SI
A Magyar Nemzeti Balett november 27-én és 26-án mutatja be A rosszul őrzött lány című Ashton-koreográfiát.
A rosszul őrzött lány
Hérold, F. / Ashton, F.
La Fille mal gardée
Balett két felvonásban
Operaház | 19:00-21:20
Premier - bérlet
* ZeneszerzőFerdinand Hérold
* KoreográfusSir Frederick Ashton
* A zenét átdolgoztaJohn Lanchbery
* LibrettóJean Dauberval
* DíszlettervezőOsbert Lancaster
* JelmeztervezőOsbert Lancaster
* Betanító balettmesterAlexander Grant Jane Elliott
* Próbavezető balettmesterNagy Zoltán Volf Katalin Castillo Dolores
* KarmesterSzennai Kálmán
* Simone anyóKomarov Alekszandr
* Lise, a leányaPap Adrienn
* ColasOláh Zoltán
* Thomas gazdaBalogh Béla
* Alain, a fiaKerényi Miklós Dávid
* A falusi jegyzőGefferth Balázs
* A jegyző írnokaLajti Gábor
* KakasSzegő András
* CsirkékSéra Mónika Antal Tünde Dienes Ilona Szabó Viktória
* Lise barátnőiRiedl Ágnes Kazinczy Eszter Nagy Nemes Zsófia Jeneses Andrea Jaclyn Ann Higgins Vdovicseva Tatjána Krupp Anna Rotter Bianka
* Bemutatók
o 2010. november 27. | szombat
* Előadások
o 2010. november 28. | vasárnap
o 2010. december 1. | szerda
o 2010. december 2. | csütörtök
o 2010. december 4. | szombat
o 2010. december 5. | vasárnap
o 2011. január 23. | vasárnap
o 2011. január 26. | szerda
o 2011. január 29. | szombat
Ferdinand Hérold – Frederick Ashton: A rosszul őrzött lány
Ősbalett – mondhatnánk, hiszen egyike a legrégebbi, ma is játszott történeteknek. A nagy francia forradalom előestéjén mutatta be Bordeaux-ban Jean Dauberval együttese. Azóta számos színpadra állítást megért, zenei anyaga többször kicserélődött, míg 1960-ban Frederick Ashton elkészítette a maga változatát.
Más szempontból is fontos A rosszul őrzött lány. A balettek zöme ugyanis valamilyen drámai eseményt dolgoz fel, ezúttal viszont egy vidám balettel találkozhat a néző. Nem is akármilyennel! A tanyasi udvarház szérűjén tyúkok és kakas kapirgálnak, de van benne élő póniló is, amely mindig nagy sikert arat a gyerekek körében. A történet karaktereit tekintve egy sor igen rokonszenves figurával találkozhatunk. Hiszen ki ne szorítana Lise-nek, hogy anyja tiltása ellenére hozzámehessen a szegény Colas-hoz? Még a másik kérő, az együgyű, habókos Alain is aranyos figura. Simone anyó, a tehetős özvegy megformálója pedig mindig lubickolhat jutalomjátékkal felérő szerepében. Ashton koreográfiájában az igényes táncolnivaló mellé megkapjuk a karakterekből és a helyzetkomikumból eredő humor minden poénját.
A mű színpadra álmodója Frederick Ashton (1904-1988), akinek a neve összeforrott az angol balett első negyven évével. Ő volt az a koreográfus, aki a legendás Anna Pavlovát látva határozta el, hogy táncolni fog. Ezernyi akadályon küzdötte át magát, hogy elérje célját. Az 1930-as évektől kezdve a kibontakozó angol táncélet meghatározó figurájává vált, s a Royal Ballet igazgatójaként vonult vissza több tucat mű megalkotása után. Műveiben a tánc mellett a szépségé, a muzikalitásé, a humoré a főszerep. A sötét témák, a társadalmi problémák kevéssé foglalkoztatták. Balettjei ennek ellenére vagy talán éppen ezért népszerűek még ma is. Darabjai az angol balett tradíció gerincét alkotják. Van köztük pimasz karikatúra (Façade), szimfonikus balett (Symponic Variations), alkalmi kettős (Thaïs), cselekményes egyfelvonásos (Marguerite és Armand) és több felvonásos mesebalett is (Hamupipőke).
