2018. február 28., szerda

A Friedrich Kiesler-díj 2018-as nemzetközi zsűrije Yona Friedman építészt tüntette ki

SI

A kitüntetés „Friedrich Kiesler kísérletező- és innovatív felfogásának és elméletének, a 'correlated arts'-nak megfelelő, az építészet és a kultúra területén nyújtott kimagasló teljesítményért” (Kiesler-díj alapszabályok) járó 55.000 Euró dotációjú díj, ami 2 évenként felváltva egyszer az osztrák állam-, egyszer Bécs városa által kerül átadásra.
A Friedrich Kiesler-díj 2018-as nemzetközi zsűrije Yona Friedman (*1923 Budapest) személyében „egy olyan építész óriást részesít elismerésében, aki több mint 60 évig tartó munkássága során nem ismert megalkuvást a precizitás terén, gondolkozásmódjában pedig vizionárius volt. Ezek kapcsán rendkívüli elismertségnek örvend egyaránt szakmájában és a karrierjüket jenleg építő szakemberek között is. Yona Friedman mai napig nagy hatással bír úgy mint a 'megvalósítható utópiák' építésze, mint város-teoretikus, dizájner és oktató.
www.kiesler.org/en/kiesler-prize-2018/

Játékosok napja Kiscelli Múzeumban március 3-án, szombaton.

SI

Másodszor lesz Játékosok napja Kiscelli Múzeumban március 3-án, szombaton. A Te jössz?! címűl kiállítás a társasjátékok történetéről és jelenéről szól, hosszított nyitvatartású napon, tematikus tárlatvezetések és sok sok kipróbálható társas várja a látogatókat.

A Te jössz?! – Kiállítás a társasjátékról című tárlat hat témán keresztül mutatja be a játékok fejlődéstörténetét az emberi életutat szimbolizáló liba- vagy létrajátékoktól a mai, egész társadalmi rendszereket feldolgozó komplex társasokig. Külön teret kaptak a különböző korok propagandajátékai és a békeidők kávéházi időtöltései. A Budapest történetét feldolgozó  Kiscelli Múzeum kiemelt célja volt a fővárossal kapcsolatos játékok széles palettájának bemutatása. Ebben a részben láthatjuk a 1930-as évekből a Legszebb város, Budapest névre hallgató játékot, vagy a Stippek József terve alapján készült svábhegyi turistajátékot, a hatvanas évekből a Séta Budapesten címűt, vagy a Police 07-et, amelyben a Duna alatt, a metrón üldözhetjük a Dr. Factort.
A kiállítás két fiatal kurátor, Bartók Flóra és Molnár Bori munkáját dicséri, akik a társasjátékok kultúrtörténetét a kezdetektől napjainkig dolgozták fel. “A társasozás ma virágkorát éli az egész világon, rengeteg klub és közösség működik idehaza is. Szerettük volna ezeket is bemutatni amellett, hogy olyan klasszikusokról sem feledkezünk meg, mint a Gazdálkodj okosan” – mondta Molnár Bori. A hazai kedvenc a Monopoly (d)evolúció című részben kapott helyet a kiállításban, ami címével is mutatja, hogy egyes játékok fejlődéstörténete nem csak felfelé mutat. A társkurátor Bartók Flóra fontosnak tartotta kiemelni, hogy noha a játék szó megtévesztheti a látogatót, ez a kiállítás inkább felnőtteknek szól. A kiállítás grafikái, Novotny Dóri munkái élénk színvilágukkal, játékosan oldanak fel egy-egy témát. A társasjáték maga is több művészt inspirált, ezt bizonyítja, hogy láthatunk  Bortnyik Sándor vagy Pályi Jenő által készített játékokat is Kiscellben.

A kiállítás során a bemutatott tárgyakon túl tizenhat interaktív ponton ismerhetjük meg a különböző játék mechanikákat, vagy épp Activity-feladványokon keresztül találhatunk ki játékkal kapcsolatos fogalmakat. A múzeum munkatársai emellett egy kísérletbe is belefogtak: elkészítették a Cellris (szójáték a Kiscell és a tetris szavakkal) névre keresztelt társast, amiben a játékosok kiállítást építhetnek a Kiscelli Múzeum templomterében.

A kiállítás 2018. április 29-ig tekinthető meg, ami alatt a múzeum majd minden hétvégére valamilyen kapcsolódó programmal készül, ebbe a sorba kapcsolódik a hétvégi Játékosok napja is.


PROGRAM:
10:00 Nyitás
11:00 Kurátori tárlatvezetés
Együtt könnyebb vagy oszd meg és uralkodj? Kooperatív és életút-játékok
14:00 Kurátori tárlatvezetés
Földmives Szövetkezet + Mars terraformálása = A társasjáték mint propagandaeszköz és világmodell
17:00 Kurátori tárlatvezetés
Csak szubjektíven! Mozaikok a társasjátékok történetéből egy rendhagyó vezetés keretén belül
15:00-20:00 Játszóház Projekt
Társasozás Budapest egyik legnagyobb játékos közösségével

További információk




Gucsa Magdolna
közönségkapcsolati munkatárs

AZ ÍRÓK BOLTJA 2018. MÁRCIUSI PROGRAMJAI

irokboltja.huSI

  

8. csütörtök, 17 óra
Lector Kiadó
Balázs Imre József: Ezeregy mondat. Kritikák a kortárs irodalomról
A szerzővel Zelei Dávid beszélget.


13. kedd, 17 óra
Holdvilágképűek – Találkozás Tóth Kingával
Beszélgetőtárs: Reményi József Tamás rádiós szerkesztő, kritikus.


20. kedd, 17 óra
Gondolat
Bíró-Nagy András: Integráció Európába. Közép-európai képviselők az Európai Parlamentben
A bemutató résztvevői: Arató Krisztina, Bíró-Nagy András, Tabajdi Csaba. 
Köszöntőt mond Szabó Zsolt, a Gondolat Kiadó Parlamenti Kötetek sorozatának szerkesztője.

 
21. szerda, 17 óra
Kalligram–IJK
Böszörményi Zoltán: Kényszerleszállás Shannonban
A szerzővel Mészáros Sándor és Varga Melinda beszélget.


22. csütörtök, 17 óra
Oriold és Társai
Girolamo Lo Verso és Gianluca Lo Coco: A maffia pszichéje
A beszélgetés résztvevői: Hoyer Mária, Moukhtar Lucia és Fliegauf Gergely.


