2017. május 23., kedd

A Magyar Nemzeti Galéria kiállításai és programjai

SI

Önkéntesek tárlatvezetése angolul

19. századi művészet
A 19. századi gyűjtemény a Nemzeti Galéria első emeleti központi tereiben, két kiállítási egységben tekinthető meg.

A reformok korától a századfordulóig

A magyar képzőművészet 1810 és 1900 közötti időszakának újrarendezett állandó kiállítása a múzeum főépületének első emeleti körbefutó teremsorában kapott helyet. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A 19. század a nemzeti művészet megszületésének, az alapvető művészeti intézmények – múzeum, akadémia, kiállítások, művészeti díjak, műkritika, szaksajtó – kialakulásának a nagy korszaka. Ferenczy István, Szinyei Merse Pál, Izsó Miklós, Barabás Miklós és mások a magyar nemzeti művészet szinte ikonszerűen ismertté vált alakjai, az olyan alkotások, mint a Pásztorlányka, a Majális, a Búsuló juhász, vagy a Vásárra induló román család pedig a közös magyar képi emlékezet kitörölhetetlen és mindenki által ismert példái.

Az újrarendezett kiállítás a 19. század elejétől a századfordulóig követi végig a korszak legfontosabb alkotóit és törekvéseit. A 14 szekcióba csoportosított anyagban találunk kronológiai (magyar művészet a 19. század elején, nemzet és művészet), stílustörténeti (a biedermeier, a Kelet vonzásában, a szabadban, naturalizmus) tematikus (a modern élet heroizmusa, Itália földjén, egzotikum és erotikum) és műfaji (a természettől a tájig, a portré fénykora) szempontú blokkokat, a teremsor közepét pedig egy kultúrtörténeti-intézménytörténeti szekció foglalja el. Ez A kultúra színterei címet viselő terem a kiállítás izgalmas újdonsága, itt ismerheti meg a közönség a 19. században kialakult művészeti intézményeket, amelyek lehetővé tették a művészeti élet kibontakozását hazánkban. Az egyes szekciók anyagában olyan egységek is szerepelnek, amelyek egy-egy fontos művész (például Ferenczy István, Markó Károly, Izsó Miklós, Barabás Miklós, Lotz Károly, Szinyei Merse Pál, Stróbl Alajos) hangsúlyozott bemutatásán alapulnak.

A festmény-, szobor- és éremanyag mellett az újrarendezett állandó kiállításon bútorok és kerámiatárgyak is láthatók többek között az Iparművészeti Múzeum és a Zádor Anna Alapítvány gyűjteményeiből; a korabeli enteriőrök a korszak hangulatát idézik meg.


A kupolacsarnokból nyíló két külön kiállítási egységben egy-egy jelentős műtárgycsoport kapott helyet egyfelől a 19. század magyar festészetét nagymértékben meghatározó nemzeti romantika az Egri nők, a Hunyadi László siratása, vagy a Vajk megkeresztelése mellett Madarász Viktor, Liezen-Mayer Sándor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula legjelentősebb történeti festményeivel. Másfelől itt találkozhatunk a század végén Münchenben és Nagybányán alkotó Hollósy Simon, Csók István, Iványi Grünwald Béla és Ferenczy Károly képein keresztül a modernizmus kezdeteit jelentő plein air naturalizmus reprezentatív alkotásaival.

A kiállítás kurátorai: Hessky Orsolya és Krasznai Réka
mng.hu

Szenvedély és irónia

Meller Péter és a grafikai képzelőerő



Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai kiállítótér

Meller Péter (1923–2008) művészettörténészt ismeretlen oldaláról mutatja be a kiállítás. Kevesen tudják, hogy kutatómunkája mellett Meller szenvedélyesen rajzolt és a saját maga által kidolgozott technikával nyomatokat készített. A mostani tárlat legszebb grafikáit mutatja be: hagyatékából és magángyűjteményekből mintegy hetven alkotás látható a Magyar Nemzeti Galéria grafikai kiállítóterében.

