2018. február 15., csütörtök

Siófok városssá nyilvánításásának 50 éve

SI

Siófok 50 – Ahol Elizabeth Taylor és Richard Burton nyaralt
Siófok főteréről és a Petőfi sétányról ma már a pezsgő élet, a kimeríthetetlen szórakozási lehetőségek, a kiváló éttermek és a nyaralók színes forgataga jut eszükbe. Öt évtizeddel ezelőtt a város egészen más arcát mutatta, mint ma. Siófok idén ünnepli várossá avatásának 50 éves jubileumát.
1968. december 29-én, 50 évvel ezelőtt egy település nagy lépést tett az ország életében. Siófok, a Balaton legnagyobb települése hivatalosan is megkapta a városi rangot. „A két világháború pusztítása után az akkor már majd egy évszázada működő üdülőtelep, és az ott lakó generációk kemény munkáját jutalmazta ez a nap. Az 50-es évekre helyreállították a város ikonikus víztornyát, amely 1912-ben épült Gergely Jenő és Gut Árpád tervei alapján, valamint az elektromosságot is bevezették az aszófői áramfejlesztő üzemből. Lassacskán Siófok is fényes pont lett az égen, mikor egyenként felgyúltak a partmenti sétányokon a lámpák” – meséli Laki Judit a siófoki könyvtár igazgatója.
Az üdülőtelep fejlesztése egyre inkább a tömegek nyaraltatása felé tolódott, és a Balaton mindenki számára elérhető lett. Siófok volt az a hely, ahol minden korosztály, minden társadalmi réteg együtt pihent. Már két évvel korábban, 1966-ban megnyitott a tizenhárom emeletes Európa szálló, ahol a magyar nyaralókkal együtt pihent Elizabeth Taylor és akkori férje Richard Burton, vagy akár az iráni sah. Sokan emlékezhetnek is még az ekkortájt divatossá vált táboroztatás élményeire is, amire a mai idősebb korosztály leginkább jóleső nosztalgiával gondol vissza.
Siófok már 1968 előtt is legendás történetek születésének színhelye volt. Egyes épületek, amelyek hozzátartoznak Siófok kultúrtörténetéhez, ilyen volt az egykori Vitéz panzió, amelyet Karinthy Frigyes második otthonának is neveztek. Az írót kortársai, például Rejtő Jenő vagy Rippl-Rónai József is gyakran meglátogatta itt. Karinthy egy augusztusi napon ebben a házban halt meg, így a Vitéz panzió később Karinthy-villaként került be a helyi köznyelvbe. A legendás házat 2013-ban árverésre bocsájtották. Ám ha az 50 évvel ezelőtti városra tekintünk vissza, továbbra is rengeteg olyan épületet látnánk, ahova ma is betérhetnek a látogatók.  A Matróz, a Kálmán sétány, a Kertmozi mind a várossá nyilvánítás évtizedében, vagy az utána következő pár évben létesült. „Vannak olyan épületek is, amik ma már csak emlékként élnek, mint például az Orion bár. Természetesen azóta is folyamatosan fejlesztéseket és felújításokat élt meg a város, de azok a bizonyos pontok a mai gimnazistáknak, és a pihenni vágyó öregebb korosztálynak ugyanúgy közös pontot jelenthetnek” - mondja Laki Judit.  1968-ra Siófok elérte a 10.000 állandó lakost, ami a nyári időszakban sokszorosára duzzadhatott. Már ekkor is közkedvelt célpont volt a külföldiek körében a Balaton, de ezután megnyíltak a lehetőségek olyan kulturális és szórakoztató rendezvények szervezésére, amelyek jelentősen meghatározták a város arculatát a következő években. Így telt az 1968. év, amikor Siófoknak mind tömegközlekedésben, népességben, infrastruktúrában sikerült kielégítenie azon igényeket, hogy a kórház átadásával együtt ünnepélyesen is várossá avathassák.


Siófok neve mára összeforrt a családi nyaralások, a jó vendéglők, a fürdőzés és kikapcsolódás, szórakozás élményével. Az ötven éves évfordulót a város egész éven át tartó, fantasztikus rendezvénysorozattal, koncertekkel, fesztiválokkal, valamint történeti és képzőművészeti kiállításokkal, vetélkedőkkel ünnepli. A húsvéti hosszú hétvégére például érdemes előre szállást foglalni, mert akkor rendezik a Húsvéti Nyuladalmat, megkezdődik a hajózási szezon a Balatonon, izgalmas programokkal, sétahajókkal, gyerekhajókkal várja Siófok a városba látogatókat három napon át. Siófok így a család minden tagjának és minden generációnak egész évben tartalmas kikapcsolódási lehetőséget kínál, ismét bizonyítva, hogy idén is „Itt kezdődik a Balaton”!


