2019. május 31., péntek

Megjelent a MúzeumCafé Gasztro

SI


A gasztronómia mint művészet, hagyomány és muzeológiai feladat – a téma sokrétű megközelítésével foglalkozik a MúzeumCafé 71. száma.

A hazai és külföldi múzeumi bisztrók és éttermek világába Sümegi Noémi vezeti be olvasóinkat, Németh István írásában a „nagy zabálás” ábrázolásait tekinti át a németalföldi festészetben. Három hazai brandmúzeum történetét és kiállítását mutatják be a lap szerzői: a Zwack Unicumét (Gréczi Emőke), a Dreherét (Berényi Marianna) és a Törleyét (Hamvay Péter). Basics Beatrix a magyar arisztokrácia ebédlőjébe invitálja az olvasót, Szilágyi Judit Déry Tiborék vendéglátói szokásait eleveníti fel, az egykori házvezetőnő jegyzetei alapján. Sári Zsolt a Skanzen kiállított és használatba vett „konyháiról”, Zay Orsolya a történeti főzésekről, Kerényi-Nagy Viktor a bormúzeumok ideális kiállításairól, Rátonyi Gábor Tamás a hajdani rákospalotai kisvendéglőkről ír, Juhász Sándor pedig a „vendéglátós” Glück Frigyes műgyűjteményét mutatja be.
Két interjú is kapcsolódik a lapszám tematikájához: Saly Noémivel Karácsony Ágnes beszélgetett a kávéházi kultúráról, Szikra Renáta pedig Mucsi Emesével és Szalipszki Judittal készített interjút a kortárs művészet és a gasztronómia kapcsolatáról.
A Szemle rovatban Saly Noémi Gellért 100 könyvéről (Karácsony Ágnes), a kétkötetes Szilágyi János György-monográfiáról (Péntek Orsolya) és Sedlmayr Krisztina A modern háztartás születése című munkájáról (Berényi Marianna) lehet olvasni.
Rostás Péter megható nekrológban búcsúzik Dávid Ferenctől. Regős Csilla Wes Anderson bécsi kurátori kiállításán szerzett tapasztalatait foglalta össze a MúzeumCafé számára, Odler Zsolt pedig az aszódi múzeum egyik különleges gyűjteménycsoportjára hívja fel a figyelmet.
A Híreket és a Kalendáriumot Magyar Katalin szerkesztette, a lapszám portréfotóit Szesztay Csanád készítette. A lapterv, címlapján egy Michelin-csillagos múzeumi falat fotójának felhasználásával, Pintér Józsefnek köszönhető.

2019. május 31.
http://muzeumcafe.reblog.hu/
http://muzeumcafe.hu/hu/

2019. május 30., csütörtök

A Magyar Nemzeti Galéria kiállításai

SI


19-20. századi Festészeti Gyűjtemény

A Festészeti Osztály jelenleg 10 000 darabot számláló gyűjteménye az 1800 és 1945 közötti magyar festészet alkotásait őrzi. A gyűjtemény kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet nemzeti képtár létrehozását tűzte ki célul. A folyamatos vásárlásokból gyarapodó műtárgyegyüttest először a Nemzeti Múzeumban mutatták be. A század végén a Szépművészeti Múzeumba kerülő anyag a II. világháború után a Fővárosi Képtár hasonló kvalitású festménykollekciójával bővült ki. A legfontosabb műveket ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán láthatja a nagyközönség.
Gyűjteményünkben megtalálhatók a 19. század első felében működő portré- és tájképfestők – többek között Donát János és Markó Károly – alkotásai. A Pesti Műegylet 1840-től induló kiállításain szereplő művészek életművének jelentős része is itt van: az Első Magyar Festészeti Akadémiát alapító Marastoni Jakabot, a magyar biedermeier alakjait – Barabás Miklóst és Borsos Józsefet – fő művek képviselik az anyagban. A történeti festészet zseniális alakjait legfontosabb műveik reprezentálják. Az 1820-as években született mesterek közül Orlai Petrics Soma és Than Mór, a következő évtizedben született festők közül a párizsi Salonon kiállító Madarász Viktor és Székely Bertalan magyar történelmet megjelenítő emblematikus festményei a gyűjtemény közismert darabjai, akárcsak a müncheni akadémián oktató fiatalabb generáció (Wágner Sándor, Liezen-Mayer Sándor, Benczúr Gyula) munkái. Az 1860-as években induló két mester, a nemzetközi színtéren híressé váló Munkácsy Mihály és a modern magyar festészetet úttörője, Szinyei Merse Pál életművének minden korszakából elsőrangú műveket őrzünk. A 19. század utolsó harmadából a plein air törekvések és a naturalizmus nemzetközi mércével is figyelemre méltó alkotásai korán bekerültek a múzeumba.
A müncheni Hollósy-kör és a nagybányai művésztelep mesterei közül elsősorban Ferenczy Károlynak az életműve, de a két másik művésztelep, Szolnok és Gödöllő vezető mestereinek, Fényes Adolfnak és Körösfői Kriesch Aladárnak is több festménye lett gyűjteményünk része. A századforduló meghatározó modern művészei közül Rippl-Rónai József és Vaszary János életműve áll a gyűjtemény középpontjában. Mellettük több olyan egyéni hangú festő pályája is nyomon követhető, mint Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar és Gulácsy Lajos. A 20. század elején induló fiatal és új törekvéseket követő művészek közül a nagybányai neósok, majd a Nyolcak műveit kell kiemelni. Az avantgárd mozgalmak emigrációban alkotó művészeitől, így Kassák Lajostól és a MA-kör művészeitől kevés mű található festészeti anyagunkban, de azok igazán páratlan alkotások. A két világháború közötti időszakból az újklasszicista törekvések és a római iskola mellett a posztimpresszionista Gresham-kör alkotóinak, így Bernáth Aurélnak és Egry Józsefnek a remekműveiben bővelkedünk. Mellettük a korszak olyan kiváló alkotóitól őrzünk alapvető műveket, mint Derkovits Gyula, Farkas István, illetve a szentendrei művészet képviselői, például Vajda Lajos.


