2017. február 27., hétfő

Postamúzeum Budapest

SI
1068 Budapest, Benczúr utca 27.
GPS: 47.510951, 19.075098
Telefonszám:

A Postamúzeum székhelye 2012 óta a Benczúr u. 27. sz. alatti, 1931 óta a postások művelődését szolgáló épület. A második emeleten berendezett állandó kiállítás koncepciója: miben, milyen területen tekinthető elsőnek a Magyar Királyi Posta, milyen technikai újításokat, szolgáltatásokat vezetett be elsőként, vagy elsők között, akár a világon, akár Európában. Elsők között teremtette meg a lehetőségét nők munkába állásának, önálló egzisztenciateremtésének; a világon elsőként állította szolgálatba a benzin üzemű motorral hajtott gépjárműveket; 1869. október 1-jén az osztrák postával egy időben vezette be a levelezőlapot, mint új küldeménytípust; magyar postatisztek munkavégzést tökéletesítő találmányait más európai posták is alkalmazták; a postamérnökök kiemelkedő munkájukkal a távíró-, távbeszélő- és rádióberendezéseket tökéletesítették; az 1933-ban megépített Lakihegyi rádióállomás szivarantennája akkor a világ legmagasabb műszaki építményének számított.
Kézi kapcsolású telefonközpontok, csőposta berendezés, Morse- féle távíró- és telexgépek, szünetjeladó működés közben nemcsak megfigyelhető, hanem ki is próbálható, mint ahogy levélkötegek készítése és az értékküldemények továbbítását szolgáló zsák speciális lakattal történő lezárása is. Kiállításunk több módon is lehetőséget ad ismeretszerzésre, tevékenységek kipróbálására, az idősebb korosztálynak nosztalgiázásra, a gyermekeknek telefonon keresztül történő mesehallgatásra..
Az első terem időszaki kiállításainknak ad teret. A Borzalmak tiport országútján című, az első világháború tábori posta- és távírdaszolgálatát bemutató kiállítás 2017. március 31-ig tekinthető meg. A hadba vonult és a hátországban rendkívüli szolgálatot teljesítő postai személyzet helyzete, a hadba vonulók és az otthon maradottak közötti kapcsolattartás módjai, vezető és beosztott postás személyek egyéni sorsa, a postaszervezetnek a beteg, sebesült, hadirokkant személyzet, vagy éppen a postás hadiárvák sorsát javító intézkedései olvashatók ki a rendkívül gazdag kép- és információtartalommal bíró tárlatból.

Nyitvatartás
Keddtől vasárnapig 10-18 óráig, hétfőn zárva.
http://www.postamuzeum.hu/hu/
http://www.postamuzeum.hu/hu/targyak/kategoria/534/telefonia-muzeum-virtualis-tarlat
virtuális tárlat

 

2017. február 21., kedd

A MúzeumCafé legújabb száma 2017. február

SI

MúzeumCafé 57 – Judaika

Hogyan őrizhető meg, hogyan állítható ki és hogyan dokumentálható a zsidó kulturális örökség? Ez a fő témája a MúzeumCafé idei első számának.
Klein Rudolf a Salgótarjáni utcai temető építészeti csodáiról és reménybeli reneszánszáról ír, saját csodálatos fotósorozatával illusztrálva, Toronyi Zsuzsanna pedig a zsidó levél- és adattárak digitalizációs eredményeit foglalja össze. Basics Beatrix belső-Terézvárost mutatja be, Perczel Anna építész ennek megmentésére tett kísérleteiről beszél Karácsony Ágnesnek. Berényi Marianna tanulmánya az egyházi gyűjteményeknek és múzeumoknak a Kádár-rendszerben történt újraélesztésének állomásait tekinti át.
György Péter a bécsi Zsidó Múzeumban gondolkodott el „a vészkorszak előtt és után” bemutatásának problémáiról. Jankó Judit Rajk Lászlóval beszélgetett többek között az auschwitzi magyar kiállításról és a BTM egykori holokauszt-tárlatának tervezési folyamatáról. Gréczi Emőke S. Nagy Katalint faggatta a pályájáról, a zsidó képzőművészet létezésének kérdéseiről, Ország Liliről, Farkas Istvánról. Süveges Gréta három lengyel példát mutat be: a varsói Zsidó Múzeum (POLIN) mellett az Emigráció és a Szolidaritás Múzeumát.
Basics Beatrix Az első aranykor (Műcsarnok) kiállításon járt, Sipos Tünde a Sárospataki Képtár megújulásáról ír. Csala Ildikó egy 17. századi angol portré restaurálásának folyamatát mutatja be, Joó Julianna néhány kanadai múzeumban nézte meg, milyen „extrákkal” teszik emlékezetessé a látogatás élményét.
Magyar Katalin ezúttal nemcsak a Híreket szerkesztette, de a Kalendárium összeállítása is neki köszönhető. Fotográfusunk most is Szesztay Csanád volt, a lapterv – az Ország Lili ihlette címlappal – Pintér József érdeme.