Az összes program és egyéb információk itt: www.siofokportal.com
Facebook: https://www.facebook.com/hellosiofok/

2018. február 12., hétfő

Te jössz?! Kiállítás a társasjátékokról a Kiscelli Múzeumban

SI


H-1037 Budapest, Kiscelli u.108.

Te jössz?! Kiállítás a társasjátékokról 


2018. február 15. és 2018 április 29. között a Kiscelli Múzeum templomterében


A társasjátékozás napjainkban virágkorát éli. A kiállításon bebarangoljuk a társasjátékok világát az Országos Kaszinótól a szabadulószobákig, a malomtól a propaganda játékokon át a Catanig. Vigyázat, interaktív!

Mi is az a társasjáték?


Alig több mint 100 éve olyan játékokat neveztek így, mint a bújócska, a zálogosdi, a barkochba vagy a sport és ügyességi játékok. Azóta az elemekből felépíthető-variálható táblák, a játékosok által irányított komplex karakterek, a filmszerűen összetett sztorik korát éljük.

Szimbólumok nyomában

Ki hinné, hogy a malomjáték ábrája a barlangrajzokig visszavezethető? Hogy a világ sorsát arany játéktáblán eldöntő germán istenek, vagy az egyes napok szerencséjét a naptáron való kockázással biztosító egyiptomiak a mai spílerek és gémerek elődjei?

Grafikusok, művészek

A legjobb magyar társasjátékok olyan neves művészek keze alól kerültek ki, mint Bortnyik Sándor vagy Pályi Jenő. Pályi mint a Piatnik alkalmazásában álló grafikus, plakátok és könyvillusztrációk mellett a harmincas-negyvenes években számos társasjátékot is tervezett. Az államosítás után létrehozott Játékfelülbíráló Bizottság szigorú ideológiai ellenőrzése alatt dolgozó grafikusok is szóba kerülnek.

A főváros a játékokban 

Hol csak egy-egy helyszínt, máskor egész Budapestet bebarangolhatjuk a táblán. A kártyalapokon és a játékterepen felbukkanó helyek nemcsak a város fejlődésének egy pillanatát illusztrálják, hanem a korszak ideológiáját is tükrözik. Míg a harmincas években hátat fordítva kellett elfutnunk a ’48-as osztrák parancsnok, Hentzi-emlékművétől, addig az államosítás után az Úttörő táborba vezették utunk a budai hegyvidéken játszódó társasok.


KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK:


Játékosok napja a Játszóház Projekttel
február 17. 10:00 – 20:00
 

A Te jössz?! Kiállítás a társasjátékokról című tárlatunk alkalmából hosszú nyitvatartással és sok társasjátékkal várjuk látogatóinkat.

A Játszóház Projekt közreműködésével megelevenedik a Kiscelli Múzeum barokk szoborcsarnoka, ahol a legújabb és legnépszerűbb mai társasok kipróbálására lesz lehetőség játékos kedvű felnőtteknek, gémereknek és gyerekeknek egyaránt. Játékra fel!

Belépő: 1600 Ft/800 Ft, mellyel a kiállítás is megtekinthető
Regisztrálni lehet a kapcsolat@kiscellimuzeum.hu-n, de a regisztráció nem kötelező


Dobókockával a múzeumban

február 25. 10:30 - 12:00

A Te jössz?! Kiállítás a társasjátékokról című tárlatunkból inspirálódva zsebtársast készítünk.

A mini-játék során a múzeumban kell végiglépkedni, és ha a szerencse is mellénk szegődik, rejtekajtók és titkos folyosók segítségével rövidíthetjük meg a célhoz vezető utat. De vigyázat! A múzeum csapdákat is rejt, amik akár egyenesen a startvonalhoz is visszarepíthetnek.

A foglalkozást Fatér Anna képzőművész vezeti, a játék egyedi terv alapján készül. Minden résztvevőnek egy társasjáték-alapot biztosítunk.  A foglalkozást 6 éves kortól ajánljuk.