A hazai közönség először 1971-ben találkozhatott A rosszul őrzött lánnyal, amikor az egykori „keleti blokk országai” közül elsőként az Operaház balettegyüttese tűzhette műsorára e két felvonásos „nyugati” darabot. Ez a balett volt tehát a nyitány a társulat repertoárjának nemzetközivé válása során. Így a kelet és nyugat ismét találkozott, ugyanis Ashtonnak éppen az emigráns orosz balerina, Tamara Karszavina adta a sugallatot, hogy feltámassza ezt a kedves balettet. Azóta megszakításokkal ugyan, de A rosszul őrzött lány a hazai nézők kedvencévé vált. Kitörölhetetlen emléket hagyott Fülöp Viktor Simone anyója vagy Orosz Adél vagy Kun Zsuzsa muzikális Lise alakítása, vagy a közelmúltból Kováts Tibor szeretnivaló Alain figurája illetve Szakály György Simonéja, hogy csak találomra említsünk néhány nevet. Az Erkel Színház bezárása óta, jó néhány éve nélkülözi a hazai közönség ezt a balettet, ezért is jelentős, hogy most visszakapjuk. Kétség sem fér hozzá, hogy a szezonban ismét szívükbe zárják a nézők!
Gara Márk
forrás:http://www.opera.hu/hu/A_rosszul_orzott_lany
2010. november 23., kedd
2010. november 22., hétfő
Táncpaletta az Operaházban
SI
A TÁNCMŰVÉSZET kiadója és főszerkesztője - a kulturális folyóiratok között egyedülállóan -, évente egyszer meghívja táncművészetünk kiválóságait a Magyar Állami Operaházba, hogy a színpadi táncművészet szinte minden ágazata az ország első színházának patinás falai között is bemutatkozhasson a közönségnek. A Magyar Sztárgála programja táncéletünk professzionális művészeit és társulatait évről évre szinte az összes ágazatban felvonultatja, 2010-ben november 22 -én.
A TÁNCPALETTA miközben vonzza a külföldi nézőket, magas színvonalú élményt nyújt az igényes hazai közönségnek is. Egyúttal azt is bebizonyítja, hogy a Magyar Nemzeti Balett operaházi művészei mellett a többi társulat, sőt, a balett mellett a többi táncágazat legjobbjai is képesek felragyogtatni tudásukat és tehetségüket az Operaház színpadán.
A TÁNCPALETTA - 1000 éves nemzeti kincsünket és annak a jelenben is világszínvonalú formáit sorakoztatja fel a színpadon.
V. A TÁNCPALETTA 2010 szlogenje: 200 táncos együtt! Egyszer egy évben! Egyetlen estén!
A TÁNCPALETTA - hagyományai alapján - ezúttal is háromrészes lesz. A három rész táncművészetünk 3 fő pillérét: a színpadi néptáncot, a balettet és a könnyű műfaj legnépszerűbb és legdivatosabb táncait reprezentálja.
1. rész: magyar, nemzetiségi és külföldi néptánc
2. rész: klasszikus, modern és kortárs balett
3. rész: formációs tánc, versenytánc, színpadi tánc, argentin tangó, show-tánc
VIII. A TÁNCPALETTA 2010 szerkesztő-rendezője: Kaán Zsuzsa tánckritikus, tánctörténész, a TÁNCMŰVÉSZET című szaklap főszerkesztője,
A gálán ismét kb. 250 táncos lép majd az Operaház színpadára! Köztük számos olyan ifjú művész is fellép, aki az első gála idején még meg sem született. A jubileumi programban néhány együttes és szólista legújabb műsorának egy-egy részletét mutatja be. Például a Magyar Állami Népi Együttes az Álomidőből, a Honvéd Táncegyüttes A Tenkes kapitányából, a Győri Balett a Queen-ből hoz el egy-egy jellegzetes részletet. Mások, mint például a paksi Tűzvirág Táncegyüttes, Tunyogi Henriette nemzetközi művész vagy a miskolci Ködmön Formációs Táncegyüttes egyenesen premierrel is készül a gálára. Ugyanakkor a gálaműsor az elmúlt 20 évnek is tükre lesz. Ezért újra láthatók majd az elmúlt évek vastapsos sikerei is. Köztük a Kalotaszegi táncok - a Csillagszeműek előadásában, vagy Markó Iván - Maurice Ravel: Bolero című kompozíciója - a modern balett jegyében - a Magyar Fesztivál Balett tolmácsolásában.