23. péntek, 17 óra
Tiszatáj
Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár] felügyelő Nat Roid-regényeket ír)
A szerzővel Tóth Ákos beszélget.


27. kedd, 17 óra
Pro Philosophia
Perecz László: Ki a filozófus? – Magyar filozófiatörténeti tanulmányok
A szerzővel Mester Béla beszélget.
Moderátor: Laczkó Sándor.


28. szerda, 17 óra
És-kvartett
A beszélgetés témája Totth Benedek: Az utolsó utáni háború című regénye.
Károlyi Csaba beszélgetőtársai:
Deczki Sarolta, Szilágyi Zsófia és Takáts József.


29. csütörtök, 17 óra
Fedél Nélkül
Deli Bálint Attila: Ha felnövök, gyerek leszek
A beszélgetés résztvevői: Deli Kata Dorottya, Tóth Krisztina, Baranyi Ferenc, Fekete András, Kepe Róbert.
Moderátor: György Péter.
A verseket Libor Laura színművésznő szólaltatja meg.

irokboltja.hu 

Művészeti foglalkozások, kiállítások a Műcsarnokban

SI

Kilenc műteremből

A Kilenc műteremből kiállításnak sikeres előzménye van. Két éve Frissen címmel 9 + 1 kortárs festő és szobrász egy-egy teremnyi tárlategyüttesét a Műcsarnok kilenc munkatársa rendezte. A műterem léptékű egységek jól szolgáltak egy-egy művész újabb munkáinak bemutatására. A kiállítás egésze igazolta, hogy az innovatív és/vagy tradíciókkal élő művészi szabadság nem az alkotó évjáratának függvénye. 2016-ban is, ahogy most is, a műtermek bemutatása mellé olyan párhuzamos kiállítást illesztünk a Műcsarnokban, amelyen a most feltörekvő nemzedék munkái szerepelnek. A Derkovits-ösztöndíjasok életkorát a pályázat kiírása szabályozza. A DERKÓ 2018 és a Kilenc műteremből kiegészítik egymást; 2016-ban a Frissen és a vállalkozást most folytató Kilenc műteremből az autonóm alkotók megújulási képességére, szellemi nyitottságára épít.
Autonóm alkotás? Ez gyakran együtt jár a műterembe zártságból fakadó szigetléttel. Ezt egyensúlyozandó is fontos a művészek számára egy-egy kiállítás, hiszen az maga a művekkel kezdeményezett eszmecsere lehetősége. Az alkotói magányból kilépés nemcsak a közönséggel való találkozást teszi lehetővé, de a másik „műteremmel”, egy hasonlóan elhivatott alkotó individuummal való kritikai, lételméleti, filozófiai párbeszéd apropója is. Kilencen együtt verbális és vizuális műhelybeszélgetést folytathatnak. Beleértve a kilenc kurátort, és jó esetben a kritikát is. De egy festő, egy szobrász folyamatos párbeszédet folytat önmagával is, műve ebből az aspektusból a tükör szerepét kapja; tárlata ilyen szemszögből nem más, mint tükörterem.
A diskurzusok pedig igen változatos kimeneteket eredményezhetnek, melyekből a mostani kiállításon legalább kilencféle körvonalazódik. Bullás József az új szenzibilitás ábrázoló festészetével szakítva immár jó ideje absztrakt képeket fest, a narratív tartalmi vonatkoztatás helyett a látvány hatását helyezi előtérbe. Turcsányi Antal önismereti festészete alapjában a nyolcvanas évek óta nem változott; ma is mitológiai jelenetek filozofikus értelmezése vezérli – valójában azonban önmaga változásai űzik, hajtják. Baksai József a negyvenévnyi festészet mellett két évtizede műveli a japán íjászat, a kyudo rítusát is. Kurátora összeveti a mindennapi, többórás olvasás végtelen dimenzióját és a nyílvessző útjának mikroidejét: az inspiráció forrásait.
A matematika elméleti kérdéseit kompozíciós megfontolások nélkül, direkt vizualitássá transzformálja Faa Balázs. Tér- és médiaművészete interdiszciplináris, műfaja nehezen megragadható. Valami hasonló, de a számítógépes alkalmazások szűrőjén is átvezetett matematika generálja Kapitány András újabb munkáit – képeiből nem lehetetlen kiolvasni a hálózatépítés, a net politikai felhasználásának groteszk esendőségén való csúfolódást. Lajtai Péter mátrixai fotóhasználatú „festmények”, mikro- és makrokozmoszok mindent átható energiamezőit érzékelteti – miközben a létező világ erre való vakságán/süketségén is túl kíván lépni.
Kevésbé elvont struktúrákkal megépített szövevényeit ütközteti/állítja párhuzamba Nagy Gabi a közösségi kommunikációra alapozott műveivel, a kütyükben születő új műfajok jeleit szublimálja képpé. Képletei egyszerre tudnak a szakmai és a laikus befogadókra hatni. Agnes von Uray (Szépfalvi Ágnes) alkotói pályája az erős társadalomkritikai kontextus felől valamiféle összehasonlító képtudomány felé tart. Miközben műveit „rossz festészetként” jellemzi, időutazások útitársául hívja a nézőt. A múltba, talán a jövőbe. A műfaji szabadosság nála a rendkívül átgondolt gondolkodás tükre. Igen fegyelmezett technológia használatát jelenti Pázmándi Antal műfaja, a kerámia is. Előrelátó tervezőtevékenységet kíván, amelyben azonban meghatározó összetevőként mégis benne van a „véletlen”. Éppen a dichotómia tudatos alkalmazása emeli az ő alkalmazott művészetét polikróm plasztikai szabadművészetté.
Szabadművészet? Nem szójátéknak szánom a Kilenc műteremből bevezetőjében: a hét szabad művészetnek a klasszikus ókortól egyre tágasabb fogalmát már a kezdetekkor a tudományok és a művészetek áthatásában értelmezték. Ahogyan itt is látható, ma még inkább ezt tesszük. A Műcsarnokban kiállító kilenc művész valóban szabad: a létezés kínálta kereteket, a képzőművészeti tradíciók és a jelenkor problémáinak szorítását egyszerre szétfeszítő, imponálóan friss módon.
2018. január
Szegő György DLA, a Műcsarnok művészeti igazgatója

Kilenc műteremből kiállítások:

Művészeti foglalkozások

A Kilenc műteremből kiállítás Korhatár nélkül családi programjai

Korhatár nélkül családi nap Március 3-án, Szombaton10: 30-tól 13 óráig
Eltévesztett varázslat
Mennyi galibát képes okozni egy eltévesztett varázslat, egy rosszul kiejtett kívánság, vagy egy figyelmetlen válasz az úton elénk toppanó vénséges vén anyónak. Turcsányi Antal és Nagy Gabriella képei között, keressük történetünket, történeteinket, agyagfigurákat, kollázsokat készítve.