Meller Péter budapesti értelmiségi családban született, nagybátyja a szintén művészettörténész Meller Simon volt. Az egyetemen klasszika-filológiát és művészettörténetet tanult. Tanulmányai befejezését követően, egy zürichi és római magyar akadémiai ösztöndíj után 1948-ban rövid időre a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményébe került, majd 1949-től a Szobor Gyűjtemény modern részének lett a kurátora. Meller 1957-ig dolgozott a Múzeumban, ekkor családjával együtt emigrált. Több mint egy évtizedes bécsi és firenzei tartózkodás után, 1968-ban a Santa Barbara-i University of California oktatói állását elfogadva az Egyesült Államokba költözött. Nyugdíjba vonulásáig a neves amerikai egyetem művészettörténész-professzora, az itáliai reneszánsz művészet nemzetközileg elismert kutatója volt.
Bár Meller rendszeresen készíttet grafikákat, műveit életében csupán néhányszor állították ki, és nem is nagyon törekedett arra, hogy grafikusművészként ismerté váljon. Több ezer lapot számláló művészi hagyatékát csak halála után rendszerezték. Grafikáit 2012-ben Santa Barbarában, majd 2013-ban Londonban állították ki, Magyarországon most első alkalommal kerülnek az alkotásai a nagyközönség elé.
Meller Péter grafikái hűen tükrözik sokrétű tanultságát és összetett személyiségét. Kiválóan ismerte az antik és görög kultúrát, a reneszánsz művészetet és a humanista irodalmat. Grafikáin a mitológiából és művészetből átvett ábrázolásokat rendszerint aktualizálta, mai kontextusba helyezte, különös humort kölcsönözve ezzel lapjainak. Az antik istenek és hősök esendő és hétköznapi emberekként tűnnek fel, karikatúraszerűen megjelenítve, néha a grafikák alá írt pár sor a klasszikus antik időmértékes verselés ellenére ugyancsak a prózai mindennapokra reflektál.
Széles körű ismeretei révén Meller témaválasztásában nem feltétlenül használt közismert forrásokat, ennek ellenére ironikus ábrázolásmódja, a szereplői közötti egyszerű grafikai eszközökkel létrehozott, az életből ismert kapcsolatok megjelenítése mindenféle előképzettség nélkül bárki számára azonnal értelmezhető.
Meller magyar témákat is gyakran ábrázolt, ő illusztrálta a János vitéz angol kiadását, és Krúdy Gyula Álmoskönyvéhez is tervezett grafikákat; ezekből szintén látható válogatás a kiállításon.
Még Budapesten mintegy négy hónapig dolgozott restaurátorműhelyben Gyakorlatias szemlélete nagyrészt ennek az élménynek köszönhető. A rendelkezésére álló eszközökkel sajátos grafikai technikákat dolgozott ki, radírból metszett pecsétnyomókat, melyekből többet vörös festékkel nyomtatott le, tudatosan utalva a görög vörös alakos vázák világára.

A kiállítás kurátora: Robert Williams művészettörténész-professzor, Department of History of Art and Architecture, University of California, Santa Barbara
A kurátor munkatársai: Szőcs Miriam és Rózsavölgyi Andrea művészettörténészek, Szépművészeti Múzeum

