A Magyar Kultúra Napja Józsefvárosban

SI
A Magyar Kultúra Napja alkalmából ünnepi megemlékezést tartanak Józsefvárosban
Január 22-én ünnepeljünk a Magyar Kultúra Napját, Kölcsey Ferenc 1823-ban született, ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat támogatásával Józsefvárosban, a Párbeszéd Háza kápolna díszteremben ünneplik a jeles napot.
Köszöntőt mond: Sára Péterné alpolgármester asszony.
Az ünnepi műsor érdekessége, hogy fellép a Kodály Zoltán Férfikar, Töreky Katalin operaénekes, Dr. Ládai Balázs, Kecskés Sándor, Kiss Gábor, Ormándy József, Pálinkás László, Ujvári Gergely operaénekes.
Zongorán kísér: Papp Gyula zongoraművész.
Vezényel: Pálinkás Péter.
Az ünnepi esten fellép a Vasas Művészegyüttes Alapítvány tánckara.
Művészeti vezető: L. Nyurga Ferenc
18 órától bekapcsolódik az eseménybe Csete Ildikó textilművész "Nyelvében él a nemzet" című
kiállításának megnyitója.
A kiállítást megnyitja: Sulyok Miklós művészettörténész.
Az ünnepi műsort nagyszabású közösségteremtő és közösségformáló vállalás szellemében állította össze a Józsefvárosi Galéria és Rendezvényközpont.
Belépés: díjmentes!
Szeretettel várnak minden érdeklődőt.
Forrás: Józsefvárosi Galéria és Rendezvényközpont
www.jozsefvarosigaleria.hu

Az Írók Boltja 2014. januári programjai

SI
Chanticleer 2014. január 23. 19.30. Zeneakadémia, Nagyterem

A székhelyét San Franciscóban tartó nagy múltú kaliforniai énekegyüttes immár rendszeres és kedvelt visszatérő vendége a budapesti koncertéletnek: tizenkét derűs ember, tizenkét férfiú, a kiművelt énekhangok együttes megszólaltatásának valóságos mesterei. Választott nevük Chaucer Canterbury meséinek éneklő kakasától lett örökre kölcsönvéve. A Chanticleer tematikus koncertje ezúttal is a két nem kapcsolatát, s persze a szerelem témáját énekli meg, akárcsak egy korábbi, Budapesten ugyancsak hatalmas sikerrel megszólaltatott programjuk, a Love Story. A mostani műsorban a két nem közötti évezredes eszmecsere édes enyelgéstől parázsló vitáig húzódó ívét mutatják fel. She said / He said – a dialógus a reneszánsz madrigáloktól Cole Porterig és Maurice Ravelig: variációk egy örök témára. Az összeállítás külön érdekessége, hogy a női princípiumot, a női mondandót részben a zenetörténet néhány kivételes képességű komponistanőjének művei közvetítik majd a mindkét nembeli hallgatóság felé. Ilyesformán a 12. századi apáca-főnökasszony, a misztikus Hildegard von Bingen és a kortárs amerikai zeneszerző, Stacy Garrop műve is felhangzik majd ezen a koncerten, amely a Chanticleer klasszikus, népszerű és jazzrepertoárjának néhány legújabb darabját is ígéri számunkra.

Speciális kedvezmény az Írók Boltja közönségének: 10%-ot elengedünk a jegy árából annak, aki az Írók Boltja hírlevelére hivatkozva a kozonsegkapcsolat@zeneakademia.hu email-címen jelentkezik.