Korhatár nélkül családi nap Március 11-én, Vasárnap 10: 30-tól 13 óráig
Amikor még ásított a semmi
Üres és teli, sötét és világos. Csendről, napról, holdról és csillagokról szól a történet, amit együtt járunk be, készülnek hozzá rajzok és festünk is, miközben közösen mesélünk, Lajtai Péter és Baksai József munkái között.

A családi napok programjaira, a kiállításra megvásárolt jegyek érvényesek, 7 éves korig a részvétel ingyenes.
A foglakozásokat Schopp Ildikó művészetpedagógus vezeti.
További információ: schopp.ildiko@mucsarnok.hu



2018. március 18. 11:00 - 13:00
Art & English II.
Family Day in the Sky - Entertainment for the whole family
We are happily announcing our new art pedagogical programme in connection with Nagy Gabriella’s exhibition. If you agree with us art means something serious, but also something to play with, please come and join us on our next Family Day. We will have a fun day discovering drama pedagogy and fine arts on the exhibition of Gabriella Nagy. As a surprise we are inviting guests from other fields of art too.
Spend this amazing time with your children, grandchildren, friends and us.
In your adventures you will be accompanied by Gabriella Nagy and Alexandra Tass English teacher, art pedagogue. Please if you wish to participate send us an e-mail (ban.ildiko@mucsarnok.hu) with the number and the age of your children.
Admission with valid daily ticket. Free for children under 7.


Alkoss Te is! Foglakozások  A Kilenc műteremből című kiállításhoz óvodásoknak, iskolásoknak és középiskolai csoportoknak
Élményalapú foglalkozásainkon párbeszédet kezdeményezünk a kiállított munkákkal, ismerkedést a művészettel, amelyhez mindenki számára befogadható és érthető kontextust teremtünk. A különböző korosztályok igényeit figyelembe véve, a kiállítótérben sokoldalú, izgalmas lehetőségeket kínálunk a fiataloknak ahhoz, hogy ismereteket szerezhessenek a világról, a társadalomról, magukról és másokról. Foglalkozásaink a vizuális fejlődésen túl az egyéni és a szociális fejlődés lehetőségét is segítik. Mindehhez eszközként használjuk az aktuális kiállítás munkáit, a vizuális nevelés módszereit, a drámapedagógiát, a játékot és nem utolsósorban a meséket.
A foglakozásokat  Schopp Ildikó művészetpedagógus vezeti
Bejelentkezés: schopp.ildiko@mucsarnok.hu, 06 30 4104755
A Kilenc műteremből kiállításhoz kapcsolódó foglakozások
5-9 évesek részére
Találkozás elvarázsolt lényekkel
Túl a Nagyon Egyenesen, keresztül az illúziók káprázatos erdein az Emlékek Völgye után hopp, már el is érkezünk az Elvarázsolt Lények Birodalmába. De ahhoz, hogy eljussunk abba a furcsa birodalomba, nekünk is szükségünk lesz néhány varázslatra. Színes papírt, olajpasztellt használunk, ragasztunk és színezünk. Kapitány András, Bullás József, Lajtai Péter, Turcsányi Antal képei lesznek a segítségünkre.
10-14 évesek részére
Rakjuk össze!
Létezik egy hely, ki tudja, hol, ahol az utak önmagukba visszatérnek, ahol a lépcsők a semmibe vezetnek, de aki arra jár, mégis eljut oda, ahová szeretne. Fedezzük fel  a Kilenc műteremből című kiállítás műveit! Kérdezzünk, vizsgálódjunk, kutassunk a részletekben, keressük a jó megfigyelőket! Tegyünk egy próbát, készítsünk mi is a látást megtévesztő munkákat, egyensúlyozva a lehetetlen és a valóságos határán.
13-18 évesek részére
Kísérő füzet helyett videóüzenetek, own selection
Mi fér bele? 3 kép 3 alkotó – diskurzus történetekről, ábrázolásról, absztrakcióról.  A programon részt vevő osztályok lehetőséget kapnak arra, hogy saját nézőpontjuk szerint a kiállításon szereplő munkák közül néhányat kiválasszanak és összeillesszenek, és ezeket alaposan körüljárva, megismerve készítsék el rövid videóüzeneteiket, ezzel segítve a kiállítás látogatóit a kortárs művek befogadásában.



EZ KIT ÉRDEKEL? MEGHÍVÓ KÖZÉPISKOLÁSOKNAK A MŰCSARNOK MŰVÉSZETI LABORJÁBA
Szeretettel várjuk azoknak a középiskolásoknak a jelentkezését a Műcsarnok művészeti laborjába, akik szívesen vennének részt egy közös munkában.
A téma: az iskola, mint tér, hely, épület. Az iskola, mint a mindennapok időbeosztását hosszú éveken át meghatározó intézmény. Az iskola, mint a barátságok és konfliktusok színtere.
MILYEN AZ ISKOLÁD?
MILYEN AZ ISKOLA?
Oszd meg velünk a véleményedet!
Beszéljünk arról, hogy mitől lehet jó vagy szükséges rossz, miért kötelező, mi teszi, mi teheti élhetővé azt a helyet, ahol ott töltöd minden hétköznapodat. Beszélgessünk erről egy iskolától távoli térben, műalkotások között. Olyan művek között, amelyeke n keresztül ma ismer t művészek (akik tegnap még diákok voltak!) beszélnek a saját iskolaéveikről.
A Műcsarnok művészeti laborjában az EL TE Neveléstudományi Doktori Iskola, Elméleti-történeti programjának hallgatóival együtt kíváncsiak vagyunk a véleményetekre, akár szavakban, akár képekben, szituációkban, fotókban, videókban fogalmazzátok meg.
A találkozás helye a Műcsarnok (Budapest XIV., Hősök tere) mélyszintjén a Box nevű kiállítótér.
Ideje: február 5. és május 14. között, hétfőnként 16.00–17.30.
Az aznapra közösen kiválasztott témához választunk egy műtárgyat, és a közös munka eredményét, szavaidat, véleményedet, értelmezéseidet, álló- és mozgóképeidet a műtárgy mellé tesszük. A közösen alakított projekt-tér, a kiállítás nem látogatói cél, hanem a munka terepe, eszköz a beszélgetéseink rögzítésére.
Reméljük, választ kapsz a kérdésedre: kit érdekel a véleményed?
 
