2016. július 31., vasárnap

Benedek István Gábor dedikálja új könyvét 2016. július 31-én a Láng Tékában

SI

 Benedek István Gábor: Zsidó krémes  

Láng Téka Budapest, 1137. Pozsonyi út 5. 

2016. július 31-én 17 órakor 





2016. július 22., péntek

Koncert az összefogás és a barátság jegyében a Rumbach Zsinagógában

SI


Koncert az összefogás és a barátság jegyében a Rumbach Zsinagógában
Songs of the Inner Heart
Két világ találkozik július 24-én (vasárnap), 19:00 órakor a Rumbach Sebestyén Zsinagóga falai között: Songs of The Inner Heart címen al-Andalúz költemények keringőznek középkori könnyűzenei dallamokkal, az izraeli Tal Ben Ari és az arab ney művész, Mohammed Antar előadásában a Babel Sound szervezésében. 


Jegyek vásárolhatók a helyszínen, a koncert napján vagy elővételben: https://www.jegy.hu/program/babel-sound-songs-of-the-inner-heart-71301
Időpont: 2016. július 24. 19:00
Helyszín: Rumbach Sebestyén utcai Zsinagógában (Budapest VII. ker., Rumbach Sebestyén utca 11-13.)
Belépőjegy: 1000 Forint 
Facebook esemény:
https://www.facebook.com/events/580314028796485/ 

2016. július 17., vasárnap

Zsidó Kulturális Fesztivál 2016. szeptember 4-11.

SI

ww.zsidokulturalisfesztival.hu/dohany-utcai-zsinagoga/nyitott-ovezet

https://www.youtube.com/watch?v=9kx52M8Prrs

Modigliani az MNG kiállítása 2016. június 29. - 2016. október 02.

SI

Modigliani

A Magyar Nemzeti Galériában június végétől október elejéig látható Modigliani-kiállítás az olasz festő életművének első nagyszabású bemutatója Magyarországon. A több mint nyolcvan alkotást (köztük 61 Modigliani-művet) – aktokat, portrékat és szobrokat – felvonultató tárlatra a világ több nagy köz- és magángyűjteménye kölcsönzött műveket. A világ legnagyobb múzeumainak történetében is rendkívül ritka pillanat, hogy a 20. századi művészet történetének két olyan kiemelkedő személyisége, mint Modigliani és Picasso egyszerre legyen jelen egy-egy nagy, retrospektív tárlattal - úgy, mint a most következő hónapban a Magyar Nemzeti Galériában.

A nagyszabású kiállítás szobrokon, festményeken és rajzokon mutatja be Amedeo Modigliani (1884–1920) életművének főbb korszakait és stílusfordulatait, valamint a kortársakhoz fűződő kapcsolatát. A Modigliani életét övező mítoszok, az árveréseken elért rekordárak gyakran elterelik a figyelmet az alkotó valódi művészi teljesítményéről. Modigliani ugyanis úgy vált az európai modernizmus egyik legfontosabb mesterévé, hogy valójában soha nem tért el a klasszikus műfajoktól és a klasszikus formálástól. A kiállítás célja, hogy bemutassa az egyéni utat járó művész munkásságának sokrétűségét, egyedi modern ízét. A fiatal Modigliani 1906-ban érkezett Olaszországból Párizsba, ahol hamar beilleszkedett a montmartre-i, majd a montparnasse-i művészi körökbe. A kiállítás különös hangsúlyt fektet e két meghatározó helyszín szellemi, művészi közegének és főbb szereplőinek ismertetésére.