A bemutatók 16 órától kezdődnek,
az eltérő időpontokat külön jelezzük

2014. január
23. csütörtök 17 óra
JÓZSEF ATTILA KÖR
FRISSÍTŐ
Beszélgetés és felolvasás fiatal szerzőkkel
Vendégünk lesz: Ayhan Gökhan és Pion István
A sorozat házigazdája Gaborják Ádám

28. kedd 16 óra
KELET KIADÓ
Sári László: A nő máshol van (Kelet, ha ragyog)
Bevezeti: Ujvárosi Lajos
A szerzővel beszélget: Kőrösi Zoltán

29. szerda 17 óra
ÉS-KVARTETT
Az est témája Kun Árpád: Boldog Észak című regénye lesz.
A beszélgetés résztvevői: Keresztesi József, Radnóti Sándor és Szilágyi Zsófia
A beszélgetést vezeti: Károlyi Csaba

30. csütörtök 16 óra
KALLIGRAM
Uri Asaf: Együtt és külön
A szerzővel beszélget: Marno János és Mészáros Sándor
www.irokboltja.hu

A Magyar Nemzeti Galéria vasárnapi sétáló koncertjei 2014. I. félévben

SI

2014.  VASÁRNAPI MUZSIKA 11h  C ÉP. I. em. KUPOLATEREM

VOX HUNGARICA NŐI KAR DÖBRÖSSY JÁNOS		JANUÁR 26.
ALBERT SCHWEITZER KAMARAZENEKAR KENESSEY LÁSZLÓ		FEBRUÁR 23.
HERZ FÉRFIKAR PATAKI JUDIT _______________________      ALBERT SCHWEITZER KAMARAKÓRUS KENESSEY LÁSZLÓ		MÁRCIUS 2. ____________________            MÁRCIUS 9.
ALCSÚTDOBOZI ECHO KAMARAKÓRUS BORBÉLY JÓZSEFNÉ és KISS FERENC _______________________ TAVASZ NŐI KAR MURÁNYI ESZTER	____________________________	MÁRCIUS 23. ­­­­­___________________            MÁRCIUS 30.
VERESEGYHÁZI CANTEMUS KÓRUS VADÁSZ ÁGNES		ÁPRILIS 6.
HARMÓNIA ZENEKAR, ÉRD DÖMÖTÖR ZSUZSA GUTTMAN MIHÁLY KÓRUS,            KOLOZSVÁR BEDŐ ÁGNES		ÁPRILIS 13.
NYITNIKÉK  KAMARAKÓRUS DÖBRÖSSY JÁNOS		ÁPRILIS 27.
FŐVÁROSI ÉNEKKAR KRASZNAI GÁSPÁR		MÁJUS 4.
ANDOR ILONA BARÁTI TÁRSASÁG KODÁLY KÓRUSA RÁCZ BEATRIX		MÁJUS 11.
SAPSZON FERENC KÓRUS, BUDAÖRS KRASZNAI GÁSPÁR		MÁJUS 18
RÁBA DAL-ÉS TÁRSASKÖR KREITZNÉ ZSUZSA --------------------------------        JAPÁN KÓRUS -  MITO SECOND HIGH     SCHOOL	------------------------------------------------                         MICHIKO	JÚNIUS 1. ---------------------------- AUGUSZTUS 19.

Fellépők és karnagyuk                                       MAGYAR NEMZETI GALÉRIA

www.mng.hu

Az Operaház 2014. januári programja

SI

Világsztár karmester a BFTZ koncertjén! Január 20-án a világhírű Ötvös Gábor dirigálja a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát – az Opera együttesét, az est közreműködője a Berlini Filharmonikusok brácsása, Szűcs Máté lesz. A hangversenyen Mozart, Berlioz és Bartók művei csendülnek fel. Tovább>>
	Igazából szerelem? Ősbemutató az Operaházban (fotógaléria és werkfilmek) A világon először nálunk láthatják január 19-én Selmeczi György kortárs szerző SPIRITISZTÁK című operáját. A száz évvel ezelőtt játszódó, az orosz arisztokrácia világát megjelenítő mű tele van melódiákkal. Puccinit idéző nagyáriák, slágergyanús szerelmi kettősök, keringő, orosz néptánc – mindez az opera anyanyelvén, olaszul. És a történet? Bál, szellemidézés, álom és valóság, és persze a nagy kérdés: hányféle arca és végkifejlete lehet a mindannyiunkat vezérlő, ősi emberi érzésnek: a szerelemnek. Tovább>>
	Összművész-sorozat Január 18-án egy igazi polihisztor, Csák József lesz Bátori Éva vendége. Plasztikus festményei közt üldögélve beszélgetnek az „Életem fekete doboza” című most megjelent könyvéről egy olyan operaénekessel, aki a mai napig docensként tanít a Műszaki Egyetem mérnöki karán.  Belépők 500 forintos egységáron válthatók a program kezdetéig. Tovább>> www.opera.hu

A jó kalmár a világ jótevője kiállítás az MKVM múzeumban.