Belépő: 2400 Ft/fő, mellyel a kiállítás is megtekinthető. Regisztráció kötelező a kapcsolat@kiscellimuzeum.hu-n (max 20 fő)

 

Remekművekkel gyarapodott a Nemzeti Galéria

SI




REMEKMŰVEKKEL GYARAPODOTT A NEMZETI GALÉRIA
A Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria a Kieselbach Galéria legutóbbi aukcióján – élve elővásárlási jogával – három páratlan értékű alkotás megvásárlásával gyarapította modern magyar festészeti gyűjteményét.
A modern magyar képzőművészet egyik kiemelkedő jelentőségű műve Berény Róbert 1911-es portréja barátjáról, Weiner Leó zeneszerzőről. A kép Füst Milán gyűjteményének volt része, majd később a Füst Milán Fordítói Alapítvány tulajdonába került. A festmény a nagysikerű Nyolcak című kiállítás egyik kiemelkedő darabja volt.
Az erdélyi magyar avantgárd meghatározó alakja volt Szántó György. Budapesti építészeti tanulmányait az első világháború szakította félbe, a fronton elszenvedett sebesülése folytán Szántó előbb az egyik szemére, majd néhány évvel később a másik szemére is megvakult. Az Öröm című képe a művész egyik utolsó alkotása, hiszen ekkor, 1921-ben, huszonnyolc évesen veszítette el örökre látását. A festmény az erdélyi magyar avantgárd művészet egyik legfontosabb alkotása. 
A nagybányi művészek neós nemzedékének kiemelkedő mestere Ziffer Sándor. 1907 körüli, úgynevezett fauve-os korszakából csupán kevés alkotása van a Nemzeti Galéria gyűjteményében, sőt önarcképei közül is csupán egy időskori portrét őriznek. Több szempontból is kiemelkedő tehát ennek a korai, Önarckép zöld falú nagybányai műteremben című képnek a jelentősége. A végre közgyűjteménybe került remekművek minden látogató számára megtekinthetőek a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán. 


A képek az alábbi linkről tölthetők le: 
http://mng.hu/sajtoszoba/remekmuvekkel-gyarapodott-a-nemzeti-galeria-122912


BERÉNY RÓBERT (1887-1953):
Weiner Leó arcképe, 1911
Olaj, vászon, 63 x 79 cm
SZÁNTÓ GYÖRGY (1893 – 1961)
Öröm, 1921
Olaj, vászon, 110 x 160 cm
ZIFFER SÁNDOR (1880-1962)
Önarckép zöld falú nagybányai műteremben, 1907 körül
Olaj, vászon, 60,5 x 46,5 cm
mng.hu

Vendégművészek a Szövetségből az Artézi Galériában

SI

MEGHÍVÓ


A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége
Festő Szakosztálya és az Artézi Galéria
tisztelettel meghívja Önt a
Vendégművészek a Szövetségből  “16x1”
címú kiállítás megnyitójára 
                                    
2018. február 17-én, szombaton 17 órára.                        
A kiállítást megnyitja: Pataki Gábor művészettörténész   
                                                                                           
A kiállítás megtekinthető: 2018 február 17- március 9.     
Előre megbeszélt időpontban 
                        
A kiállítás kurátora: Dréher János fm.  

 
Kiállító művészek:
Barabás Márton
Bereznai Péter
Bikácsi Daniela
Birkás István
Budaházi Tibor
Dréher János
Gáll Ádám
Hajdú László
Krajcsovics Éva
Nádor Tibor
Pataki Tibor
Szüts Miklós
Újházi Péter
Vojnich Erzsébet
Wágner János
Wrobel Péter

Megnyitó: 2018. február 17. (szombat), 17:00
Helyszín: 1037 Budapest, Kunigunda útja 18.

További információ: http://www.artezi.hu

2018. február 11., vasárnap

Tóth Krisztina Pokémon go című színdarabja a Rózsavölgyi Szalonban

SI


„Törekedtem arra, hogy csupa olyan figura tűnjön fel a darabban, akik a mi életünkben is jelen vannak. Így amikor ismerős helyzeteken felnevetünk, saját magunkon is röhögünk. Kicsit könnybe is lábad majd a szemünk, mert kicsit sajnáljuk is magunkat. Mulatságos a darab, ugyanakkor mélyen megüli a szívet” –Tóth Krisztina a Pokémon go című darabjáról


Tóth Krisztina Pokémon go című színdarabja a Rózsavölgyi Szalonban

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon. 2018. február 20-án mutatjuk be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője: Csizmadia Tibor. Szereplők: Bozó Andrea, Debreczeny Csaba, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h., Sztarenki Pál.