2017. február 21.
 mng.hu

2017. február 19., vasárnap

A Műcsarnok programjai 2017. február

SI


 http://www.mucsarnok.hu/program/index.php
Műcsarnok programok



Exkluzív tárlatvezetés Habsburg Györggyel Az első aranykor kiállításon a Műcsarnokban

Habsburg György osztrák és magyar újságíró, politikus, közéleti személyiség.

A kiállítás a Monarchia korának azokat az évtizedeit öleli át, amikor a művésztársadalomnak a művészetkedvelő elittel karöltve sikerült megteremtenie (elsősorban Budapesten) a képzőművészeti életet. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat (OMKT) centrális intézménye volt a kornak, a művészek érdekképviseleti szerveként kiállításokat szervezett bel- és külföldön. Négy és fél évtized magyar festészeti fejlődéséből ad ízelítőt a kiállítás, de mellette bemutatja azt is, hogy hogyan változtak a stílusok és az ízlés a kortárs osztrák, cseh, lengyel festészetben is. Kiemelkedő mesterek (pl. Makart, Matejko, Munkácsy, Lotz, Ferenczy,  Kupka, Schikaneder,  Malczewski, Wyspianski) képeinek a segítségével bemutatja az Osztrák-magyar Monarchia nemzeti festészeti iskolái közötti párhuzamokat és különbségeket. A kiállítás célja hogy felidézze milyen magas színvonalú alkotások sora született meg akkor Közép-Európában, és hogy minden nemzet festészetének sajátos „üzenete” és egyéni színezete volt.
Belépőjegy: 2500 Ft
Fülhallgató korlátozott számban áll rendelkezésre.
Jegyelővétel: www.jegymester.hu
2017. február 25. 16:00

Műcsarnok

2017. február 25. 10:30 - 13:00
Előző program

Karneváli hangulat

2017. március 1. 18:00 - 19:20
Következő program

Találkozás Alex Webbel | pódiumbeszélgetés

Műcsarnok
a Magyar Művészeti Akadémia intézménye
1146 Budapest, Dózsa György út 37.
Megközelíthető: Millenniumi Földalatti Vasút – Hősök tere megálló Trolibusz: 75, 79 / Autóbusz: 20, 30, 105



Az Osztrák–Magyar Monarchia, mint művészeti színtér | Tudományos konferencia

A kulturális élet, a mecenatúra, a kánon sajátos aspektusai a 19. század utolsó évtizedeiben