Minden múlt a múltam huszadik század privátfotó Fortepan

A épület - 2019. április 16. – augusztus 25.
A népszerű Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása. A kiállított képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi történelméhez.
A Fortepan digitális gyűjtemény 110 ezernél is több fényképét két középiskolai osztálytárs, Tamási Miklós és Szepessy Ákos kezdték el gyűjteni még az 1980-as években. A kidobált, ócskapiacokon felbukkanó amatőr fotók és negatívok rendszeres, de esetleges gyűjtögetése után 2010-ben indították el internetes oldalukat 5000 digitalizált fotó közzétételével.  Hamarosan sok magánember és közintézmény is csatlakozott a mára 600 fősre dagadt adományozói körhöz, akiknek képeivel havonta bővül az archívum.
A Fortepan archívum (amely nevét az egykori váci Forte gyár legnépszerűbb, amatőr fotósok által is kedvelt negatív filmjéről kapta) két legfontosabb tulajdonsága, hogy szabad és közös. Közös, mert a mi képeinkből áll és a mi világunkról szól. Közös, mert önkéntesek munkáján alapul. Közös, mert bárki segíthet az egyes helyszínek, személyek azonosításában. Szabad, mert szabadon elérhető bárki számára, bármilyen korlátozás nélkül, s a képek jogdíj nélkül felhasználhatók.
A kiállításon szereplő képek mindegyikéhez tartozik, tartozott egy történet. Szerencsés esetben ez a történet visszaidézhető, a legtöbb esetben azonban már nem ismertek a fotókon szereplő konkrét személyek, az egyes képek keletkezéstörténete így a látogató képzeletére van bízva, hogy milyen történetet lát a fénykép mögé.  Ezek mellett hangsúlyosan megidézi a kiállítás a második világháborúban szétlőtt romos Budapestet; a látogatók bejárhatnak egy képzeletbeli fővárosi utcát, amelynek képe évtizedeken átívelő és különböző helyeken készült fotókból áll össze, belehelyezkedhetnek a Fortepan szerkesztőinek helyzetébe és képeket válogathatnak egy hagyatékból; illetve beleolvashatnak a Fortepannak írt, sokszor megható olvasói levelekbe.
A kiállításon, akárcsak egy nagy, közös, családi fotóalbumban, az emberi életút stációi mentén követik egymást az 1990 előtti fényképek, összesen mintegy 200 darab. Ebben a kiállításrészben a fotóknak először gyerekek, azután fiatalok, majd felnőttek és végül idősek a főszereplői.  Emellett több mint 150 olyan fotót is bemutatunk, melyekből tizenhat jól körülírható történet rajzolódik ki. Köztük a II. világháború frontjai – ahogyan azt egy haditudósító látta; a vidéki élet idillje egy fényképező festőművész szemével; a magyar holokauszt alig fényképezett története;
A tárlathoz magyar és angol nyelvű, gazdagon illusztrált katalógus készül.
 forrás: mng.hu

2019. május 29., szerda

A Magvető Kiadó könyvheti újdonságai

SI

Sándor Iván: A korszak tekintete


„Sándor Iván esszéit úgy olvasom, akár egy palackposta üzenetét a feledés egyre nagyobb tengerében.” (Földényi F. László)
„Sándor Iván hangja reményt jelent: az intellektusát folyamatosan mozgásban tartó, szerteágazóan érzékeny, következetesen demokratikus gondolkodót halljuk, és a gondolkodás könyörtelenségét.” (Tóth-Czifra Júlia)

A regényíró Sándor Iván újra esszékötettel jelentkezik: az elmúlt negyven évben született írások gazdag válogatása a korszak tekintetét próbálja kifürkészni. A jelen korszakét, de nem csak a jelen kérdéseivel. Az esszék mindig egy tágabb összefüggésrendszerben kívánják megfejteni az emberi sorskérdéseket, az időben és térben ismétlődő mintázatokra érzékenyen. Shakespeare, Proust, Kafka vagy Kertész Imre irodalmi művei miképpen jelezték előre azt, ami a történelemben később bekövetkezett? Milyen külön utat választott Füst Milán, Balassa Péter vagy Jancsó Miklós? A kötet esszéiből kiderül.