KEDVES TANÁR KOLLÉGA!
ÖRÖMMEL VENNÉNK RÉSZVÉTELÉT AKÁR AKTÍVAN, AKÁR MEGFIGYELŐKÉNT VALAMELYIK HÉTFŐI LABORMUNKÁNKBAN.
RÉSZVÉTELI SZÁNDÉKÁT JELEZZE A ban.ildiko@mucsarnok.hu EMAIL CÍMEN!
 http://mucsarnok.hu/kiallitasok/kiallitasok
 

2018. február 25., vasárnap

Programok és tárlatvezetés a Magyar Nemzeti Galériában

SI
2018. Február 28
szerda
14:00 A Modern idők című állandó kiállítás kiemelt művei - Önkéntesek tárlatvezetése angolul
2018. Március 1
csütörtök
14:00 A Gótikus Gyűjtemény kiemelt művei - Önkéntesek tárlatvezetése angolul
2018. Március 2
péntek
14:00 A Modern idők című állandó kiállítás kiemelt művei - Önkéntesek tárlatvezetése angolul
2018. Március 3
szombat
14:00 Remekművek a 19. századi gyűjteményben - Önkéntesek tárlatvezetése angolul
2018. Március 4
vasárnap
2018. Március 10
szombat

Sajtókávéház a Műcsarnokban

SI


Szeretettel várjuk a Múzeumi Sajtókávéházra
2018. február 28. szerdán 16 órára a Műcsarnokba.
Program:
Demeter Judit sajtókávéház vezető üdvözli a megjelenteket.
16-18- ig
A kilenc műteremből tárlategyüttes és a Derkovics
képzőművészeti ösztöndíjasok pályázati kiállítása.
Nine ateliers
19 óra
Sandro Miller: Malkocich, Malkovich, Malkovich című
kiállítás megnyitója.


  Demeter Judit Sajtókávéház vezető

A magángyűjtemények titkai dokumentumfilmen, olasz ismeretterjesztő film

SI

Kincseskamrák: A csodák világa


Kncseskamrák: A csodák világa
feliratos olasz ismeretterjesztő film, 90 perc, 2017
rendező: Francesco Invernizzi


Március 8-tól látható országszerte a művészmozikban a Vatikáni Múzeum 3D és a Firenze és az Uffizi képtár 3D alkotóinak új művészeti ismeretterjesztő filmje, amely a Wunderkammer-ek történetét mutatja be a középkortól napjainkig.
A Wunderkammer ( „kincseskamra” vagy ahogy a franciák nevezik: cabinet de curiosités) fogalma királyok, császárok és magas rangú arisztokrata gyűjtők köreiben alakult ki a 16. században, tulajdonképpen nem más, mind „az egész világ egyetlen szobában, amely összeköti a múltat és a jelent”. A szenvedélyes – és jómódú – gyűjtők hosszú évek, évtizedek munkájával saját otthonukban építették fel a világ minden tájáról származó egzotikus tárgyakból és értékes ritkaságokból álló kis univerzumukat.
A Kincseskamrák – A csodák világa c. látványos ismeretterjesztő film ezekbe a rendkívüli gyűjteményekbe nyújt betekintést, amelynek különleges tárgyai a legkülönbözőbb korokból és földrészekről származnak. Megismerhetjük a múltbéli gyűjteményeket a kis méretű reneszánsz-kori kamrácskáktól kezdve – melyek a 19. század során a mai kor legnagyobb múzeumainak alapjául szolgáltak – a jelenkori kincseskamrákig, amelyeknek manapság szalonok, villák vagy kastélyok adnak otthont. A hat részből álló narratíva minden epizódjában a téma szakértői – egyetemi professzorok, múzeumi kurátorok, művészettörténészek és galériatulajdonosok – kalauzolják végig a nézőt, és maguk a modern gyűjtők is elmesélik saját történeteiket, utazásaikat és természetesen bemutatják büszkeségüket: a kincsestárjukat is, amelyek az érzelmek széles skáláját képesek kiváltani a kíváncsiságtól kezdve a vágyon, félelmen és misztikumon át egészen a döbbenetig. Az izgalmas dokumentumfilmben számos mindezidáig megközelíthetetlen francia, olasz, osztrák és angol magángyűjtemény feltárul.
A filmet március 8-tól vetítik a hazai művészmozik, magyar felirattal, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.

A filmben megszólaló szakértők:
Alexis Kugel – Gyűjtő és műkereskedő
Luca Cableri – Gyűjtő, galéria tulajdonos
Jean Hubert Martin – A Pomidou Központ tiszteletbeli elnöke
David Ghezelbash – Galéria tulajdonos és a Műkereskedők Nemzetközi Szövetségének elnöke
Loic Malle – Gyűjtő és galéria tulajdonos
Roberto Balzani – A Bolognai Egyetem Múzeum Hálózatának igazgatója
Annalisa Zanni – A milánói Poldi Pezzoli Múzeum igazgatója
Lavinia Galli – Az eddigi leglátogatottabb olasz Wunderkammer kiállítás kurátora
Jeacques Garcia – Gyűjtő és belsőépítész, designer
Viktor Wynd – Gyűjtő, galéria tulajdonos, a londoni Wiktor Wynd Múzeum igazgatója (Wiktor Wynd Museum of Curiosities, Fine Art and Natural History)
Andrea Lissoni – Senior kurátor, Tate Modern Galéria
Anna Maria Maggiore – igazgató, MUDEC (Museo Delle Culture Milan)
Pierre Payroll – Gyűjtő, művész, belsőépítész, designer
Bruce Boucher –  Igazgató,  Sir John Soane’s Museum