Az OsztrákMagyar Monarchia, mint művészeti színtér
A kulturális élet, a mecenatúra, a kánon sajátos aspektusai a 19. század utolsó évtizedeiben
Tudományos konferencia
Műcsarnok, Előadóterem
2017. február 24. 11:00 – 18:00
A belépés ingyenes
A konferencián szinkrontolmácsolást biztosítunk
A Műcsarnok 2016-2017 fordulóján a 120 év művészet rendezvénysorozattal ünnepli az épület megnyitásának százhuszadik évfordulóját. E kiállítás-együttes a hely, az érték, a kanonizálás problémáit feszegeti a Műcsarnok pompás kiállítótermeiben. Szegő György művészeti igazgató javaslatára  ‒ aki minden szezonban egymást értelmező, erősítő, szinergikus kiállításokat tervezett a szomszédos terekbe ‒ az ünnepi tárlatok fókuszába a Monarchia festészetének megidézése került. Az első aranykor című kiállítás az Osztrák–Magyar Monarchia festészetét tekinti át. E történeti tárlathoz kapcsolódva kiállítások sorával kívánunk tisztelegni azon jeles mai alkotók előtt, akik szintén kerek évfordulót ünnepelnek. Ezért felkértük a magyar festészet és szobrászat tiszteletreméltó életművel bíró szereplőit, hogy Az első aranykor kiállítással egy időben Kertek és műhelyek, illetve Jutalomjáték sorozatcím alatt mutassák be újabb munkáikat a Műcsarnok oldalhajóiban.
A közös ünneplés jegyében megrendezett történeti és kortárs képzőművészeti kiállítások sorozatának legnagyobb érdeklődéssel kísért eseménye a már közel húszezer néző által megtekintett Az első aranykor című tárlat. A kiállítás köré szervezett, Az OsztrákMagyar Monarchia, mint művészeti színtér című szakmai konferenciával az a célunk, hogy számos szempontból újragondoljuk és kibővítsük a 19. század második felének képzőművészetéről és képzőművészeti életéről alkotott képünket. A meghívott előadók a történész-művészettörténész szakma utóbbi két évtizedben végzett folyamatos kutatómunkájáról beszélnek, melynek eredménye egyfajta átértékelés: az érintett korszak árnyaltabb képének kirajzolódása. A historizmus és a realizmus, akárcsak a századvégi modernizmus, a folyamatos modernizáció része volt, a stílusváltásokat, de a művek témaválasztását is sok, még feltáratlan politikai és kultúrszociológiai összefüggés befolyásolta. A szakmai párbeszéd szándéka, hogy újragondoljuk az európai kulturális tereket, újravizsgáljuk a modernizmust megelőző periódusokat: a historizmus és a realizmus-naturalizmus korának művészetét, és ezzel összefüggésben a kánonalkotás kérdése is hangsúlyosan terítékre kerüljön. A konferencia egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy az újraértékelő folyamatba bevonjuk az Osztrák–Magyar Monarchia művészeti kontextusában az állami szponzorálás és a magán-mecenatúra kérdéseit is.
A három fókusztéma köré szervezett előadások tematikájában a következő kérdések is megfogalmazódnak.
  • Milyen társadalmi rétegek támogatták az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tevékenységét?
  • Miért értékelte le az utóbbi évtizedek művészettörténeti kutatása a korszakot meghatározó, önszervező intézményes folyamatot?
  • Miért mellőzte a szakma a realista-naturalista festészet kutatását?
A felkért előadók tudományos álláspontja remélhetőleg választ ad a nyitott kérdésekre.
11:00 – 12:30
Köszöntőt mond Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója
Gyáni Gábor: Közép-Európa és a Habsburg birodalom változó értékelése
A Mitteleuropa 20. század eleji német (Friedrich Naumann-féle) koncepciója óta is számos Közép-Európa-fogalom került forgalomba a két háború között és az 1980-as években egyaránt. Az utóbbi egyik változata a magyar, osztrák és cseh elképzelés, amely az Osztrák–Magyar Monarchia területét fedi le, a másik a lengyel vízió, amely keletebbre tolja el a régió határait. A Habsburg birodalom (Osztrák–Magyar Monarchia) történeti megítélése más és más az egyes nemzeti historiográfiákban, de időben is folyton változik.  Gyáni Gábor ezúttal a Monarchia gazdasági teljesítményének módosuló történetírói értékelését követi nyomon.
Gyáni Gábor (1950) történész, egyetemi tanár, akadémikus. Az MTA BTK Történettudományi Intézetének kutatóprofesszora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Közép-európai Egyetem tanára. Kutatási területe a 19-20. századi város-, társadalom- és mentalitástörténet Magyarországon, valamint a történetírás elmélete, narrativitás, történetírói retorika. Több mint húsz kötet szerzője vagy társszerzője.
