2017. szeptember 28., csütörtök

Nyisd ki a füled a villamoson is! A Budapest Ritmo játszik a 47-49-es villamosokon

SI

Nyisd ki a füled a villamoson is!
A Budapest Ritmo egyik showcase zenekara ismét felbolygatja a fővárosi tömegközlekedés egyhangúságát, bebizonyítva, hogy a világzene ideje és helye az itt és a most.
A Messzecsinka szeptember 28-án este 19:00-es indulással, a 47-49-es villamosokon, a Móricz Zsigmond körtéri megállóból a Deák Ferenc téri végállomásig néhány percre kirángatja a budapesti utazóközönséget az egyhangúságból.
A bulihangulat folytatódik az október 5-i showcase napon a Szimplában, illetve október 6-8 között az Akvárium Klubban, ahol a feltörekvők mellett igazi világsztárokkal és különleges ősbemutatókkal készülnek a szervezők, a CAFe Budapest és a Hangvető.
A Budapest Ritmo gerilla-zenészei azok közül a feltörekvők közül kerültek ki, akiknek saját napot álmodott meg a fesztivál. A Szimpla az első találkozások színhelye lesz, ahol olyan tehetséges feltörekvő együttesek lépnek fel, akik szeretnék megmutatni magukat a nemzetközi színtéren, a Ritmo zsűritagjai szerint pedig készek erre.
A Messzecsinka magyar és bolgár nepzenében gyökerező, transzba ejtő muzsikájával tehát a fővárosi utazóközönség még a Budapest Ritmo kezdete előtt ízelítőt kaphat a főváros legnagyobb világzenei fesztiváljából, és testközelből érezheti a zene gyógyító és magával ragadó erejét.
További információ a fesztiválról: www.budapestritmo.hu
Jegyek: http://budapestritmo.hu/#jegyek

2017. szeptember 26., kedd

Világszínvonalú opera-és balettközvetítések a Covent Gardenből

SI

Royal Opera House
12 sikerdarab 2017/18-as évadban

   
A Royal Opera House 2017/18-as, élő közvetítésekből álló mozis évada a maga 12 címével 40 ország több mint 1 500 mozijában dobogtatja meg a nézők szívét. 

Magyarországon hét művelődési intézményben láthatók majd a Covent Garden élő vagy csúsztatott élő közvetítései, köztük a Royal Opera és a Royal Ballet immár közkedvelt klasszikusai a világ élvonalába tartozó vezető táncosokkal és operacsillagokkal, de négy új rendezés is látható majd.

A Royal Opera House London legjelentősebb operaháza, amely nem csak a Royal Ballet, hanem a Royal Opera és az Orchestra of the Royal Opera House otthona is, így műsorán a balettektől az operán át a nagyzenekari koncertekig a klasszikus zene minden műfaja megtalálható. Előadásain olyan művészek lépnek fel, mint az ifjú tehetség, Szonja Joncseva a kiváló bariton,Thomas Hampson vagy a leginkább a Carmen Don Joséjaként ismert Jonas Kaufmann.

A Royal Opera évadnyitó műve Mozart utolérhetetlen daljátéka, a Varázsfuvola (szeptember 20., szerda) lesz. A ROH-ból először közvetített mű a nézőket az Éjkirálynő birodalmába vezeti. Ezt követi majd Puccini szívbemarkoló tragédiája, a Bohémélet (október 3., kedd), melynek rendezője Richard Jones, az est karmestere pedig Antonio Pappano. A 19. század közepén játszódó rendezésben megelevenedik a korabeli párizsi kulturális élet.  

Verdi Rigolettója (január 16., kedd) David McVicar rendezésében tér vissza a ROH színpadára, s ez az interpretáció a mantovai udvar kegyetlenségét és romlottságát hangsúlyozza. A kegyetlenség és a pusztító szívfájdalom Jonathan Kent Puccini Tosca (február 7., szerda) rendezésével fokozódik, mely az 1800-as évek Rómájának veszedelmes zavargásaiból meríti cselekményét.

Frankfurti zajos sikere után újra látható Barrie Kosky Carmenje a ROH élő közvetítései során (március 6., kedd). Ez a rendezés hű igyekszik lenni Bizet eredeti operaváltozatához, feleleveníti a vígopera, a revü és a bohózat hagyományait, melyek a zeneszerzőt komponálásra ihlették. Az évad záró mozis operaközvetítése Verdi Macbethje (április 4., szerda). Az érzéki drámát Antonio Pappano vezényli, és a Covent Gardenben először Anna Netrebko alakítja a ravasz és manipuláló Lady Macbethet.

A 2017/18-as mozis évadban a Royal Ballet hat produkcióját is sugározzuk. Elsőként a kasszasiker Alice Csodaországbant (október 23., hétfő), Christopher Wheeldon koreográfiájában. Lewis Carroll népszerű történetének balettváltozata valóságos orgia a szemnek: vetített alakokkal, dzsig tánccal és pazar jelmezekkel. A karácsonyi családi kedvencet, A diótörőt (december 5., kedd) 2016 decemberében 130 000 mozilátogató tekintette meg. Idén újra elbűvölik majd a nézőket a hópelyhek, az édességek birodalma és a bravúros tánctudás. Shakespeare családi tragédiája, a Téli rege (február 28., szerda) ihlette Christopher Wheeldon Olivier-díjas koreográfiáját, melyet Joby Talbot érzelemdús zenéje csak jobban kiemel.  




A ROH élő mozis közvetítésekből álló új évada egyetlen balett-triptichont (három balettelőadásból álló estet) tartalmaz, Leonard Bernstein születésének 100. évfordulójára emlékezve. A Royal Ballet két társkoreográfusának, Wayne McGregornak és Christopher Wheeldonnak két új darabját Liam Scarlett Bernstein 2. szimfóniájára, A nyugtalanság korára koreografált műve egészíti ki. A szív húrjain játszva tovább következik a Royal Ballet legendás Manonja (május 3., csütörtök), egy fiatal lány története, aki busásan megfizet azért, mert a vagyont választotta az igaz szerelem helyett. Jules Massenet zenéje garantálja, hogy szem nem marad szárazon.

Az évad utolsó darabja a rég várt A hattyúk tava (június 2., kedd) új koreográfiája. Marius Petipa és Lev Ivanov koreográfiájának szellemiségét szem előtt tartva Liam Scarlett modern értelmezése minden bizonnyal emelkedett hangulatba hozza a világ talán leghíresebb balettjének közönségét.

A magyar közönség szeptember 20-tól a Pesti Vigadóban élő közvetítéseken, míg a budapesti Puskin moziban és 5 vidéki helyszínen (szolnoki Tisza mozi, kecskeméti Otthon mozi, szegedi Belvárosi mozi, pécsi Uránia mozi, debreceni Apolló mozi) műholdas ismétléseken keresztül kapcsolódhat be az évad előadásaiba.

A londoni Royal Opera House közvetítéseinek magyarországi forgalmazója a Pannónia Szórakoztató Kft.


Letölthető képanyag a teljes évadhoz:
http://pannonia-entertainment.com/ROH_2017_2018_Photos

Az évad műsora:

The Royal Opera
VARÁZSFUVOLA - Mozart
ÉLŐ:  2017. szeptember 20., szerda  20.15 Pesti Vigadó
MŰHOLDAS ISMÉTLÉS: 2017. szeptember 24., vasárnap 15.00 Puskin mozi

VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
3 ÓRA 10 PERC, EGY SZÜNETTEL | NÉMETÜL, ANGOL FELIRATTAL

Julia Jones vezényli David McVicar lenyűgöző rendezésében Mozart A varázsfuvoláját. A parádés szereposztásra garancia Roderick Williams Papagenója.