Kötetbemutató: 2019. június 6. 17:00 Magvető Café



Schein Gábor: Megleszünk itt


Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti is. Egykor tehetséges matematikusként önként döntött úgy, hogy könyvtáros nővérével vidékre költözik, és a helyi középiskolában kezd tanítani. A csodabogárként elkönyvelt férfi nővére és munkája elvesztése után felszámolja korábbi életét, és egy város széli viskóba húzódik, hogy befejezze emberkísérletét – saját magán. A regény másik szála egy negyven felé közeledő házaspár krízistörténete. A tördelőként dolgozó Ágnes és férje, az akaratos ügyvéd, Zoltán házassága boldogtalan. Nem értenek szót egymással. Két tökéletesen ellentétes alkat, mégis elszakíthatatlanul összetartoznak. A nő gyerekükkel a férfi apjához költözik a város melletti tanyára. Kiefer itt találkozik Zoltánnal és Ágnessel, a találkozások pedig őt is megváltoztatják.
Schein Gábor sűrű szövésű, több szálon futó regénye arra a kérdésre keresi a választ, mit kezdhet az ember az életével; mi választ el és mi köthet össze embereket, akik szomszédai egymásnak, ugyanakkor idegenek a saját létezésükben.

Kötetbemutató: 2019. június 16. 18:00 Petőfi Irodalmi Múzeum | Margó Irodalmi Fesztivál


Tóth Krisztina: Fehér farkas


„Minden lakás másik történet” – mondja Tóth Krisztina novellájának elbeszélője, miközben saját egykori otthonát keresi. Mindegyik lakás emlékezteti rá valamennyire, de egyik sem lehet ugyanaz. Minden boldogtalan lakás a maga módján az. Ilyenek a könyv katartikus történetei is, amelyek a korábbi műveknél élesebben mutatják meg a hatalmi elnyomás törésvonalait, az alárendeltség, a kirekesztettség stigmáit, az erőszak állomásait. Rendszerint névtelen hősei ismerősek, mellettünk toporognak a liftben, mögöttünk loholnak a lépcsőházban. Felfigyelünk rájuk, ők pedig elkezdenek beszélni: egykor volt otthonokról, bizarr találkozásokról, évtizedes talányokról, kapcsolatokat szétfeszítő titkokról. Hogy egy lerobbant autó, egy rossz pillanatban megtett mozdulat, egy elveszettnek hitt táska, egy véletlen megváltoztat mindent. Pontosabban: megváltozott már minden, de csak most vesszük észre. A Fehér farkas olvasója is ezt kezdi érezni. Mások életébe pillantunk be, de a szövegek tükrében magunkra, a bennünk élő idegenre is ráismerünk.

Kötetbemutató: 2019. június 12. 19:00 Petőfi Irodalmi Múzeum | Margó Irodalmi Fesztivál



Závada Pál: Hajó a ködben


Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei – a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak, nők és férfiak, egy izgalmas viszonyokból szőtt, nagyszabású rokonság. De minthogy többségük zsidó származású, és 1944 életveszélyes tavaszán vagyunk, az ő történetük – a családtagok roppant vagyona folytán – egyszeri és különleges lesz, huszadik századi történelmünk egyik közismert esetévé válik. Ezt a históriát híven próbálja követni a Hajó a ködben – műfajára nézve viszont hamisítatlan Závada-regény: Hőseinek közvetlen közeléből tudósít, megszólaltatja őket a túlélésért folytatott vagy éppen szerelmi természetű küzdelmeikben, megalkuvás, árulás vagy heroikus helytállás közben. S miközben a viták a rokonság közös sorsa körül forognak, annak is tanúi lehetünk, ki miért és hogyan dönt a maga üzleti- és szívügyeiben, távozás és maradás dolgában – vagy akár végső élet-halál-kérdésekben.

Kötetbemutató: 2019. június 12. 17:00 Magvető Café

IDŐMÉRTÉK

Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt


Nádasdy Ádám versei úgy szólnak hozzánk, ahogy a barátainkkal beszélgetünk: amikor váratlanul elmondanak valami bizalmasat, és mi tudjuk, hogy most a legtöbb, amit tehetünk, ha meghallgatjuk őket. Csakhogy Nádasdy verseinek olvasásával nem is a szövegekkel, de magunkkal vagyunk figyelmesek: ha odafigyelünk rájuk, magunkról tudhatunk meg valami bizalmasat. A Jól láthatóan lógok itt egy megkapóan eleven verseskönyv a villanófényként felragyogó felismerésekről.



Kötetbemutató: 2019. június 16. 19:00 Petőfi Irodalmi Múzeum | Margó Irodalmi Fesztivál



Pál Sándor Attila: Balladáskönyv


A Balladáskönyv egy ízig-vérig mai verseskötet, amely megmutatja, milyen teremtő és ugyanakkor romboló erővel bír a hagyomány és az emlékezet. Pál Sándor Attila versei az Arany János-i és a népballadákat szólaltatják meg ma is érvényes hangon. A balladák nemcsak közös történetek elmesélésére alkalmasak, de lehetőséget adnak arra is, hogy a lassan eltűnő falusi, paraszti kultúrára vessenek megértő pillantást.


Kötetbemutató: 2019. június 15. 18:00 Petőfi Irodalmi Múzeum |
 Margó Irodalmi Fesztivál

 
Megjelenés: 2019. június 13.


Szép versek 2019

Szerkesztette: Szegő János
A Magvető Kiadó nagy hagyományú antológiája idén is az előző év legjobb verseiből nyújt válogatást.

 
Megjelenés: 2019. június 13.