Miszlivetz Ferenc - Agárdi Izabella: Az Aranykor tündöklése és a 20. század árnyai
A korszakot, amelyben a Műcsarnok született, szokás – indokoltan – Aranykornak is nevezni. Az előadók kérdése az, hogy mi volt az a társadalmi-politikai közeg, amelyben létrejöhetett egy sajátos kreatív kulturális tér a Monarchia második fővárosában? A korszak kezdetéről és végéről történészek és művészettörténészek vitáznak, de káprázatos eredményei vitán felül állnak. Tudjuk, hogy nagy korszak volt és hogy véget ért, de azt még meg kell fejtenünk, hogy pontosan mi is az üzenete, folytatódhat-e, és ha igen, milyen új körülmények között, egy új évszázadban.
Miszlivetz Ferenc (1954) szociológus, egyetemi tanár, a Pannon Egyetem professzora, valamint a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének főigazgatója. 1997 óta Jean Monnet professzor, 2012 óta az UNESCO Társadalomtudományi Szakbizottságának elnöke. Kutatási területei a demokrácia, a civil társadalom, a regionális és Európa tanulmányok, a globalizáció és a fenntarthatóság. A Reframing Europe’s Future: Challenges and Failures of the European Construction c. kötete 2014-ben jelent meg a Routledge kiadó gondozásában.
Agárdi Izabella történész, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete kutatója, valamint a Pannon Egyetem adjunktusa. Kutatási területe főleg a 20. századi elbeszélt történelem (oral history), kultúrtörténet, nőtanulmányok. Szerkesztett kötete a Making Sense, Crafting History, Practices of Producing Historical Meaning a Pisa University Press kiadásában jelent meg 2010-ben, jelenleg pedig az On the Verge of History: Women’s Life Narratives from Romania, Serbia and Hungary c. monográfián dolgozik, amely az Ibidem Press kiadásában jelenik meg 2018-ban.
Fenyves Katalin: Művészek, mecénások, műkritikusok
Kik voltak, honnan származtak, milyen értékeket képviseltek a magyarországi művészeti élet szereplői az előző századfordulón? A modernizáció, a nemzetépítés, a nemzeti homogenizáció vagy az asszimiláció elméletei mennyiben lehetnek alkalmas kutatási eszközök tevékenységük értelmezésére?
Fenyves Katalin (1952) egyetemi docens, a Budapesti Metropolitan Egyetem és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem oktatója, a Műértő olvasószerkesztője. Elsősorban a társadalomtörténet és az új kultúra-, illetve genderkutatás kérdéseivel foglalkozik. Képzelt asszimiláció? Négy zsidó értelmiségi nemzedék önképe című monográfiája 2010-ben jelent meg a Corvina kiadó gondozásában.
13:30 – 15:30
Klein Rudolf: A szecesszió színfalai mögött – erővonalak, csoportosulások és hatások
A századforduló építészet-politikai földrajzát Gerle János térképezte fel. Az általa szerényen csak erővonalaknak nevezett csoportosulások és tendenciák mögött feltűnnek a magyar századforduló művészeti/politikai irányzatai magán a szecesszión belül is. A rendszerváltás előtt Gerle értelemszerűen nem foglalkozhatott a zsidóság szerepével a szecesszióban. Klein Rudolf előadásában leginkább erről esik szó.
Klein Rudolf (1955) építész, építészettörténész, teoretikus. Kutatási területe az építészet és a filozófia kapcsolata, civilizációk egymásra hatása az építészetben (19. századi orientalizmus, a japán kultúra hatása a 20. századi nyugati modernizmusra, a judaizmus befolyása a modernizmusra), az építészet és az etnikai vagy vallási identitás kapcsolata a 19. és a 20. században. Tíz kötet szerzője, háromnak társszerzője a modernség építészettörténetének témájában; több mint 50 publikációja jelent meg nyomtatásban. Tanít a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építészettudományi Karán.
Peter Urbanitsch: Mecénások és művészetpártolás Ciszlajtánia képzőművészetében az első világháborút megelőző évtizedekben
Az előadás a művészet pártolásával, támogatásával foglalkozó személyeket és intézményeket mutatja be (a császár és udvara, különböző állami intézmények, a tartományok és a nagyobb közösségek, a nemesség és a polgárság). Foglalkozik továbbá az e csoportok közötti, a művészetpártolás szempontjából jelentős eltolódásokkal, valamint a művészettámogatás különböző formáival is (közvetlen megrendelések, egyéni műalkotások vásárlása, általános támogatás).