Pamina: Siobhan Stagg
Tamino: Mauro Peter
Papageno: Roderick Williams
Papagena: Christina Gansch
Sarastro: Mika Kares
az Éj királynője: Sabine Devieilhe

Mozart fantasztikus daljátéka, A varázsfuvola David McVicar parádés rendezésében John Macfarlane pompás díszletei közt elevenedik meg. Tamino herceg megfogadja az Éj királynőjének, hogy felszabadítja lányát, Paminát Sarastro varázshatalma alól. El is indul a hercegnő keresésére, társa a madarász Papageno,… de rá kell jönnie, nem minden az, aminek látszik. David McVicar hagyománytisztelő rendezése egyszerre ragadja meg Mozart művének komoly és komikus voltát. A nézőket egy olyan mesebirodalomba kíséri, amely telis-tele táncoló állatokkal, repülő szerkezetekkel és valószerűtlenül csillagos égbolttal. A háttér gazdagsága jól illeszkedik Mozart librettóának sokrétűségéhez: az Éj királynőjének csillogó kolaratúra szoprán áriáitól Tamino és Pamina lírai szerelmi kettősein át Papaeno szívélyes népdal-utánzataiig. Azon túl, hogy A varázsfuvola  komédia, erőteljesen megjelenik benne Mozart mély spirituális meggyőződése is: a felvilágosodás szellemisége, a tudásvágy és az erényes életre való törekvés áll ezen elbűvölő mese középpontjában. A varázsfuvola azonnal rabul ejtette korának közönségét. Mozart feltételezhetően legfőbb vetélytársa, Salieri „operone”-nak, azaz nagy, jelentős, nagyszabású operának nevezte.

Sajtófotó: David McVicar A varázsfuvola rendezése a The Royal Opera számára. ©ROH
2015. Fotós: Mark Douet.

The Royal Opera
BOHÉMÉLET – Puccini (új produkció)
ÉLŐ: 2017. október 3., kedd 20.15 Pesti Vigadó
MŰHOLDAS ISMÉTLÉS: 2017. október 8., vasárnap 15.00 Puskin mozi

VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
2 ÓRA 35 PERC, EGY SZÜNETTEL | OLASZUL, ANGOL FELIRATTAL

Puccini szenvedélyes operáját Antonio Pappano vezényli. A jelentős szerepeket Richard Jones új rendezésében olyan ifjú titánok kapták, mint Nicole Car, Michael Fabiano vagy Mariusz Kwiecień.

Mimì: Nicole Car
Rodolphe: Michael Fabiano
Marcel: Mariusz Kwiecień

Amikor Rodolphe, a nincstelen költő először találkozik Mimìvel, a hímzőlánnyal, azonnal egymásba szeretnek. Kapcsolatukat beárnyékolja, hogy Rodolphe rájön, Mimì súlyos beteg. Az elismert rendező, Richard Jones (Borisz Godunov, Triptichon) rendezi a Bohémélet új színrevitelét. Az opera, amely ellenálhatatlan keveréke a heves, maró gúnynak és a tragédiának, fiatal művészek egy csoportjának életére koncentrál, akik a 19. század fővárosában, Párizsban, annak is a bohém negyedében nyomorognak. Jones rá jellemzően, részletgazdagon bontja ki ezt a klasszikus történetet, míg Stewart Laing szemet gyönyörködtető, az 1850-es éveket idéző díszletbe helyezi. Azzal, hogy Puccini romantikusan ábrázolta a bohémek Párizsát és ilyen melodikus zenét írt, szerelmi szálát pedig a mindennapokból kölcsönözte, azonnal meghódította a közönség szívét szerte a világon: a Bohémélet az egyik legnépszrűbb operává vált. A Covent Gardenben először 1897-ben mutatták be, és azóta több mint ötszáz előadást megért.

Sajtófotó: Az AKA látványterve (©ROH, 2017)
a Richard Jones által a Royal Opera számára
rendezett Bohémélethez.


The Royal Ballet
ALICE CSODAORSZÁGBAN – Christopher Wheeldon
ÉLŐ: 2017. október 23., hétfő 20.15 Pesti Vigadó
MŰHOLDAS ISMÉTLÉS: 2017. október 29., vasárnap 15.00 Puskin mozi

VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
2 ÓRA 50 PERC, KÉT SZÜNETTEL

Kövessük Alice útját a nyúlodún keresztül Christopher Wheeldon rendkívül látványos balettjében, melyet Lewis Carroll népszerű gyermekregénye inspirált!

Koreográfia: Christopher Wheeldon
Zene: Joby Talbot
Táncosok: Adatközlés később

Egy napos délután szervezett kerti összejövetelen Alice meglepetve látja, hogy szülei barátja, Lewis Carroll fehér nyúllá változik! Amikor követi a nyulat az odújába, minden egyre jobban összekuszálódik. Alice Csodaországban rengeteg furcsa termetménnyel találkozik. A vonzó Kör Bubi, akit állítólagos tortalabrás miatt üldöznek, rabul ejti a szívét. Egyik félreértés követi a másikat. Egyszer csak Alice felébred, és a kerti mulatságon találja magát. Hát mindez álom volt csupán? Christopher Wheeldon Alice Csodaországban című balettje 2011-ben robbant be a balettvilágba élénk színeivel, rabul ejtő színpadi látványvilágával, egyszerre újító és igényes koreográfiájával. Joby Talbot zenéje a jelenkori hangzásvilágból merít, de felfedezhetőek a 19. századi balettek fülbemászó, mozdulatokat előhívó dallamai is. Bob Crowley elszabadult fantáziája mindent bevet ‒ a bábművészettől a videoművészetig ‒, hogy elhitesse, létezik Csodaország. Alice egy csomó, azonnal felismerhető szereplővel találkozik: a rettenetesen bosszús Szív Királynőjétől kezdve ‒ aki a Csipkerózsika híres Rózsa adagióját parodizálja ‒, a kártyajátékos balettkaron és a tekergőző lepkehernyón át a dzsiggelő, őrült Kalaposig. A balett részletgazdagon, már-már élethűen tükrözi Lewis Carroll történetének komor, groteszk oldalát is: a feneketlen felfordulást a konyhában; a hátborzongató, testetlen macskafejet, Vigyori Urat; valamint a lebegő teadélutánt. Ezen válogatott hozzávalókból a The Royal Ballet egyik legkitűnőbb előadását főzték ki, amely receptben az élvonalbeli táncművészet és a családi szórakoztatás egyaránt domináns.

Sajtófotó: a The Royal Ballet-ban
Christopher Wheeldon Alice Csodaországban
című produkciójában Laura Morera táncolja
a Szív Királynője szerepét.
©Johan Persson/Royal Opera House, 2013


The Royal Ballet
A DIÓTÖRŐ – Peter Wright
ÉLŐ: 2017. december 5., kedd 20.15 Pesti Vigadó
MŰHOLDAS ISMÉTLÉS: 2017. december 10., vasárnap 15.00 Puskin mozi

VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
2 ÓRA 15 PERC, EGY SZÜNETTEL

Egy kislány varezserővel bíró ajándéka fantasztikus karácsonyi kalandba keveri tulajdonosát ebben a Csajkovszkij pazar librettójára komponált, csodálatos klasszikus balettben.

Koreográfia: Peter Wright, Lev Ivanov nyomán
Zene: Pjotr Iljics Csajkovszkij
Eredeti forgatókönyv: Marius Petipa
Táncosok: Adatközlés később

Az ifjú Clara szenteste guggolva játszik kedvenc ajándékával, a diótörővel. A titokzatos varázsló, Drosselmeyer alig várja, hogy teljesen elkápráztassa egy mesés kalanddal! Miután legyőzte az Egérkirályt, a diótörő Clarával együtt elutazik a Hó birodalmába, az Édességek birodalmába, ahol Cukrozott Szilva tündér csodálatosan gazdag táncbemutatóval szórakoztatja őket. Hazaérve Clara meg van róla győződve, hogy csak álmodta az egészet. De hiszen ráismer Drosselmeyer
unokaöccsére! Peter Wright már-már tökéletes balettje a The Royal Ballet legtartósabb és legelbűvölőbb A diótörő változata. Lev Ivanov 1892-es, pazar korhű díszletekkel, táncoló hópelyhekkel, varázslatos színpadtechnikával színre vitt balettje remek karácsonyi szórakozássá vált. Csajkovszkij nagyszabású és rendkívül kellemes melódiáit tömegek ismerik! Az E.T.A. Hoffmann kisregény inspirálta balett egy nyüzsgő karácsonyi fogadással kezdődik, melynek Viktória korabeli részleteit pazaran mutatják be Julia Trevelyan Oman részletgazdag díszletei és jelmezei. Wright koreográfiája zseniálisan ötvözi az ősbalett fennmaradt elemeit, beleértve Cukrozott Szilva tündér és hercege éteri pas de deux-jét. Ugyanakkor azzal, hogy Clara és Diótörő herceg kapcsolatára nagy hangsúlyt fektet, ez a produkció finoman az első szerelem ártatlanságát is érzékelteti.

