2018. október 13., szombat

Az Athenaeum Kiadó októberi újdonságai

SI

David Lynch, Kristine McKenna
Aminek álmodom

Miben rejlik a Kék bársony című film maradandó művészi ereje? Miért adjuk át magunkat közel három évtized elteltével is izgatott örömmel a Twin Peaks groteszk világának? És miért volt csúfos bukás a Dűne? Hogy férhet meg egymás mellett a tündérmese és a rémálom, hol ér egymásba az éteri szépség és az alvilági rútság?

Az Aminek álmodom rendhagyó életrajz. Volt szerelmek, barátok, munkatársak olykor váratlan nyíltsággal vallanak Lynch életéről és alkotásairól – ő pedig szembesül, és közben szembesít. A saját emlékeit a másokéival, az önmagáról alkotott képet azzal, ahogy őt látják mások. Egyszerre életrajz, memoár és az ember saját történetéért folytatott küzdelme ez a könyv.
David Lynch öntörvényű ember és öntörvényű művész. Világnézete, sokszor sarkos véleményei keveseket hagynak közömbösen. Rejtélyes, különc, provokatív és elgondolkodtató – minden, csak nem hétköznapi. Kristine McKenna újságíró és több száz interjúalanya segítségével most az olvasó is betekintést nyerhet ebbe a bonyolult, szürreális, mégis emelkedett világba: korunk egyik legizgalmasabb művészének lelkébe.








Vámos Miklós
Legközelebb majd sikerül

Engem az emberek valamiféle megbízható és jóindulatú nagybácsinak tekintenek (az okok egy részét tudni vélem. Úton-útfélen megállítanak, s beszélgetést kezdeményeznek. Sokan keresnek a neten, kérik, találkozzunk – élet-halál kérdése –, csak én segíthetek. Néha nem sikerül elzárkóznom. Aztán a kávéházban várnak, s rendre kiderül, hogy párkapcsolati (válási, szakítási) tanácsot kérnek. Van abban ráció, hogy tőlem: kétszer váltam, továbbá jogi diplomával rendelkezem, meg ugye a közismert empátiám.

Emiatt fontolgattam egy ideje, hogy egy hozzám hasonló amatőr kapcsolatjavítóról írjak könyvet. Esetleg a figura legyen azonos a Borgisz című korai kisregényemben szereplő tizenkilenc éves Najn Ivánnal. Miféle felnőtt vált belőle? Egy központi alakot terveztem, kettő lett belőle.

A Borgisz kilenc hónap története, ez a könyv kilenc évé. Ugyanakkor a kilenc fejezet Beethoven egy-egy szimfóniájának szerkezetét, mondandóját, hangulatát, lendületét követi, amennyire a nyelv eszközei engedik. Voltaképp szimfonikus regény keletkezett, zenés próza. Végül örömpróza? Bárcsak.






Vajda Pierre
Ripityom

Jávor Pál, aki kétszer halt meg
Jávor Pál a huszadik század legismertebb és legnépszerűbb magyar férfi színésze, nyolcvan film főhőse. Ahány film, annyi Jávor Pál!
Volt egy korszak, amikor Jávor Pál, a színész testesítette meg az összes magyar társadalmi toposzt a szerepein keresztül. Nincstelen, jóképű törtető, lángoló hazafi, reformer mérnök, nyalka huszártiszt, eladósodott földesúr, reménytelen, öngyilkosságra hajlamos bússzerelmes, városi polgár, krakéler párbajhős, kedélyes úri huncut, zsidó és keresztény, de mindenekelőtt mindig mosolygós férfiideál, aki képes meghódítani a közönséget, nemre és korra való tekintet nélkül. Az idő tájt mindenki a szíve mélyén egy kicsit Jávor szeretett volna lenni.









Jodi Picoult
Életszikra

Zaklatott férfi ront be Mississippi állam abortuszklinikájára. Lövöldözni kezd, majd túszul ejti a túlélőket. Hugh McElroy túsztárgyaló a helyszínre siet. A telefonjára érkező üzenetekből jön rá, hogy tizenöt éves lánya, Wren is a klinikán tartózkodik. De vajon hogy reagálnak a túszok? Egy nővér úrrá lesz saját pánikrohamán, és segít egy sebesült nőn. Egy orvos a hite miatt gyakorolja hivatását… Most éppen ezt a hitet teszi próbára az élet. Egy magzatvédő aktivista páciensnek álcázva tapasztalja meg, milyen annak a gyűlöletnek a kereszttüzében lenni, amit őt is szított. De vajon mi a túszejtő valódi célja? A lebilincselő történet visszafelé halad az időben, így az emberi sorsok szépen lassan bontakoznak ki.
Jodi Picoult korunk egyik legvakmerőbb írója. Most éppen azt boncolgatja, hogyan lehet egyszerre figyelembe venni a várandós nő és a még meg nem született gyermeke jogait. Az Életszikra beszélgetésre, vitára inspirál… és talán megértésre sarkall.




Monique Schwitter
Egyik a másikban

Fordította: Csősz Róbert

A 2015-ös Svájci Könyvdíj nyertese
Mi a szerelem? Miért jöhet és mehet csak úgy? És hová megy, ha elmegy?

Monique Schwitter regényének főhősnője ezt igyekszik kideríteni, amikor feleleveníti régi ismerőseihez, rokonaihoz és barátaihoz fűződő élményeit, és papírra veti korábbi szerelmei történeteit. Kapcsolatok kerülnek a középpontba, emberi és szerelmi kapcsolatok. Schwitter finom érzékenységgel mutatja be, hogy az egyik ember milyen lenyomatot, emlékeket, és persze érzéseket hagyott a másikban. A szerelmi életrajznak induló könyv azonban sokkal több, mint aminek elsőre látszik: a kis mozaikokból összeáll fiktív írónőnk múltja, és kirajzolódik jelene.
Az Egyik a másikban rendkívüli regény: merész kísérlet, fortélyos játék az élettel és a fikcióval. A magával ragadó, eleven nyelvezet – minden intenzitása ellenére is – szinte már derűs könnyedséget kölcsönöz a kötetnek.




Jonas Jonasson

Mi jöhet még Allan Karlsson életében? A jó öreg százévesnek, bizony, maradt néhány kaland a tarsolyában.

Az egész egy hőlégballonos túrával és három üveg pezsgővel kezdődött. A llan és Julius a csodálatos látványért szálltak fel az égbe, de a kaland, szerencsétlenségükre, egy kényszerleszállással végződött – a tengeren. Naná, hogy az őket kimentő észak-koreai hajó kapitánya éppen hasadóanyagot csempészett haza Kim Dzsongunnak!
Balesetükkel egy súlyos diplomáciai válság kellős közepébe csöppennek, az események sora pedig a világ vezetőinek társaságába sodorja hőseinket, itt van mindenki, aki számít, a svéd külügyminisztertől Angela Merkelen át egészen Trumpig. A kalamajka adott – ezt kell ép bőrrel megúsznia az immár százegy éves embernek.

Jonas Jonasson az európai szórakoztató irodalom legviccesebb szerzője, aki ezzel a fergetegesen eszement történettel azt is bizonyítja, hogy ritkán ugyan, de a folytatás még az első részt is képes felülmúlni.