Peter Urbanitsch (1942) a Bécsi Egyetemen, valamint a londoni Szláv és Kelet-európai Tanulmányok Intézetében tanult történelmet. 1967-ben a Bécsi Egyetemen szerzett PhD fokozatot. 1968-tól 2007-es nyugdíjba vonulásáig az Osztrák Tudományos Akadémia munkatársa volt. A tudományos együttműködésből született többkötetes Die Habsburgermonarchie 1848–1918 [A Habsburg Monarchia 1848–1918] sorozat több kötetének szerzője, társszerzője. Számos kiállítás kurátora; a nevéhez fűződik két Ferenc József korával foglalkozó kiállítás, valamint Ausztria 1996-ban megrendezett „millenniumi kiállítása” (996–1996, Ostarrichi–Österreich). Ausztria és a Habsburg Monarchia 18–20. századi politikai, kulturális és társadalomtörténetéről számos cikket publikált.
Alexander Klee: Az Osztrák–Magyar Monarchia – kulturális tér Európában
A Duna mentén létrejött Monarchia a 19. század második felének sajátságos kulturális tere volt. Az észszerű berendezkedés alapját az oktatási rendszer jelentette, amely a művészetre is hatást gyakorolt.
Alxander Klee (1964) 2010 óta a bécsi Belvedere kurátora, szakterülete a 19. század második felének és a 20. elejének művészete. Alapító tagja a stuttgarti Adolf Hölzel Alapítványnak, jelenleg Adolf Hölzel életmű-katalógusának összeállításán dolgozik. Kutatási területe a 19. és 20. század, számos írása jelent meg Hölzelről, Emil Jakob Schindlerről, Georg Karl Pfahlerről, valamint a klasszikus modernizmus művészeiről. Kiállításai: Hans Makart, az érzékek festője, Kubizmus – Konstruktivizmus – FORM ART, Bűn és szecesszió – Franz von Stuck Bécsben és a Bécs–Berlin: Két város művészete (a Berlinische Galerie-vel közösen).
Révész Emese: Régi Műcsarnok – a képzőművészeti nyilvánosság új tere
Éppen száznegyven éve történt, hogy 1877 szeptemberében Ferenc József és Rudolf trónörökös részételével ünnepélyesen felavatták a régi Műcsarnok (ma Magyar Képzőművészeti Egyetem) Andrássy úti épületét. A pompás palota építtetője az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat volt, de anyagi fedezetét kisebb részben az állam és a főváros, nagyobb részben az adakozó műpártolók fedezték. Szintúgy a vállalkozás támogatását szolgálta, hogy a művészek saját műveiket ajánlották fel jótékony célú árverésre. Az előadás a példaszerű vállalkozás mecénási, támogatási hátterét tárja fel.
Révész Emese (1967) művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense. Számos önálló kötete és publikációja jelent meg a 19. századi képes sajtóról, a hazai felsőfokú művészképzés történetéről, valamint a magyar grafika történetéről. 
16:00 – 18:00
Andreas Maleta: A „Beethoven” zeneszoba
Az előadás a bécsi Scheid Villa „Beethoven” zeneszobájának és az azt díszítő hat nagyméretű Auchentaller-festmény történetével foglalkozik. Az előadó a bécsi szecesszió és a Jugendstil szélesebb áttekintésébe ágyazva, művészettörténeti és kultúrtörténeti szempontból is körbejárja a mű keletkezéstörténetét.
Andreas Maleta (1951) Bécsben és Indiában tanult, az osztrák és nemzetközi sajtóban fotóriporterként és dokumentumfilmesként dolgozik. Szakterülete a Közel-Kelet és India. A századforduló bécsi kultúrája iránti érdeklődését Josef Maria Auchentaller munkásságának tanulmányozása indította el. Létrehozta Bécsben a Galerie punkt12-t, amely jelenleg a Victor és Martha Thonet Gyűjtemény anyagát mutatja be, melyben jelentős részt képviselnek Auchentaller művei.
Keserü Katalin: A modernség a századforduló cseh, lengyel és magyar képzőművészeti írásaiban
A korszak krakkói, prágai és budapesti lapjaiból válogatott dolgozatok terminológiájának, hangsúlyainak összevetése: hasonlóságok és különbségek.
Keserü Katalin (1946) művészettörténész, professor emeritus, kutatási területe a 19. század és a századforduló magyar művészete, nemzetközi kapcsolatai. Témájáról több monográfiát, tanulmánykötetet, forrásszöveg-gyűjteményt tett közzé, valamint kiállításokat rendezett és konferenciákat szervezett itthon és külföldön.
Sármány-Parsons Ilona: Az európai festészeti kánon dilemmái közép-európai perspektívából
A 19. század európai festészetének történetéről a századfordulón születtek meg az első összefoglalások. Ezek optimális esetben a különböző nemzetek festészetének áttekintésére támaszkodva igyekeztek összképet nyújtani. Ezt követően azonban történeti összefoglalások helyett egy normatív kánonkonstrukció került előtérbe, amely a perspektívát kizárólag stiláris-formai kérdésekre szűkítette le radikálisan, és ezek alapján dolgozta ki a festészettörténeti összefoglalások értékrendjét. Az előadás ennek a folyamatnak a szakaszait és következményeit tárgyalja.