Sajtófotó: Meaghan Grace Hinkis A diótörő Claráját táncolja a
The Royal Ballet-ben ©ROH/Tristram Kenton, 2013.
Fotó: AKA ©ROH 2016.



The Royal Opera
RIGOLETTO - Verdi
ÉLŐ: 2018. január 16., kedd  20.15 Pesti Vigadó
MŰHOLDAS ISMÉTLÉS: 2018. január 21. 15.00 Puskin mozi


VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
2 ÓRA 45 PERC, EGY SZÜNETTEL | OLASZUL, ANGOL FELIRATTAL

Alexander Joel vezényli David McVicar kritikusok által elismert rendezésében Verdi máig erős mondanivalójú, tragikus operáját. A kitűnő énekesekből álló szólisták között találjuk Dimitri Plataniast, Lucy Crowe-t és Michael Fabianót.

A manuai herceg: Michael Fabiano
Rigoletto: Dimitri Platanias
Gilda: Lucy Crowe
Sparafucile: Andrea Mastroni
Maddalena: Nadia Krasteva
Giovanna: Kathleen Wilkinson

Az ártatlan lélek elbukása a központi témája Verdi fajsúlyos tragédiájának, mely David McVicar rendezésében kerül újra a The Royal Opera színpadára. Rigolettót, a szabados elvű mantovai gróf udvari bolondját megátkozza a gróf egyik áldozatának apja, amiért a bolond tiszteletlenül, harsányan kinevette a kárt vallottat. Amikor a gróf immár Rigoletto lányát, Gildát csábítja el, úgy tűnik, az átok beteljesül. David McVicar rendezésének centrumában a mantovai udvar kegytlensége áll. Pompásan öltözött udvaroncok féktelen jókedvvel mulatoznak, folytatnak orgiákat Verdi részegítő, vad tánczenéjére. Az opera sok melódiája közül kiragyog a La donna è mobile érzéki ritmusával, amelyben a gróf elárulja, hogy megveti a nőket; Gilda érzékeny, szomorú kettőse Rigolettóval és a gróffal; továbbá a fergeteges, III. felvonásbeli kvartet, mely csodálatos harmóniában mossa össze a négy hangot, miközben a történet tragikus vége felé sodródik. Giuseppe Verdi 1855-ben azt írja, hogy a Rigoletto a legjobb operája. Át kellett magát verekednie a cenzúrán, hogy bemutathassa ‒ ugyanis a cenzor nem szívesen látott színpadon egy erkölcstelen uralkodót ‒, de az 1851-es kitörő siker Verdit igazolta. A Rigolettót 250 alkalommal játszották a rá következő 10 évben, és máig az egyik legnépszerűbb opera maradt.     

Sajtófotó: David McVicar Rigoletto rendezése
a The Royal Opera számára
© 2014 ROH/Catherine Ashmore


The Royal Opera
TOSCA - Puccini
ÉLŐ: 2018. február 7., szerda 20.15 Pesti Vigadó
MŰHOLDAS ISMÉTLÉS: 2018. február 11., vasárnap 15.00 Puskin mozi

Dráma, szenvedély és mesés muzsika – Puccini operába öltöztetett detektívtörténete egyike a legnagyobb operaélményeknek. Dan Ettinger karmesteri pálcája alatt olyan operacsillagok szólalnak meg, mint Adrianne Pieczonka, Joseph Calleja vagy Gerald Finley.

Floria Tosca: Adrianne Pieczonka
Mario Cavaradossi: Joseph Calleja
Scarpia báró: Gerald Finley
Spoletta: Aled Hall
Cesare Angelotti: Simon Shibambu

A Tosca jelen operaévadunk egyik tündöklő csillaga. Az első, baljós akkordtól kezdve szinte tapinthatóvá válik a politikai zavargás és rettegés légköre. Jonathan Kent The Royal Opera-beli rendezése az 1800-as évek Rómájának vészterhes politikai időszakában játszódik. Scarpia, a titkosrendőrség vezetője ‒ minden operaszereplők leggonoszabbika ‒, könyörtelenül üldözi és halálra kínozza az állam ellenségeit. Komor, démoni áriái éles ellentétben állnak Tosca és Cavaradossi idealizált szerelmi kettőseivel, az olyan éteri áriákkal, mint a Vissi d’arte és az E lucevan le stelle. Giacomo Puccini tragédiája meghódította az 1900-as premier közönségét, és máig méltán az egyik leggyakrabban játszott opera maradt: megkapó cselekményének és fantasztikus zenéjének köszönhetően. A  produkció látványos volta miatt ‒ gyertyafény megvilágította templombelső, Scarpia nyomasztó dolgozószobája és titkos kínzókamrája, valamint a római napfelkelte idézte túlzott optimizmus ‒ a könyörtelen végkifejlet néha enged a szorításából. Puccini gondosan mérlegelt hangjegyei ugyanolyan precízen kívánják megteremteni a valóság illúzióját egy távoli ágyúdörgés, mint az I. felvonásbeli Te Deum harangzúgása vagy a kivégzőosztag sortűze esetén. 

Sajtófotó: Jonathan Kent Tosca rendezése
a The Royal Opera számára
©Catherine Ashmore/ROH 2011

The Royal Ballet
TÉLI REGE – Christopher Wheeldon
ÉLŐ: 2018. február 28., szerda 20.15 Pesti Vigadó
MŰHOLDAS ISMÉTLÉS: 2018. március 4., vasárnap 15.00 Puskin mozi

VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
3 ÓRA, KÉT SZÜNETTEL

Shakespeare szeretetről és veszteségről szóló meséje szépséges táncdrámává szelídül Christopher Wheeldon balettadaptációjában, melyhez Joby Talbot írt zenét.

Koreográfia: Christopher Wheeldon
Forgatókönyv: Christopher Wheeldon és Joby Talbot
Zene: Joby Talbot
Táncosok: Adatközlés később

Christopher Wheeldon, a The Royal Ballet egyik művészeti vezetője 2014-ben vitte színre a The Royal Ballet művészeivel Shakespeare utolsó románcát, a Téli regét. Az Alice Csodaországban hangos sikeréhez hasonlóan a Téi rege is vastapsot kapott a premieren. A kritikusok és a nagyközönség egyaránt elismerte intelligens, kivételes, érzelmekben gazdag koreográfiájáért, melyhez kitűnő tánctudás párosult. Ma már tömegek tartják egyfajta modern balettklasszikusnak. A cselekmény egy házasság mindent felőrlő féltékenység miatti megromlásától egy gyermek elhagyásán át egy látszólag reménytelen szerelemig ível. De a lelkiismeretfurdalás és az őszinte megbánás ‒ valamint egy csodás „feltámadás” ‒ eredményeként a megbocsátás és a megvigasztalódás a végkifejlet. Bob Crowley erős érzelmeket kiváltó díszletei és jelmezei, valamint Joby Talbot hangulatfestő zenéje a Téli regét a modern narratív balett élvonalába emeli.

