálatos épülete és páratlan műkincsgyűjteménye. Az egyes helyszíneken neves művészeti szakértők kalauzolják végig a nézőket. A film olyan különleges helyszíneket is bemutat, amelyeket turisták nem látogathatnak. A monumentális épületek mellett olyan művészek munkáinak részletei tárulnak fel a mozivásznon, mint Giotto di Bondone, Michelangelo Buonarroti, Gianlorenzo Bernini és további jeles itáliai alkotók.
A művészet templomai című ismeretterjesztő mozifilm-sorozat következő része,
a Pápai bazilikák 3D az Uránia Moziban
pannonia-entertainment
színes, szinkronizált olasz ismeretterjesztő film, 90 perc, 2016 (6)
rendező: Luca Viotto
Magyarországi bemutató: 2016. december 15.
Forgalmazó: Pannonia Entertainment
A „Vatikáni Múzeum 3D” és a „Firenze és az Uffizi-képtár 3D” alkotóinak új filmje Róma, az örök város négy pápai bazilikáját mutatja be, a Ferenc pápa által meghirdetett Irgalmasság rendkívüli szentéve tiszteletére. A modern 3D technológiával és speciális kamerabeállításokkal készített filmben eddig sosem látott szemszögből tárul fel a Vatikáni Szent Péter-bazilika, a falakon kívüli Szent Pál-bazilika, a lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház és a Santa Maria Maggiore-bazilika csodálatos épülete és páratlan műkincsgyűjteménye. Az egyes helyszíneken neves művészeti szakértők kalauzolják végig a nézőket. A film olyan különleges helyszíneket is bemutat, amelyeket turisták nem látogathatnak. A monumentális épületek mellett olyan művészek munkáinak részletei tárulnak fel a mozivásznon, mint Giotto di Bondone, Michelangelo Buonarroti, Gianlorenzo Bernini és további jeles itáliai alkotók.
A művészet templomai című ismeretterjesztő mozifilm-sorozat következő része,
a Pápai bazilikák 3D az Uránia Moziban
pannonia-entertainment
2016. december 1., csütörtök
Díjátadások a magyar opera napján
SI
A legmagasabb rangú díjat, a Mesterművész címet vette át Hágai Katalin, Volf Katalin és Kovács János.
Posztumusz Örökös Taggá választották Polgár László és Szilvássy Margit magánénekeseket, valamint Bordy Bella egykori balettművészt.
http://www.opera.hu/v/dijatadasok-a-magyar-opera-napjan/
A legmagasabb rangú díjat, a Mesterművész címet vette át Hágai Katalin, Volf Katalin és Kovács János.
Posztumusz Örökös Taggá választották Polgár László és Szilvássy Margit magánénekeseket, valamint Bordy Bella egykori balettművészt.
Erkel Ferenc, a nemzeti romantikus
opera megteremtőjének születésnapját, november 7-ét, 2013-ban
nyilvánították a magyar opera napjává. E dátummal nyílt újra az Opera
másik játszóhelye, az Erkel Színház.
2015-ben a Magyar Állami Operaház „új hagyományt” kívánt teremteni
régi alapítású díjainak, a lezárt évadban nyújtott szakmai
teljesítményekért odaítélhető elismerések és a jubileumi gyűrűk
átadására, ezért az ünnepi ceremóniát a magyar opera napjához
időzítették. Ezen alkalmakkor az intézmény művészei mellett azokat is
díjazzák, akik a háttérben segítik az Opera és az Erkel Színház
bemutatóinak és előadásainak létrejöttét.
http://www.opera.hu/v/dijatadasok-a-magyar-opera-napjan/
Kovács János karmester
A főiskolai diploma megszerzése után rögtön korrepetitori állást
kapott a Magyar Állami Operaházban, 1976-tól pedig karmesterként
szerződtetik. Három nyáron (1979-81) át a Bayreuth-i Ünnepi Játékok
zenei asszisztense.1987 és 1990 között az Operaház vezető karmestere.