Zsarnai Gábor
 

2018. február 18., vasárnap

A Műcsarnok új kiállítása: Kilenc műteremből | Lajtai Péter: Ideje van mindennek

SI

Kilenc műteremből - Lajtai Péter: Ideje van mindennek

Kiállításom címét Salamon Példabeszédéből kölcsönöztem. Ahogy a bölcs költő-király írja, ideje van a születésnek és a halálnak, a rombolásnak és az építésnek, a sírásnak és a nevetésnek, a hallgatásnak és a beszédnek, a háborúnak és a békének. A teljes szöveg 14 fogalompárt sorol fel. A szerző először mindig a rosszat említi, az elkerülendőt, majd ellentétét, a jót, a követendőt. Úgy tűnik, fontos a sorrend: megtörténik a rossz, de vigasztaljon cserébe a jó. Van azonban egy kivétel, éppen az első mondatban, ahol ez látszatra megfordul, a születés áll a rossz helyén, és a halál a vigasz. A felcserélt sorrendnek a magyarázata a remény. A születéssel érdemessé kell válnunk az életre, de a bölcs fél, hogy ez nem lesz maradéktalan siker. A halál után azonban már nem véthetünk senkinek, s ez jó. A játszma tehát, az aktív felnőttkor során meghozott döntéseink következménye. Erről szól a kiállítás.
Lajtai Péter

Magunkra-eszmélésünk stációképeit Lajtai Péter monumentális festői gesztussal fogalmazza meg. Az erőteljes, határozott színfoltok távolról szemlélt szépsége mögött számtalan gazdagon rétegzett, aprólékos, soha nem ismétlődő képi részletből, töredékből, finom vizuális elmozdulásokból nyugtalanító, homályos, kétértelmű, veszedelmes és ugyanakkor reményteljes, megértő szeretettel teli, biztató tartalmakat is hordozó zónák bontakoznak ki. Az Ádám és Éva, őstermelők című mű a jó és rossz tudás egyszerre való jelenlétét, s azok örök szembenállását veti fel. Egy visszavonhatatlanul beköszöntött, globális érvényű, minden jelenségre kiterjedő váltás kaotikus állapotát az Egy korszak vége című munka járja körül a veszélyre figyelmeztető hangsúllyal. A határhelyzetekben gyakorta eluralkodó, a meghaladásra érettet új színekre mázoló önáltató magatartást a Zöld fordulat No.1 című munka elemzi. A Hegyi beszéd. Befejezetlen című alkotásban a talmi, rejtő felületi csomagolórétegek alatti etikai tartalomra irányítja figyelmünket a művész, amely elől legtöbbször kényelmes kitérő utakat választunk. A Zentől nyugatra No.1. nehezen megválaszolható, nyugtalanító kérdéseket tesz fel a világméretű fogyasztáskultúra jelensége kapcsán.
Medve Mihály, a kiállítás kurátora

http://www.mucsarnok.hu/kiallitasok/kiallitasok.php?mid=O56mxQj7N4PiQ6x20vkTEw&tax=560c5eec6098a

Fordította: Wintersteinné Német Éva műfordító

SI
Wintersteinné Német Éva magyar - orosz - német szakos tanár műfordításai:



Nyikolaj Gribacsov: Egy nappal és két éjszaka (W. Német Éva fordítása), SzI 1980/10
Marija Rolnikaite: Hosszú hallgatás (W. Német Éva fordítása), 1982.
Foma Jermakov: Petőfi és az udmurt irodalom (W. Német Éva fordítása), 1976.
Alekszandr Fridljandszkij: A Gorkij utcai Druzsba (W. Német Éva ) 1976
Rimma Kovalenko: Mostohaapa (W. Német Éva fordítása) 1976/8
Hrant Bagrazjan: Örökké égő fájdalom (W. Német Éva fordítása) 1986
Szuliko Zsgenti és Vlagyimir Monahov írásai ( W. Német Éva fordítása)
Csakovszkij: Blokád 1975.
Kudravec: Ünnep előtt 1984.
Lemberik: A harmadik tartalék 1984.
Kolikalov: Neszek az éjszakában 1980.
Kraszilnyikov, Genagyij: Várakozás 1975/6
Granyin, Danyiil- Igor Talankin: A célpont kijelölése 1975/8

Izrail Mojszejevics Metter: Éjjel
Valentyin Raszpuzyin: Franciaórák

Stefanie Zweig: Hontalanul otthon
                           Álom a paradicsomról
                          Karibu - Isten hozott..
                           Az álmok mégis Afrikában maradtak
Angela Sommer-Bodenburg: Hanna, Isten legkisebb angyala
 








hivatkozás:
 https://www.google.hu/search?q=ford%C3%ADtotta+%22+Wintersteinn%C3%A9+N%C3%A9met+%C3%89va%22&client=firefox-b&dcr=0&source=lnms&sa=X&ved=0ahUKEwjXqPaSt7DZAhWOLlAKHeZqDaIQ_AUICSgA&biw=933&bih=567&dpr=1.5

