2018. május 6., vasárnap

László Zsuzsa filmje az m3 csatornán: Thália papnője - Neményi Lili emlékei 2018. május 9. szerda 13:15 - 14:10


SI


írta és szerkesztette: László Zsuzsa

Rendezte:
·                         Makk Károly

Időtartam:
55 perc


Gyártási év:
1980


2018. május 9. szerda 13:15 - 14:10

Thália papnője - Neményi Lili emlékei

Portréfilm (1980) (55')

A portréfilm a Magyar Állami Operaház nyugdíjas magánénekesnőjének életét és pályáját követi nyomon, előtérbe helyezve a színháztörténeti momentumokat.


Neményi Lili

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Neményi Lili

1988július 14. (85 évesen)
Budapest

Neményi Lili emléktáblája a VII. kerületKároly körút 13-15. szám alatt

Neményi Lili sírja a Farkasréti temetőben
Neményi Lili (Igló1902november 28. – Budapest1988július 14.) opera-énekesnő (szoprán), színésznő, érdemes és kiváló művészHorváth Árpád (1899–1944) rendező, színházigazgató felesége, Szabó Ernő (1900–1966) színművész féltestvére.[1]

Élete

Neményi Lili 1902november 28-án született Iglón Polgár Ilonka és Neményi László gyermekeként. Nagyanyja, Szelényi Emília nevelte.
Zenei tanulmányait Hoór Tempis ErzsébetKelen Hugó valamint Hetényi Kálmán irányításával végezte el. Iskoláival egy időben megtanult zongorázni – később maga tanulta énekes szerepeit, saját zongorakíséretével. A Kolozsvári Állami Magyar Színházbanvizsgázott, 1917-ben, hogy megkaphassa működési engedélyét. Öt évet töltött KolozsvárottJanovics Jenő társulatánál, ez volt a „főiskolája”. A következő években többek között SzegedenMiskolconNagyváradon, Kassán, DebrecenbenBudapestenEgerben, Békéscsabán, Gyulán, Hódmezővásárhelyen lépett fel. 1928-ban a Fővárosi Operettszínházban és a Magyar Színházban kapott szerepeket. 1922–1931 között törzshelye újra Kolozsvár lett, innen indult vendégszereplésre más városokba. 1930-ban Miskolconjátszott. A torockói menyasszony főszerepét is alakitotta, amikor (1931-ben) férje - Indig Ottó - színdarabját Kolozsváron és több erdélyi városban előadták. 1932–33-ban a Royal Orpheumban szerepelt. 1933-ban házasságot kötött Horváth Árpáddal. 1933–34-ben ismét Miskolcon lépett színpadra. 1937-ben MozartSzöktetés a szerájból Blondéja, majd a császárné a Háry Jánosban. A Székelyfonó első vidéki színrevitelében a lányt énekelte. 1939-ben egy Rádió-beli A víg özvegy-egyveleg élő adása után meghívták próbát énekelni a Budapesti Operaházba, s megbízták több szerep betanulásával. 1940–1945 között könnyű sanzonokat énekelt Ady EndreArany JánosBabits MihályJózsef AttilaSzép Ernő és Gábor Andor verseire. 1946–1970 között a Budapesti Operaház magánénekese volt. Emellett főszerepeket vállalt operettekben is. AusztriaBelgiumCsehszlovákiaFranciaországJugoszláviaKínaLengyelországMongóliaNagy-BritanniaNDKNSZKRomániaSvájc és az USA nagyvárosaiban is fellépett.
85 éves korában, 1988július 14-én hunyt el, Budapesten.

Színházi szerepei[szerkesztés]

·                Susanna (Mozart: Figaro házassága)
·                Rosina (Mozart: Così fan tutte)
·                Pamina (Mozart: Varázsfuvola)
·                Zerlina (Mozart: Don Giovanni)
·                Blonde (Mozart: Szöktetés a szerájból)
·                Margit (Gounod: Faust)
·                Violetta (Verdi: Traviata)
·                Mimi (Puccini: Bohémélet)
·                Cso-cso-szán (Puccini: Pillangókisasszony)
·                Liu (Puccini: Turandot)
·                Antónia (Offenbach: Hoffmann meséi)
·                Zilia (Heltai Jenő: A néma levente)
·                Szerény grófnő (Csiky Gergely: A nagymama)

Díjak[szerkesztés]

·                Érdemes művész (1959)
·                Kiváló művész (1967)
·                A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1982)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

·                Magyar életrajzi lexikon
·                Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
·                Fotó
Wikipedia

Ma sem tudjuk, pontosan mikor született Neményi Lili

Csak annyit, hogy a születésnapja november 28-án van. Thália papnőjéről ma délután nézhetünk meg egy különleges dokumentumfilmet. László Zsuzsa ajánlja Makk Károly filmjét.