A tárlat öt szekcióra tagolódik. Modigliani ma elsősorban jellegzetes, finoman stilizált arcképeiről, érzéki aktjairól ismert. Kevesen tudják azonban, hogy kezdetben leginkább szobrászként szeretett volna érvényesülni. Ezért a kiállítás nyitó szekciója, Az emberiség temploma, a művész 1909–1914 között kibontakozó szobrászati tevékenységét helyezi előtérbe. Az emberi arc vonásaira összpontosító plasztikáit az őket ihlető egzotikus művészeti tárgyak – afrikai maszkok, ókori egyiptomi és kükladikus szobrok – kíséretében mutatjuk be. Emellett a kortárs alkotók (Constantin Brâncuși, Pablo Picasso, Jacques Lipchitz, Henri Laurens) műveivel kiemelt párhuzamok mutatják, hogy Modigliani jól ismerte a korabeli szobrászat legfrissebb vívmányait és tisztában volt a párizsi avantgárdot foglalkoztató esztétikai, formai kérdésekkel is. Mindezek ellenére rossz fizikai állóképessége és pénzhiánya miatt kénytelen volt abbahagyni a kő megmunkálását. 1914-től Modigliani ismét kizárólag a festészetnek szentelte magát, és stílusa alapjaiban változott meg. Korábban a fauvizmus és a posztimpresszionizmus hatására hangsúlyos sötét kontúrokkal társította az intenzív színeket. A háború kezdetén, majd 1915-ben készült korai, a Vissza a festészethez című kiállítási szekcióban összegyűjtött portréi arról az állhatatos útkeresésről tanúskodnak, amelynek során rátalált saját stílusára.

A kiállítás harmadik egysége (Az avantgárd arcképfestője) a festő munkásságának meghatározó hányadát kitevő arcképeken mutatja be Modigliani visszatérését a festészethez. Kiemelt hangsúly kerül a művésztársairól készített portrékra, amelyek izgalmas körképet mutatnak a festő baráti közegéről és az 1914–1918 közötti párizsi művészeti élet szereplőiről. A különös arcképcsarnokban feltűnnek a Montparnasse olyan egyéniségei, mint a kor kiemelkedő költői, Max Jacob és Jean Cocteau, vagy a háború évei alatt Párizsban elő – ismert és kevésbé ismert – külföldi alkotók (Diego Rivera, Ossip Zadkine, Viking Eggeling). A tárlat egyik különlegessége, hogy a portrék több esetben a Modiglianihoz közel álló festők – Moïse Kisling, Celso Lagar vagy Chaïm Soutine – alkotásaival kerülnek párhuzamba, kiemelve a művésztársak közötti kapcsolódási pontokat és különbségeket.

1917-ben különleges lehetőség nyílik Modigliani számára: akkori támogatója, a lengyel származású műkereskedő és költő Léopold Zborowski modelleket, műtermet és pénzt biztosított neki egy aktsorozat elkészítésére. A negyedik egységben látható aktok kiválóan szemléltetik, hogy a régi mestereket is jól ismerő olasz művész miként értelmezte újra a hagyományos műfajt.

A kiállítás utolsó szekciója, A dél vonzásában, a harmincöt éves korában elhunyt alkotó életének utolsó két évében készült műveire összpontosít. Modigliani, azt remélve, hogy egészségi állapota jobbra fordul, 1918–1919-ben több hónapot töltött Nizzában és környékén, ahol szoros barátságot kötött az ott élő művészekkel, többek közt a japán Fudzsita Cuguharuval és az orosz származású Léopold Survage-al. Dél-Franciaországban ismét előtérbe került az olasz festő Paul Cézanne iránti rajongása: a szekciót záró, ismeretlenekről készült utolsó arcképek a nagy provence-i mester hatását tanúsítják.

A kiállítás kurátorai: Kovács Anna Zsófia (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria) és Sophie Lévy, Jeanne-Bathilde Lacourt, Marie-Amélie Senot (LaM, Villeneuve d’Ascq). A tárlatot kétnyelvű (magyar-angol) katalógus kíséri.

A kiállítás a budapesti Szépművészeti Múzem – Magyar Nemzeti Galéria, a Réunion des musées nationaux – Grand Palais, a Villeneuve d’Ascq-i LaM (LaM – Lille Métropole Musée d’art moderne, d’art contemporain et d'art brut) és a helsinki Ateneum Art Museum együttműködésében, valamint a párizsi Musée de l’Orangerie szakmai támogatásával és a Musée national d’art moderne – Centre Pompidou  kiemelt kölcsönzésével valósult meg. Ezen kívül jelentős műtárgyak érkeztek még a Musée national Picasso-Paris, a bécsi Albertina, az amszterdami Rijksmuseum, a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a párizsi Musée du Louvre, illetve az egyesült államokbeli Philadelphia Museum of Art és a Dallas Museum of Art gyűjteményéből is.