2018. február 15., csütörtök

Siófok városssá nyilvánításásának 50 éve

SI

Siófok 50 – Ahol Elizabeth Taylor és Richard Burton nyaralt
Siófok főteréről és a Petőfi sétányról ma már a pezsgő élet, a kimeríthetetlen szórakozási lehetőségek, a kiváló éttermek és a nyaralók színes forgataga jut eszükbe. Öt évtizeddel ezelőtt a város egészen más arcát mutatta, mint ma. Siófok idén ünnepli várossá avatásának 50 éves jubileumát.
1968. december 29-én, 50 évvel ezelőtt egy település nagy lépést tett az ország életében. Siófok, a Balaton legnagyobb települése hivatalosan is megkapta a városi rangot. „A két világháború pusztítása után az akkor már majd egy évszázada működő üdülőtelep, és az ott lakó generációk kemény munkáját jutalmazta ez a nap. Az 50-es évekre helyreállították a város ikonikus víztornyát, amely 1912-ben épült Gergely Jenő és Gut Árpád tervei alapján, valamint az elektromosságot is bevezették az aszófői áramfejlesztő üzemből. Lassacskán Siófok is fényes pont lett az égen, mikor egyenként felgyúltak a partmenti sétányokon a lámpák” – meséli Laki Judit a siófoki könyvtár igazgatója.
Az üdülőtelep fejlesztése egyre inkább a tömegek nyaraltatása felé tolódott, és a Balaton mindenki számára elérhető lett. Siófok volt az a hely, ahol minden korosztály, minden társadalmi réteg együtt pihent. Már két évvel korábban, 1966-ban megnyitott a tizenhárom emeletes Európa szálló, ahol a magyar nyaralókkal együtt pihent Elizabeth Taylor és akkori férje Richard Burton, vagy akár az iráni sah. Sokan emlékezhetnek is még az ekkortájt divatossá vált táboroztatás élményeire is, amire a mai idősebb korosztály leginkább jóleső nosztalgiával gondol vissza.
Siófok már 1968 előtt is legendás történetek születésének színhelye volt. Egyes épületek, amelyek hozzátartoznak Siófok kultúrtörténetéhez, ilyen volt az egykori Vitéz panzió, amelyet Karinthy Frigyes második otthonának is neveztek. Az írót kortársai, például Rejtő Jenő vagy Rippl-Rónai József is gyakran meglátogatta itt. Karinthy egy augusztusi napon ebben a házban halt meg, így a Vitéz panzió később Karinthy-villaként került be a helyi köznyelvbe. A legendás házat 2013-ban árverésre bocsájtották. Ám ha az 50 évvel ezelőtti városra tekintünk vissza, továbbra is rengeteg olyan épületet látnánk, ahova ma is betérhetnek a látogatók.  A Matróz, a Kálmán sétány, a Kertmozi mind a várossá nyilvánítás évtizedében, vagy az utána következő pár évben létesült. „Vannak olyan épületek is, amik ma már csak emlékként élnek, mint például az Orion bár. Természetesen azóta is folyamatosan fejlesztéseket és felújításokat élt meg a város, de azok a bizonyos pontok a mai gimnazistáknak, és a pihenni vágyó öregebb korosztálynak ugyanúgy közös pontot jelenthetnek” - mondja Laki Judit.  1968-ra Siófok elérte a 10.000 állandó lakost, ami a nyári időszakban sokszorosára duzzadhatott. Már ekkor is közkedvelt célpont volt a külföldiek körében a Balaton, de ezután megnyíltak a lehetőségek olyan kulturális és szórakoztató rendezvények szervezésére, amelyek jelentősen meghatározták a város arculatát a következő években. Így telt az 1968. év, amikor Siófoknak mind tömegközlekedésben, népességben, infrastruktúrában sikerült kielégítenie azon igényeket, hogy a kórház átadásával együtt ünnepélyesen is várossá avathassák.


Siófok neve mára összeforrt a családi nyaralások, a jó vendéglők, a fürdőzés és kikapcsolódás, szórakozás élményével. Az ötven éves évfordulót a város egész éven át tartó, fantasztikus rendezvénysorozattal, koncertekkel, fesztiválokkal, valamint történeti és képzőművészeti kiállításokkal, vetélkedőkkel ünnepli. A húsvéti hosszú hétvégére például érdemes előre szállást foglalni, mert akkor rendezik a Húsvéti Nyuladalmat, megkezdődik a hajózási szezon a Balatonon, izgalmas programokkal, sétahajókkal, gyerekhajókkal várja Siófok a városba látogatókat három napon át. Siófok így a család minden tagjának és minden generációnak egész évben tartalmas kikapcsolódási lehetőséget kínál, ismét bizonyítva, hogy idén is „Itt kezdődik a Balaton”!


Az összes program és egyéb információk itt: www.siofokportal.com
Facebook: https://www.facebook.com/hellosiofok/

2018. február 12., hétfő

Te jössz?! Kiállítás a társasjátékokról a Kiscelli Múzeumban

SI


H-1037 Budapest, Kiscelli u.108.

Te jössz?! Kiállítás a társasjátékokról 


2018. február 15. és 2018 április 29. között a Kiscelli Múzeum templomterében


A társasjátékozás napjainkban virágkorát éli. A kiállításon bebarangoljuk a társasjátékok világát az Országos Kaszinótól a szabadulószobákig, a malomtól a propaganda játékokon át a Catanig. Vigyázat, interaktív!

Mi is az a társasjáték?


Alig több mint 100 éve olyan játékokat neveztek így, mint a bújócska, a zálogosdi, a barkochba vagy a sport és ügyességi játékok. Azóta az elemekből felépíthető-variálható táblák, a játékosok által irányított komplex karakterek, a filmszerűen összetett sztorik korát éljük.

Szimbólumok nyomában

Ki hinné, hogy a malomjáték ábrája a barlangrajzokig visszavezethető? Hogy a világ sorsát arany játéktáblán eldöntő germán istenek, vagy az egyes napok szerencséjét a naptáron való kockázással biztosító egyiptomiak a mai spílerek és gémerek elődjei?

Grafikusok, művészek

A legjobb magyar társasjátékok olyan neves művészek keze alól kerültek ki, mint Bortnyik Sándor vagy Pályi Jenő. Pályi mint a Piatnik alkalmazásában álló grafikus, plakátok és könyvillusztrációk mellett a harmincas-negyvenes években számos társasjátékot is tervezett. Az államosítás után létrehozott Játékfelülbíráló Bizottság szigorú ideológiai ellenőrzése alatt dolgozó grafikusok is szóba kerülnek.

A főváros a játékokban 

Hol csak egy-egy helyszínt, máskor egész Budapestet bebarangolhatjuk a táblán. A kártyalapokon és a játékterepen felbukkanó helyek nemcsak a város fejlődésének egy pillanatát illusztrálják, hanem a korszak ideológiáját is tükrözik. Míg a harmincas években hátat fordítva kellett elfutnunk a ’48-as osztrák parancsnok, Hentzi-emlékművétől, addig az államosítás után az Úttörő táborba vezették utunk a budai hegyvidéken játszódó társasok.


KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK:


Játékosok napja a Játszóház Projekttel
február 17. 10:00 – 20:00
 

A Te jössz?! Kiállítás a társasjátékokról című tárlatunk alkalmából hosszú nyitvatartással és sok társasjátékkal várjuk látogatóinkat.

A Játszóház Projekt közreműködésével megelevenedik a Kiscelli Múzeum barokk szoborcsarnoka, ahol a legújabb és legnépszerűbb mai társasok kipróbálására lesz lehetőség játékos kedvű felnőtteknek, gémereknek és gyerekeknek egyaránt. Játékra fel!