Sajtófotó: A The Royal Ballet tánckara
Christopher Wheeldon Téli rege balettjében
©ROH/Johan Persson, 2014

The Royal Opera
CARMEN – Bizet 
ÉLŐ: 2018. március 6., kedd 19.45 Pesti Vigadó
MŰHOLDAS ISMÉTLÉS: 2018. március 11., vasárnap 15.00 Puskin mozi

VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
3 ÓRA 20 PERC, EGY SZÜNETTEL | FRANCIÁUL, ANGOL FELIRATTAL

Barrie Kosky felkavaró és merész rendezésében Bizet klasszikus francia operájának címszerepét Anna Goryachova énekli.

Carmen: Anna Goryachova
Don José: Francesco Meli
Escamillo: Kostas Smoriginas
Micaela: Anett Fritsch
Zuniga: David Soar

A Carmen a francia komponista, Georges Bizet, sőt az operairodalom egyik legismertebb műve. A Habanera és a Torreádor dala utcán fütyülhető slágerré váltak, ami igazán kevés áriával esik meg. Az opera fülledt erotikája, szenvedélyessége és erőszakossága kezdetben soknak bizonyult a színpadon, ezért aztán az 1875-ös premier a kritikusok véleménye alapján is bukásnak számított. Mivel Bizet nem sokra rá elhunyt, nem érhette meg Carmenjének kivételes sikerét: csak a Covent Garden színpadán több mint ötszázszor adták már elő! Ez az örökzöld opera vérátömlesztésen ment keresztül Barrie Kosky erőszaktól terhelt rendezésében, melyet eredetileg a Frankfurti Operaház megbízásából készített. Az ausztrál rendező a ma legkeresettebb operarendezők közé számít, akinek Royal Opera-beli karrierje a 2016-os Sosztakovics Az orr-ral indult, amit kitörő lelkesedéssel fogadtak. A Carmenből egy, a hagyományokkal nyíltan szembemenő előadás született ‒ a librettóba olyan, Bizet által komponált, de nem az operához tartozó zenei témákat is beemelt, amelyekkel az opera mindenkor legérdekesebb központi figurájának jellemét újabb elemekkel tudta gazdagítani. 

Sajtófotó: A Barrie Kosky rendezte Carmen
©2016 M. Ritterhaus az Oper Frankfurtból

The Royal Ballet
BERNSTEIN CENTENÁRIUM – HÁROM BALETT
ÉLŐ: 2018. március 27., kedd 20.15 Pesti Vigadó
MŰHOLDAS ISMÉTLÉS: 2018. április 1., vasárnap 15.00 Puskin mozi

A Royal Ballet Leonard Bernstein születésének századik évfordulójára emlékezik Bernstein-kompozíciókból álló estjével, melynek koreográfusai: Wayne McGregor, Liam Scarlett és Christopher Wheeldon.

Koreográfia: Wayne McGregor, Liam Scarlett, Christopher Wheeldon
Zene: Leonard Bernstein
Táncosok: Adatközlés később

Leonard Bernstein az egyik első amerikai klasszikus zeneszerző, aki a nagyközönség és a kritikusok elismerését is kivívta. Forrásai sokfélék: a dzsessztől a modernizmuson át, a zsidó zenei hagyományokon át a Broadway musicalekig. Sok Bernstein szerzeményre remekül lehet táncolni is! Jerome Robbinsszal tartósan együtt dolgozott, együtt szerezték a Fancy Free és a West Side Story zenéjét. Hogy a zeneszerző születésének 100. évfordulójáról megemlékezzünk, a The Royal Ballet most egy estére összehívott három koreográfust ‒ akik korábban már koreografáltak Bernstein művet ‒, hogy a mester zenéjének sokoldalúságát és táncolhatóságát bizonyítsák. A program két világpremiert tartalmaz. Az egyik alkotója Wayne McGregor rezidens koreográfus; a másiké Christopher Wheeldon művészeti vezető. Mindketten először merülnek bele ennyire a Bernstein életműbe. A program csúcspontját Liam Scarlett rezidens művész első felújítása, a 2014-ben koreografált A nyugtalanság kora alkotja, mely Bernstein létösszegző Második szimfóniájára született. Mind a szimfóniát, mind a belőle született balettet W.H. Auden mesteri modernista költeménye inspirálta, mely a II. világháborút követő kiábrándultság és bizonytalanság légkörét ellenpontozta.

Sajtófotó: Tristan Dyer a Liam Scarlett koreografálta
A nyugtalanság kora balettben.
©ROH 2014. Fotós: Bill Cooper.

The Royal Opera
MACBETH – Verdi

ÉLŐ: 2018. április 4., szerda 20.15 Pesti Vigadó
MŰHOLDAS ISMÉTLÉS: 2018. április 8., vasárnap 15.00 Puskin mozi

VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
3 ÓRA 20 PERC, EGY SZÜNETTEL | OLASZUL, ANGOL FELIRATTAL

Verdi Shakespeare tragédia ihlette operáját Antonio Pappano vezényli, olyan fantasztikus stáb élén, mint a ragyogó Anna Nyetrebko, Željko Lučić és Ildebrando D’Arcangelo.

Macbeth: Željko Lučić
Lady Macbeth: Anna Nyetrebko
Banquo: Ildebrando D’Arcangelo
Macduff: Yusif Eyvazov
Udvarhölgy: Francesca Chiejina
Malcolm: Konu Kim
Orvos: Simon Shibambu

Verdi egy életen át rabja volt Shakespeare műveinek. Ez a szerelem a Macbethtel kezdődött, azzal a darabbal, amelyet „az emberiség egyik legnagyobb alkotásá”-nak tartott. Librettistájával, Francesco Maria Piavéval Verdi arra vállalkozik, hogy „valami rendkívülit” hozzon létre. Zsenialitásuk a librettó minden hangjegyében felismerhető. Verdi e darabjában a legteátrálisabb: démoni energiáktól duzzad. A hadvezér Macbeth Skócia királyának oldalán harcol, azonban ‒ amikor boszorka küldöttek azt jósolják, hogy maga is király lesz ‒ könyörtelen ambíció sarkallja őt és feleségét szörnyű tettek elkövetésére. A gyilkosságok árán valóban király lesz, de intrikák és mészárlás fémjelzik rövid, elátkozott uralmát. A boszorkák egy másik jóslata is teljesül: Macbeth és felesége életüket vesztik, és győzedelmeskedik az igazság. Phyllida Lloyd a The Royal Opera számára rendezett, 2002-es produkciója gazdagon árnyalt; a fekete, a vörös és az arany színek dominálnak benne. A boszorkákat Anthony Ward jelmeztervező furcsa, bíbor turbános teremtményeknek álmodta meg, akik minden időkben a Sors küldöttei. Lloyd Macbeth gyermektelenség miatti mély fájdalmát érzi meghúzódni a szörnyű tettek hátterében. A The Royal Opera jelen előadása Verdi 1865-ös, párizsi opera-átdolgozását vette alapul, amelyben szerepel Lady Macbeth izgalmas La luce langue áriája.

Sajtófotó: A boszorkák kara Verdi Macbethjében
©ROH/Clive Barda 2011

The Royal Ballet
MACMILLAN EMLÉKÉV
MANON – Kenneth MacMillan
ÉLŐ: 2018. május 3., csütörtök 20.15 Pesti Vigadó
MŰHOLDAS ISMÉTLÉS: 2018. május 6., vasárnap 15.00 Puskin mozi

VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
2 ÓRA 35 PERC, KÉT SZÜNETTEL

Kenneth MacMillan rendkívül érzékletesen, mély benyomásokat keltve jeleníti meg Manon és Des Grieux lovag tragikus szerelmét, melyből így egy Massenet muzsikájára komponált, méltán világhírű modern balett vált.