A kiállításhoz kapcsolódó programok


TÁRLATVEZETÉSEK A MODIGLIANI-KIÁLLÍTÁSBAN

július 9. (szombat) | július 14. (csütörtök) | július 23. (szombat) | július 28. (csütörtök) | augusztus 6. (szombat) | augusztus 11. (csütörtök) | augusztus 27. (szombat) | szeptember 1. (csütörtök)
Heti egy alkalommal, felváltva csütörtökön és szombaton 16.00-tól tárlatvezetéssel várjuk látogatóinkat a kiállításban.
A tárlatvezetésen a Modigliani-kiállításra váltott belépőjeggyel lehet részt venni. Maximális létszám 25 fő. Regisztráció a vezetés előtt érkezési sorrendben személyesen, az információs pultnál.

TÁRLATVEZETÉSEK GYEREKEKNEK
augusztus 29. (hétfő) | augusztus 30. (kedd) | augusztus 31. (szerda)
Augusztus végén, a szünet utolsó napjaiban 11.00-tól tárlatvezetéssel várjuk az általánosiskolás-korú gyerekeket a kiállításban.
A tárlatvezetésen a Modigliani-kiállításra váltott belépőjeggyel lehet részt venni. Maximális létszám 25 fő. Regisztráció a vezetés előtt érkezési sorrendben személyesen, az információs pultnál.

ELŐADÁS
szeptember 18. ( vasárnap) ǀ 16.00
Modern Vénuszok. Az akt Modigliani festészetében | Bellák Gábor művészettörténész előadása

Picasso – Alakváltozások, 1895-1972

SI
A száz műalkotást, festményeket, valamint szobrokat és grafikákat bemutató kiállítás Picasso életművének valamennyi periódusát felöleli, ugyanakkor egy kiemelt téma – az emberi alak megformálásának folyamatos változása – köré szerveződik.
A kiállított művek többsége a világ legjelentősebb, a művész ötezer alkotását őrző párizsi Musée national Picasso-Paris gyűjteményéből érkezett. A gyűjteményben, amelyet a művész örökösei adományoztak a francia államnak, Picasso minden alkotói korszakából találhatók művek, valamint 200 000 dokumentum – levelek, folyóiratok, fényképek – Picasso magánarchívumából.

A tárlat Picasso jellegzetes alkotómódszerét végigkísérő kötetlen utazásra hív, hangsúlyozva a sorozatok, az ismétlődő motívumok és az áttörés különleges pillanatait. A központi téma a figurális ábrázolás festői megközelítésének változása a több mint hét évtizedet átölelő életműben,amelynek minden korszakában központi szerepet játszott az ember, legyen szó a nőről, az érző és szenvedélyes emberről, a gondolkodóról, a művészről, a társadalmi-politikai szereplőről vagy a sztárok világának tagjáról. Az emberi alak megformálásának változásaiban Picasso művészetének lényege tárul fel: a folyamatos formai megújulás a kiállításon bemutatásra kerülő alkotások nagyobb részét kitevő festmények mellett a sokszorosított grafikai és rajztechnikáktól a plasztikai alkotásokon, kerámián keresztül a fotóig és filmig kísérhető végig.

A tárlat hét fontosabb szekcióra tagolódik. Az első egység Picasso korai korszakát, az 1906-ig tartó első tíz év munkásságát mutatja be. A tárlaton elsőként kiállított mű a realisztikus stílusú Mezítlábas lányka (1895), amelyet Picasso tizennégy évesen festett. Poétikus képek, moralizáló jelenetek, a kék korszak melankóliája és költők, művészek portréi jellemzik ezt a periódust. Ezt követik a teljesen új és forradalmi kubista korszak képei. Az 1907 és 1916 közötti évek munkásságát a Formák lebontása és kubista újraépítése cím alatt mutatjuk be, itt láthatók a művésznek az egyik kiemelkedő művéhez, azAvignoni kisasszonyokhoz festett tanulmányai is, valamint a kiállítás egyik legértékesebb kölcsönzése, a moszkvai Puskin Múzeumból érkezett Ambroise Vollard-portré. 1917 után – ahogy a következő, A klasszikus vonalvezetés újrafeltalálása című szekciónkban látjuk –  Picasso festészetében újra megjelenik a klasszikusan egyszerű vonal, a szépen modellált test, a világos rajz és az aktok, táncosok, a balett világa. Az 1925 és 1936 közötti éveket a Szürrealista átváltozások cím alatt mutatjuk be. Ez a korszak az európai szürrealizmus megszületésének időszaka. Picasso művészetében is új témák, új formák jelennek meg, köztük az egyszerre ember és szörny Minótaurosz. A Háborús alakok című kiállítási egységben az 1937 és 1945 közötti, elsősorban a háború hatására született alkotások kaptak helyet. A háború utáni években Picasso ismét a primitív művészet táján indul felfedezőutakra. Már régóta keresi az egyszerű, őseredeti formát.