………………………………………………….
Az első aranykor | Az Osztrák-Magyar Monarchia festészete és a Műcsarnok
Tudományos kurátor: Sármány-Parsons Ilona
Műcsarnok, Budapest XIV., Hősök tere
2016. november 22. – 2017. március 12.

2017. február 16., csütörtök

Magyar Nemzeti Galéria programajánlója 2017. február

SI

Programajánló

KÖNYVBEMUTATÓ

2017. február 21., kedd, 17 óra
A világból a fényeket - 
Ország Lili levelezése A kötetet bemutatja Kovács Péter művészettörténész és Németh Gábor író. A levelekből felolvas Jordán Adél színművész. A bemutatón közreműködik Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora.
A könyv a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható.
Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria B épület, előadóterem
A rendezvény ingyenes


Tárlatvezetés

Tárlatvezetés az Ország Lili kiállításban
Február 18., szombat, 16.00
Február 23., csütörtök, 16.00
A tárlatvezetésen a kiállításra váltott belépőjeggyel lehet részt venni. Maximális létszám 25 fő.Regisztráció a vezetés előtt érkezési sorrendben személyesen, 15.00-től az Információs pultnál.
További időpontok: március 2. (cs) | március 11. (szo) | március 16. (cs)

ELŐADÁS

ORSZÁG LILI ÉS A SZÜRREALIZMUS - RÉNYI ANDRÁS ELŐADÁSA
Február 26., vasárnap, 16.00
Az előadás arra tesz kísérletet, hogy Ország Lili korai "orthodox szürrealizmusát" részben a klasszikus francia szürrealizmus, részben a későbbi érett Ország Lili-piktúra összefüggésében tegye mérlegre. Az előadó néhány munka "szoros olvasásával" igyekszik közelebb kerülni a festő "észjárásához", aki néhány év kísérletezgetés után nem véletlenül hagy fel ezzel a hagyománnyal. 
Helyszín: B épület, előadóterem | Belépőjegy: 750 Ft (Baráti Kör-tagoknak: 500 Ft) Jegyek korlátozott számban kaphatók a jegypénztárakban, illetve a jegymester.hu oldalon.

BARÁTI KÖR

A GÖMÖRI RÉGIÓ KÖZÉPKORI TEMPLOMAIÖtnapos felvidéki kirándulás | 2017. május 24-28. (5 nap/4 éj)A Felvidék gömöri régióját ismerjük meg egy különleges tematikus utazás keretében dr. Jékely Zsombor művészettörténész társaságában. A kirándulás során bepillanthatunk a középkori Magyar Királyság kiemelkedően gazdag, de kevéssé ismert területének művészetébe, felfedezhetünk ritkán látogatható, frissen felújított templomokat, megismerhetjük a gazdag, leginkább falképekből és oltárokból álló műállományt, illetve barlangokat és várakat járunk be.  Bázisunk a térség legkellemesebb városa, Rozsnyó lesz, ahonnan a helyszíneket csillagtúraszerűen közelítjük meg.
Jelentkezzen még februárban! További információ a baratikor@szepmuveszeti.hu címen.​

Téli vásár a Múzeum Shopban

2016 nagy kiállításait megidéző termékeink és külföldi kiadványaink FEBRUÁR 28-ig még kedvezményes áron vásárolhatók meg a Magyar Nemzeti Galéria boltjában és webshopunkban.
Az akciós időszakban 6000 Ft feletti online vásárlás esetén a belföldi házhozszállítás ingyenes.
http://shop.szepmuveszeti.hu/


Elkészült a Múzeum Shop első tematikus kollekciója, együttműködésben NEMES ANITA tervezőgrafikussal és illusztrátorral, akit legtöbben a FESS BUDAPEST! színezőkönyvből ismerhetnek.
Anita a tipográfia mellett tette le voksát még pályája elején, de idővel visszatért a rajzoláshoz és a betűk mellé felsorakoztak sajátos grafikái is. A budapesti dizájnerboltok körében ismert munkái többnyire Budapestről és Bécsről szólnak. Képei barangolások a városban, tisztelgések az épületek változatossága előtt, ugyanakkor életképek is, különböző hangulatokkal.
mng.hu