A történet kapcsán mondja Tóth Krisztina:
„Elég tipikus családról szól, biztosan ismerjük őket a szomszédból, a baráti vagy ismerősi körből: csúsznak lefelé, s próbálnak megkapaszkodni. A középkorú férjnek és feleségnek egy felnőtt gyereke van. Elvágynak onnan, ahol élnek. Elvágynak az életükből. A férfinak valamikor volt munkája, de elveszítette, és a tehetetlensége elől a virtuális világba menekül, az lesz az ő a szabadsága, az ő valósága. Csakis ott érzi úgy, hogy csinál valamit. Ez nagyon szimbolikus, a fölöslegessé válásnak és az életből való kivonulásnak a jelképe. Erre is utal a cím: Pokémon go… Az anya – irtózatos túlélési ösztönnel – még az utolsó pillanatban is úgy érzi, hogy kézbe lehet venni a dolgokat. Akár azt is mondhatnánk: ezek közhelyes sorsok. Hát persze. De élesben akartam láttatni, felmutatni mindezt, és törekedtem arra, hogy csupa olyan alak jelenjen meg a darabban, akik a mi életünkben is jelen vannak. Így amikor ismerős helyzeteken felnevetünk, saját magunkon is röhögünk. Kicsit könnybe is lábad majd a szemünk, mert kicsit sajnáljuk is magunkat. Mulatságos a darab, ugyanakkor mélyen megüli a szívet.”


Csizmadia Tibor rendező a darabról:
„Itt egymást megtagadó, és egymásba kapaszkodó emberek vannak a színen. Bizonyos dolgokat kimondanak, más dolgokat elhallgatnak. Ki-ki a saját igazságérzete alapján működik, saját szándéka érvényesülése szerint. Próbálják azt, hogy minden egyre jobb legyen, közben minden egyre rosszabb lesz. Nagyon érdekes, mert – mint egy görög tragédiában – végig azt gondoljuk, hogy csak az ne történjen meg, amire számítunk, és természetesen épp az történik meg. Azért kortárs, azért mai, mert közben ezt átfonják az életünk azon groteszk, abszurd mozzanatai, amelyek segítenek ezeket a bukásokat feloldani.”

Bozó Andrea, aki Adriennt, az anyát alakítja:
„Tóth Krisztina dialógusai szellemesek. Ráadásul kiélezett helyzetekben alig várjuk, hogy kirobbanjon belőlünk a nevetés, ami oldja is a feszültséget.”

Tímár Éva, aki Namát, a nagymamát formálja meg:
„Egy figura sosem csak egyféle. A nagymama sem. Miként nyilván mindenkiben mindenféle van, önzés és önzetlenség is. Mind a kettőt ki kell bányásznom magamból ehhez a szerephez. Szeretek ezzel a figurával foglalkozni.”

Rózsavölgyi Szalon
https://szalon.rozsavolgyi.hu/
 

2018. február 9., péntek

TÁRLATVEZETÉSEKKEL ZÁR A MADARÁSZ-KIÁLLÍTÁS A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN

SI
 
Még tíz napig, február 18-ig látható „A TEREMTŐ LÁNGÉSZ” – Egy kultuszkép története című kamarakiállítás, mely Madarász Viktor (1830–1917) halálának centenáriuma alkalmából került bemutatásra a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat olyan publikálatlan, párizsi levéltárakban frissen végzett kutatásokra épül, amelyek nyomán Madarász Viktor egyik kultikus fő művét új megvilágításban tárhatjuk a nagyközönség elé legproduktívabb, párizsi korszakának bemutatásával.
A kora „francia romantikájának légkörében” festett Hunyadi László siratása emblematikus fő műve nemcsak a Madarász-életműnek, de a 19. századi magyar történeti festészet egészének is. A „magyar Pietà”-ként aposztrofált festmény a nemzeti „passiótörténet” egy fejezetét ábrázolja, s mint ilyen, a 19. században fontos szerepet töltött be a nemzeti öntudat megerősítésében. A kiállítás ezt a művet járja körül az elmúlt évek kutatási eredményei alapján. Az alapos restaurálásnak köszönhetően a műtárgy hosszú idő után először látható újra teljes pompájában.
A kiállítás érdekessége Madarász Viktor francia mesterének, Léon Cogniet-nak az orléans-i Musée des Beaux-Arts-ból kölcsönzött festménye, amely szintén egy siratás jelenetet ábrázol (Briszéisz Patrokloszt siratja). Madarász Párizsban elnyert érme most először látható a Magyar Nemzeti Galériában a festmények mellett, amelyeknek a festő a díjat köszönhette.
A kiállítás kurátora: Krasznai Réka
Helyszín: I. emelet, kamara terem
A KIÁLLÍTÁS ZÁRÓ HÉTVÉGÉJÉN TÁRLATVEZETÉSEKKEL VÁRJUK A LÁTOGATÓKAT
2018. február 16. péntek 16.30
Krasznai Réka, a kiállítás kurátorának tárlatvezetése a Madarász-kiállításban
2018. február 18. vasárnap 14.00
Tárlatvezetés a Madarász-kiállításban