Körkép 2019

Szerkesztette: Turi Tímea
  A Magvető Kiadó ebben az évben is a folyóiratok terméséből válogatta egybe a legjobb novellákat.

Megjelenés: 2019. június 13.



A MAGVETŐ JÚNIUSI UTÁNNYOMÁSAI

(További információért kattintson a kötet címére!)
Szvoren Edina: Verseim


Karl Ove Knausgård: Szerelem – Harcom 2.

2019. május 28., kedd

15. Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok

SI


2019. május 31. - június 2.
fehérvárcsurgói Károlyi Kastélypark

Május 31. és június 2. között a fehérvárcsurgói Károlyi Kastély parkjában a Károlyi József Alapítvány 15. alkalommal rendezi meg az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napokat (kiállítás, vásár és konferencia), amely minden évben számot tart a látogatók örömére és a szakemberek érdeklődésére. 
Idén Magyarország ứjra csatlakozik a « Rendez-vous aux Jardins » éves francia kertművészeti programsorozatához és mint ilyen, részt vesz a globális « L’Europe des jardins » (Kertek Európája) programban, melynek idei témája: állatok. A parkunkban... és kiállításokon az állatok között is a madarak lesznek a királyok !
Az idei rendezvény kiemelt konferenciatémái: történelmi parkok restaurálása, természet- és tájvédelem, biodiverzitás, természet és egészség.(mellékelten a lista)
A díszvendég országok Franciaország mellett Finnország és Románia lesznek.
Míg a szombati és vasárnapi programok számos gyermekprogramot kínálnak és  több konferencia-előadás kerül megrendezésre, idén a szülőknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy óvónőkre bízzák legkisebb gyermekeiket, mialatt tesznek egy sétát és vásárolnak a kiállításon. Ebben az évben is szavazhatnak a látogatók a legszebb standra, amelynek díját (egy franciaországi utazást) a Károlyi József Alapítvány és a Párizsi Balassi Intézet szponzorálja.
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar koncertjére pénteken, 17 órakor, valamint szombaton 18 órakor kerül sor. Vasárnap a Flauto Dolce Ensemble ad koncertet 15 órakor  Románia EU-elnökségének tiszteletére.

További információk: Károlyi József Alapítvány, Károlyi Kastély, 8052 Fehérvárcsurgó, Petőfi u. 2.  e-mail: info@karolyikastely.hu; web: www.karolyi.org.hu; 




 

2019. május 26., vasárnap

Demeter Judit: Sajtókávéház 2019. június 6. csütörtök 17 óra

SI

SAJTÓKÁVÉHÁZ  SAJTÓKÁVÉHÁZ  XXIX. SAJTÓKÁVÉHÁZ  06-20-4397323  SAJTÓKÁVÉHÁZ XXIX .

MÚZEUMI SAJTÓKÁVÉHÁZ
M  E G  H  Í  V  Ó
 
2019. június 6. csütörtök 17 óra

          TIT STÚDIÓ EGYESÜLET
        TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT
XI. Budapest Zsombolyai u. 6. (Kosztolányi tér) www.tit.hu, info@tit.hu
                  RÁTKAI MÁRTON KLUB

 

Köszöntő és ismertető : Dr. Koncz Gábor elnök-igazgató TIT Stúdió, Sebőkné Zalka Ilona klubvezető RÁTKAI KLUB
(50. jubileum, zsinagóga 1936., tevékenység, prognózis)
Épületbemutató séta

MÚZEUMI  KÖRKÉP   TÁRLATERNA  ÖVEGES EMLÉKTEREM

18 óra  F I N I S S A G E
PÁROS HARMÓNIA  FESTMÉNYKIÁLLÍTÁS KURÁTORI VEZETÉSSEL
RÁTKAI MÁRTON KLUB
Falatnyi kulinária

Mindenkit sajtókávés szeretettel vár Demeter Judit Sajtókávéház vezető

SAJTÓKÁVÉHÁZ XXIX  SAJTÓKÁVÉHÁZ  SAJTÓKÁVÉHÁZ  06-20-4397323  SAJTÓKÁVÉHÁZ XXIX  SAJTÓKÁVÉ
 

Szépművészeti Múzeum programok

SI

Üvegcsodák | Látogatás a Róth Miksa Emlékházban

Helyszín: Róth Miksa Emlékház
Látogatás a Róth Miksa Emlékházban a Baráti Körrel
Május és június hónapban egy-egy alkalommal várjuk látogatóinkat a megújult Schickedanz-terembe, ahol a múzeum Michelangelo-kiállításához kapcsolódó előadásokon vehetnek részt az érdeklődők. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Hetven év után – épület-séta

Helyszín: Szépművészeti Múzeum
Magyar nyelvű épület-séta, a Román Csarnok bemutatására fókuszálva

Tükröm, tükröm, mondd meg nékem… (nyári tábor)

Helyszín: Európai művészet 1250-1600 kiállítás
Kalandra fel! Egyhetes nyári táboraink otthont teremtenek a gyerekeknek a múzeumban,.
BELÉPÉS: Múzeumok Éjszakája karszalaggal 16.30-tól a főbejáraton.

Időutazók – Az ókori küldetés (nyári tábor)

Helyszín: Klasszikus Ókor kiállítás
Kalandra fel! Egyhetes nyári táboraink otthont teremtenek a gyerekeknek a múzeumban.