Koreográfia: Kenneth MacMillan
Zene: Jules Massenet
Táncosok: Adatközlés később

Manon fivére a hajadon kegyeiért legtöbbet ígérő férfinak szánja húgát; azonban a lány, amikor Des Grieux-vel találkozik, beleszeret. Az ifjú szerelmesek Párizsba szöknek, de amint G.M. úr luxus életvitelt ajánl fel Manonnak, ha szeretője lesz, a lány nem tud ellenállni a csábításnak. A Lescaut testvérek biztatására Des Grieux csal a kártyán, hogy reményei szerint elnyerje G.M. úr vagyonát, azonban leleplezik őket. Manont prostitúció vádjával letartóztatják, és New Orleansba deportálják, ahová Des Grieux is követi. Az úton Manon kimerül, és meghal. Kenneth MacMillan Manon koreográfiájának forrása az a XVIII. századi francia regény volt, amelyből Massenet és Puccini korábban már operát írt. A premier 1974. március 7-én volt, a főbb szerepeket Antoinette Sibley és Anthony Dowell táncolta. A balett gyorsan a The Royal Ballet repertoárjának alapdarabjává vált; a felnőtteknek szánt táncdráma modelljévé. MacMillan együttérez a szeszélyes Manonnal, és megérti szegénységtől való iszonyát. A rendező gyakran dolgozik együtt Nicholas Georgiadis díszlettervezővel, aki a tékozló pompán áttetsző szűkölködést is képes láttatni. MacMillan látványos tánckar jelenetei a teljes társulat számára eleven és összetett jellemábrázolást engednek meg. Így képesek Párizs és New Orleans olyannyira eltérő társadalmait megeleveníteni. Azonban Manon és Des Grieux szenvedélyes pas de deux-je ‒ mely MacMillan Rómeó és Júliájának intenzitását idézi ‒ hatja előre ezt a tragikus történetet, és avatja a Manont MacMillan egyik legelemibb drámájává.
 
Sajtófotó: Francesca Hayward és
Edward Watson kettőse
Kenneth MacMillan Manonjában
©2014 ROH. Fotós: Alice Pennefather.

The Royal Ballet
A HATTYÚK TAVA – Liam Scarlett, Petipa és Ivanov nyomán (új produkció)
ÉLŐ: 2018. június 12., kedd 20.15 Pesti Vigadó
MŰHOLDAS ISMÉTLÉS: 2018. június 17., vasárnap 15.00 Puskin mozi

VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
3 ÓRA, KÉT SZÜNETTEL

A Royal Ballet új rendezésben mutatja be Csajkovszkij fenséges klasszikus balettjét, Liam Scarlett kiegészítő koreográfiájával és John Macfarlane díszleteivel és jelmezeivel.

Koreográfia: Marius Petipa és Lev Ivanov
Kiegészítő koreográfia: Liam Scarlett és Frederick Ashton
Zene: Pjotr Iljics Csajkovszkij
Táncosok: Adatközlés később


A hattyúk tava 1934 óta megkülönbözetett darabja a The Royal Ballet repertoárjának. Az idei évadban a The Royal Ballet új produkcióként mutatja be a rezidens művész, Liam Scarlett kiegészítő koreográfiájával. Scarlett, noha hű marad a Petipa‒Ivanov koreográfiához, friss szemmel tekint erre a klasszikus táncműre, és ebben társa a jelmez- és díszlettervező John Macfarlane, akivel régóta együtt dolgozik. Siegfried herceg egy vadászat alkalmával egy csapat hattyút pillant meg. Amikor egyikük egy gyönyörűséges lánnyá, Odette-té változik, beleszeret. A lányon azonban gonosz varázslat ül: emberi alakját csak éjjelente nyerheti vissza. A hattyúk tava Csajkovszkij első balettje. Ismerve jelenlegi sikerét, talán meglepő, hogy a világ ma egyik legünnepeltebb klasszikus balettjét a premieren, 1877-ben visszafogottan fogadták. Az 1895-ös, Marius Petipa és Lev Ivanov általi átdolgozásnak köszönhetően vált A hattyúk tava nemcsak a balettirodalom, de a tömegkultúra része is. A sikert nem csak Csajkovszkij zenéjének éteri, szimfonikus ívében kell keresnünk, hanem Petipa királyi kastélybeli és Ivanov lírai tóparti jeleneteinek feltűnő kontrasztjában is. 

Sajtófotó: Látványterv a The Royal Ballet
új A hattyúk tava előadásához, II. felvonás
©John Macfarlane

http://pannonia-entertainment.com

Hokuszai – A legendás japán képzőművészről szóló film a mozikban

SI



A londoni British Museum nagy szabású életmű-kiállításon emlékezett meg idén Japán egyik leghíresebb képzőművésze, Kacusika Hokuszai művészetéről. Az átfogó kiállítást és művein keresztül Hokuszai életpályáját is bemutató látványos ismeretterjesztő filmet október elejétől vetítik a hazai filmszínházak.

Kacusika Hokuszai (1760-1849) az egyik leghíresebb japán képzőművész, aki egy életen keresztül vizsgálta embertársait, megszállottan kutatta a természetet és a spirituális tanokat. A japán zsánerfestészet aprólékosan faragott, fadúcokkal nyomott alkotásai, az ukijo-e („a lebegő világ képei”) stílus legnevesebb mesterei között tartják számon, aki már a harmincas évei elején áttörést hozott azzal, hogy az akkori hagyományos témák helyett tájképeket ábrázolt, illetve a japán emberek mindennapi életét mutatta be különböző társadalmi szinteken. A családi élet bensőséges pillanatait bemutató művek mellett a természetet – madarakat, fákat – és a természetfelettit – szellemeket, isteneket – is gyakran ábrázolta. Alkotásai bepillantást engednek a művész személyes hitébe, szellemi és művészi fejlődésébe is. Bár élete során megismerte a szenvedést is  – villámcsapás érte, volt, hogy évekig szegénységben tengődött –  művészetében csakis a tökéletest kereste. Egy háromkötetes művének előszavában Hokuszai – aki élete során harmincszor változtatott nevet – így nyilatkozott magáról és művészetéről: "Hatodik életévemtől kezdve festésre ösztönöz minden, amit látok. 50 éves koromig nagyszámú rajzot tettem közzé, de mindaz, amit 70 éves koromig alkottam, említésre sem érdemes. Csak most kezdek megérteni valamicskét a természet, a növények, fák, négylábúak, madarak, halak és rovarok lényegéből. Mire 80 leszek, még messzebbre jutok és 90 éves koromban behatolok a dolgok titkaiba. 100 évesen bizonyára elérkezem majd a legmagasabb mesterségbeli tudás stádiumába, és mire 110 leszek, minden, amit alkotok, minden pont és vonás élővé válik. Aki addig él, ameddig én, megláthatja, hogy betartom a szavamat. Írtam ezeket hetvenöt éves fejjel én, az egykori Hokuszai, ma a Rajzok Vén Bolondja”

Hokuszai idővel Japán-szerte elismert művész lett, ám mivel a szigetország sokáig elzárkózott a külvilágtól, csak a halála után vált világhírűvé, amikor európai utazók, művészek és műgyűjtők felfigyeltek zseniális fametszeteire és tájképeire. A 89 éves korában elhunyt Hokuszai élete utolsó napjáig alkotott, munkássága rendkívül terjedelmes, becslések szerint több mint harmincezer művet ölel fel emellett közel négyszáz könyvet illusztrált. Leghíresebb képe A nagy hullám Kanagavánál című fametszet, amely Leonardo Mona Lisája mellett a legtöbbször sokszorosított képzőművészeti alkotás a világon. Alkotásai nagy hatással voltak Monet, Van Gogh, Picasso, Debussy, Stravinszkij és számos kiemelkedő európai művész munkásságára, emellett őt tekintik a népszerű japán képregénystílus, a manga atyjának is. Érdekesség, hogy a mai napig ő az egyetlen festő, akinek egy műve saját emojival (online hangulatjellel) rendelkezik.

