2016. december 5., hétfő

Műcsarnok új kiállítása Az első aranykor

SI

Bitte aktivieren Sie den Bild-Download um sich dieses Bild anzeigen zu lassen.
2016. december 6., kedd 17 óra
Az első aranykor
Az Osztrák–Magyar Monarchia festészetét elemző, gazdagon illusztrált kiadványról Flohr János, a könyv tervezője és Vértes Gábor, a Pauker Nyomda ügyvezető igazgatója beszélget

Kertek és Műhelyek
Kortárs alkotók és alkotóműhelyek jubileumi kiállításait ismertető, díszdobozba gyűjtött katalógusait Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója mutatja be

Természetművészet
A 2016-os nagysikerű tárlat anyagát feldolgozó kötetet Lányi András mutatja be

2016. december 2., péntek

A művészet templomai – Pápai bazilikák 3D

SI

színes, szinkronizált olasz ismeretterjesztő film, 90 perc, 2016 (6)
rendező: Luca Viotto
Magyarországi bemutató: 2016. december 15.
Forgalmazó: Pannonia Entertainment
A „Vatikáni Múzeum 3D” és a „Firenze és az Uffizi-képtár 3D” alkotóinak új filmje Róma, az örök város négy pápai bazilikáját mutatja be, a Ferenc pápa által meghirdetett Irgalmasság rendkívüli szentéve tiszteletére. A modern 3D technológiával és speciális kamerabeállításokkal készített filmben eddig sosem látott szemszögből tárul fel a Vatikáni Szent Péter-bazilika, a falakon kívüli Szent Pál-bazilika, a lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház és a Santa Maria Maggiore-bazilika csodálatos épülete és páratlan műkincsgyűjteménye. Az egyes helyszíneken neves művészeti szakértők kalauzolják végig a nézőket. A film olyan különleges helyszíneket is bemutat, amelyeket turisták nem látogathatnak. A monumentális épületek mellett olyan művészek munkáinak részletei tárulnak fel a mozivásznon, mint Giotto di Bondone, Michelangelo Buonarroti, Gianlorenzo Bernini és további jeles itáliai alkotók.
A művészet templomai című ismeretterjesztő mozifilm-sorozat következő része,
a Pápai bazilikák 3D az Uránia Moziban

pannonia-entertainment

2016. december 1., csütörtök

Díjátadások a magyar opera napján

SI
A legmagasabb rangú díjat, a Mesterművész címet vette át Hágai Katalin, Volf Katalin és Kovács János. 
Posztumusz Örökös Taggá választották Polgár László és Szilvássy Margit magánénekeseket, valamint Bordy Bella egykori balettművészt.  
Erkel Ferenc, a nemzeti romantikus opera megteremtőjének születésnapját, november 7-ét, 2013-ban nyilvánították a magyar opera napjává. E dátummal nyílt újra az Opera másik játszóhelye, az Erkel Színház.  
2015-ben a Magyar Állami Operaház „új hagyományt” kívánt teremteni régi alapítású díjainak, a lezárt évadban nyújtott szakmai teljesítményekért odaítélhető elismerések és a jubileumi gyűrűk átadására, ezért az ünnepi ceremóniát a magyar opera napjához időzítették. Ezen alkalmakkor az intézmény művészei mellett azokat is díjazzák, akik a háttérben segítik az Opera és az Erkel Színház bemutatóinak és előadásainak létrejöttét. 

http://www.opera.hu/v/dijatadasok-a-magyar-opera-napjan/



 Kovács János karmester
A főiskolai diploma megszerzése után rögtön korrepetitori állást kapott a Magyar Állami Operaházban, 1976-tól pedig karmesterként szerződtetik. Három nyáron (1979-81) át a Bayreuth-i Ünnepi Játékok zenei asszisztense.1987 és 1990 között az Operaház vezető karmestere. Rendszeresen fellép valamennyi jelentős magyar zenekar koncert karmestereként. Első karmestere volt a Szlovén Filharmonikusoknak, 1992 óta a Tokiói Filharmonikusok állandó vendég karmestere, 1998 óta első vendég karmestere. Számos európai városban fellépett vendég karmesterként, az Operaház társulatával Berlinben és Londonban, a Nemzeti Filharmonikusokkal többek között Németországban és Brazíliában turnézott. 2001-től a Budapesti Filharmóniai Társaság első karmestere. 2003-ban, valamint 2006-2007-ben megbízott főzeneigazgató. 2007-2014 között a Magyar Állami Operaház első karmestere. 
Tanulmányok: 
Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola - zeneszerzés: Szelényi István, zongora: Ábrahám Mariann (1968)
Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola - karmesterképző (1973) 
Mesterek: 
Kórodi András, Simon Albert 

Díjak:
Komor Vilmos emlékplakett (1980)
Liszt Ferenc-díj (1985)
Oláh Gusztáv emlékplakett (1991)
Érdemes művész (1996)
Kossuth-díj (2001)
Inter Lyra-díj (2003)
Gundel művészeti díj (2004)
Bartók-Pásztory-díj (2007)
Prima díj (2015)