Rendszeresen fellép valamennyi jelentős magyar zenekar
koncert karmestereként. Első karmestere volt a Szlovén
Filharmonikusoknak, 1992 óta a Tokiói Filharmonikusok állandó
vendég karmestere, 1998 óta első vendég karmestere. Számos európai
városban fellépett vendég karmesterként, az Operaház társulatával
Berlinben és Londonban, a Nemzeti Filharmonikusokkal többek között
Németországban és Brazíliában turnézott. 2001-től a Budapesti
Filharmóniai Társaság első karmestere. 2003-ban, valamint 2006-2007-ben
megbízott főzeneigazgató. 2007-2014 között a Magyar Állami Operaház első
karmestere.
Tanulmányok:
Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola - zeneszerzés: Szelényi István, zongora: Ábrahám Mariann (1968)
Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola - karmesterképző (1973)
Mesterek:
Kórodi András, Simon Albert
Díjak:
Komor Vilmos emlékplakett (1980)
Liszt Ferenc-díj (1985)
Oláh Gusztáv emlékplakett (1991)
Érdemes művész (1996)
Kossuth-díj (2001)
Inter Lyra-díj (2003)
Gundel művészeti díj (2004)
Bartók-Pásztory-díj (2007)
Prima díj (2015)
Tanulmányok:
Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola - zeneszerzés: Szelényi István, zongora: Ábrahám Mariann (1968)
Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola - karmesterképző (1973)
Mesterek:
Kórodi András, Simon Albert
Díjak:
Komor Vilmos emlékplakett (1980)
Liszt Ferenc-díj (1985)
Oláh Gusztáv emlékplakett (1991)
Érdemes művész (1996)
Kossuth-díj (2001)
Inter Lyra-díj (2003)
Gundel művészeti díj (2004)
Bartók-Pásztory-díj (2007)
Prima díj (2015)
Kovács János karmester következő előadásai
- A varázsfuvola
- A varázsfuvola
- A varázsfuvola
- A varázsfuvola
- A varázsfuvola
- A varázsfuvola
- A varázsfuvola
- Parsifal
- Parsifal
- Parsifal
- A fából faragott királyfi
- Sába királynője
- Sába királynője
- Bartók TáncTriptichon
- Bartók TáncTriptichon
- Bartók TáncTriptichon
- Bartók TáncTriptichon
- Mario és a varázsló; A kékszakállú herceg vára
- Bartók TáncTriptichon
- Spiritiszták (Spiritisti)
- Mario és a varázsló; A kékszakállú herceg vára
www.opera.hu/
2016. november 30., szerda
Magyar Nemzeti Galéria Árny a kövön Ország Lili, kiállítás előzetes
SI
A Magyar Nemzeti
Galéria a magyar művészet meghatározó egyéniségeit feldolgozó
kiállítás-sorozatát folytatva a modern magyar művészet egyik
legjelentősebb és legkülönlegesebb alakjának, Ország Lili (1926–1978)
festőművésznek rendez kiállítást 2016. december 16. és 2017. március 26.
között. A művész születésének 90. évfordulója alkalmat ad arra, hogy
végre lerójuk adósságunkat vele szemben, hiszen Ország Lili alkotásaiból
még soha nem láthatott a közönség ilyen nagyszabású, a teljes életművet
átfogó tárlatot.
19. századi festészet a Magyar Nemzeti Galériában
SI
19. századi festészet
A 19. századi művészet állandó
kiállítása a Nemzeti Galéria első emeleti központi tereiben, két
kiállítási egységben tekinthető meg.