Régebben azért érdeklődött a távol-keleti művészetek iránt, mert úgy gondolta, hogy közelebb vannak a művészet ősforrásához. Az ebbe gondolatkörbe illeszkedő munkáit a Vissza a kezdetekhez című szekcióban állítjuk ki. A kiállítás utolsó egysége Picasso nagy témáját, A művész és modellje témát járja körül. Az 1954-től haláláig készült alkotásokon régi mesterek műveit idézi meg, s természetesen az örök témát, férfi és nő kapcsolatát.

A bemutatott száz mű nagy része – 74 alkotás – a Musée national Picasso-Paris gyűjteményéből érkezik. De szerepelnek alkotások a világ több nagy múzeumából is: a budapesti kiállítás megrendezéséhez kiemelkedő remekművek kölcsönzésével járult hozzá a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a bázeli Beyeler-gyűjtemény, a berni Kunstmuseum, a moszkvai Puskin Múzeum és a stuttgarti Staatsgalerie. A kiállításon látható lesz még a budapesti Ludwig Múzeum három festménye, valamint egy válogatás a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményében őrzött európai rangú metszetanyagból.

A kiállítást kísérő – magyarul és angolul megjelenő – katalógusban kiváló francia és magyar szaktekintélyek tanulmányai különböző megközelítésben dolgozzák fel Picasso alkotómódszerét. A kiadvány a teljes bemutatott anyagot tartalmazza, valamint azokat a párizsi múzeum archívumában őrzött magyar vonatkozású dokumentumokat is, amelyek először kerülnek nyilvánosság elé.

A kiállítás kurátora: Emilie Bouvard, a Musée national Picasso-Paris művészettörténésze
Társkurátor: Tóth Ferenc, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze
mng.hu

2016. július 12., kedd

Új könyv: Benedek István Gábor: Zsidó krémes

SI


A 2016. évi könyvhétre jelent meg az író új könyve.
A szerző ebben a műben a magyar zsidóság fontos társadalmi-emberi-vallási kérdéseiről szól az 1970-es évek összefüggéseiben. A könyv főhőse egy képzeletbeli figura, akinek az életútja felmutatja a Holokauszt utáni nemzedék jóformán valamennyi fontos és tanulságos körülményeit, megpróbáltatásait. Szól a hagyomány megőrzéséről, az Izrael-eszme jelentőségéről, a modernizáció alakváltásairól, a beolvadás formáiról, a megalkuvás kényszereiről, a család vonzerejéről,a barátságok és a szerelem fontosságáról, a zsidóság kulturális hagyományairól, kulturális értékeiről.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Benedek_Istv%C3%A1n_G%C3%A1bor

Korábbi művei:


A komlósi Tóra

Benedek István Gábor

Ma már tudom: életemben különös fénnyel ragyog fel az a néhány hónap, amikor megírtam e kötet novelláit. Első igyekezetem csupán annyi volt: szerény betűszobrot állítani rokonaimnak, szlovák szülőfalumnak, egy régi korszaknak, amelyik már nincs. Aztán, ahogy múltak az évek, s ezek az írások megjelentek Németországban, Izraelben, Kanadában, Svájcban, az Egyesült Államokban, Pozsonyban, rá kellett jönnöm: ez az idő tér is, határok nélkül. Most, hogy ajánló sorokat írok a negyedik, változatlan magyar kiadás elé, csak azt mondhatom: a befogadás titka egyszerű. Mindenki szívében ott rejtőzik megannyi elfeledett családi emlék, sok-sok sorstörténet, vágy és szeretet. És ezek az írások talán ösztönzően hatnak, hogy ki-ki újragondolja a sajátját. 
 