A most mozikba kerülő Hokuszai – A nagy hullámon túl című másfél órás film egy exkluzív tárlatvezetés a British Museum azonos című kiállításáról amelyre a világ számos országából érkeztek fametszetek, nyomatok, festmények és illusztrált könyvek, egyedülállóan átfogó képet nyújtva Hokuszai munkásságáról és egyben egy lebilincselő dokumentumfilm Kacusika Hokuszai művészetéről és életéről. A múzeumon kívül Japánban és Franciaországban forgatott ismeretterjesztő film a Hokuszai pályája mellett túl egyúttal a bezárkózó 19. századi Japán titokzatos és egzotikus világáról és ad képet. A full HD felbontás 16-szorosát lehetővé tevő forradalmi 8K Ultra HD technológia segítségével rögzített filmben a művészettörténet kiemelkedő szakemberei kalauzolják végig a nézőt Hokuszai festészetének és nyomtatott műveinek titkain, miközben rendkívül részletgazdag közeli felvételeken tárulnak fel a művek a mozivásznon.

Magyar feliratos előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=moRVOdPc1f8

A film bemutatója október 1-jén lesz az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol később is látható lesz egy-egy alkalommal. A premiervetítés előtt bevezetőt mond Dénes Mirjam, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japán gyűjteményének kurátora. Október folyamán országszerte számos művészmozi, többek között a pécsi Apolló Mozi, a szegedi Belvárosi Mozi, a debreceni Apolló Mozi és a szombathelyi Savaria Filmszínház is műsorra tűzi a filmet, amely a filmklasszikusok újra-bemutatására és művészeti filmekre specializált Pannonia Entertainment forgalmazásában kerül a mozikba.

2017. szeptember 25., hétfő

Aurora Borealis – Északi fény hazai mozikban Mészáros Márta új filmje

SI
Amennyiben nem olvasható hírlevelünk, vagy hibásan jelenik meg, akkor kattintson ide.


Pataki Éva - Mészáros Márta -

Törőcsik Mari
Aurora Borealis – Északi fény
HOGY MI IS EZ A KÖNYV?
Pillanatképek sora: két kivételes nő, egy színész és egy rendező – miközben forgat, játszik, rendez – az életéről beszélget, emlékeket idéz. Azt mondják, ők már többet nem filmeznek – de mi reméljük, hogy még igen.
Két művész a felvillanó északi fényben, túl a nyolcvanon: Törőcsik Mari és Mészáros Márta. A pályáról, a színház- és filmművészet múltjáról, jelenéről, halhatatlan emlékű pályatársakról, kalandokról csevegnek felszabadultan; aztán jóval szomorkásabban a súlyosabb és örök érvényű dolgokról: női sorsokról, háborúról, túlélésről.
Tehát mi is ez a könyv voltaképpen? Művészi hitvallás, tudástár, pletyka, rezignált életbölcsesség – s mindez a közös alkotás folyamatát, az Aurora Borealis születését kíséri. A filmét, amely a valóban megélt női sorsok és élettragédiák tablója – az utolsó szemtanúk vallomása a háborús idők borzalmairól, de leginkább mégis emberségről és szépségről. Ott ülnek a sziporkázó, ám egyre halványuló északi fényben, és csak mesélnek nekünk.






Mészáros Márta
Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró. Sok nemzetközi díja
között a legbecsesebb a Berlinálén 1975-ben elnyert Arany Medve, amit
az Örökbefogadás című filmjével érdemelt ki, továbbá az 1984-ben Cannes-ban
neki ítélt rangos elismerés, ahol a zsűri kiemelt különdíját kapta meg
az első Napló-filmjéért.
Törőcsik Mari
Kétszeres Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművész,
a Nemzet Színésze, a Nemzet Művésze, a Halhatatlanok Társulatának
örökös tagja. Számtalan nemzetközi díja, elismerése sorából kiemelkedik a
cannes-i filmfesztiválokon két ízben is kiérdemelt Arany Pálma-díj:
1976-ban a legjobb színészi alakításért a Déryné, hol van? című filmben;
másodszor pedig életművéért kapta meg a legrangosabb európai filmes díjat.
Pataki Éva
Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró, író, közkedvelt regényei az Athenaeum Kiadónál
jelennek meg. Az Aurora Borealis filmforgatókönyvének egyik szerzője.
 A könyv krónikásaként erről a közös alkotásról, a színészi és rendezői
munka titkairól, valamint hihetetlenül gazdag szakmai- és élettapasztalataikról
kérdezgette Törőcsik Marit, a főszereplőt és Mészáros Mártát, a rendezőt
a forgatás szüneteiben.



A könyv életre kel!
Pataki Éva - Mészáros Márta - Törőcsik Mari: Aurora Borealis – Északi fény kiterjesztett valósággal
Mi is az a LIVEPRINT?
A LIVEPRINT egy crossmédia megoldás. A kifejezés arra utal, hogy több média van
jelen a folyamatban. Esetünkben a nyomtatott és a virtuális valóság. AR, azaz
kiterjesztett valóság. A rendszer a mobiltelefonon keresztül felismeri a kinyomtatott
képet, és lehívja a hozzá tartozó virtuális tartalmat. A tartalmak a valós térben jelennek
 meg.
A felhasználó az okoseszközére letölti az ingyenes LIVEPRINT alkalmazást a
Google Play vagy App Store áruházakból, majd az eszközt a képre tartva
automatikusan elindulnak a kapcsolt tartalmak.
A könyv a nyomtatott média, a virtuális csatolmányok pedig az animációk és hangfájlok,
illetve a borítón található videó az alkotókról

                   Október 19-étől a hazai mozikban Mészáros Márta új filmje
A nemzetközileg is elismert, Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas és Arany Medve-díjas forgatókönyvíró-rendező, Mészáros Márta – akit az Oscar-díjakról döntő Amerikai Filmakadémia idén nyáron a film egyik forgatókönyvírójával, Pataki Évával együtt új tagjai közé választott – legújabb, immár 26. alkotása, az Aurora Borealis – Északi fény Törőcsik Mari, Tóth Ildikó és Törőcsik Franciska főszereplésével október 19-én kerül a hazai mozikba a Filmteam gyártásában, a Vertigo Média forgalmazásában. Elkészült a film plakátja, melyet hazánk egyik legmarkánsabb filmplakát-tervezője, Kenczler Márton készített
Az Aurora Borealis - Északi fény két idősíkon futó, fordulatokban gazdag családtörténet,
amely anya és lánya kapcsolatának mélységeit boncolgatja. A Bécsben élő sikeres ügyvéd,
Olga (Tóth Ildikó) idős anyja, Mária (Törőcsik Mari) váratlanul kómába esik. Amíg Mária
élet és halál közt lebeg, Olga egy mélyen elhallgatott titokra bukkan. Az egyre szenvedélyesebb kutatás az '50-es évek háború utáni Európájába vezeti vissza, ahol útja végén ő maga áll:
egy olyan ember, akit korábban nem ismert.
 forrás: Athenaeum Kiadó

Színház az egész? – A Magvető Café tanévnyitója Nádasdy Ádámmal

SI

  Magvető Café szervezésében


Miért van annyi bizonytalanság a Hamletben? Tragédia vagy komédia A vihar? Minden apa hasonlít-e Lear királyra? Nádasdy Ádámmal újonnan megjelenő Shakespeare-fordításairól Schiller Mariann beszélget.
A programra a belépés díjtalan!
Mindenkit szeretettel várunk!
lira.hu
 

2017. szeptember 18., hétfő

Török Ferenc 1945 című filmjét tüntették ki a hollandiai nemzetközi filmfesztivál fődíjával

SI


Mintegy 120 filmet vonultatott fel az elmúlt héten Hollandia jeles kulturális eseménye, a „Film by the Sea” nemzetközi filmfesztivál Vlissingenben. Az idén 19. alkalommal megrendezett seregszemle fókuszában a film és irodalom kapcsolata áll. A szakmai zsűri Török Ferenc 1945 című filmjét tüntette ki a fesztivál fődíjával, melyet a rendező és Szántó T. Gábor személyesen vett át Vlissingenben. A „Film by the Sea” filmfesztiválon, melyen évről-évre magyar filmek is versenyeznek, ezúttal díjaztak először magyar alkotást.