SI

Az Operaház új bemutatója Spiritiszták, az előadásokat Kovács János vezényli

SI

SELMECZI GYÖRGY: SPIRITISZTÁK

Spiritisti

Opera két felvonásban, olasz nyelven

Ősbemutató

2014. január 19., Magyar Állami Operaház

Szövegét Alekszandr Blok Komédiásdi című műve nyomán írta Péntek Csilla és Selmeczi György.

Colombina: Pasztircsák Polina

Arlecchino: Kovács István

Pierrot: Pataki Adorján

Herceg: Cser Krisztián

Alekszej: Gábor Géza

Dimitrij: Hámori Szabolcs

Desiré: Sándor Árpád

Rendező: Novák Eszter

Karmester: Kovács János

Díszlet- és jelmeztervező: Zeke Edit

Mozgóképtervező: Czakó Zsolt, Balogh Balázs

Koreográfus: Topolánszky Tamás

Dramaturg: Mátrai Diána Eszter

Nyelvi konzultáns: Török Tamara

Karigazgató: Szabó Sipos Máté

Zenei munkatársak: Bartal László, Katona Anikó, Pfeiffer Gyula, Szennai Kálmán

Játékmester: Kováts Andrea

Rendezőasszisztens: Magyar Orsolya

További előadások: január 22., 25., 28.

SPIRITSZTÁK

Ősbemutatóval indítja a 2014-es esztendőt a Magyar Állami Operaház. Január 19-én Selmeczi György Spiritiszták című operáját viszi színre Novák Eszter rendezésében. A darab díszlet- és jelmeztervezője Zeke Edit, az előadásokat Kovács János vezényli – a bemutató után még három alkalommal.

Csak egy biztos: semmi sem biztos… Egy opera csupa kérdéssel. Kicsoda Colombina? Menyasszony? Élő nő? Szellem? Álomkép? Meghal? Sosem élt? Netán ő a Halál? Ez az örökös bizonytalanság már az ihlető műben (Alekszandr Blok Komédiásdi című darabjában) megjelenik, melynek szinte kizárólag e kétségekkel teli légkörét mentette át a Spiritisztákba a librettista Péntek Csilla és Selmeczi György.

„Van egy elmesélhető, reális szála a darabnak – mondja a rendező, Novák Eszter. – Egy orosz nagyherceg spiritiszta szeánszot tart férfi barátaival, a túlvilággal kacérkodnak, mert szeretnék megidézni az egyetlen, az igazi, a vágyott nőt. És megjelenik egy különleges nő. A Herceg kicsit álomszerű báljában folytatódik a történet, ahol ebben a vonzó és szenvedélyeket ébresztő nőben a férfiak mind meglátják a szerelem reményét, és mind át is élik vele – kinek miként adatik. Na, de itt máris megbuktunk a realista történetmesélésben, hiszen az időbeli sűrítés még az operákban megszokottnál is nagyobb mértékű, a történet sodrása felfoghatatlan tempójú: érzelmek terén végletesen sok minden történik nagyon rövid idő alatt.”