Belépő: 1600 Ft/800 Ft, mellyel a kiállítás is megtekinthető
Regisztrálni lehet a kapcsolat@kiscellimuzeum.hu-n, de a regisztráció nem kötelező


Dobókockával a múzeumban

február 25. 10:30 - 12:00

A Te jössz?! Kiállítás a társasjátékokról című tárlatunkból inspirálódva zsebtársast készítünk.

A mini-játék során a múzeumban kell végiglépkedni, és ha a szerencse is mellénk szegődik, rejtekajtók és titkos folyosók segítségével rövidíthetjük meg a célhoz vezető utat. De vigyázat! A múzeum csapdákat is rejt, amik akár egyenesen a startvonalhoz is visszarepíthetnek.

A foglalkozást Fatér Anna képzőművész vezeti, a játék egyedi terv alapján készül. Minden résztvevőnek egy társasjáték-alapot biztosítunk.  A foglalkozást 6 éves kortól ajánljuk.

Belépő: 2400 Ft/fő, mellyel a kiállítás is megtekinthető. Regisztráció kötelező a kapcsolat@kiscellimuzeum.hu-n (max 20 fő)

 

Remekművekkel gyarapodott a Nemzeti Galéria

SI




REMEKMŰVEKKEL GYARAPODOTT A NEMZETI GALÉRIA
A Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria a Kieselbach Galéria legutóbbi aukcióján – élve elővásárlási jogával – három páratlan értékű alkotás megvásárlásával gyarapította modern magyar festészeti gyűjteményét.
A modern magyar képzőművészet egyik kiemelkedő jelentőségű műve Berény Róbert 1911-es portréja barátjáról, Weiner Leó zeneszerzőről. A kép Füst Milán gyűjteményének volt része, majd később a Füst Milán Fordítói Alapítvány tulajdonába került. A festmény a nagysikerű Nyolcak című kiállítás egyik kiemelkedő darabja volt.
Az erdélyi magyar avantgárd meghatározó alakja volt Szántó György. Budapesti építészeti tanulmányait az első világháború szakította félbe, a fronton elszenvedett sebesülése folytán Szántó előbb az egyik szemére, majd néhány évvel később a másik szemére is megvakult. Az Öröm című képe a művész egyik utolsó alkotása, hiszen ekkor, 1921-ben, huszonnyolc évesen veszítette el örökre látását. A festmény az erdélyi magyar avantgárd művészet egyik legfontosabb alkotása. 
A nagybányi művészek neós nemzedékének kiemelkedő mestere Ziffer Sándor. 1907 körüli, úgynevezett fauve-os korszakából csupán kevés alkotása van a Nemzeti Galéria gyűjteményében, sőt önarcképei közül is csupán egy időskori portrét őriznek. Több szempontból is kiemelkedő tehát ennek a korai, Önarckép zöld falú nagybányai műteremben című képnek a jelentősége. A végre közgyűjteménybe került remekművek minden látogató számára megtekinthetőek a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán. 


A képek az alábbi linkről tölthetők le: 
http://mng.hu/sajtoszoba/remekmuvekkel-gyarapodott-a-nemzeti-galeria-122912


BERÉNY RÓBERT (1887-1953):
Weiner Leó arcképe, 1911
Olaj, vászon, 63 x 79 cm
SZÁNTÓ GYÖRGY (1893 – 1961)
Öröm, 1921
Olaj, vászon, 110 x 160 cm
ZIFFER SÁNDOR (1880-1962)
Önarckép zöld falú nagybányai műteremben, 1907 körül
Olaj, vászon, 60,5 x 46,5 cm
mng.hu

Vendégművészek a Szövetségből az Artézi Galériában

SI

MEGHÍVÓ


A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége
Festő Szakosztálya és az Artézi Galéria
tisztelettel meghívja Önt a
Vendégművészek a Szövetségből  “16x1”
címú kiállítás megnyitójára 
                                    
2018. február 17-én, szombaton 17 órára.                        
A kiállítást megnyitja: Pataki Gábor művészettörténész   
                                                                                           
A kiállítás megtekinthető: 2018 február 17- március 9.     
Előre megbeszélt időpontban 
                        
A kiállítás kurátora: Dréher János fm.  

 
Kiállító művészek:
Barabás Márton
Bereznai Péter
Bikácsi Daniela
Birkás István
Budaházi Tibor
Dréher János
Gáll Ádám
Hajdú László
Krajcsovics Éva
Nádor Tibor
Pataki Tibor
Szüts Miklós
Újházi Péter
Vojnich Erzsébet
Wágner János
Wrobel Péter

Megnyitó: 2018. február 17. (szombat), 17:00
Helyszín: 1037 Budapest, Kunigunda útja 18.

További információ: http://www.artezi.hu

2018. február 11., vasárnap

Tóth Krisztina Pokémon go című színdarabja a Rózsavölgyi Szalonban

SI


„Törekedtem arra, hogy csupa olyan figura tűnjön fel a darabban, akik a mi életünkben is jelen vannak. Így amikor ismerős helyzeteken felnevetünk, saját magunkon is röhögünk. Kicsit könnybe is lábad majd a szemünk, mert kicsit sajnáljuk is magunkat. Mulatságos a darab, ugyanakkor mélyen megüli a szívet” –Tóth Krisztina a Pokémon go című darabjáról


Tóth Krisztina Pokémon go című színdarabja a Rózsavölgyi Szalonban

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon. 2018. február 20-án mutatjuk be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője: Csizmadia Tibor. Szereplők: Bozó Andrea, Debreczeny Csaba, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h., Sztarenki Pál.

A történet kapcsán mondja Tóth Krisztina:
„Elég tipikus családról szól, biztosan ismerjük őket a szomszédból, a baráti vagy ismerősi körből: csúsznak lefelé, s próbálnak megkapaszkodni. A középkorú férjnek és feleségnek egy felnőtt gyereke van. Elvágynak onnan, ahol élnek. Elvágynak az életükből. A férfinak valamikor volt munkája, de elveszítette, és a tehetetlensége elől a virtuális világba menekül, az lesz az ő a szabadsága, az ő valósága. Csakis ott érzi úgy, hogy csinál valamit. Ez nagyon szimbolikus, a fölöslegessé válásnak és az életből való kivonulásnak a jelképe. Erre is utal a cím: Pokémon go… Az anya – irtózatos túlélési ösztönnel – még az utolsó pillanatban is úgy érzi, hogy kézbe lehet venni a dolgokat. Akár azt is mondhatnánk: ezek közhelyes sorsok. Hát persze. De élesben akartam láttatni, felmutatni mindezt, és törekedtem arra, hogy csupa olyan alak jelenjen meg a darabban, akik a mi életünkben is jelen vannak. Így amikor ismerős helyzeteken felnevetünk, saját magunkon is röhögünk. Kicsit könnybe is lábad majd a szemünk, mert kicsit sajnáljuk is magunkat. Mulatságos a darab, ugyanakkor mélyen megüli a szívet.”