A reformok korától a századfordulóig
A magyar képzőművészet 1810 és 1900 közötti időszakának újrarendezett állandó kiállítása a múzeum főépületének első emeleti körbefutó teremsorában kapott helyet. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A 19. század a nemzeti művészet megszületésének, az alapvető művészeti intézmények – múzeum, akadémia, kiállítások, művészeti díjak, műkritika, szaksajtó – kialakulásának a nagy korszaka. Ferenczy István, Szinyei Merse Pál, Izsó Miklós, Barabás Miklós és mások a magyar nemzeti művészet szinte ikonszerűen ismertté vált alakjai, az olyan alkotások, mint a Pásztorlányka, a Majális, a Búsuló juhász, vagy a Vásárra induló román család pedig a közös magyar képi emlékezet kitörölhetetlen és mindenki által ismert példái.
Az újrarendezett kiállítás a 19. század elejétől a századfordulóig követi végig a korszak legfontosabb alkotóit és törekvéseit. A 14 szekcióba csoportosított anyagban találunk kronológiai (magyar művészet a 19. század elején, nemzet és művészet), stílustörténeti (a biedermeier, a Kelet vonzásában, a szabadban, naturalizmus) tematikus (a modern élet heroizmusa, Itália földjén, egzotikum és erotikum) és műfaji (a természettől a tájig, a portré fénykora) szempontú blokkokat, a teremsor közepét pedig egy kultúrtörténeti-intézménytörténeti szekció foglalja el. Ez A kultúra színterei címet viselő terem a kiállítás izgalmas újdonsága, itt ismerheti meg a közönség a 19. században kialakult művészeti intézményeket, amelyek lehetővé tették a művészeti élet kibontakozását hazánkban. Az egyes szekciók anyagában olyan egységek is szerepelnek, amelyek egy-egy fontos művész (például Ferenczy István, Markó Károly, Izsó Miklós, Barabás Miklós, Lotz Károly, Szinyei Merse Pál, Stróbl Alajos) hangsúlyozott bemutatásán alapulnak.
A festmény-, szobor- és éremanyag mellett az újrarendezett állandó kiállításon bútorok és kerámiatárgyak is láthatók többek között az Iparművészeti Múzeum és a Zádor Anna Alapítvány gyűjteményeiből; a korabeli enteriőrök a korszak hangulatát idézik meg.
A kupolacsarnokból nyíló két külön kiállítási egységben egy-egy jelentős műtárgycsoport kapott helyet egyfelől a 19. század magyar festészetét nagymértékben meghatározó nemzeti romantika az Egri nők, a Hunyadi László siratása, vagy a Vajk megkeresztelése mellett Madarász Viktor, Liezen-Mayer Sándor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula legjelentősebb történeti festményeivel. Másfelől itt találkozhatunk a század végén Münchenben és Nagybányán alkotó Hollósy Simon, Csók István, Iványi Grünwald Béla és Ferenczy Károly képein keresztül a modernizmus kezdeteit jelentő plein air naturalizmus reprezentatív alkotásaival.
A kiállítás kurátorai: Hessky Orsolya és Krasznai Réka
A reformok korától a századfordulóig
A magyar képzőművészet 1810 és 1900 közötti időszakának újrarendezett állandó kiállítása a múzeum főépületének első emeleti körbefutó teremsorában kapott helyet. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A 19. század a nemzeti művészet megszületésének, az alapvető művészeti intézmények – múzeum, akadémia, kiállítások, művészeti díjak, műkritika, szaksajtó – kialakulásának a nagy korszaka. Ferenczy István, Szinyei Merse Pál, Izsó Miklós, Barabás Miklós és mások a magyar nemzeti művészet szinte ikonszerűen ismertté vált alakjai, az olyan alkotások, mint a Pásztorlányka, a Majális, a Búsuló juhász, vagy a Vásárra induló román család pedig a közös magyar képi emlékezet kitörölhetetlen és mindenki által ismert példái.