FIRKASZOMBAT
Firkálj velünk szombatonként a Magyar Nemzeti Galériában! Derítsük ki együtt: kerülhet firka a felhőkre, az akváriumba, a király koronájára, a szoba falára, a rét pipacsaira?!
2018. február 10. szombat, 14.00 Álarc/kép
Életkor: 6–10 éveseknek

Részvételi díj: 900 Ft / első alkalom, majd 3600 Ft / bérlet (4 alkalom)
Találkozási pont: Magyar Nemzeti Galéria, B épület, porta (személyzeti bejárat)
Előzetes jelentkezés szükséges a muzeumpedagogia@mng.hu címen

RENDHAGYÓ TÁRLATVEZETÉS A KERETEK KÖZÖTT CÍMŰ KIÁLLÍTÁSON
Petrányi Zsoltnak, a kiállítás kurátorának tárlatvezetései a kiállításban
2018. február 10. szombat 16.00 órátólBelépőjegy a kiállításra és a tárlatvezetésre:
Teljes árú: 2500 Ft, Kedvezményes: 1400 Ft (azok számára, akik a kiállításokat díjtalanul vagy 50% kedvezménnyel látogathatják.)

Találkozási pont: a program előtt az információs pultnál.
Jegyek korlátozott számban kaphatók a www.jegymester.hu oldalon, illetve a múzeum jegypénztárában. Maximális létszám: 30 fő.

FILMKLUB

KERETEK KÖZÖTT CÍMŰ KIÁLLÍTÁS KÍSÉRŐPROGRAMJA2018. február 11. vasárnap 16.00-18.30
NEHÉZ EMBEREK
A dokumentumfilm olyan feltalálókat, mérnököket szólaltat meg, akik jelentős innovatív fejlesztéseken dolgoznak, alkotásaik minden bizonnyal, ill. elismerten jelentős gazdasági fejlődést eredményeznek, mégis rendszerszintű akadályokba ütköznek érvényesülésükben. Korrajz a társadalom önérvényesítő erejének féken tartásáról.
Bevezető: Standeisky Éva történész



mng.hu

2018. január 31., szerda

Thury Levente kerámikus emlékkiállítása az Artézi Galériában

SI

"Thury Levente keramikus volt, pályája a 60-as években indult, amikor a kerámia műfaja és az iparművészet egyéb területei felértékelődtek. Nagyobb murális munkái óvodákba, otthonokba, egészségügyi intézményekbe kerültek, örömöt, érdekes színfoltot jelentettek a napok egymás utáni szürkeségében. Színes mázakat használt, de ami kulcsot jelenthet e munkáknál számunkra, az a tárgyak játékossága és személyes varázsa, a személyesítésük..." /Szilágyi Gábor művészettörténész/
 

„Gondolom és olvasom, hogy a világ mindig elromlik. Aztán mindig a hangyák építik fel az új világokat.”
2018. január 27-én nyílt meg Thury Levente kerámikus emlékkiállítása az Artézi Galériában. Most lenne 77 éves, tíz éve halott. 1971-től több egyéni bemutatkozása volt itthon és külföldön egyaránt, 1968-tól számos csoportos kiállítás szereplője, művei itthoni és nemzetközi közgyűjteményekben is megtekinthetők. Egyedi kerámiaszobrokat, elementáris domborműveket és különleges térelválasztókat készített. Munkáiban megőrizte a kézművesek kötődését a legősibb matériákhoz, a földhöz, agyaghoz, ugyanakkor a dolgok szellemi tartalmai, bonyolult jelentéstartományai foglalkoztatták.
A nyolcvanas évek elejétől központi témájává vált a gólem, a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett agyagszobor. Ehhez a Löw rabbi teremtette emberszerű lényhez Thury Leventét saját családjának legendáriuma is hozzá kötötte. Tradíció, mítosz, mágia – agyag és vér keverékéből gyúrt lények az asszír-babilon kultúrából a mai napig szerves tartozékai, kísértő lényei az emberi képzeletnek.
A „Thury77” címet viselő kiállítás február 15-ig látogatható az Artézi Galériában.

Artézi Galéria

artezi.hu
gezanemeth.eu