Thália papnője - ezzel a címmel jelent meg 1984-ben az akkori

 magyar televízióban Neményi Liliről készített portré-filmem – 

írta László Zsuzsa.

“Nem volt könnyű, míg eljutottunk idáig. Számos hangversenyen konferáltam őt, s a műsorok szüneteiben remek beszélgetéseket folytattunk. Lilike sokat mesélt családjáról, gyerekkoráról, művészi pályájáról. Úgy éreztem, ez nem csupán rám tartozik, ezek az élmények a magyar kulturális élet dokumentumai. Lilike családja a 19. század közepétől „Thália szekerének lakója” –ként a magyar színházi élet alkotója volt.
Nehéz volt meggyőznöm a tv vezetőségét arról, hogy elkészíthessük a tervezett filmet. Mindenféle kifogás volt: már öreg, nem tud úgy énekelni mint régen, kérdés, hogy lesz-e ebből érdekes műsor. Hogy hány éves volt akkor, azt pontosan soha nem lehetett tudni, ugyanis ahány lexikon volt, annyi dátum szerepelt születési éve megjelölésével. Az én számításaim szerint 1902-1908 között születhetett, de erről soha nem kérdeztem, és nem is volt igazán fontos. Remek állapotban volt, kiváló fogalmazási készséggel megáldva, nem felejtett el semmit, ami a saját vagy a családja életében fontos volt. Szerencsére négy évvel halála előtt sikerült elkészíteni a filmet.
Végül is a tévé vezetősége úgy döntött, hogy kérjünk fel egy filmrendezőt, hátha az segít majd a portréfilm elkészítésében.
Makk Károlyra esett a választás. Mi személyesen nem ismertük akkor még egymást. Elolvasta az általam írt forgatókönyvet, azt mondta rendben van, de előbb csak beszélgessünk Lilikével kamera előtt, azután majd meglátjuk tartjuk-e magunkat a forgatókönyvhöz, vagy más alakul ki. Korlátlanul kaptunk nyersanyagot – akkor még filmre forgattunk, nem volt elektronika, – kaptunk stábot, időt a forgatásra. Kértem, hogy Butsko György legyen az operatőr, Makk egyetértett velem. Felvonultunk Lilike lakásába a Deák téren. Ő leült a kanapéra, mi Makkal, vele szemben a földre, a szőnyegre. A kamerával mellettünk állt Gyuri, ott volt a világítás, az asszisztencia, a hangmérnök, a forgatás előtt még a sminkes is dolgozott, és amikor mindennel készen voltunk, elkezdtük a beszélgetést.
Makk nem szólt bele, azt mondta én kérdezzek közbe ha valami kimaradt, hiszen jobban ismerem az egész életművet mint ő.

Budapest, 1940-es évek : Neményi Lili operaénekesnő (szoprán), színésznő   Fotó: MTI /Várkonyi László
Hétfőtől csütörtökig így forgattunk, majd Makknak el kellett mennie valahova külföldre, így az én irányításommal folytattuk a felvételt.  Amikor már szinte minden témát kimerítettünk, akkor kértem Lilikét, vegye fel az édesanyjától örökölt japán kimonót, hiszen a mama is játszotta fiatal korában  Cso-cso-szánt, Lilinek pedig a legnagyobb és legsikeresebb szerepe volt a Pillangókisasszony. Amikor ott állt előttünk a kimondóban, akkor mintegy összefoglalásként gyönyörű mondatokkal örvendeztetett meg bennünket. Tudtam, hogy megvan a film befejezése.
De mivel kezdjük?
Leültettük Lilikét egy nagy fotelbe, mellé a szekrényre tettem a magnót, beleraktam a vele készült Vilja dal felvételt Lehár Víg özvegy c. operettjéből. Megkértem Gyurit, hogy ha elindítom a zenét, ő vegye teljes közeliben a művésznő arcát, bármi történik, ő csak forgasson. Lilike azt hitte, hogy mi csak készülünk a felvételre és ábrándozva kezdte hallgatni a saját éneklését. Ahogy szólt a zene, egyre inkább átélte azt, s a végén elsírta magát és kirohant a fürdőszobába.
Csodálatos lett a felvétel. Tudtam, hogy megvan a film kezdete.
…Makk Károly meg volt elégedve mindennel és azt kérte, hogy a végén a stáblistára ne írjuk ki, hogy ki milyen munkát végzett, hanem abc-sorrendben legyenek a nevek, őt se írjuk ki rendezőnek. A filmet azóta sokszor ismételték, egyszer még az egykori Híradó moziban is vetítették.
Hogy hányban született Neményi Lili, azt a mai napig nem tudjuk, de azt igen, hogy a születésnapja november 28-án van. Öröm számomra, hogy most ezen a napon újból láthatják az érdeklődők, és így emlékezhetünk a század nagyszerű művészére, Thália igazi papnőjére. Remélem a mai nézőnek is élményt nyújt majd a film.”