Hetven év után – épület-séta

Helyszín: Szépművészeti Múzeum
Magyar nyelvű épület-séta, a Román Csarnok bemutatására fókuszálva

Utazás a napisten bárkájában (nyári tábor)

Helyszín: Ókori Egyiptom kiállítás
Kalandra fel! Egyhetes nyári táboraink otthont teremtenek a gyerekeknek a múzeumban.

Szombati Szemezgető

Helyszín: Európai művészet 1250-1600
Fedezzünk fel közösen egy titokzatos műtárgyat a hónap harmadik szombatján!

Szombati Szemezgető

Helyszín: Európai művészet 1250-1600
Fedezzünk fel közösen egy titokzatos műtárgyat a hónap harmadik szombatján!

Szombati Szemezgető

Helyszín: Európai művészet 1250-1600
Fedezzünk fel közösen egy titokzatos műtárgyat a hónap harmadik szombatján!

Szombati Szemezgető

Helyszín: Európai művészet 1250-1600
Fedezzünk fel közösen egy titokzatos műtárgyat a hónap harmadik szombatján!
2019. december 21. 11:00 - 12:30

BELÉPÉS: Múzeumok Éjszakája karszalaggal 16.30-tól a főbejáraton.
2019. június 22. 2019. június 23. 17:00 - 02:00
A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet
https://www.szepmuveszeti.hu/kiallitasok/magyar-muveszet/

ÖTVEN ÉVES A SZENTENDREI TEÁTRUM – JUBILEUMI SZEZON

SI

50 ÉV, 50 NYÁR, SZÁMTALAN ÉLMÉNY

Ötven éves a Szentendrei Teátrum. 1969. július 5-én és 6-án voltak az első előadásai. A teátrum indulásakor a művészeti vezető Békés András rendező volt. Két elfeledett magyar mű (moralitás, szomorú-víg zenésjáték) felelevenítésével kezdtek: Comico-Tragoedia, illetve Pikko herceg és Jutka Perzsi. A művek színpadra állításban Zsámbéki Gábor is segített. A főbb szerepeket Psota Irén, Básti Lajos, Basilides Zoltán, Mádi Szabó Gábor, Szabó Gyula, Sztankay István és Konrád Antal játszották. Közreműködött a produkciókban a színművészeti főiskola harminc fiatal növendéke is. Csak egy-két név közülük: Székhelyi József, Papp János, Paudits Béla, Szacsvay László. Egyébként Psota Irén öltözője a Fő tér egyik lakóházának első emeleti szobája volt, Básti Lajos öltözőjét pedig a Ferenczy Múzeum könyvtárában alakították ki akkor.
A mostani jubileumi évad május 15-ei sajtótájékoztatóján – amely a Rózsavölgyi Szalonban volt – szó esett a Teátrum jelenéről és múltjáról is. Részt vett az eseményen: Gyürk Dorottya, Szentendre kulturális alpolgármestere; Gubik Petra, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzőse, a Szentendrei Teátrum 2019-es évadjának háziasszonya (idén bekerült a Kult50 közé); Hernádi Judit színművész, aki a Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkciós Iroda közös bemutatójának, a Becéző szavaknak a főszereplője; Fábián Dóra, az Ételt az Életért Alapítvány képviselője; Szokol Judit, az SZFE végzős rendezőhallgatója, két FRISS produkció rendezője; Timár András színháztörténész, a TEÁTRUM 50 kutatási projekt vezetője; dr. Vadász Dániel, a Co-Opera igazgatója és Vasvári Csaba, a Szentendrei Teátrum igazgatója.

Vasvári Csaba így fogalmaz a jubileumi év kapcsán:
A Szentendrei Teátrum az elmúlt fél évszázadban rengeteg élményt adott, és sokfélét jelentett, de mindenkinek mást és mást. A színház már csak ilyen. Ahányan ülünk a nézőtéren, annyiféle előadás képződik meg bennünk. A rengeteg néző mellett rengeteg alkotó, előadó, munkatárs és vezető is megfordult itt. Nekik is rengeteg élményt nyújtott a színházi munka.
Ennyi egyéni élményből nehéz általános megállapításokat levonni és pár szóban úgy megfogalmazni az ötven év lényegét, hogy az mindenki számára érvényesen szóljon a jubileumról. Úgyhogy általánosságok helyett inkább még egy egyéni szempontról szólnék: a sajátomról.
Számomra a Szentendrei Teátrum – ajándék.
Ajándék, mert nagyon szeretem az itteni munkám. Az itteni közönség fogékony az újra, a különlegesre, az érzelmesre, a hitelesre, a reménykeltőre és az igazra. Ajándék a munka azért is, mert egy befogadó, kedves városban dolgozom elhivatott munkatársakkal, értő vezetőkkel, ahol fontosnak tartjuk egymás tiszteletét, az összefogást és a humort. Ajándék a rengeteg ember, akit itt ismerhettem meg a közös alkotómunka, az együttműködések során, vagy csak úgy, Szentendrén járva-kelve. Ajándék, hogy évek óta egyre több fiatalnak adhatunk megmutatkozási lehetőséget; hogy FRISS programunk előadásai érzékenyítő témáikkal, újszerű látásmódjukkal új utakon járnak, és új utakat járhatnak ki a színházi alkotók és a szentendrei nézők előtt is.
Ajándék, hogy idén olyan jótékonysági együttműködés szervezésében vehetünk részt, ami a Teátrum életében és a honi színházak közt is egyedülálló; hogy felhívhatjuk a figyelmet olyan problémákra is, melyek felett néha átsiklunk a mindennapi rohanásban; hogy a színházzal jó ügy érdekében is mozgósíthatunk. És persze ajándék, hogy az előttem járt vezetők, az ötven év alatt itt munkálkodó és jelenleg itt dolgozó munkatársaim, a Teátrum előadásaiban résztvevők nevében én köszönhetem meg a hosszú évek óta felénk áradó figyelmet, a kíváncsiságot és a hűséget, mellyel előadásainkat látogatták és látogatják.
Szép ünnepet, ajándékszámba menő színházi estéket és rengeteg élményt kívánok a Szentendrei Teátrum jubileumi évada alkalmával is.”