2017. február 13., hétfő

Ország Lili művészete

SI
MÚZEUM+ LABIRINTUS
2017. február 16., csütörtök, 18.00-22.00

A februári Múzeum+ témája a Labirintus. Szimbólumok, titkok, útvesztők – legyen szó a lélekről, a hitről, költészetről, vagy zenéről, a Labirintus élménye az ember egyik legősibb tapasztalata. A téma különös aktualitását időszaki kiállításunk adja. Árny a kövön. Ország Lili művészete címmel a modern magyar művészet egyik legeredetibb alkotójának az életműve látható a Magyar Nemzeti Galériában. A minden korábbinál átfogóbb kiállításon Ország Lili eredeti elképzelésének megfelelően felépült a Labirintus, benne a több mint ötven darabos labirintus-sorozattal, mely ebben a teljességében korábban még sosem volt látható. A Múzeum+ Labirintus est vendég tárlatvezetője Gerevich József pszichiáter, az este során az érdeklődőket Hrutka Róbert és Alex Fender által megzenésített Pilinkszky-versek, Lilith-Fekete Hold címmel Gergye  Krisztián Társulatának táncperformansza, élő múzeumcafé beszélgetés,  kreatív workshop és Skizo borkóstoló is várja.

VENDÉG TÁRLATVEZETŐNK
19.30 Gerevich József pszichiáter

KONCERT
18.45 Pilinszky-est
Hrutka Róbert - gitár, ének I Alex Fender – ének I Kalmus Felicián - cselló

TÁRLATVEZETÉSEK

18.15 és 20.00 Szimbólumok labirintusában – Mertus Ági tárlatvezetése a Remekművek a Szépművészeti Múzeumból című kiállításban és az állandó gyűjteményben
19.00 és 20.45 Rejtelmek labirintusában (Csáth Géza) – irodalom és festészet a huszadik század első felében – Mácsay Kriszta tárlatvezetése a Modern idők című kiállításban
19.45 There is no need to build a labyrinth since the whole world is one – Guided tour in English with Eveleyn Brockmann in the permanent collections
           

18.00-19.00 ÉLŐ MÚZEUMCAFÉ BESZÉLGETÉS

Ország Lili labirintusai
A beszélgetésen a művészről, különleges képi világáról, a kiállításról és az Ország Lili munkáit megőrző műgyűjtőkről kérdezzük vendégeinket.

A beszélgetés résztvevői:
Kolozsváry Marianna művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Osztályának főmuzeológusa, a kiállítás kurátora,
Lajtai Péter képzőművész, az Ország Lili kiállítás katalógusának egyik szerzője és
Kieselbach Tamás művészettörténész, a Kieselbach Galéria és Aukciósház vezetője.
Moderátor: Martos Gábor, az Élő MúzeumCafé-beszélgetések szerkesztője

19.30 Zsidóság és kereszténység. Szimbólumok Ország Lili művészetében.

Ország Lili művészetében egyszerre fedezhetők fel a zsidó szimbólumok, az Aranyváros képe és a keresztény misztika keresése. Az életmű kiállításhoz kapcsolódóan püspök és rabbi beszélget Ország Lili művészetéről és az alkotások által felvetett kérdésekről.

A beszélgetés résztvevői:
Fabiny Tamás evangélikus püspök és Fináli Gábor rabbi.
Moderátor: Galambos Ádám evangélikus teológus

20.30 TÁNC LILITh - fekete hold - Gergye Krisztián Társulata

Rendezés, koreográfia, látvány: Gergye Krisztián
Szereplők: Barabás Anita és Gergye Krisztián
Bábterv: Hoffer Károly I Jelmez: Béres Móni I Díszlet: Zöldy Z. Gergő
Zene: Schubert - G major quartet az Accord Quartet előadásában

Gergye Krisztián Társulatának az ezen az estén először bemutatásra kerülő LILIth című előadása igazi kuriózum. Ország Lili előtt tiszteleg az Árny a kövön című életmű-kiállítás apropóján a Magyar Nemzeti Galéria Kupolacsarnokában tánccal, bábbal, árnyakkal. A közönség nem csak nézője lesz az eseményeknek, hanem szereplőkké is válnak Gergye Krisztián és Ország Lili közösen teremtett világában. Gergye Krisztián performansza a tánc találkozása Ország Lili képzőművészetével és a bábművészettel, amely a személyességet és az emberi test magányát vizsgálja.
 mng.hu

Tárlatvezetések az MKVM 50 című időszaki kiállításban

SI

Ingyenes tárlatvezetések
az Idegenvezetői Világnap alkalmából

 