A szerző kiemeli: Bloké csupán a felvetés és az alapszituáció, amely szerint egy gazdag arisztokrata meghív farsangra egy olasz commedia dell’arte társulatot, hogy szórakoztassa őket. „Ez csak az alaphelyzet. Nálam a szívügyek különleges, folyamatos alakulása és a sok kérdés, a rejtély áll a középpontban” – hangsúlyozza Selmeczi György. A zenedarab teljesen elkötelezetten a titkok, a megfoghatatlan, az elérhetetlen, a megmagyarázhatatlan világába tartozik. „Kerestem az álom, a színlelés és a valóság közti határmezsgyét. Tehát itt már nem a megszokott álom és valóság kettősségét találjuk, hanem – az amúgy is képlékenynek tűnő valóságban játszódó színházi előadás, egy commedia dell’arte színjáték által – közbelép a színlelés is, ami ráadásul mesterségünk nekünk, színházi embereknek. Némileg fel is akarja magasztalni ezt a képességünket a darab, hiszen megmutatja, hogy a színlelésnek milyen őrült ereje van. Az operával határozottan arra törekedtem, hogy elmossam e hármas közti határokat.”

Selmeczi szerint csak a tradíciókhoz és a 19. századi zenevilághoz való visszanyúlásnak, s ezáltal a könnyen befogadható zenének van jövője. Ez a posztmodernnek nevezett felfogás a Spiritiszták szövegében is tükröződik. Az olasz nemcsak a lehető legdallamosabb nyelv, de az opera anyanyelve is, a legevidensebb operai asszociáció, így kézenfekvő volt, hogy a darab szereplői olaszul szólaljanak meg. A zenében ugyancsak megjelenik mind a hagyomány, mind az olasz jelleg. Valamennyi ária és együttes dallamos és harmóniadús, a 19. század romantikáját és a századforduló arisztokrata világát idézve. Felhangzanak klasszikus fanfárok, nagyívű melódiák; az ismétlődő zenei anyagok mindig egy-egy lelkiállapotot, hangulatot jeleznek. Az operában két zenekar játszik: egy a színpadon és egy az árokban, bár a méretük eltér. A színpadi együttes játssza a báli tánczenéket.

„Az egész mű az érzékeinknek való végtelen kiszolgáltatottságról szól. Ebben a történetben a tragikum feltartóztathatatlan, de nem a nő sorsában rejlik, hanem a férfiak szerelmében, szenvedésében, egyáltalán a szerelemről és halálról feltett legfontosabb kérdéseinkben – hangsúlyozza Novák Eszter. – Mivel Colombina, a női abszolútum megtestesítője, rendkívül változékony. Mindig ahhoz a kulturális közeghez idomul, amelyikben éppen találja magát, és ahhoz a férfihoz igazodik, amelyik őt éppen kiválasztja. Tehát nem sorsot, jellemet kell ábrázolni, hanem a pillanat igazságát kell megragadni, hogy az adott mozzanatban éppen milyenné transzformálódik a Nő. Ettől még személyiségének „magja” megmarad: a szenvedély, a kíváncsiság, az odaadás. A férfiak általában kiábrándultak, reményvesztettek, megcsömörlöttek, mind különböző módon. A férfi más-más archetípusát testesítik meg. Pierrot nem kiábrándult, ő a balfék vesztes, aki a nő mellett egy rövid ideig férfinak érezheti magát. Arlecchino az európai dekadencia megtestesítője, ő azért csábít, hogy elterelje a figyelmet az „unalomról”, a semmiről. Új, ismeretlen világba invitálja a nőt, természetesen a visszavonhatatlan szerelem reményében. Desiré, az illuminált költő nem talál utat vágyának tárgyához, ezért képzeletének számára nagyon is valóságos tartományába illeszti bele – ebből fakadó csalódottsága végül a tragikumig hajszolja.  A Herceg a felvilágosult, de mélyen orosz, keleties kultúra képviselője. Az ő melankóliája hittel és reménnyel teli. Ő a valódi, nagy és beteljesült szerelem lehetősége.”