Békés András hagyatéka
A Szentendrei Teátrum az alapításának 50. évfordulójához kapcsolódóan három évvel ezelőtt színháztörténeti kutatást indított Timár András színháztörténész vezetésével. Feltérképezték és rendszerezték a még rendelkezésre álló, illetve felkutatható dokumentumokat, írásos, tárgyi és szóbeli emlékeket.
„Nagy szerencsénkre sok olyan színháznézővel és színházrajongóval, az ötven év alatt a Teátrumban dolgozó művésszel és szakemberrel találkoztunk, akik személyes emlékeiket és magángyűjteményüket is felajánlották számunkra. (…) Így találtunk rá például Békés Andrásnak, a Szentendrei Teátrum egyik alapítójának és édesapjának, Békés István író-szerkesztőnek szentendrei vonatkozású anyagokat is tartalmazó hagyatékára, szentendrei képzőművészek kivételesen izgalmas teátrumi munkáira, illetve olyan korabeli előadás-felvételekre, mint például a Békés András rendezte 1969-es Pikkó herceg és Jutka Perzsi-bemutató teljes hanganyagára, Őze Lajos Malvolio-monológjára, vagy éppen Kovalik Balázs szentendrei, egészen különleges operarendezéseire.” (Timár András, a Teátrum 50 kutatásvezetője)
A kutatás első fázisában a szentendrei játszóhelyek teljes repertoárjának rögzítésével, a saját és a koprodukcióban készült előadásokhoz kapcsolódó színlapok, különféle nyomtatványok és fotóanyag összegyűjtésével és digitalizálásával, illetve az előadások felvételeinek, felvételtöredékeinek felkutatásával és archiválásával létrehoztak egy jól kutatható és minden színházszerető érdeklődő számára hozzáférhető online adatbázist.
A kutatás során interjúkat készítettek a Teátrum ötvenéves történetének jelentős alkotóival, rendezőkkel, színészekkel, képzőművészekkel, a színház működését támogató és értő háttérszakemberekkel, kultúr- és helytörténészekkel.
Részletek az interjúkból és tanulmányokból:
„Rögtön a kezdet kezdetén, 1969-ben volt egy nagyszerű előadás Békés rendezésében: a Pikkó herceg és Jutka Perzsi. Ezt a 18. század végi, elveszett zenéjű operalibrettót nagyon frissen, nagyon szellemesen, új zeneszámokkal állították színpadra, a zeneszerző pedig Vujicsics Tihamér volt.  (…) Sikere lett az előadás friss hangjának, de talán még inkább sikere volt magának a helyszínnek.” (Szirtes Tamás rendező)
„Elképzelhető tehát, hogy Zsámbéki A kávéházával kapcsolatban a kritikai észrevételek mindkét fő iránya megállja a helyét: az előadás-koncepció nem illeszkedett többé a Goldoni-játékhagyomány azon tendenciájába, melyet a felhőtlen, rokokó jellemkomédiák jelöltek ki, azonban a színrevitel a helyszín jellegzetességeit túlhangsúlyozó, lélektani realista játékmód nyújtotta lehetőségekkel sem elégedett meg, túllépett azokon…” (Závada Péter tanulmánya Zsámbéki Gábor 1974-es A kávéház-rendezéséről)
„A színházi emlékezet Iglódi István rendezését az alábbi hívószavakban rögzítette: világirodalmi nyitás a műsorpolitikában, fiatal színészek domináns szerepeltetése, valamint Őze Lajos ikonikus Malvolio-alakítása. (…) Shakespeare szabadtéri bemutatója természetesen felelevenítette a hazai Vízkereszt-játszás 19. század óta tartó hagyományainak kérdését is, például a Violát és Oliviát játszó híres párosokon keresztül, így Márkus Emília és Jászai Mari, Törőcsik Mari és Bara Margit, valamint Ruttkai Éva és Pécsi Ildikó kettőse után lépett színre Szentendrén Jobba Gabi és Béres Ilona.” (Deres Kornélia tanulmánya Iglódi István 1973-as Vízkereszt-rendezéséről)
„Én az a típusú ember vagyok, akit lenyűgöz New York és Tokió, de ugyanúgy lenyűgöz egy olaszországi kisváros, ez a fajta „miniatűr beauty”, ami Szentendrén is van.” (Ladányi Andrea táncművész-koreográfus)
Gubik Petra, az idei Szentendrei Teátrum és Nyár háziasszonya:
„Kisgyerekként a szüleimmel néhány napot Leányfalun nyaraltunk, s minden nap bementünk Szentendrére. Az akkori emlékeim egy nagyon színes, festményekkel teli város képét őrzik, ami árasztotta magából a művészetet. Imádom a kisváros macskaköves, zegzugos kis utcáit. Akkor fogalmazódott meg bennem először, hogy valamikor jó lenne itt élni. Ezt az álmomat még nem adtam fel. Szentendrében azt is szeretem, hogy Budapesthez közel van, mégis az olasz kisvárosok hangulatát árasztja. Nagy megtiszteltetés, szakmai kitüntetés s egyben felelősség is, hogy most a Szentendrei Teátrum arca lehetek. A színház egyik legfontosabb dolga, hogy megtanulj közösségben lenni, társulatban gondolkodni, dolgozni. Olyan kölcsönhatásban kell lennünk, amelyben folyamatosan inspiráljuk egymást.”