Török Ferenc filmje 1945 augusztusának egyetlen napján játszódik, témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon. Szántó T. Gábor novellájának filmes feldolgozása rendkívül erős színészgárdát vonultat fel: Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Angelus Iván, Nagy Marcell, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István és Nagy-Kálózy Eszter alakítják a fontosabb szerepeket. A görög tragédiákat idéző, mindössze néhány óra leforgása alatt játszódó dráma helyszíne egy felbolydult kelet-magyarországi falu, ahol ezen a napon mindenki a jegyző fiának az esküvőjére készül. A forgatókönyvet Szántó T. Gábor írta a rendező közreműködésével, az operatőr Ragályi Elemér, a zeneszerző Szemző Tibor volt.
Az 1945 a Filmalap és a Claims Conference támogatásával készült a Katapult Film gyártásában.

Az 1945 világszerte kiemelkedő siker a filmfesztiválokon: közönségdíjat nyert a Berlinalén, Miamiban, Washingtonban és a budapesti Titanic-on is. Meghívta a nagy presztízsű Edinburgh-i, majd a jeruzsálemi filmfesztivál is, ahol a Yad Vashem Intézet díjával tüntették ki, San Franciscóban a kritikusok díjával együtt a közönségdíjat is elnyerte. Legutóbb a freistadti „Der neue Heimatfilm” filmfesztiválon a legjobb játékfilm díját nyerte el, a múlt héten pedig a Temesváron megrendezett közép- és kelet európai filmek fesztiválján is fődíjjal jutalmazták.
A magyar film Észak-Amerikában mindeddig 40 filmfesztiválra kapott meghívást, novemberben pedig az amerikai forgalmazó, a Menemsha Films New York-i és Los Angeles-i mozikban is műsorra tűzi az 1945-öt.
Török Ferenc filmjét április óta mintegy 35 ezren nézték meg, és továbbra is műsoron van a mozikban.

Bővebb információ: http://mnf.hu/hu/film/1945
Filmalap közleménye 

 

2017. szeptember 13., szerda

Magyar Nemzeti Galéria - 2017 Szeptemberi programajánló

SI

2017. szeptember 14., csütörtök, 18.00-22.00
Havonta egyszer hosszított nyitva tartással, egy-egy téma köré szervezett programokkal – tárlatvezetésekkel, előadással, társművészeti programokkal, workshoppal – várja látogatóit aMagyar Nemzeti GalériaA nyári szünet utáni első Múzeum+ témája az avantgárd. A kifejezés eredetileg a 20. század elejének formabontó művészeti törekvéseit jelentette. Avantgárd volt minden, ami elsőre érthetetlen, zavarba ejtő, meghökkentő, s szemben áll a megszokott kifejezési formákkal. Az avantgárd nem más, mint a művészet forradalma. Avantgárd volt Bartók zenéje, a Nyolcak festészete, az aktivizmus elvont művészete. Ezt a világot járják körül meghívott tárlatvezetőink, a szobrokat életre keltő táncbemutatónk, a Bartók zenéjét új hangzásokkal megszólaltató jazz-quartett, kitekintés a kortárs a művészetre és egy izgalmas beszélgetés a művészet érthetőségéről. S mindehhez borok, teák, kézműves foglalkozások és persze teljes erővel: Avantgárd! 



2017. szeptember 16., szombat, 11.00-12.30Szombati szemezgető
Játékos foglalkozás CSALÁDOKNAK – 1 alkalom, 1 műalkotás
Ingyenes, érdekes, különleges!


Film és Mítosz - Művészettörténeti és filmtörténeti előadássorozatJean Cocteau  Orfeusz-trilógiája 
Szeptemberben folytatódik a Magyar Nemzeti Galéria előadássorozata, mely a film és mitológia kapcsolatát szeretné feltárni izgalmas és ritkán látható filmek bemutatásával. Ebben az évben az Orfeusz - mítosz rendkívül összetett szimbolikájának Cocteau-féle értelmezésével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A filmvetítések előtt minden alkalommal a korszak művészettörténeti és filmtörténeti vonatkozásairól tart előadást Gimesy Péter művészettörténész.
2017. szeptember 24., vasárnap, 16.00
Film: Jean Cocteau - Orfeusz 1949 (fekete-fehér, hangalámondásos, francia film, 95 perc, 1949)
Az Orfeusz- trilógia második része a modern világba helyezi a mítoszt. Az antik történet kiváló lehetőség Cocteau számára, hogy filmes eszközökkel érzékeltesse a realitáson túli világ betörését a mindennapokba.
Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, B épület, előadóterem
Időtartam:  1,5–2 óra, (vasárnaponként, 16.00–18.00)
Belépőjegy: 500 Ft/fő



Szeptember 30. szombat, 10–13 óra
A Múzeumok Őszi Fesztiváljának alkalmából összefogtunk néhány hazai és külföldi játékfejlesztővel – köztük olyanokkal is, akiket Victor Vasarely művei ihlettek meg –, hogy a múzeum fiatal látogatóinak különböző méretű és alakú összerakós játékokkal szerezzünk örömet. Ez egy vadonatúj módszer, amellyel élvezhetjük és felfedezhetjük Vasarely műveit. E játékok segítségével jobban megérthetitek, hogy Vasarely hogyan hozott létre geometrikus alakzatokból és saját vizuális ábécéjéből térbeli illúziókat
sík felületen.
Van kedved készíteni egy saját összerakós játékot?

Alkosd meg a hozzávaló elemeket és tervezd meg saját egyedi játékodat! Add oda családtagjaidnak vagy barátaidnak, és figyeld meg, milyen változatos módokon tudják összerakni.
Vasarely Múzeum
1033 Budapest, Szentlélek tér 6.
Felnőtteknek, tizenéveseknek és gyerekeknek
A belépés ingyenes
(100 Ft-os támogatói jegy vásárlásával hozzájárulhat jövőbeli ingyenes programjaink megrendezéséhez)
mng.hu

2017. szeptember 12., kedd

A bécsi Rearte Gallery művészeinek budapesti kiállítása az Artézi Galériában

SI



A bécsi Rearte Gallery művészeinek
budapesti kiállítása
2017. szeptember 16-október 10.

Megnyitó:
2017. szeptember 16. szombat du. 5 óra
Megnyitja: Szemethy Imre grafikusművész

Kiállító művészek:
Abd A. Masaud festőművész
Mohamed Azzam festőművész
Ali Kianmehr festőművész
Elisabeth Ledersberger-Lehoczky szobrászművész
Christa Bramböck festőművész
Németh Géza festőművész




Helyszín: 1037 Budapest, Kunigunda útja 18.


Honlap és további információk:
http://artezi.hu/

2017. szeptember 7., csütörtök

MÁV Szimfonikus Zenekar - 2017. szeptemberi koncertjei.

SI

2017. szeptember 5-én tartotta a Zenekar évadkezdő sajtótájékoztatóját, amelyen Lendvai György ügyvezető igazgató, valamint Csaba Péter művészeti vezető és vezető karmester ismertette a Zenekart érintő fontosabb híreket, illetve az előttünk álló évad kiemelkedő koncertjeit.

Szeptemberben elindult a 2017/2018-as hangversenyszezon, amely idén is különleges és izgalmas előadásokat kínál.

KONCERTEK

Már szeptember elején volt koncertje a zenekarnak, hiszen idén is megrendezésre került a Nemzetközi Masterclass Budapest Karmesterkurzus Jorma Panula vezetésével. Idén több mint 50 jelentkező közül választotta ki a mester azt a kilenc résztvevőt, akik az egy hetes kurzuson részt vehettek, és a szeptember 2-i zárókoncerten bemutatkoztak a közönség előtt.
 

