2018. július 31., kedd

TRANSZFER Megjelent a MúzeumCafé

SI


Miért éppen az Északi Járműjavítóban kap helyet az új fővárosi közlekedési múzeum? Miért érzi szükségesnek a Mercedes, a Porsche vagy a BMW, hogy hatalmas múzeumi palotával hangsúlyozza saját dicsőségét? Hogyan építette fel egy egyetemi oktató a legnagyobb hazai IT-történeti magángyűjteményt? Mit kezd a hazai muzeológia a Ganz, a Láng Gépgyár, az Óbudai Hajógyár és más gyáróriások óriási dokumentumhagyatékával? Hogyan lesz a repülőgép skanzenből Aeropark? MúzeumCafé 66. száma a közlekedési és műszaki gyűjtemények, múzeumok világába vezeti az olvasót.

Hatalmas változások zajlanak a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum életében, a fejlesztések több lépcsőben zajlanak. A nemrég megnyílt Aeroparkot Zsigmond Gábor, az Északi Járműjavító épületkomplexumába tervezett közlekedési múzeum múltját, jelenét és jövőjét ugyanő az intézményt vezető szerzőtárssal, Vitézy Dáviddal mutatja be. Az Óbudai Egyetem oktatója, Kutor László saját, sok ezer darabos magángyűjteményéből épített kiállítást az egyetem épületében – ennek tanulságait osztja meg az olvasóval. A berlini Deutsches Technikmuseum működését Kovács Dániel mutatja be, a brüsszeli Train World és a londoni Science Museum kulisszái mögé az intézmények saját szerzői (Pieter Jonckers, Kate Steiner) engednek betekintést. Berényi Marianna és Schneider József cseh és német autómúzeumokat látogatott végig, a Škodától a Mercedesig, Mladá Boleslavtól Münchenen át Stuttgartig. Németh István a holland festészet és a tudományok kapcsolatáról írt, kitérve a műszaki fejlődést feltalálóként is előmozdító művészekre. Dragan Traian a Kiscelli Múzeum újrarendezett nyomdászati kiállítására hívja fel a figyelmet.

Kócziánné Szentpéteri Erzsébet néprajzosként és nőként (!) vezette a Műszaki és Közlekedési Múzeumot, a műszaki muzeológiában töltött évtizedek tanulságairól mesélt Gréczi Emőkének, Karácsony Ágnes pedig Köcze Lászlóval, a múzeum archívumának vezetőjével beszélgetett a közkinccsé tételről, a feldolgozás nehézségeiről és örömeiről.

Basics Beatrix két írását is közli a lapszám: az egyik az idei Év Múzeuma díjjal kitüntetett kiskunhalasi intézményt mutatja be, a másik az egykori vármegyei portrégalériák közelmúltban lezajlott kutatásainak eredményeit ismerteti. Nagy László a Szépművészeti Múzeum grafikai restaurátorműhelyének első ötven évét tekinti át a korszak meghatározó egyéniségeinek életútján keresztül. Regős Csilla a New York-i Met Breuer Life Like – Sculpture, Color and the Body című szobrászati kiállításáról írt hosszabb elemzést.

A Szemle rovatban Gréczi Emőke a Közlekedés- és Technikatörténeti Szemle debütáló kiadványát, Zászkaliczky Anna Eszter pedig a Digitális múzeum című hiánypótló kötetét ismerteti. A Híreket Magyar Katalin, a Kalendáriumot Berényi Marianna szerkesztette.

A fotóanyagot Szilágyi Lenke és Szesztay Csanád készítette, a türkiz alapú lapterv Pintér József munkája.

2018.07.31

forrás:
Szépművészeti Múzeum
Kommunikációs Osztály