Kovács János karmester következő előadásai

2016. december 23.
A varázsfuvola
2016. december 24.
A varázsfuvola
2016. december 25.
A varázsfuvola
2017. január 5.
A varázsfuvola
2017. január 6.
A varázsfuvola
2017. január 8.
A varázsfuvola
2017. január 8.
A varázsfuvola
2017. április 11.
Parsifal
2017. április 14.
Parsifal
2017. április 17.
Parsifal
2017. május 12.
A fából faragott királyfi
2017. május 18.
Sába királynője
2017. május 20.
Sába királynője
2017. május 26.
Bartók TáncTriptichon
2017. május 28.
Bartók TáncTriptichon
2017. május 31.
Bartók TáncTriptichon
2017. június 1.
Bartók TáncTriptichon
2017. június 2.
Mario és a varázsló; A kékszakállú herceg vára
2017. június 4.
Bartók TáncTriptichon
2017. június 6.
Spiritiszták (Spiritisti)
2017. június 9.
Mario és a varázsló; A kékszakállú herceg vára
www.opera.hu/



2016. november 30., szerda

Magyar Nemzeti Galéria Árny a kövön Ország Lili, kiállítás előzetes

SI
Árny a kövön – Ország Lili művészete


A Magyar Nemzeti Galéria a magyar művészet meghatározó egyéniségeit feldolgozó kiállítás-sorozatát folytatva a modern magyar művészet egyik legjelentősebb és legkülönlegesebb alakjának, Ország Lili (1926–1978) festőművésznek rendez kiállítást 2016. december 16. és 2017. március 26. között. A művész születésének 90. évfordulója alkalmat ad arra, hogy végre lerójuk adósságunkat vele szemben, hiszen Ország Lili alkotásaiból még soha nem láthatott a közönség ilyen nagyszabású, a teljes életművet átfogó tárlatot.

19. századi festészet a Magyar Nemzeti Galériában

SI


19. századi festészet

A 19. századi művészet állandó kiállítása a Nemzeti Galéria első emeleti központi tereiben, két kiállítási egységben tekinthető meg.

A reformok korától a századfordulóig
A magyar képzőművészet 1810 és 1900 közötti időszakának újrarendezett állandó kiállítása a múzeum főépületének első emeleti körbefutó teremsorában kapott helyet. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A 19. század a nemzeti művészet megszületésének, az alapvető művészeti intézmények – múzeum, akadémia, kiállítások, művészeti díjak, műkritika, szaksajtó – kialakulásának a nagy korszaka. Ferenczy István, Szinyei Merse Pál, Izsó Miklós, Barabás Miklós és mások a magyar nemzeti művészet szinte ikonszerűen ismertté vált alakjai, az olyan alkotások, mint a Pásztorlányka, a Majális, a Búsuló juhász, vagy a Vásárra induló román család pedig a közös magyar képi emlékezet kitörölhetetlen és mindenki által ismert példái.
Az újrarendezett kiállítás a 19. század elejétől a századfordulóig követi végig a korszak legfontosabb alkotóit és törekvéseit. A 14 szekcióba csoportosított anyagban találunk kronológiai (magyar művészet a 19. század elején, nemzet és művészet), stílustörténeti (a biedermeier, a Kelet vonzásában, a szabadban, naturalizmus) tematikus (a modern élet heroizmusa, Itália földjén, egzotikum és erotikum) és műfaji (a természettől a tájig, a portré fénykora) szempontú blokkokat, a teremsor közepét pedig egy kultúrtörténeti-intézménytörténeti szekció foglalja el. Ez A kultúra színterei címet viselő terem a kiállítás izgalmas újdonsága, itt ismerheti meg a közönség a 19. században kialakult művészeti intézményeket, amelyek lehetővé tették a művészeti élet kibontakozását hazánkban. Az egyes szekciók anyagában olyan egységek is szerepelnek, amelyek egy-egy fontos művész (például Ferenczy István, Markó Károly, Izsó Miklós, Barabás Miklós, Lotz Károly, Szinyei Merse Pál, Stróbl Alajos) hangsúlyozott bemutatásán alapulnak.

A festmény-, szobor- és éremanyag mellett az újrarendezett állandó kiállításon bútorok és kerámiatárgyak is láthatók többek között az Iparművészeti Múzeum és a Zádor Anna Alapítvány gyűjteményeiből; a korabeli enteriőrök a korszak hangulatát idézik meg.

A kupolacsarnokból nyíló két külön kiállítási egységben egy-egy jelentős műtárgycsoport kapott helyet egyfelől a 19. század magyar festészetét nagymértékben meghatározó nemzeti romantika az Egri nők, a Hunyadi László siratása, vagy a Vajk megkeresztelése mellett Madarász Viktor, Liezen-Mayer Sándor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula legjelentősebb történeti festményeivel. Másfelől itt találkozhatunk a század végén Münchenben és Nagybányán alkotó Hollósy Simon, Csók István, Iványi Grünwald Béla és Ferenczy Károly képein keresztül a modernizmus kezdeteit jelentő plein air naturalizmus reprezentatív alkotásaival.

A kiállítás kurátorai: Hessky Orsolya és Krasznai Réka
mng.hu

Rózsavölgyi Szalon 2016. decemberi műsora

SI

A Spinoza Színház 2016. decemberi programjai

SI

MŰSOR




 http://www.spinozahaz.hu/