Artúr - Egy pesti orvos politikai kalandjai
A regény a szerző huszadik könyve egy kiváló orvos, pontosabban belgyógyász-pszichiáter életéről, de tágabb értelemben a huszadik század elképesztő irracionalizmusáról szól.
Fábián Artúrt, a lobogó hajú szegedi egyetemistát, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas rektor-professzor tanítványát a század viharai először a jugoszláviai Bor kő- és rézbányájában szorítják rabszolgamunkára, majd a partizánok fogságába kerül, ahol önkéntese lesz az antifasiszta harcnak. Később a katonai kórház sebészének segédjéből Tito kezelőorvosává emelkedik. Ebből aztán Rákosi Magyarországán csak baja származik.
Megpróbáltatásai után végül ez már a kádári idő megbízzák egy elmekórház speciális osztályának vezetésével. Ide hozzák be a túlságosan elfáradt, idegileg összeomlott pártvezetőket, a kormány egyik-másik tagját, vállalati csúcsvezetőket, sőt még egy egyházi főméltóságot is. A kivételes betegeket persze az állambiztonság kivételes erővel ellenőrzi. Hamar kiderül: mindenki figyel mindenkit, és jelent
A rendkívül kalandos életút izgalmas állomásai megállíthatatlan folyamként bontakoznak ki a regény lapjain. Fábián Artúr különleges sorsa végül váratlan tragédiába torkollik, de ez a könyv mégsem szomorú, pesszimista. Sőt! Derűvel, reménységgel, humorral, s persze finom iróniával szól azokról az évtizedekről, amelyek meghatározták egy generáció sorsát.




Bergeni keringő - NOVELLÁK

Benedek István Gábor


Benedek István Gábor sokféle műfajban alkot, de a magyar novellairodalom hagyományait követő rövidebb terjedelmű, kivételes finomságú írásai életművének minden bizonnyal legmaradandóbb részét képviselik. Új novelláskötetében összegyűjtötte azokat az írásait, amelyek egy régi, de sosem feledhető háborúról szólnak. A szerzőt hétévesen elvitték Ausztriába, Németországba, Csehországba, és történetei ennek a szürreális utazásnak az állomásait elevenítik meg. Az események tragikus voltát azonban átlengi az író kivételes derűje, a mesélés élvezete és varázsa, a különös sorsok felmutatásának öröme. A szerző tizenöt novellát fűzött össze. Ezek az írások többnyire a magyar zsidó élet színterein kezdődnek, de ha hősei átlagosak is, a megpróbáltatások során kivételes sorsot és tanulságot mutatnak fel. Vagyis merőben új emberi dimenziót öltenek. Ilyenformán hiába veszi körül a szereplőket drótkerítés, életük gyökerei a kincses hagyományokba nyúlnak, és a lélek felemelkedik a csodák magasságába.
Dávid - Vidám és tanulságos mese a nagy királyról a hatalomról és a szerelemről
Michelangelo állítólag több éven át csak nézte, nézte a hatalmas csillogó márványtömböt. Aztán egyetlen - végtelen - lendülettel kifaragta belőle a szobrot, Dávidot. Dávid királyról sok könyvet írtak már, és még sokat fognak. Benedek István Gábor regénye azonban - a dávidi kor díszletei közül - a ma emberéhez szól. Aki sokféle hatalmat átélt, a hit természetéről is tapasztalt mély, nem egyszer ellentétes dolgokat, tudja, mi a háború, a megszállás, a pogányság, a bűnös és az emelkedett szerelem, és ismeri az egyén és az állam bonyolult viszonyát. Dávid ugyanis sok mindennek a kezdetén áll, mint Mózes. Már-már széteső törzseket kell egyesítenie, országot építenie, szervezeteket létrehoznia, társadalmat alkotnia. S közben kamasz fiúból férfivé érik. A cselekmény a nagy király sorsának nem teljes ívét fogja át: Góliát különös megölésétől Bát-Séba elcsábításáig tart. Mindenesetre ez az ókor egyik legizgalmasabb meséje. És ezt az életet mutatja be BIG vérbő, színes és szellemesen derűs cselekménnyel, kalandos, már-már krimiszerű fordulatokkal. 