Csizmadia Tibor rendező a darabról:
„Itt egymást megtagadó, és egymásba kapaszkodó emberek vannak a színen. Bizonyos dolgokat kimondanak, más dolgokat elhallgatnak. Ki-ki a saját igazságérzete alapján működik, saját szándéka érvényesülése szerint. Próbálják azt, hogy minden egyre jobb legyen, közben minden egyre rosszabb lesz. Nagyon érdekes, mert – mint egy görög tragédiában – végig azt gondoljuk, hogy csak az ne történjen meg, amire számítunk, és természetesen épp az történik meg. Azért kortárs, azért mai, mert közben ezt átfonják az életünk azon groteszk, abszurd mozzanatai, amelyek segítenek ezeket a bukásokat feloldani.”

Bozó Andrea, aki Adriennt, az anyát alakítja:
„Tóth Krisztina dialógusai szellemesek. Ráadásul kiélezett helyzetekben alig várjuk, hogy kirobbanjon belőlünk a nevetés, ami oldja is a feszültséget.”

Tímár Éva, aki Namát, a nagymamát formálja meg:
„Egy figura sosem csak egyféle. A nagymama sem. Miként nyilván mindenkiben mindenféle van, önzés és önzetlenség is. Mind a kettőt ki kell bányásznom magamból ehhez a szerephez. Szeretek ezzel a figurával foglalkozni.”

Rózsavölgyi Szalon
https://szalon.rozsavolgyi.hu/
 

2018. február 9., péntek

TÁRLATVEZETÉSEKKEL ZÁR A MADARÁSZ-KIÁLLÍTÁS A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN

SI
 
Még tíz napig, február 18-ig látható „A TEREMTŐ LÁNGÉSZ” – Egy kultuszkép története című kamarakiállítás, mely Madarász Viktor (1830–1917) halálának centenáriuma alkalmából került bemutatásra a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat olyan publikálatlan, párizsi levéltárakban frissen végzett kutatásokra épül, amelyek nyomán Madarász Viktor egyik kultikus fő művét új megvilágításban tárhatjuk a nagyközönség elé legproduktívabb, párizsi korszakának bemutatásával.
A kora „francia romantikájának légkörében” festett Hunyadi László siratása emblematikus fő műve nemcsak a Madarász-életműnek, de a 19. századi magyar történeti festészet egészének is. A „magyar Pietà”-ként aposztrofált festmény a nemzeti „passiótörténet” egy fejezetét ábrázolja, s mint ilyen, a 19. században fontos szerepet töltött be a nemzeti öntudat megerősítésében. A kiállítás ezt a művet járja körül az elmúlt évek kutatási eredményei alapján. Az alapos restaurálásnak köszönhetően a műtárgy hosszú idő után először látható újra teljes pompájában.
A kiállítás érdekessége Madarász Viktor francia mesterének, Léon Cogniet-nak az orléans-i Musée des Beaux-Arts-ból kölcsönzött festménye, amely szintén egy siratás jelenetet ábrázol (Briszéisz Patrokloszt siratja). Madarász Párizsban elnyert érme most először látható a Magyar Nemzeti Galériában a festmények mellett, amelyeknek a festő a díjat köszönhette.
A kiállítás kurátora: Krasznai Réka
Helyszín: I. emelet, kamara terem
A KIÁLLÍTÁS ZÁRÓ HÉTVÉGÉJÉN TÁRLATVEZETÉSEKKEL VÁRJUK A LÁTOGATÓKAT
2018. február 16. péntek 16.30
Krasznai Réka, a kiállítás kurátorának tárlatvezetése a Madarász-kiállításban
2018. február 18. vasárnap 14.00
Tárlatvezetés a Madarász-kiállításban



FIRKASZOMBAT
Firkálj velünk szombatonként a Magyar Nemzeti Galériában! Derítsük ki együtt: kerülhet firka a felhőkre, az akváriumba, a király koronájára, a szoba falára, a rét pipacsaira?!
2018. február 10. szombat, 14.00 Álarc/kép
Életkor: 6–10 éveseknek

Részvételi díj: 900 Ft / első alkalom, majd 3600 Ft / bérlet (4 alkalom)
Találkozási pont: Magyar Nemzeti Galéria, B épület, porta (személyzeti bejárat)
Előzetes jelentkezés szükséges a muzeumpedagogia@mng.hu címen

RENDHAGYÓ TÁRLATVEZETÉS A KERETEK KÖZÖTT CÍMŰ KIÁLLÍTÁSON
Petrányi Zsoltnak, a kiállítás kurátorának tárlatvezetései a kiállításban
2018. február 10. szombat 16.00 órátólBelépőjegy a kiállításra és a tárlatvezetésre:
Teljes árú: 2500 Ft, Kedvezményes: 1400 Ft (azok számára, akik a kiállításokat díjtalanul vagy 50% kedvezménnyel látogathatják.)

Találkozási pont: a program előtt az információs pultnál.
Jegyek korlátozott számban kaphatók a www.jegymester.hu oldalon, illetve a múzeum jegypénztárában. Maximális létszám: 30 fő.

FILMKLUB

KERETEK KÖZÖTT CÍMŰ KIÁLLÍTÁS KÍSÉRŐPROGRAMJA2018. február 11. vasárnap 16.00-18.30
NEHÉZ EMBEREK
A dokumentumfilm olyan feltalálókat, mérnököket szólaltat meg, akik jelentős innovatív fejlesztéseken dolgoznak, alkotásaik minden bizonnyal, ill. elismerten jelentős gazdasági fejlődést eredményeznek, mégis rendszerszintű akadályokba ütköznek érvényesülésükben. Korrajz a társadalom önérvényesítő erejének féken tartásáról.
Bevezető: Standeisky Éva történész



mng.hu