Az archetípusok és lelkialkatok megjelenítésén kívül a műben megfogható tematikák, eszmerendszerek is megjelennek. Az egyik egy elcsépelt őstoposz, ami a nő végtelen hatalmáról szól. A másik a keleties-szláv vérmérséklet és lelki-szellemi lét szembeállítása a nyugatias-mediterrán vérmérséklettel, a harmadik téma a tragédia feltartóztathatatlanságáról szóló tézis, amit már a görögség óta ismerünk. Az egyik jelenetben erre céloz is Arlecchino, hogy nekik mindenük a tragédia, és a dolgok nem fordíthatók pozitívba, mert a szellemi-lelki létezés ledobja magáról a happy endet. "A délszaki veszélyes derű – a komédiások – és az orosz intellektuális depresszió találkozik a színpadon. Így rendkívül látványos előadásra számíthat a néző, mert oly mértékben tartalmi elem az előző századforduló orosz világa, hogy annak külsőségei sem maradhattak el" – teszi hozzá a zeneszerző, Selmeczi György.

A produkció vizuális megjelenítése Zeke Edit látomásszerű színpadképében valósul meg, amely nem egy konkrét világot idéz, inkább csak a múlt fogalmára reflektáló képet alkot, a tizenkilencedik századi orosz forma- és színvilágból merítve. „Szerettünk volna egy költői látványt teremteni. Az áttörések segítségével, melyen a fény úgy szűrődik be, hogy a kívül és a belül különbsége hangsúlyos legyen – mondja az alkotó. – A ruhákat úgy terveztem, hogy azt az érzetet keltsék, mintha egy színszűrőn keresztül néznénk a színpadképet. Az egész műre jellemző kettősséget és bizonytalanságot a jelmezek terén is szeretném elérni. A ruhák sziluettjei megidézik a XIX. század második felét, de anyaghasználatában és egyszerűségükben önálló világot képeznek. Ahogyan a darabban állandóan keveredik a valóság és az illúzió, ezt a billegést jelenítem meg azzal, hogy a régebbi korra utaló jelmezekbe rengeteg mai gesztus is került. Ködös, penészes színek láthatók az énekkaron, tánckaron, de a főszereplők persze ebből kiemelkednek.”

A Spiritiszták főszerepeiben Cser Krisztián, Gábor Géza, Hámori Szabolcs, Sándor Árpád, Pasztircsák Polina, Kovács István és Pataki Adorján hallható. Kovács János karmester kiemeli: „Adekvát szereposztásunk van, valószínűleg az egyetlen énekesnőhöz van szerencsénk, aki Colombina szerepére született: Pasztircsák Polina anyagtalan hangképzéssel, titokzatos színpadi létezéssel valósítja meg a feladatot. Cser Krisztián a Herceg, egy az egyben olyan a hangja és a megjelenése, amilyet a szerző gondolt. Kovács István Arlecchinóként érzékeny lényével és hangjával játszik. Különlegesen szép hangú Pataki Adorján mint Pierrot, Desiré szerepében Sándor Árpád erősen, jól hozza a részeges költő figuráját. Kiváló művész Gábor Géza és Hámori Szabolcs a két orosz barát szerepében.” A dirigens a darabot minden szempontból szélsőséges alkotásnak tekinti, melynek van pókhálóból szőtt, egészen finom, teljesen anyagtalan zenéje, mintha nem is evilági volna, s megszólal ennek ellentéte is, a legdurvább, legközönségesebb formában, változatos zenei eszközökkel.

„Mivel ősbemutatóról van szó, kifejezett célom, hogy kövessem Selmeczi szerzői szándékait, inspirálnak az intenciói, és az a dolgom, hogy a mű legpontosabb megértése után a saját véleményemmel, látásmódommal és fantáziámmal hozzájáruljak a történet egészéhez, a saját kérdéseimet és szerelemverzióimat is megtaláljam benne – teszi hozzá Novák Eszter. – Szórakoztató, hogy a Spiritisztákban szellemidézés folyik, ugyanakkor Selmeczi György zeneszerző magával a művel is szellemidézést folytat; gondolatilag és zenei értelemben is mélyen belenyúl egész európai kultúránkat érintő kérdésekbe, létre hoz egy ancienne világot, de 21. századi és személyes reflexiókkal, és állandóan azt kérdezi, lehet-e még ezen a nyelven fogalmazni, illetve, hogy mit is jelent vajon a modernitás.”