Miskolc, Zsidó utca '46

Benedek István Gábor

A történelmet fenyegető legveszedelmesebb fegyver a feledés. Volt egy pogrom Miskolcon, 1946-ban. Alig több mint egy évvel a második világháború után, azok után, hogy hatmillió zsidót, köztük háromszázezer magyart a nácik, a nyilasok, és az emberek közönye elpusztított. Az új forint megjelenése előtti napon történt. Hogy ki volt a felbujtó, ki szította az indulatokat, miért oltottak ki négy életet, kinek álltak érdekében a kegyetlen gyilkosságok azóta sem derült ki. Benedek István Gábor felkavaró regénye Pelle János történész tanulmányával ezt a sötét titkot igyekszik most megfejteni. Nincs könnyű dolguk, a végeredmény mindenesetre érdekes és fontos. Egy döntő lépés a feledés ellen.


A lovag napjai - Talált és kitalált történetek Bródy Sándorról

Benedek István Gábor

Bródy Sándor szelleme mindig élt a családunkban. Igazándiból nem volt tíz szónál több, ami áthagyományozódott rám, de hogy rokoni példának tekintettem, ösztönzésnek, az biztos. Én magam a közvetlen családból személyesen csak Andrást ismerhettem, az ezerkilencszázötvenes évek közepén, végén. (...) Fivéremmel, dr. Benedek Pállal olykor írtunk egy-egy töredéket a családi albumból, de csak mostanában éreztem elég öregnek magam ahhoz, hogy hosszabban elidőzzek az Íriás árnyékában. Semmiképp sem életrajz ez. Mesék és álmok keveréke inkább, nem egyszer föltételezések és kitalációk, évszámok nélkül fennmaradt emlékekből szabott anekdoták, kávéillatú gyönyörűségek..."


Harmadik háború

Benedek István Gábor - Berta Pál

Ismét háborúban áll a világ. A fegyveres erőszak immáron globálisan veszélyezteti a civilizációt. A terrorizmus kizárólag katonai erővel nem győzhető le, még a jól szervezett titkosszolgálati tevékenység is csak átmeneti sikerek elérésére képes. Csakhogy a terror (üzleti) világpiacán új helyzet állott elő: a terrorszervezetek irányt és stílust váltottak, a titkosszolgálatok pedig eltévedtek az önmaguk építette labirintusban. A "modern pestis" ellen vívott küzdelmet helyenként az önfenntartásukért vívott titkosszolgálati testvérháborúk váltották fel. Miközben a terroristákkal kötött paktumokról, a vétlen áldozatokról alig beszél valaki... Ez a könyv róluk is szól.  





Öt lövés a történelemre

Benedek István Gábor


Rövid életemben ezek az írások egyszer már megjelentek. Kitöltötték a maguk helyét, szívemnek kedves nyomófelületét különböző napilapokban, folyóiratokban. Először arra gondoltam, közlöm a lap nevét, és a dátumot is persze, de a végén hagytam a bibliográfiát. A tárcák akkor, ott, jó helyen voltak, és jó időben. Most viszont, így együtt, merőben mást mutatnak, legalábbis remélem. Darabnyi, de azért pontosan összefüggő, fontos világot.A Tisztelt Olvasót éppen ezért kérhetem arra: ne fossza meg magát az eredetiség, az újdonság élményétől. A meglepetések rendre előkerülnek a sorok közül. Ha mégsem sikerül a kísérlet, legfeljebb azt mondhatjuk déjá vu.




Varázs

Benedek István Gábor


A Varázs című regény cselekménye 1800-ban játszódik. A könyv egyik hőse párizsi pénzember. Napóleon bizalmasa. a másik egy fiatal karaita zsidó, aki Odesszában megöli kenyéradóját, ezért családjával együtt menekülnie kell. A nagy ívű regény két vezérszála Moldván és Erdélyen keresztül Magyarországra. Tiszahajósra vezet. hogy majd itt dőljön el: vállalják-e a Magyarországon már megtelepedett, megállapodott, jövőt alapozó zsidó családok, hogy Szardínia szigetén. a császár tervének megfelelően zsidó államot hozzanak létre.
 