Az újrarendezett kiállítás a 19. század elejétől a századfordulóig követi végig a korszak legfontosabb alkotóit és törekvéseit. A 14 szekcióba csoportosított anyagban találunk kronológiai (magyar művészet a 19. század elején, nemzet és művészet), stílustörténeti (a biedermeier, a Kelet vonzásában, a szabadban, naturalizmus) tematikus (a modern élet heroizmusa, Itália földjén, egzotikum és erotikum) és műfaji (a természettől a tájig, a portré fénykora) szempontú blokkokat, a teremsor közepét pedig egy kultúrtörténeti-intézménytörténeti szekció foglalja el. Ez A kultúra színterei címet viselő terem a kiállítás izgalmas újdonsága, itt ismerheti meg a közönség a 19. században kialakult művészeti intézményeket, amelyek lehetővé tették a művészeti élet kibontakozását hazánkban. Az egyes szekciók anyagában olyan egységek is szerepelnek, amelyek egy-egy fontos művész (például Ferenczy István, Markó Károly, Izsó Miklós, Barabás Miklós, Lotz Károly, Szinyei Merse Pál, Stróbl Alajos) hangsúlyozott bemutatásán alapulnak.
A festmény-, szobor- és éremanyag mellett az újrarendezett állandó kiállításon bútorok és kerámiatárgyak is láthatók többek között az Iparművészeti Múzeum és a Zádor Anna Alapítvány gyűjteményeiből; a korabeli enteriőrök a korszak hangulatát idézik meg.
A kupolacsarnokból nyíló két külön kiállítási egységben egy-egy jelentős műtárgycsoport kapott helyet egyfelől a 19. század magyar festészetét nagymértékben meghatározó nemzeti romantika az Egri nők, a Hunyadi László siratása, vagy a Vajk megkeresztelése mellett Madarász Viktor, Liezen-Mayer Sándor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula legjelentősebb történeti festményeivel. Másfelől itt találkozhatunk a század végén Münchenben és Nagybányán alkotó Hollósy Simon, Csók István, Iványi Grünwald Béla és Ferenczy Károly képein keresztül a modernizmus kezdeteit jelentő plein air naturalizmus reprezentatív alkotásaival.
A kiállítás kurátorai: Hessky Orsolya és Krasznai Réka
mng.hu
Rózsavölgyi Szalon 2016. decemberi műsora
SI
-
1. csütörtök20:00
-
2. péntek19:30
-
3. szombat14:30
-
3. szombat19:30
-
4. vasárnap19:30Déry Tibor - Makk KárolySzerelem
- Pető Kata
- Molnár Piroska
- Spolarics Andrea
- Őze Áron
- Erdélyi Timea
- Sütő András Miklós
-
5. hétfő19:30
-
6. kedd19:30„Szülőfalum, Pest”
- Fesztbaum Béla
-
7. szerda19:30Grecsó Krisztián
- Pogány Judit
- Sipos Vera
- Sztarenki Dóra
- Őze Áron
- Ozsgyáni Mihály
- Sütő András Miklós
-
8. csütörtök19:30
-
9. péntek19:30Kedvencek - Pár-beszéd zenével és irodalommal Vendég: Parti Nagy Lajos
-
10. szombat16:00
-
10. szombat19:30
-
11. vasárnap16:00
-
11. vasárnap19:30
-
12. hétfő19:30
-
13. kedd18:00
-
13. kedd21:00
-
14. szerda18:00
-
14. szerda21:00
-
15. csütörtök19:30
-
16. péntek18:00
-
16. péntek21:00
-
17. szombat16:00
-
17. szombat19:30
-
18. vasárnap16:00„Szülőfalum, Pest”
- Fesztbaum Béla
-
18. vasárnap19:30„Szülőfalum, Pest”
- Fesztbaum Béla
-
19. hétfő19:30
-
20. kedd19:30
-
20. kedd19:30
-
21. szerda19:30
-
22. csütörtök19:30
-
23. péntek19:30Hindi BrooksRomance.com
- Molnár Piroska
- Jordán Tamás
- Sipos Vera
- Erdélyi Timea
- Domokos Zsolt
- Formán Bálint
-
27. kedd19:30
-
28. szerda16:00
-
28. szerda19:30
-
29. csütörtök19:30
-
30. péntek16:00
-
30. péntek19:30
-
31. szombat16:00
-
31. szombat20:00
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)