Az alkotókról

Selmeczi György zeneszerző, karmester, zongoraművész, operarendező, tanár. Kolozsváron (Cluj Klausenburg) született 1952-ben zenész családba. Tanulmányait szülővárosában, majd Bukarestben, Budapesten és Párizsban folytatta. Zenei vezetőként és  zeneigazgatóként dolgozott a kolozsvári Magyar Színházban, a budapesti 25. Színházban, a Várszínházban, a József Attila Színházban, a miskolci, szolnoki, kaposvári színházban. 2000 és 2008 között a Nemzeti Színház zeneigazgatója volt. Megalapította és vezette a Budapesti Kamaraoperát, a Mérték Egyesületet, a Miskolci Új Zenei Műhelyt, a Camerata Transsylvanicát, az Auris Operatársulatot. 1990 óta a Kolozsvári Magyar Opera állandó vendégkarmestere, utóbb megbízott művészeti vezetője. A Színház- és Filmművészeti Egyetem docense.

Csaknem minden műfajban komponál. Főbb színpadi művei: Szirén, A vasárnapi iskola, Spiritiszták, Bizánc (opera), Diótörő herceg, Svejk vagyok, A három testőr (zenés színpadi játék), Les enfants de la patrie, A pokol színei (balett). Számos szimfonikus, kamaraművet és egyházi művet komponált. Majd harminc operarendezés és több mint ötven nagyjátékfilm, számtalan televíziós és hanglemezfelvétel fűződik a nevéhez, például Kolozsvári operamesék, Kortársaink című televíziós sorozatok.

  

Novák Eszter 1964-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-esztétika szakának elvégzése után színházrendező szakot végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Székely Gábor osztályában. Számos színház közül, ahol eddig rendezett, számára különösen fontos az Új Színház, melynek 1994 és 1998 között volt társulati tagja, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, illetve a tatabányai Jászai Mari Színház, ahol tíz évig főrendező volt. 1995 óta tanít a Színművészeti Egyetemen rendezőket, dramaturgokat, színészeket. 2003-tól zenés színész osztályokat vezet Ascher Tamással és Selmeczi Györggyel közösen.

Főbb színházi rendezései: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Üdlak) (Új Színház, 1994), Szép Ernő: Patika (Új Színház, 1995), Shakespeare: Ahogy tetszik (Kecskeméti Katona József Színház, 1995), Lorca: Vérnász (Új Színház, 1996), Goldoni: A chioggiai csetepaté (Marosvásárhely, 1998), Brecht: Koldusopera (Új Színház, 1998), Ödön von Horvath: Kasimir és Karoline (Miskolci Nemzeti Színház, 1999), Kárpáti Péter: Tótferi, Világvevő (Bárka Színház, 2000), Shakespeare: Szentivánéji álom (Marosvásárhely, 2000), Ábrahám Pál: 3:1 a szerelem javára (Marosvásárhely, 2001), Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok (Nyíregyháza, 2002), Kárpáti Péter: Negyedik kapu (Jászai Mari Színház, 2004), Kárpáti Péter: Első éjszaka, avagy utolsó (Örkény Színház, 2005), Barta Lajos: Szerelem (Jászai Mari Színház, 2005), Brecht: A szecsuáni jólélek (Jászai Mari Színház, 2006), Mozart: Varázsfuvola (HOPPart Társulat, 2007), Goldoni: A fogadósnő (Centrál Színház, 2007), Brecht: Kaukázusi krétakör (Jászai Mari Színház, 2009), Dvořak: Ruszalka (Csokonai Nemzeti Színház, 2009), Hans Krása: Brundibár (Budapesti Fesztiválzenekar, 2009, karmester: Fischer Iván), Schönberg: Mózes és Áron (Nemzeti Filharmonikusok, 2010, karmester: Kocsis Zoltán), Bródy Sándor: A tanítónő (Nemzeti Színház, 2012), Orbán György: Bűvölet (Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, 2013).

