SI
http://mta.hu/
Alapvető változtatások nélküli, könnyebben
használható, bizonyos mértékig rugalmasabb szabályzatot adni a használók
kezébe – ez volt a célja az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok
Osztályához tartozó Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságnak A magyar helyesírás szabályai
tizenkettedik kiadásának megalkotásával. Az anyanyelvünk írásának
szabályait kanonizáltan összefoglaló gyűjteményt csütörtökön mutatták be
a Magyar Tudományos Akadémián.
„A nemzeti identitás
és az összetartozás egyik legerősebb kötőanyaga a magyarok számára az
anyanyelv” – méltatta a magyar nyelv jelentőségét a sajtóbemutatón
elmondott köszöntőjében
Lovász László,
az MTA elnöke. Elődei nevében is szólva hangsúlyozta, hogy a Magyar
Tudományos Akadémia mindenkori elnöke – legyen bár orvos, történész vagy
éppen fizikus – anyanyelvünk ápolását különösen fontos feladatának
tekintette, hiszen Széchenyi István éppen a magyar nyelv ápolására, a
tudományok és művészetek magyar nyelven való művelésére alapította
1825-ben a Tudós Társaságot. Az első helyesírási szabályzat 1832-ben
jelent meg. Az azóta eltelt majd két évszázadban az MTA bizottságai
vitatták meg, pontosították, bővítették, korszerűsítették a helyesírás
szabályait, és közmegegyezés alapján döntöttek. Ez a hagyomány azóta is
töretlen. „Sok ember sokéves áldozatos munkájának eredménye‟ – méltatta
az új kiadványt az elnök, egyúttal megköszönte a szabályzat
létrehozásában közreműködők nagy türelmet és különleges szakértelmet
kívánó teljesítményét, amelyet nagyrészt társadalmi munkában végeztek
el.
|
| Az eseményt Lovász László, az MTA elnöke nyitotta meg |
A
magyar helyesírás szabályaira az írásba foglalt közlések következetes
formája érdekében van szükség, elsősorban a kiadók, újságok, hírportálok
számára.
Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériuma
Köznevelésért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára egyebek
mellett arról tájékoztatott, hogyan és mikortól kérhető számon a
szabályzat az oktatási intézményekben. Mint elmondta, annak ellenére,
hogy a 12. kiadás változásai alapvetően nem befolyásolják a Nemzeti
alaptantervben és a kiadott kerettantervekben, vizsgakövetelményekben
rögzített tartalmakat, ezeket részleteiben az új szabályzatban
megfogalmazott elvek szerint indokolt tanítani már 2015. szeptember
1-től kezdve. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 12. kiadás változásait csak
fokozatosan szabad és lehet számon kérni a szabályok alkalmazása és az
egyes szavak, szókapcsolatok írása szintjén egyaránt. Bejelentette, hogy
az érettségi vizsgadolgozatokban a 2016/2017-es tanév tavaszi
vizsgaidőszakáig a 11. és a 12. kiadás szerinti helyesírást is el kell
fogadni. A központi írásbeliknél pedig csak 2018-tól kérhetők számon az
új szabályok.
Ünnepi pillanatnak, az MTA és az Akadémiai Kiadó párhuzamos története újabb metszéspontjának nevezte a kiadvány megjelenését
Réffy Balázs, az Akadémiai Kiadó vezérigazgatója, aki emlékeztetett rá, hogy az első helyesírási szabályzat volt a kiadó első kiadványa.
Prószéky Gábor, az
MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának
elnöke azt hangsúlyozta, hogy azért kell időről időre módosítani a
helyesírást, mert a nyelv és a kiejtés, az ízlés és a divat is változik.
„A helyesírási rendszer nem cél, hanem eszköz a nyelv használatához" –
fogalmazott. Véleménye szerint az új szabályzatot ajánlásnak kell
tekinteni. Persze a
helyesírás alapjait tudni kell, de a
ritka, illetve a bonyolult szabályokkal leírható esetek nem a tanulók
frusztrálására, hanem elsősorban a lektorok segítésére szolgálnak.
Keszler Borbála, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság korábbi elnöke
A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadásához vezető munka fontosabb állomásait tekintette át, és ismertette a legfontosabb változásokat is.
Széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés éveken át
Keszler Borbála elmondta: a mostani, tizenkettedik kiadás előzményeként az
MTA
Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága 2003 novemberében hozott
határozatot az új kiadás elkészítéséről. A több mint egy évtizedes
tárgyalások során a testület számára nyilvánvalóvá vált, hogy azok az
elvek, amelyek régóta irányítják az akadémiai helyesírást, szilárd
alapjai írásrendszerünknek, ezért nem megváltoztatásukra van szükség,
hanem következetes alkalmazásukra a nyelvfejlődés újabb jelenségeinek
leírásában.