2017 a 200 éve született Arany János emlékéve, amely keretében szeptember 17-én, vasárnap 19:30-kor a Pesti Vigadó Dísztermében hangversenyt ad a Zenekar a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében.

Műsor:
Mihalovich: Toldi szerelme – nyitány
Mihalovich: Toldi szerelme – Piroska imája
Weiner: Szerenád op. 3.
– szünet –
Weiner: Toldi op.43 - 12 zenekari kép Arany eposza nyomán

Közreműködik: Horti Lilla (ének)
Vezényel: Csányi Valéria


A szezon első bérlethangversenyére szeptember 22-én 19:00-kor kerül sor a Zeneakadémia Nagytermében, amely koncert igazi ínyencségeket kínál. Az első részben Hacsaturján művei szólalnak meg, a Spartacus című balettjének méltán híres Adagio című részlete, majd a zeneszerző hegedűversenye, Mihaela Martin előadásában. A koncert második felében Brahms Magyar táncai lesznek hallhatók.

Szeptember 28-án 19:00-kor szintén a Zeneakadémia Nagytermében koncertezik a zenekar. Ezúttal Ingrid Fuzjko Hemming lesz a hangverseny szólistája, aki a komolyzenei szcéna egyik legérdekesebb egyénisége. A hangversenyt Mario Košik a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának első karmestere vezeti.

Műsor:
Dvořák:Déli boszorkány, op. 108
Chopin:Asz-dúr etűd, op. 25/1
Chopin:E-dúr etűd, op. 10/3
Chopin:Gesz-dúr etűd, op. 10/5
Chopin:c-moll („Forradalmi”) etűd, op. 10/12
Liszt:6. (a-moll) Paganini-etűd
Liszt:Szerelmi álmok – 3. Oh Lieb, so lang du lieben kannst
Liszt:3. (gisz-moll) Paganini-etűd („La Campanella”)
– szünet –
Dvořák:A vízimanó, op. 107
Liszt:2. (A-dúr) zongoraverseny

CD FELVÉTELEK

Szeptemberben két CD felvételt is készít a zenekar. Ezen a héten Mariusz Smolij vezetésével, valamint Balogh Kálmán cimbalomművész és Fejérvári Zsolt nagybőgőművész közreműködésével Zádor Jenő műveiből készít hangfelvételt a zenekar.
Jövő héten pedig, az „Arany 200”, azaz az Arany János év kapcsán Weiner Leó Toldi című művét rögzítjük Csányi Valéria vezetésével.

KÜLFÖLDI KAPCSOLATOK

A közelmúltban egy új együttműködés jött létre a Dél-koreai vasúttársaság zenekara, a KORAIL Symphony Orchestra és a MÁV Szimfonikus Zenekar között, amely együttműködés keretében egy 10 fős delegáció látogat Szöulba szeptember végén, hogy a koreai zenekarral együtt zenéljenek a szeptember 23-i nagyszabású koncerten. Az ezt megelőző napokban kisebb kamarakoncertekre is sor kerül a Dél-Koreai Köztársaság városaiban (Busan, Daejeon).

BÉRLETVÁLTÁS A ZENEKAR 2017-2018-AS ÉVADJÁRA

Online a zenekar honlapján, vagy személyesen 2017. szeptember 4. és 8. között, mindennap 10-18 óráig a zenekar próbatermében (Bp. VIII., Múzeum u. 11.) tudnak bérletet váltani a MÁV Szimfonikus Zenekar 2017-2018-as évadjára. A zeneakadémiai bérletek online vásárlásánál csak 5 előadás lesz látható a rendszerben, az utolsó, Budapest Kongresszusi Központ-előadás nem. Természetesen a bérlet ára azt is tartalmazza, a kartonon már szerepelni fog a 6. dátum is. A webes vásárláskor kapott visszaigazolásokat az első előadás előtti egy órában cseréljük bérletre a helyszínen.
Kiadott bérlet utólag más helyre nem cserélhető, visszaváltásra nincs mód.

Kedvezmények
Szőke Tibor-mesterbérlet, Erdélyi Miklós-, Lukács Miklós-, Erdélyi Plusz-, Lukács Plusz-, Varga László-bérlet és Zongorabérlet váltásakor vasutas-, nyugdíjas-, mozgássérült- és diákigazolvánnyal rendelkezők kedvez­ményre jogosultak, ha igazolványukat személyesen mutatják be. A kedvezmény nem vonatkozik a Festetics-bérletre, az Unokák és nagyszülők-sorozatra a Kamarabérletre valamint a Zene-Tér-Kép plusz-bérletre. Kedvezményt csak természetes személy vehet igénybe, a kedvezmények nem vonhatók össze. A vásárlás során igénybe nem vett kedvezmények utólag nem érvényesíthetők. Egyesületek, alapítványok, oktatási intézmények számára egyedi csoportos kedvezményeket kínálunk. Online vásárláskor új bérletre kedvezményt nem lehet igénybe venni.

További információ:

E-mail: mavzenekar.hu


 

Művészeti mozifilmek a Reneszánsz Filmnapokon

SI



Szeptember 7-9 között első alkalommal kerül megrendezésre a Reneszánsz Filmnapok, amely a három évvel ezelőtt útjára indult művészeti ismeretterjesztő mozifilm sorozat, A művészet templomai legnépszerűbb filmjeit teszi újra elérhetővé a mozinézők számára. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban, Szegeden és Szolnokon látható válogatásban filmklasszikusok, köztük Zeffirelli Rómeó és Júliája, és Pasolini Dekameronja színesítik a programot.

A művészet templomai című mozifilm sorozat részei Itália páratlanul gazdag művészeti örökségét és az egyetemes művészet kiemelkedő alkotásait tárják a nézők elé. Az immár három éve futó sorozat első része a Vatikáni Múzeum 3D volt 2014-ben, amely akkor 12.000 nézőjével az év legnézettebb, mozikban vetített dokumentumfilmjének számított. Ezt követte az itáliai reneszánsz bölcsőjét bemutató Firenze és az Uffizi-képtár 3D, a milánói világkiállításon megrendezett nagyszabású Leonardo da Vinci-kiállítást, majd Botticelli különös Isteni színjáték-illusztrációit feldolgozó film és a Róma, az örök város négy nagy pápai bazilikáját 3D-ben bemutató alkotás.

A kifejezetten mozivászonra készült, látványos dokumentumfilmek a szakértői interjúk és a tudományos, művészettörténeti háttér feldolgozása mellett nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy speciális felvételek – részletgazdag közeli képek, a 3D technológia egyedi alkalmazása, mozgó sínekről és helikopterről, drónokról rögzített átfogó felvételek – révén a nézők belefeledkezhessenek a legnagyobb reneszánsz mesterek  remekműveinek szépségébe. Feltűnnek a vásznon többek között Leonardo, Michelangelo, Raffaello, Botticelli, Caravaggio és kortársaik leghíresebb alkotásai, a Vatikáni Múzeum és az Uffizi-képtár páratlan műkincs-gyűjteménye.

Az ismeretterjesztő filmek mellett játékfilm-különlegességek is helyet kaptak a programban. A filmnapok keretében olyan filmtörténeti filmklasszikusok digitálisan restaurált változatát láthatják a nézők, mint Franco Zeffirelli 1968-ban készült, Oscar-díjas Rómeó és Júliája – Nádasdy Ádám költű, műfordító, nyelvész bevezetőjével –  és Pier Paolo Pasolini 1971-es klasszikusa, a Boccaccio novellafüzére alapján készült és Berlinben Ezüst Medvét, a zsűri különdíját elnyert Dekameron. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban több vetítés előtt bevezető előadást tart Tátrai Vilmos művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának nyugalmazott főmuzeológusa, akinek a neve 2005-ben, a Tiziano-kép felfedezése kapcsán vált ismertté.

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósuló Reneszánsz Filmnapok a budapesti Uránia mellett a szegedi Belvárosi Moziban és a szolnoki TiszapART Moziban is megrendezésre kerül.