FRISS 3 – fiatalok színháza
A Szentendrei Teátrum 1969-ben fiatal színi hallgatók ötlete nyomán jött létre, s azóta is épít a fiatal, feltörekvő tehetségekre. A Teátrum legjobb korszakaiban végzős rendezőhallgatók vizsgaelőadásai, frissen végzett fiatal színészek alakításai és fiatal írók darabjainak ősbemutatói sorjáztak a programban. Szentendre sokáig adott helyet a művészeti egyetemek és főiskolák nyári találkozóinak, ahol a képzőművészetek, a zene, tánc és a színház fiatal alkotói, előadói nyerhettek értékes tapasztalatokat a közös munkából, s mutathatták meg e közös munka eredményeit Szentendre művészetre éhes közönségének.
Erre a hagyományra alapozva, ezt újragondolva indította el a Szentendrei Teátrum 2017-ben új programsorozatát FRISS címmel. A nézők mellett véleményformáló színházi szakemberek is pozitívan nyilatkoztak az összeállított műsorról, kedvező visszhang és erőteljes figyelem övezte a program egészét, ami jó alapot nyújtott a további együttműködéshez a művészeti egyetemekkel. Úgyhogy a Teátrum a következő évben közös bemutatóra szánta el magát a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel (SZFE). Idén, a jubileumi évadban hat produkcióval, három bemutatóval – köztük két ősbemutatóval –, egyetemi vizsgaelőadásokkal, frissen bemutatott darabokkal várják a nézőket.
A hentes lánya című zenés monodráma főszereplője Gubik Petra; az ősbemutató rendezője Szokol Judit, az SZFE frissen végzett rendezőhallgatója. Balázs Ágnes Petőfi-játék címmel írt zenés bátorságpróbájának ősbemutatója augusztus elején lesz. Molnár Ferenc Liliom című klasszikusának bemutatója is szerepel a programban. A legendás darabot a Szentendrei Teátrum, a SZFE és a Bartók Kamaraszínház együttműködésében Szokol Judit állítja színpadra. Szentendrén vendégeskedik a Sztalker Csoport is: Vecsei H. Miklós új fordításában állítja színpadra ifj. Vidnyánszky Attila Shakespeare Vízkereszt, vagy igazából mindegy című vígjátékát. FRISS vendégelőadás lesz még a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti kar III. évfolyamának vizsgaelőadása, Hamvas Béla: Ördöngösök című művének színpadi adaptációja, valamint Szabó Kimmel Tamás Széttépve című koncertszínháza is.
Co-Opera
Három évvel ezelőtt Szentendrén indult útjára az egyedülálló színházi együttműködés, a Co-Opera. A Szentendrei Teátrum, a Debreceni Csokonai Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Miskolci Nemzeti Színház, a Budapesti Operettszínház társulata a Magyar Állami Operaház szólistáival együtt eddig több mint 100 előadáson kápráztatták el a közönséget kiváló produkciókkal határon innen és túl.
Idén nyáron, június 29-én a Co-Opera Szentendrén tartja születésnapját, és az 50 éves Szentendrei Teátrummal közösen ünnepel. A jubileumi évad nyitányaként, a hazai és nemzetközi operaszínpadok kivételes tehetségeit felvonultató, rendhagyó operagálán népszerű részleteket hallhatnak Mozart, Rossini, Verdi és Puccini operáiból. A formabontó koncert rendezője Szabó Máté. Közreműködik: Óbudai Danubia Zenekar. Vezényel: Dinyés Dániel

Becéző szavak
A Szentendrei Teátrum évadnyitó bemutatója Dan Gordon Becéző szavak című darabja. Az Orlai Produkciós Irodával közös bemutató premierje Szentendrén lesz július 5-én. Szereplők: Hernádi Judit, Péter Kata, Gyabronka József, Horváth Illés, Cseh Judit. Rendező: Kocsis Gergely.