A bizottság munkáját a magyar helyesírási gyakorlat
és a felvetett módosító javaslatok alapos áttekintésével, valamint a
szakmai kérdések szűkebb tudományos testületekben való megvitatásával
kezdte. Mindezek után a bizottság 2008 tavaszán széles körű konzultációt
kezdett.
Az elkészült munkaanyagot – megjelölve a
módosításokat, változtatási javaslatokat - véleménykérési céllal
különféle szakmai fórumokhoz juttatta el. Megkapta az összeállítást az
MTA Nyelvtudományi Intézete, 30 gyakorlóiskola és gimnázium, 9 magyar
munkaközösség, a magyar egyetemi és főiskolai nyelvészeti tanszékek,
valamint 22 magyar nyelvészettel foglalkozó európai tanszék és egyéb,
nyelvi kérdésekkel is foglalkozó intézmény.
A javaslatok,
vélemények beérkezése és feldolgozása után rendezett nyilvános
bizottsági ülésre összesen mintegy 1000 hozzászólás érkezett. A
bizottság ezeket a javaslatokat egyenként mérlegelte, és számos esetben
beépítette a szabályzattervezetbe. Ez a munka újabb egy évet vett
igénybe.
A Magyar Nyelvi Bizottság teljes ülése 2010
novemberében vitatta meg és hagyta jóvá a javított változatot. A
bizottság akkori elnöke,
Keszler Borbála és tagjai (többek között
Antalné Szabó Ágnes, Heltainé Nagy Erzsébet, Laczkó Krisztina, Mártonfi Attila, Prószéky Gábor, Tóth Etelka, Zimányi Árpád)
több alkalommal is tartottak előadásokat a várható változásokról
országos helyesírási versenyeken, konferenciákon, valamint szakmai
továbbképzéseken.
Keszler Borbála a társelnökkel,
Grétsy Lászlóval
együtt 2011. július 16-án kérte az Akadémia elnökének jóváhagyását a
szabályzathoz, hogy megkezdődhessen a szótári rész kidolgozása.
8000 új szó a szabályzathoz mellékelt szótárban
Jelentősen
megújult, a 11. kiadás legutóbbi, tizenkettedik lenyomatához képest
mintegy 8000 szóval gyarapodott a szabályzathoz tartozó szótár is.
Kidolgozása három évet vett igénybe. Az
MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának
tagjai megkapták a szótári anyagot, s egyenként döntöttek minden szó
sorsáról, vagyis arról, hogy maradjon-e, vagy sem. Határoztak a szavak
írásmódjáról és a szócikkek felépítéséről is.
Miközben új szavak, kifejezések kerültek a szótárba, több régi, elavult alak – például
agárkutya, átíró könyvelés, bilgeri, csillagláb - kimaradt belőle.
Régi
adóssága volt a szótár összeállítóinak a határon túli magyar földrajzi
nevek, intézmények, valamint a jellegzetes határon túli magyar szavak
felvétele is. A készítők szándéka szerint ugyanis a szabályzat nem
Magyarországnak, hanem valamennyi magyar nyelvhasználónak szól.
A
szerkesztők ügyeltek arra, hogy a helyesírás egységét szem előtt
tartva, figyelembe vegyék a szakmai helyesírások írásmódját is.
Egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait,
tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott
szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket.
Az új kötet az
Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg. A kiadó végigkövette és
segítette a munkafolyamatokat, az új szabályzat és szótár teljes
szövegét kereshető, korszerű adatbázisban rögzíti és tárolja, ezáltal
hamarosan elérhető lesz digitális platformon is.
A szabályzat szövegét a megjelenés után az
MTA Nyelvtudományi Intézet által működtetett
helyesiras.mta.hu
című, ingyenesen elérhető, egyedülálló helyesírási tanácsadó portálon
is közzéteszik. Az oldalt működtető szakemberek célja emellett az, hogy a
keresett kifejezésekről helyesírási tanáccsal szolgáló elemző rendszert
hozzáigazítsák a szabályzat változásaihoz.
A magyar helyesírás szabályainak 12. kiadását jellemző változások, illetve változtatások a következőképpen csoportosíthatók:
1. a fogalmazás pontosítása, javítása
2. a „sok, kevés" megjelölés helyett listák adása
3. egyes részek didaktikai szempontú átszerkesztése
4. szabálypont vagy szabálypontrész kihagyása – kimaradt például az asszonynevek írásáról szóló rész (AkH.