 az itáliai reneszánsz művészet nemzetközileg elismert kutatója volt.
Bár Meller rendszeresen készíttet grafikákat, műveit életében csupán néhányszor állították ki, és nem is nagyon törekedett arra, hogy grafikusművészként ismerté váljon. Több ezer lapot számláló művészi hagyatékát csak halála után rendszerezték. Grafikáit 2012-ben Santa Barbarában, majd 2013-ban Londonban állították ki, Magyarországon most első alkalommal kerülnek az alkotásai a nagyközönség elé.
Meller Péter grafikái hűen tükrözik sokrétű tanultságát és összetett személyiségét. Kiválóan ismerte az antik és görög kultúrát, a reneszánsz művészetet és a humanista irodalmat. Grafikáin a mitológiából és művészetből átvett ábrázolásokat rendszerint aktualizálta, mai kontextusba helyezte, különös humort kölcsönözve ezzel lapjainak. Az antik istenek és hősök esendő és hétköznapi emberekként tűnnek fel, karikatúraszerűen megjelenítve, néha a grafikák alá írt pár sor a klasszikus antik időmértékes verselés ellenére ugyancsak a prózai mindennapokra reflektál.
Széles körű ismeretei révén Meller témaválasztásában nem feltétlenül használt közismert forrásokat, ennek ellenére ironikus ábrázolásmódja, a szereplői közötti egyszerű grafikai eszközökkel létrehozott, az életből ismert kapcsolatok megjelenítése mindenféle előképzettség nélkül bárki számára azonnal értelmezhető.
Meller magyar témákat is gyakran ábrázolt, ő illusztrálta a János vitéz angol kiadását, és Krúdy Gyula Álmoskönyvéhez is tervezett grafikákat; ezekből szintén látható válogatás a kiállításon.
Még Budapesten mintegy négy hónapig dolgozott restaurátorműhelyben Gyakorlatias szemlélete nagyrészt ennek az élménynek köszönhető. A rendelkezésére álló eszközökkel sajátos grafikai technikákat dolgozott ki, radírból metszett pecsétnyomókat, melyekből többet vörös festékkel nyomtatott le, tudatosan utalva a görög vörös alakos vázák világára.

A kiállítás kurátora: Robert Williams művészettörténész-professzor, Department of History of Art and Architecture, University of California, Santa Barbara
A kurátor munkatársai: Szőcs Miriam és Rózsavölgyi Andrea művészettörténészek, Szépművészeti Múzeum
mng.hu

Baselitz. Újrajátszott múlt


2017. április 1-től az egyik legismertebb és legkeresettebb kortárs német képzőművész, Georg Baselitz műveiből látható kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A budapesti Goethe Intézet közreműködésével létrejött kiállítás több mint 80 műalkotást mutat be nemzetközi és hazai köz-, illetve magángyűjteményekből.

Állandó kiállítások
A magyarországi szárnyasoltárok, táblaképek és faszobrok legnagyobb múzeumi együttesét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A D épület földszintjének kiállítása e gyűjtemény 1300 és 1500 közé keltezhető műtárgyait mutatja be
A késő középkori faszobrok és táblaképek földszinti kiállítása az első emeleten, a királyi palota egykori tróntermében és a hozzá kapcsolódó két melléktérben folytatódik.
Lapidáriumunk a Magyar Nemzeti Galéria legkorábbi emlékeit őrzi: szobortöredékeket, szobrászi értékű épületfaragványokat, valamint sírkőtöredékeket a magyarországi kőfaragás 11. századi kezdeteitől 1526-ig.
A késő reneszánsz és barokk művészet állandó kiállítása közel 250 év magyarországi és közép-európai művészetét tekinti át, az 1600 körüli évek Bécsben, Prágában, készült manierista alkotásaival kezdődően.
A 19. századi gyűjtemény a Nemzeti Galéria első emeleti központi tereiben, két kiállítási egységben tekinthető meg.
Állandó kiállításunk új tematikus egységeként a múlt század fordulójától az 1920-as évek közepéig készült fehérmárvány szobrokból mutatunk be néhány jellegzetes aktábrázolás-típust a gyűjteményünkben lévő remekek közül.
Külön teremsor mutatja be Munkácsy Mihály munkásságát, valamint a nyomdokain haladó, realista irányzatot követő magyar festők művészetét.
A múzeum felújított, második emeleti központi tereiben látható a 20. századi állandó kiállítás, amely a századfordulótól a második világháború végéig terjedő időszak legfontosabb alkotóit és törekvéseit mutatja be.
Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll.

A felújítási munkák miatt három évre bezárt Szépművészeti Múzeum fő műveiből nyújt gazdag válogatást a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása.
mng.hu

2017. Május 24
szerda
16:00 Dragomán György író tárlatvezetése a Baselitz kiállításban
2017. Május 27
szombat

  •  
  •