A Szentendrei Teátrum jubileumi nyaráról további információk:
Fidelio Szentendrei Teátrum Magazin – a Fidelio terjesztési pontokon
www.szentendreiteatrum.hu
www.teatrum50.szentendreiteatrum.hu

TÁMOGATÓK
Szentendre Város Önkormányzata
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Nemzeti Kulturális Alap
Magyar Művészeti Akadémia
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Országos Széchényi Könyvtár
Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár
Ferenczy Múzeumi Centrum
Petőfi Irodalmi Múzeum

Együttműködők
Ételt az Életért Alapítvány
Orlai Produkciós Iroda
Színház- és Filmművészeti Egyetem
Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház
Co-Opera
Hybrid Produkció
 

Megjelentek Orbán Ottó összegyűjtött prózai írásai a Magvető Kiadónál

SI


Orbán Ottó: Barbarus utazásai - Útirajzok

Összegyűjtött prózai írások I.
Orbán Ottó két regényes utazása olvasható ebben a könyvben. Az Ablak a Földre egy indiai utazás három hetének krónikája, amely először 1972-ben jelent meg, kibővítve 1989-ben. A Meztelen tenger a Szovjetunióban töltött tizenkét nap 1962-ben keletkezett útirajza, amely 2006-ban jelent meg először a Holmiban. Orbán Ottó összegyűjtött prózai írásainak első kötetében különös fénytörésben mutatják meg egymást ezek az útirajzok. A szerző útitársa a világra való kíváncsiság, az ismeretlen felé forduló nyitottság. A természeti és a teremtett világban valóban utazások kérdése: mi az, ami tőlünk különböző, hogyan ismerhetnénk meg jobban önmagunkat. A felejthetetlen párbeszédek, emlékezetes jelenetek nemcsak idegen országok, de mára megváltozott korok krónikájává is váltak.

Megjelenés: 2019. május 15.
Oldalszám: 372 oldal



Orbán Ottó: Rejtett működés – Esszék, cikkek, kisprózák

Összegyűjtött prózai írások II.
Orbán Ottó a szó klasszikus értelmében költő volt, akinek költői működése elválaszthatatlan esszéírói munkásságától. Három esszékötete ma is izgalmas lenyomata a XX. századi magyar irodalom gondolkodástörténetének. A szerző összegyűjtött prózai munkáinak második köteteként most először kerül egymás mellé a Honnan jön a költő? (1980),
a Cédula a romokon (1994) és a Boreász sörénye (2001), melyekből egy páratlanul eleven alkotói portré rajzolódik ki. A műhelytitkok és a személyes élettörténetek egy a költészetet a legszemélyesebb kérdések megválaszolására tett kísérlet részeiként bontakoznak ki az olvasó előtt.

 
Megjelenés: 2019. május 15.

forrás:www.magveto.hu


2019. május 23., csütörtök

JEL és RITMUS az Artézi Galériában

SI
 
             Figyelemreméltó kiállítással folytatódik az óbudai Artézi Galéria kortárs képzőművészek alkotásait bemutató sorozata. A június 12-ig látogatható tárlaton 4 festő és három textiles egyéni hangvételű munkái kapcsán gondolkodhatunk a művészet ágak átjárhatóságán, a szigorú műfaji határok megszüntetésén, a közös nyelv kialakításán.
A magyar modern művészetben már a hetvenes években mintaadókká váltak azok a textilművészek, akiknek a művei nemcsak saját szakmájuk megszokott törvényei szerint készültek, hanem a tágabb képzőművészet nyelvén és műfajaiban szólították meg a nézőket (például Szenes Zsuzsa, Szilvitzky Margit, Attalai Gábor). Az általuk teremtett szemlélet és ezáltal a hagyományok megújítói az Artézi Galériában szereplő textilművészek (mindhárman a Magyar Iparművészeti Egyetemen tanulták szakmájukat).
              Kelemen Katalin – Ferenczy Noémi –díjas – pamutvásznon, vegyes technikával rögzítette jeleit, kollázsain ugyanaz a szín és formavilág, mint a textiljein.
Orient Enikő textiltervező festett textiljei mellett plasztikákat mutat be. E. Szabó Margit szőnyegszövő és gobelinkészítő textiljei vegyes technikával, többféle anyag hasznosításával készültek, egyszerre hoz létre síkbeli és térbeli alakzatokat.
A kiállítás rendezője, Laukó Pál harmonikus egységbe illesztette a különféle műfajokat és természetes módon kapcsolat össze textilesek és festők munkáit. Ő maga papírnyomatait mutatja be, melyek figurativitás és nonfigurativitás határán egyensúlyoznak.
Németh Árpád vászonra festett olajképein jelentős szerepe van a faktúráknak, a színeknek, nem a látványhoz kötődik, inkább hangulatokat fejez ki eszközei segítségével. Németh Géza titokzatos tájai a nagyméretű vásznain tele vannak utalásokkal a konkrét földre, mely félelem és kíváncsiság szövetsége, bizalom és elmúlás párhuzama. A Munkácsy Mihály-díjas Kováts Albert festő, grafikus, művészeti író, a Magyar Festő Társaságának elnőke. Hálózatait, úthait, labirintusait fegyelmezett kompozícióba rendezi, a látottak keltette asszociációk sokrétegűek, gazdagok.
            Németh Géza, az Artézi Galéria tulajdonosa, működtetője a katalógus előszavában a bemutatott művek sokfélesége kapcsán hangsúlyozza: „Egyetlen érték maradt, a saját igazságunk keresése.”. Ehhez is útravalóul szolgálnak a textil, papír, vászon alapú művek és plasztikák.
A kiállítást 2019. június 12-ig látogatható

Rajkó Andrea Fenya

A kiállítás honlapja:
http://www.artezi.hu/

  További információ:

Németh Géza