11
159.), mivel az asszonynevek típusairól nem a helyesírási szabályzatok
rendelkeznek, illetve a postai címzésre vonatkozó szabálypont is (AkH.
11 298.), mivel a címzést a posta írja elő
5.
bizonyos szabályok enyhítése, azaz a korábban szabályozott kérdések
alternatívvá tétele – a 12. kiadás a 11. kiadásnál rugalmasabban ítéli
meg a helyesírás több vitatott kérdését. Így például az ingadozó
kiejtésű
h végű szavak
-val/-vel és
-vá/-vé ragos alakjait kétféleképpen lehet írni (
méhvel és
méhhel), nem kötelező az
elseje, elsején stb. szóalakok számjegyes írásakor a
j-t
kiírni, továbbá megengedőbb például a szabályzat a 6 szótagnál hosszabb
többszörös szóösszetételek kötőjelezésével és a bizottságok,
rendezvények nevének írásával kapcsolatban is.
6. a
szabálypontok bővítése, kiegészítése, új szabálypontok beiktatása –
például új a 217. pont d) része, amely arról rendelkezik, hogy ha az
idegen írásmód szerint írt közszó végén hangérték nélküli (ún. néma)
betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult,
írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor az összetételi
utótagot mindig kötőjellel kapcsoljuk az előtaghoz, például:
couchette-rendelés, lime-likőr, ragtime-koncert. Teljesen új a két kötőjel használatáról, illetve a tárgynevekről szóló rész is.
A helyesírás hagyományos rendszerét érintő változások a következők:
– a tulajdonnevek toldalékolása: a magyar tulajdonneveket immár nem szükséges egyszerűsíteni, tehát:
Bernadett-tel, Ivett-tel, Mariann-nal; Bükk-kel.
– a „képzőszerű utótag" kategóriájába sorolt elemeket (pl.
-féle, -fajta, -szerű) szabályos utótagoknak tartjuk, s az ilyeneket tartalmazó alakulatokat összetett szavaknak tekintjük, tehát:
észszerű, gipszszerű, viaszszerű.
Bizonyos esetekben különféle okokból sor került egyes szavak írásának megváltoztatására. Néhány jellemző ok:
– a szó ejtésének megváltozása (például:
árboc >
árbóc, bedekker > bédekker, biennale > biennálé, bura > búra,
immúnis > immunis, reverzíbilis > reverzibilis, rühvel > rühvel v.
rühhel, samanizmus > sámánizmus, sarlatanizmus > sarlatánizmus, satanizmus > sátánizmus)
– az egybeírást a jelentésváltozás indokolja (például:
nagyra törő > nagyratörő [’nagyravágyó'],
tenyérbe mászó > tenyérbemászó ['pimasz, ellenszenves'])
– a szaknyelvben másként írják a szót (például:
első fokú ítélet > elsőfokú ítélet, fekete doboz > feketedoboz [pl. repülőgépen],
házinyúl > házi nyúl, paraolimpia > paralimpia, szabad vers > szabadvers, vegyes úszás > vegyesúszás [sportág])
– a szó írása ellentmond a (korábban már rögzített) szabályoknak (például:
élethalálharc >
élet-halál harc, napéjegyenlőség > nap-éj egyenlőség,
örökkön-örökké > örökkön örökké, sete-suta > setesuta, szaltó
mortále > salto mortale)
– a szabály megváltozása (például:
május 1-jén > május 1-jén v.
1-én; 3:0-s győzelem > 3:0-s v.
3-0-s győzelem)
– idegen nyelvekből átvett szavak esetében olykor a magyaros vagy az idegen és a magyaros írásmód is elfogadható (például:
metropolis > metropolisz, e-mail > e-mail v.
ímél, pacemaker > pacemaker v.
pészméker, spray > spray v.
spré v.
szpré).
A kiadvány könyvészeti jellemzői:
• A5-ös formátum
• 612 oldal
• 8000 új szóval bővített szótár
• szótár az új helyesírás szabályai szerint
• szótár az új szabálypontokra való hivatkozással
• a szabályzat változásainak tételes felsorolása
• szólista a régi és új helyesírással
• internetes hozzáférés a mű teljes anyagához: a könyvben
található regisztrációs számmal a regisztrációtól számított 24
hónapig használható
• bruttó ár: 2890 Ft.
http://mta.hu/mta_hirei/rugalmasabb-eloirasok-kevesebb-kivetel-bemutattak-a-magyar-helyesiras-szabalyai-tizenkettedik-kiadasat-136734/