2016. július 10., vasárnap

László Zsuzsa szerkesztette a Szellők Szárnyán Huszka Jenő emlékműsort az M3 adón

SI


Sokak örömére megismételték az M3 adón 2016. június 10-én este 10 órakor a
Magyar Televizió Huszka Jenőre emlékező műsorát a „Szellők szárnyán” –t.
A műsor szerkesztője az aranytollas újságíró, László Zsuzsa volt.
A díszleteket, jelmezeket, zenekart, énekkart, tánckart, és a korszak legkiválóbb művészeit felvonultató program résztvevői a tudásuk legjavát adták.
Még most is annyi kellemes élményt jelent a mai nézőknek, mint akkor a bemutató után.
Már régen nem hallottuk ezeket a szép melódiákat. Örömmel emlékeztünk vissza az ismerős dallamokra. Én még sokáig dúdoltam, azután is.

"Szellők szárnyán" - Huszka est a IV-es stúdióban

Operettfilm
(1985)

Huszka Jenő négy operettjének - Mária főhadnagy, Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő - legnagyobb slágerei hangoztak el a műsorban.

Forgatókönyv: Apró Attila és László Zsuzsa

Időtartam: 55 perc

Rendezte: Apró Attila

Műsorvezető: Bács Ferenc

Közreműködött:
Bács Ferenc; Pászthy Júlia; Tiboldi Mária; B. Nagy János; Oszvald Marika; Berkes János; Lehoczky Éva; Bende Zsolt; Palcsó Sándor; Zsadon Andrea; Jankovits József; Ötvös Csaba; Sass Sylvia; Horváth Bálint; Kovács Zsuzsa; Németh Sándor;

a Magyar Televízió tánckara (művészeti vezető Molnár Ernő);
Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara
Hidas Frigyes vezényletével. 


Kiegészítés a televízióban lejátszott operettfilm műsorához

"Szellő szárnyán" - Huszka est a IV-es stúdióban (1985)
Huszka Jenő a múlt század első évtizedeinek legnépszerűbb alkotója volt, s ennek megfelelően írta meg a bevezető szöveget, s választotta ki hozzá a megfelelő zeneszámokat László Zsuzsa.


Bács Ferenc színművész felvezetésével-ismertetésével bemutatásra került, „színházi” díszletben-jelmezben forgatott filmben a négy Huszka – blokk így következett egymásután:


1.) Huszka: Mária főhadnagy

Mária – Pászthy Júlia
Farkasházy Antónia – Tiboldi Mária
Jancsó Bálint – B. Nagy János
- Palotás (km. az MRT Tánckara)

2.) Huszka: Bob herceg

György (Bob) herceg – Berkes János
Annie – Oszvald Marika
Viktória hercegnő – Lehoczky Éva
Lord Lancaster – Bende Zsolt
Egy gárdista - Palcsó Sándor (km. a MRT Tánckara és Énekkara)

3.) Huszka: Gül baba

Leila – Zsadon Andrea (Km. a MRT Tánckara és Énekkara)
Gábor diák - Jankovits József
Mujkó - Ötvös Csaba

4.) Huszka: Lili bárónő

Lili bárónő - Sass Sylvia
Illésházy gróf – Horváth Bálint
Sasváry Clarisse – Kovács Zsuzsa
Remeteházi Galambos Frédi – Németh Sándor


Huszka Jenő
Zeneszerző, operettkomponista
Született:
1875. április 24. Szeged, Magyarország
Elhunyt:
1960. február 2. Budapest, Magyarország
Életének néhány részlete:
Adatok:
1880 - ötévesen fellép Szegeden,
1893 - Zeneakadémián Hubay Jenő, Koessler János növendéke
1896 - Huszka Jenő nemcsak az államtudományok, hanem a jog doktora is lesz,
           és zenei tanulmányait is sikeresen befejezi a Zeneakadémián
1897-1898 - Párizs, Lamoreaux zenekarában helyettes koncertmester
1898 ősz. - első színpadi műve: "Tilos a bemenet" c. énekes bohózat
1902. december 20. a "Bob-herceg" premierje a Népszínházban
Megismerkedett az akkor még ismeretlen Fedák Sárival, és számára írta következő darabját. Az 1902. december 20-án bemutatott Bob herceg hatalmas siker lett; ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön is műsorra tűztek.
1903 - "Aranyvirág" című operettjével nyílik meg a Király Színház
http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/f-j/huszkaelet.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/Huszka_Jen%C5%91

Gyere csókolj meg szaporán, tubicám... Kovács Zsuzsa Duett az operett másik
nagy BonVivant-jával, Németh Sándorral
    
Forrás: