2017. március 6., hétfő

Árnyékország autonómiája, Gerzson Péter emlékkiállítása az Artézi Galériában

SI
      Árnyékország autonómiája

Gerzson Péter szobrászművész alkotásait többször mutatták be külföldön, mint Magyarországon.
A visszahúzódó művész mindig apja, Gerzson Pál festő árnyékában élt – mégis sikerült egy önálló,
egyedi formavilágot létrehoznia. Hiánypótló jelleggel az Artézi Galériában nyílt önálló kiállítás a különös,
természeti népek démonábrázolásaira emlékeztető szobrokból.

„A művészettörténet több híres apa-fia párost ismer, de még a harmonikusnak tűnő
családi kapcsolatokban is van domináns fél. A Gerzson famíliában a festőművész Pált
övezte kiemelt figyelem, fiának, Péternek mindig az árnyékban kellett élnie” –
kezdte beszédét Wehner Tibor művészettörténész a Képzelt lények című kiállítás megnyitóján
az Artézi Galériában.

Talán ennek köszönhető, hogy Péter – aki már gyermekkorában is tehetségesen rajzolt –
végül a szobrászatot választotta. A magyar művészvilág sűrűjét azonban kerülte:
Nyíregyházán helyezkedett el tanárként, majd egy alapítvány meghívására Svájcba ment,
végül Franciaországba költözött. Itt teljesedett ki végül sajátos, autonóm világa, melynek
központi figurái az organikus elemekből felépített, fantasztikus teremtmények.

Gerzson Péter főként viaszveszejtéses bronzöntéssel hozta létre alkotásait, bár néhány centiméter
magasságú, úgynevezett ékszerszobrokat is készített ezüstből és króm-kobalt ötvözetből.
Művei szürreálisak, szeszélyesen elágazó tagokkal, nyugtalanul tekergőző nyúlványokkal és
csápokkal, amelyek egyszerre hordoznak magukban drámai mélységeket és tündöklő szépségeket.
Gerzson Péter formavilága sokakat a primitív, törzsi alkotásokra emlékeztet, és valóban van valami
ősi mágia bennük. Az alkotó így fogalmazott egy 2005-ös interjúban: „… a bennem lévő démonokat,
amelyek minden művészt üldöznek, ezekkel a szobrokkal – mint varázslatokkal – megszelídítem.”

Wehner Tibor hangsúlyozta: bár Gerzson Péter visszavonultan, hazájától távol dolgozott,
értékes művekkel gazdagította a magyar művészeti örökséget. Egyedi és autonóm alkotásai
hitelesen reflektálnak az ezredforduló évtizedeinek végletes ellentéteire, különös szépségük
és mondanivalójuk megrendítő erejű. A 2015-ben elhunyt művészt ugyan alig-alig ismertük,
mégis állhatatosan küzdött a világunkat fenyegető démonokkal – ha közel hajolunk
a varázslatos szobrokhoz, talán mi is meg tudjuk szelídíteni őket.

A „Képzelt lények” című kiállítás március 9-ig látogatható az Artézi Galériában.

http://www.artezi.hu/