forrás: http://www.opera.hu/
A TÁNCMŰVÉSZET kiadója és főszerkesztője - a kulturális folyóiratok között egyedülállóan -, évente egyszer meghívja táncművészetünk kiválóságait a Magyar Állami Operaházba, hogy a színpadi táncművészet szinte minden ágazata az ország első színházának patinás falai között is bemutatkozhasson a közönségnek. A Magyar Sztárgála programja táncéletünk professzionális művészeit és társulatait évről évre szinte az összes ágazatban felvonultatja, 2010-ben november 22 -én.
A TÁNCPALETTA miközben vonzza a külföldi nézőket, magas színvonalú élményt nyújt az igényes hazai közönségnek is. Egyúttal azt is bebizonyítja, hogy a Magyar Nemzeti Balett operaházi művészei mellett a többi társulat, sőt, a balett mellett a többi táncágazat legjobbjai is képesek felragyogtatni tudásukat és tehetségüket az Operaház színpadán.
A TÁNCPALETTA - 1000 éves nemzeti kincsünket és annak a jelenben is világszínvonalú formáit sorakoztatja fel a színpadon.
V. A TÁNCPALETTA 2010 szlogenje: 200 táncos együtt! Egyszer egy évben! Egyetlen estén!
A TÁNCPALETTA - hagyományai alapján - ezúttal is háromrészes lesz. A három rész táncművészetünk 3 fő pillérét: a színpadi néptáncot, a balettet és a könnyű műfaj legnépszerűbb és legdivatosabb táncait reprezentálja.
1. rész: magyar, nemzetiségi és külföldi néptánc
2. rész: klasszikus, modern és kortárs balett
3. rész: formációs tánc, versenytánc, színpadi tánc, argentin tangó, show-tánc
VIII. A TÁNCPALETTA 2010 szerkesztő-rendezője: Kaán Zsuzsa tánckritikus, tánctörténész, a TÁNCMŰVÉSZET című szaklap főszerkesztője,
A gálán ismét kb. 250 táncos lép majd az Operaház színpadára! Köztük számos olyan ifjú művész is fellép, aki az első gála idején még meg sem született. A jubileumi programban néhány együttes és szólista legújabb műsorának egy-egy részletét mutatja be. Például a Magyar Állami Népi Együttes az Álomidőből, a Honvéd Táncegyüttes A Tenkes kapitányából, a Győri Balett a Queen-ből hoz el egy-egy jellegzetes részletet. Mások, mint például a paksi Tűzvirág Táncegyüttes, Tunyogi Henriette nemzetközi művész vagy a miskolci Ködmön Formációs Táncegyüttes egyenesen premierrel is készül a gálára. Ugyanakkor a gálaműsor az elmúlt 20 évnek is tükre lesz. Ezért újra láthatók majd az elmúlt évek vastapsos sikerei is. Köztük a Kalotaszegi táncok - a Csillagszeműek előadásában, vagy Markó Iván - Maurice Ravel: Bolero című kompozíciója - a modern balett jegyében - a Magyar Fesztivál Balett tolmácsolásában.
forrás: http://www.opera.hu/
László György: 39 történet az Emberről
SI
A könyvet a Radnóti Színházban mutatták be, ahol a történetek szereplői közül is megjelentek és beszámoltak a kötet születéséről.
László György interjúkötetében 39 híres, a szakmájában nagyot alkotó ember szólal meg őszintén.
Beszélnek érzelmekről, értékrendről, hitről, gyökerekről és családról, sikerekről és kudarcokról, be- és be nem teljesült álmokról, a rendszerváltás előtti és utáni Magyarországról. A teljesség igénye nélkül, színészek (Bálint András, Gálvölgyi János, Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál), orvosprofesszorok (Bodor Elek, Merkely Béla, Moravcsik Endre, Popper Péter, Szabó Zoltán), vallási vezetők (Donáth László, Schweitzer József, Várszegi Asztrik), előadóművészek (Koncz Zsuzsa, Payer András), írók (Görgey Gábor, Ördögh Szilveszter, Parti Nagy Lajos) és sportolók (Hegedűs Csaba, Lékó Péter, Monspart Sarolta, Rátgéber László, Szekeres Pál) úgy mesélnek önmagukról, hogy az olvasó azt érzi: a történetek kicsit róla is szólnak. A szerző szerényen, a háttérből, de átütő szeretettel és empátiával vezeti beszélgetőtársát az interjúk során, néha belefonva egy-egy saját élményt vagy gondolatot a történetbe.
