2016. november 30., szerda

19. századi festészet a Magyar Nemzeti Galériában

SI


19. századi festészet

A 19. századi művészet állandó kiállítása a Nemzeti Galéria első emeleti központi tereiben, két kiállítási egységben tekinthető meg.

A reformok korától a századfordulóig
A magyar képzőművészet 1810 és 1900 közötti időszakának újrarendezett állandó kiállítása a múzeum főépületének első emeleti körbefutó teremsorában kapott helyet. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A 19. század a nemzeti művészet megszületésének, az alapvető művészeti intézmények – múzeum, akadémia, kiállítások, művészeti díjak, műkritika, szaksajtó – kialakulásának a nagy korszaka. Ferenczy István, Szinyei Merse Pál, Izsó Miklós, Barabás Miklós és mások a magyar nemzeti művészet szinte ikonszerűen ismertté vált alakjai, az olyan alkotások, mint a Pásztorlányka, a Majális, a Búsuló juhász, vagy a Vásárra induló román család pedig a közös magyar képi emlékezet kitörölhetetlen és mindenki által ismert példái.
Az újrarendezett kiállítás a 19. század elejétől a századfordulóig követi végig a korszak legfontosabb alkotóit és törekvéseit. A 14 szekcióba csoportosított anyagban találunk kronológiai (magyar művészet a 19. század elején, nemzet és művészet), stílustörténeti (a biedermeier, a Kelet vonzásában, a szabadban, naturalizmus) tematikus (a modern élet heroizmusa, Itália földjén, egzotikum és erotikum) és műfaji (a természettől a tájig, a portré fénykora) szempontú blokkokat, a teremsor közepét pedig egy kultúrtörténeti-intézménytörténeti szekció foglalja el. Ez A kultúra színterei címet viselő terem a kiállítás izgalmas újdonsága, itt ismerheti meg a közönség a 19. században kialakult művészeti intézményeket, amelyek lehetővé tették a művészeti élet kibontakozását hazánkban. Az egyes szekciók anyagában olyan egységek is szerepelnek, amelyek egy-egy fontos művész (például Ferenczy István, Markó Károly, Izsó Miklós, Barabás Miklós, Lotz Károly, Szinyei Merse Pál, Stróbl Alajos) hangsúlyozott bemutatásán alapulnak.

A festmény-, szobor- és éremanyag mellett az újrarendezett állandó kiállításon bútorok és kerámiatárgyak is láthatók többek között az Iparművészeti Múzeum és a Zádor Anna Alapítvány gyűjteményeiből; a korabeli enteriőrök a korszak hangulatát idézik meg.

A kupolacsarnokból nyíló két külön kiállítási egységben egy-egy jelentős műtárgycsoport kapott helyet egyfelől a 19. század magyar festészetét nagymértékben meghatározó nemzeti romantika az Egri nők, a Hunyadi László siratása, vagy a Vajk megkeresztelése mellett Madarász Viktor, Liezen-Mayer Sándor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula legjelentősebb történeti festményeivel. Másfelől itt találkozhatunk a század végén Münchenben és Nagybányán alkotó Hollósy Simon, Csók István, Iványi Grünwald Béla és Ferenczy Károly képein keresztül a modernizmus kezdeteit jelentő plein air naturalizmus reprezentatív alkotásaival.

A kiállítás kurátorai: Hessky Orsolya és Krasznai Réka
mng.hu