2017. február 25., szombat, 16 óra
2017. február 26., vasárnap, 16 óra


Tárlatvezetések az MKVM 50 című időszaki kiállításban

A tárlaton az 50 éves múzeum történetét, a gyűjteményeiben őrzött különleges darabokat, a múzeumhoz kötődő legfontosabb személyeket és intézményeket, a múzeum legsikeresebb kiállításait ismerhetjük meg. Betekintést nyerünk a múzeumi háttérmunka: a restaurátorműhely, a kiállításrendezés, a múzeumpedagógia világába is.
A tárlatvezetéserket tartja: Kulich Julianna muzeológus, a kiállítás kurátora
Részvétel: normál múzeumi belépőjegy megváltása mellett a vezetésen való részvétel ingyenes.
Regisztráció szükséges: Kiss Hajnalka
; kiss.hajnalka.mkvm@gmail.

Rózsavölgyi Szalon Széllel szembe- Jordán Tamás estje, Déry Tibor - Makk Károly Szerelem

SI

Széllel szembe - poénok és poémák

Jordán Tamás stand up estje
ŐSBEMUTATÓ!
Hossz: 110 perc 1 szünettel

Következő előadások

  • február 28. 19:30
  • március 12. 19:30
Jordán Tamás beszél színházról, életről, saját magáról - erős öniróniával.
„Sok bajom van a stand up műfajjal. Alig-alig van jó, a többsége komoly szenvedést okoz. Ezt még el is lehetne viselni. Az igazi katasztrófa az, hogy a közönség ezekért is odavan. Felébredt bennem egy dacos düh.
Elhatároztam, hogy én is csinálok egy speciális stand up-ot, amelynek az a lényege, hogy a remek történeteim közé becsempészek verseket is. Hiszen a vers is közlés, sok esetben történet is, megpróbálom úgy belopni, hogy egy-egy vers jelenléte magától értetődő legyen."
Bemutató: 2012. január 19.
http://szalon.rozsavolgyi.hu


Déry Tibor - Makk Károly Szerelem

Ősbemutató
Hossz: 80 perc egyben

Következő előadások

  • február 22. 19:30
  • március 21. 19:30
A kortárs irodalom remekeinek bemutatása mellett mindig is feladatunknak éreztük, hogy a 20. század klasszikusait is felidézzük. Ennek jegyében állítjuk színpadra Makk Károly legendás filmjét, az 1971-ben készült Szerelem című alkotást. A forgatókönyv Déry Tibor két megrendítő írása, a Szerelem és a Két asszony című novellák alapján készült. A Szerelem egy börtönből szabaduló férfi hazaútját, első boldog, ugyanakkor szorongásokkal és rettegésekkel teli szabad óráit írja le. A Két asszony pedig egy politikai fogoly otthon maradt szeretteinek fájdalmas kálváriáját és mindennapi küszködését írja le.
Az ötvenes években János politikai okokból börtönbe kerül. Tanárnőként dolgozó fiatal felesége, Luca hűségesen várja férjét, miközben anyósa előtt titkolja az igazságot, és elhiteti vele, hogy János Amerikába utazott filmet forgatni. Luca, hogy fenntartsa ezt a mesét, és életben tartsa beteg anyósát, színes történeteket talál ki, és hosszú, kalandos leveleket ír a nemlétező amerikai filmforgatásról, miközben a hétköznapok már egyre pokolibbak, egyre elviselhetetlenebbek a számára.
Makk Károly filmjében három csodálatos színészóriás: Darvas Lili, Törőcsik Mari és Darvas Iván játszották a főszerepeket megrendítő hitelességgel. A film és a novellák valóságháttere, hogy Déry Tibor és Darvas Iván az ötvenes években mindketten börtönbe kerültek: Déry 9 évig, míg Darvas 22 hónapig volt jogtalanul bebörtönözve.
A két novella és a film megmutatja, hogy az emberi szeretet, a másikba vetett hűség és bizalom mindent túlél, és azt nem kezdheti ki semmiféle hazugság vagy bármilyen politikai rendszer elnyomása.
 „A Szerelem nem korszakalkotó, hanem korszakváltó mű.” (Gelencsér András)
Déry Tibor művei nyomán, Makk Károly azonos című filmje alapján a színpadi változatot Kovács Krisztina írta.
http://szalon.rozsavolgyi.hu