A 336 oldalas kötetben minden interjú egy portréképpel indul, a végét képgaléria színesíti.
Idézet Bodor Pál (Diurnus) bevezetőjéből:
„Örvendek László György interjúkötetének. Magasztos stiklije, bravúrja, hogy kihagyta a kéziratokból saját kérdéseit, azt is jelzi, hogy a mai sietős olvasót nemigen érdekli a kérdező és a kérdés. Hacsak nem provokáló. László György, aki legszívesebben együtt szenvedne és gondolkodna alanyával, nem provokál. Azt szeretné, ha a megkérdezett – és az olvasó! – sérülés nélkül, nyugodtan, önismeretében megerősödve dőlne hátra karosszékében. László György óvatosan, körültekintően mert eredeti lenni ebben a könyvében.”
forrás:http://www.kulturkalandor.hu
A könyvet a Radnóti Színházban mutatták be, ahol a történetek szereplői közül is megjelentek és beszámoltak a kötet születéséről.
László György interjúkötetében 39 híres, a szakmájában nagyot alkotó ember szólal meg őszintén.
Beszélnek érzelmekről, értékrendről, hitről, gyökerekről és családról, sikerekről és kudarcokról, be- és be nem teljesült álmokról, a rendszerváltás előtti és utáni Magyarországról. A teljesség igénye nélkül, színészek (Bálint András, Gálvölgyi János, Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál), orvosprofesszorok (Bodor Elek, Merkely Béla, Moravcsik Endre, Popper Péter, Szabó Zoltán), vallási vezetők (Donáth László, Schweitzer József, Várszegi Asztrik), előadóművészek (Koncz Zsuzsa, Payer András), írók (Görgey Gábor, Ördögh Szilveszter, Parti Nagy Lajos) és sportolók (Hegedűs Csaba, Lékó Péter, Monspart Sarolta, Rátgéber László, Szekeres Pál) úgy mesélnek önmagukról, hogy az olvasó azt érzi: a történetek kicsit róla is szólnak. A szerző szerényen, a háttérből, de átütő szeretettel és empátiával vezeti beszélgetőtársát az interjúk során, néha belefonva egy-egy saját élményt vagy gondolatot a történetbe.
A 336 oldalas kötetben minden interjú egy portréképpel indul, a végét képgaléria színesíti.
Idézet Bodor Pál (Diurnus) bevezetőjéből:
„Örvendek László György interjúkötetének. Magasztos stiklije, bravúrja, hogy kihagyta a kéziratokból saját kérdéseit, azt is jelzi, hogy a mai sietős olvasót nemigen érdekli a kérdező és a kérdés. Hacsak nem provokáló. László György, aki legszívesebben együtt szenvedne és gondolkodna alanyával, nem provokál. Azt szeretné, ha a megkérdezett – és az olvasó! – sérülés nélkül, nyugodtan, önismeretében megerősödve dőlne hátra karosszékében. László György óvatosan, körültekintően mert eredeti lenni ebben a könyvében.”
forrás:http://www.kulturkalandor.hu
2010. november 3., szerda
Műhelybeszélgetés a Művészetek Palotájában Fenyő Gáborral
SI
Meghívó
2010. november 3. 17:30 - 19:00
Művészetek Palotája Lépcsõterem
Téma: Donizetti: Szerelmi bájital
teljes opera, félig szcenírozott előadásban
Az előadások dátuma: 2010. november 6. és 7.
Donizetti egyik legkedveltebb vígoperája kiváló, nemzetközi szólistákkal,
a Kolozsvári Magyar Opera ének- és zenekarának előadásában kerül színre
Meghívott vendég:
Káel Csaba, az előadás rendezője
Fábri Péter – író, dramaturg
A próbáktól függően az előadás néhány közreműködője
Műsorvezető: Fenyő Gábor, a Művészetek Palotája szerkesztője
Az előadást hang- és képfelvételekkel illusztráljuk.
