2018. március 14., szerda

Zsinagógák Szlovákiában - Zsinagógák, zsidó temetők, emlékhelyek

SI

Pusztay Sándor

Színes fotókkal készített kötet. Az 1867 évi Kiegyezést követően, a mai Szlovákia területén több mint száz, kisebb-nagyobb zsinagógát építettek, többségében magyar építészek tervei alapján. Az itt élő zsidóság, csaknem kivétel nélkül magyarnak vallotta magát. A könyv harminc város, harminckét zsinagógáját mutatja be, amelyek közül ma már alig működnek az istentisztelet helyeként, legnagyobb részük szépen felújítva, kulturális célokat szolgál, ahol kiállításokat, koncerteket rendeznek.
Kiadó:
Oldalak száma: 208
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2018
Illusztráció: SZÍNES FOTÓK
A könyv fotóit a szerző készítette.

Szlovákiában a felújított zsinagógákat, mutatja be az író fényképekkel.
A zsidó örökség útjával kezdődik a könyv.
Idézetek a tartalomból:
“Szlovákia és Magyarország lakóinak együttélését számtalan történelmi, kultúrtörténeti emlék köti össze. Sokan ezért látogatnak északi szomszédainkhoz, a közös emlékek erősítik az összetartozásunkat egy nagy nyitott Europában. Itt született írók, művészek sora gazdagította a közép európai kulturát.”
 “Vidéken egymás mellett élt különbözö nemzetekhez tartozó és különböző vallású emberek, mindenki hozzátette a maga kisebb nagyobb értékteremtését a terület gazdagodásához, az itt lakók boldogulásáshoz.”
 “Ahhoz, hogy eligazodhassunk a zsinagógák világában, megértsük szerepüket és, a benne folyó hitéletet, nem árt megismerkedni néhány alapvető fogalommal.”

A következő zsinagógákról olvashatunk a Bártfai, Eperjesi, Érsekújvári, Iglói, Ipolysági, Kassai, Komáromi Menház, Lévai, Liptószentmiklósi, Losonci, Malackai, Nádasfői, Nagysurányi, Nagyszombati, Nyitrai, Pozsonyi, Rimakova, Rózsahegyi, Ruttkai, Selmecbányai, Somorjai, Stomfai, Szepesváraljai, szeredi, Trencséni, _Zólyomi, Zsolnai, zsinagógákról. Ezeket felújították, de csak kis részben használják eredeti célnak megfelelően imaháznak, vagy templomnak.

Külön szól egy fejezet a Zólyomi Nemes lelkek parkjáról is.
“A Nemes Lelkek parkja a béke sajátos oázisa, A műszaki egyetem mellett a park létrehozásával az volt a cél, hogy tisztelegjenek azon szlovák polgárok emléke előtt, akik a holokauszt idején közreműködtek a zsidók menekítésében. A két üveglap között a zsinórral átkötött kavicsok a szlovákiai zsidó áldozatokért mondott imádságokat jelképezik. “    

A  szerző minden esetben utánajárt a helyi zsidóság történetének, lefényképezte a hitéletet szolgáló épületeket, bemutatja az elfelejtett temetőket.
A zsidó hitközség életével, elmúlásával, a temető felirataival ismerkedhetünk.
A településtörténetéhez hozzá tartozott a kereskedelem és az általa megalapozott polgári lét.
Minden helységnél szó esik a helyi zsidóság történetéről, esküvőkről, társasági eseményekről és természetesen az építményekről.
A településtörténet mellett gyönyörű művészi értékű kézi munkákra, figyelhetünk fel. Különös módon évtizedek után is érintetlen maradt néhány díszitő elem. Apró részletekből, stukkók maradványaiból következtettek a hajdani épület nagyságára és díszítéseire. A képeken, látunk korabeli zsinagógát, múzeumot, emlékművet.
A gazdagon illusztrált,  ízléses külsejű kiadvány végén irodalomjegyzéket találunk. A kötetben előforduló zsinagógák és emlékhelyek adatait megtaláljuk a függelékben.
A szerző napjainkig – szépirodalmi, történelmi, kultúrtörténeti, turisztikai és egyéb ismeretterjesztő témákban – húsz könyvet írt. Az író köszönetet mondott a bemutatón Sonja Jelínkovának, a magyarországi Szlovák Idegenforgalmi Képviselet igazgatójának segítségéért.
A könyv a KORNÉTÁS KIADÓ ÉS KER.KFT. gondozásában jelent meg.