Kovács János a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Szelényi Istvánnál zeneszerzést, Ábrahám Mariannál zongorát tanult, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán a karmesterképzőt végezte el 1973-ban Kórodi Andrásnál és Simon Albertnél. A főiskolai diploma megszerzése után korrepetitori állást kapott a Magyar Állami Operaházban, 1976-ban pedig karmesterként szerződtették. Három nyáron át (1979-81) a Bayreuthi Ünnepi Játékok zenei asszisztense. 1987 és 1990 között az Operaház vezető karmestere. Rendszeresen fellép valamennyi jelentős magyar zenekar koncertkarmestereként. Első vendégkarmestere volt a Szlovén Filharmonikusoknak, 1992 óta a Tokiói Filharmonikusok állandó vendégkarmestere, 1998 óta első vendégkarmestere. Számos európai városban vezényelt; az Operaház társulatával Berlinben és Londonban, a Nemzeti Filharmonikusokkal többek között Németországban és Brazíliában turnézott. 2001 óta a Budapesti Filharmóniai Társaság első vendégkarmestere. 2003-ban, valamint 2006-2007-ben megbízott főzeneigazgató a Magyar Állami Operaházban.

Zeke Edit díszlet- és jelmeztervező, 1960-ban született Budapesten, 1978-ban érettségizett a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában. 1979-től 1981-ig a Moszkvai Szurikov Képzőművészeti Akadémián tanult, 1984-ben diplomát szerzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán.

www.opera.hu

 

A Liszt Ferenc Kamarazenekar hírlevele 2014. január

SI

Kedves Barátunk! Fogadja szeretettel 2014. januári koncertjeink híreit:     Engedjék meg, hogy elsőként mindannyiuknak sikerekben gazdag új évet kívánjunk! Zenekarunk kiemelkedő évet zárt: 79 koncertet adtunk, ebből 22 külföldön és 57 belföldön valósult meg. Ez rekordszámú hangverseny, ami sok munkát, felkészülést jelentett-de örömmel tettük.  Találkozzunk 2014-ben is!   Március 9-én a BMC-ben Harcsa Veronika énekesnővel lép fel együttesünk Március 9-én a tehetséges, fiatal énekesnővel, Harcsa Veronikával adunk egy különleges koncertet a Budapest Music Centerben. Veronika 2007-ben a Too Early c. számával vált ismertté Magyarországon, s Speak Low c. albuma Japánban már 2007-ben, a megjelenés évében a legnagyobb japán lemezbolthálózat, a Tower Records vokális jazz eladási listájának csúcsúra ugrott. Zenei fesztiválok résztvevőjeként már 20 országban fellépett, s számos formációban részt vett.   2010-ben a frissen megalakult Bin-Jip együttes énekesnője lett, 2011-ben megjelent Lámpafény címmel a magyar költők verseit megzenésítő albuma. Zenekarunkkal Veronika Gershwin-dalokat ad elő. 2014. március 9., 19:30, BMC Stravinsky: Concerto in D Gershwin- dalok:       Embraceable you - Amikor átölellek       Do it again - Ne hagyj itt még       Someone to watch over me - Senki sem vigyáz rám Gershwin: Lullaby (vonószenekarra) Gershwin-dalok:       It ain't necessarily so - Az lehet, hogy igaz se volt       Summertime - Jön a nyár       Bidin' my time - Várhatok még ***** Dvorak: Nocturne Dvorak: Szerenád  Diákoknak és nyugdíjasoknak 50% kedvezmény!   2014. január 30.: Pergolesi Stabat Materével indul koncertsorozatunk a Zeneakadémián  Pergolesi csodálatos művét, a Stabat Matert és Beethoven Esz-dúr szeptettjét hallhatja közönségünk a 2014-es sorozatunk első hangversenyén a Zeneakadémia Nagytermében. Pergolesi darabjában Csereklyei Andrea és Megyesi Schwartz Lúcia énekesnők lesznek vendégszólistáink. A sorozat következő estjén, a március 6-i koncerten a zongorista David Fray lép fel a zenekarral, míg  május 8-án Mayuko Kamio hegedűművészt hallhatja közönségünk. forrás: http://www.lfkz.hu/