2010-ben is folytatódik a Műhelybeszélgetések már jól ismert sorozata. Ingyenesen látogatható összejöveteleinket minden második szerda délután a Művészetek Palotája klubszerűen berendezett Lépcsőtermében tartjuk. A találkozók oldott, szinte családias légkörben zajlanak, vendégeinket egy csésze teára is meghívjuk. A műhelybeszélgetések tartalma nem változik: a Művészetek Palotája egy-egy soron következő, kiemelkedő jelentőségű műsoráról beszélget meghívott vendégekkel – szakértőkkel, az alkotókkal vagy az előadókkal – a sorozat állandó házigazdája, Fenyő Gábor.
Rendező: Művészetek Palotája
Következő Műhelybeszélgetések ebben az évben:
2010. november 17.
Téma: Závada Pál: Magyar ünnep
Előadás november 19., 20., 23., 29.
2010. december 01.
Téma: J. S. Bach: Karácsonyi oratórium
Előadás december 19.
forrás:
http://mupa.hu/program/muhelybeszelgetes/2010-11-03_17-30
Meghívó
2010. november 3. 17:30 - 19:00
Művészetek Palotája Lépcsõterem
Téma: Donizetti: Szerelmi bájital
teljes opera, félig szcenírozott előadásban
Az előadások dátuma: 2010. november 6. és 7.
Donizetti egyik legkedveltebb vígoperája kiváló, nemzetközi szólistákkal,
a Kolozsvári Magyar Opera ének- és zenekarának előadásában kerül színre
Meghívott vendég:
Káel Csaba, az előadás rendezője
Fábri Péter – író, dramaturg
A próbáktól függően az előadás néhány közreműködője
Műsorvezető: Fenyő Gábor, a Művészetek Palotája szerkesztője
Az előadást hang- és képfelvételekkel illusztráljuk.
2010-ben is folytatódik a Műhelybeszélgetések már jól ismert sorozata. Ingyenesen látogatható összejöveteleinket minden második szerda délután a Művészetek Palotája klubszerűen berendezett Lépcsőtermében tartjuk. A találkozók oldott, szinte családias légkörben zajlanak, vendégeinket egy csésze teára is meghívjuk. A műhelybeszélgetések tartalma nem változik: a Művészetek Palotája egy-egy soron következő, kiemelkedő jelentőségű műsoráról beszélget meghívott vendégekkel – szakértőkkel, az alkotókkal vagy az előadókkal – a sorozat állandó házigazdája, Fenyő Gábor.
Rendező: Művészetek Palotája
Következő Műhelybeszélgetések ebben az évben:
2010. november 17.
Téma: Závada Pál: Magyar ünnep
Előadás november 19., 20., 23., 29.
2010. december 01.
Téma: J. S. Bach: Karácsonyi oratórium
Előadás december 19.
forrás:
http://mupa.hu/program/muhelybeszelgetes/2010-11-03_17-30
2010. október 6., szerda
Az orosz balett nagyjai először Magyarországon!
MOSZKVAI VÁROSI BALETT
A Bolsoj egykori szólótáncosa, a kiváló koreográfus Viktor Szmirnov-Golovanov által 1988-ban alapított Moszkvai Városi Balett társulata már 1989-ben Szöulban megkezdte külföldi sikersorozatát, azóta az egyik leggyakrabban turnézó orosz balettegyüttes: Írországtól Hong-Kongig, Ciprustól a Fülöp-szigetekig a világ számos pontján vendégszerepelt.
DISNEYLAND BUDAPESTRE ÉRKEZIK
Decemberben ismét Disney On Ice produkciót láthatunk Budapesten.A Hihetetlen kalandok Disneylandben című jégrevü a kedvenc mesehősök mellett elhozza nekünk a világ legkedveltebb vidámparkjának látványosságait is!
A Disney On Ice produkciójának nézői felidézhetik egykori disneylandi élményeiket; ha pedig még nem jártak a mesék megelevenedett birodalmában, most izgalmas kalandokban vehetnek részt – persze a legkedveltebb Disney-karakterek társaságában!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)