2014. november 8., szombat

KOVÁCS JÁNOS vezényel az Operaházban

SI
Előadások:
  • 2014-11-07 - Vérnász
  • 2014-11-09 - Vérnász
  • 2014-11-11 - Vérnász
  • 2014-11-13 - Vérnász
  • 2014-11-16 - A trubadúr
  • 2014-11-18 - CARMEN
  • 2014-11-19 - A trubadúr
  • 2014-11-21 - A trubadúr
  • 2014-11-23 - A trubadúr
  • 2014-11-25 - CARMEN
  • 2014-11-27 - CARMEN
  • 2014-11-28 - A trubadúr
  • 2014-11-29 - CARMEN
  • 2014-11-30 - A trubadúr
  • 2015-02-11 - NABUCCO
  • 2015-02-13 - NABUCCO
  • 2015-02-15 - NABUCCO
  • 2015-02-18 - NABUCCO
  • 2015-02-20 - NABUCCO
  • 2015-02-22 - NABUCCO
  • 2015-02-27 - NABUCCO
  • 2015-05-03 - Figaro házassága
  • 2015-05-06 - Figaro házassága
  • 2015-05-08 - Figaro házassága
  • 2015-05-10 - Figaro házassága

  • A magyar opera napja – Vérnász

    A bemutató 50. évfordulóján ismét műsoron


    Éppen ötven esztendeje, 1964. október 31-én mutatták be a nemrégiben elhunyt komponista, Szokolay Sándor Vérnász című operáját. Az évforduló és a szerző tiszteletére a művet a magyar opera napján tűzi műsorra az Operaház.

    Szokolay első operája Federico García Lorca azonos című darabjának adaptációja. A szerzőt az illyési fordítás ihlette, a darab szenvedélyes hangneme megragadta Szokolay képzeletét, ám mielőtt munkához látott volna, a zeneszerző komolyan tanulmányozta a spanyol kultúrát, történelmet, néprajzot és irodalmat, de behatóan foglalkozott De Falla művészetével is. Közel három évig alkotott, darabja pedig óriási sikerrel debütált a Magyar Állami Operaház színpadán.
    Kovács János, a 2014-es széria dirigense az ősbemutató óta figyelemmel követi az előadásokat. „Óriási siker volt a 64-es premier, tanárom, Kórodi András felvételt is készített az első szereposztásban éneklő nagyszerű művészekkel, akik közt Komlóssy Erzsébet, Szőnyi Ferenc, Házy Erzsébet és Faragó András is szerepelt. A 2003-as felújítás Kovalik Balázs és Oberfrank Péter nevéhez fűződik, ekkor kerültek ki a darabból olyan zenei részek, amelyek nem tartoznak közvetlenül a drámához. Kettejük együttműködésével született meg az a másfél órás verzió, amely szünet nélkül, a feszültséget mindvégig fenntartva viszi végig a történetet. A felújításra Kovács Annamária örökölte meg az Anya szerepét Komlóssy Erzsébettől, aki állva tapsolta meg utódját. Az Anyát ma is Kovács Annamária alakítja, a szereposztás különlegessége azonban, hogy az énekesnő a Halál szólamát is elénekli. Ketten debütálnak a darabban: a Menyasszony szerepében Miksch Adrienne és Szemerédy Károly, aki Leonardót alakítja. Mindketten felkészülten érkeztek a közös munkára.”
    Kovács János kiemelte: Szokolay Sándor darabjaihoz nem fűzi szoros szakmai kapcsolat, hiszen úgy alakult, hogy napjainkig mindösszesen csak a szerző I. szimfóniáját dirigálta. Ugyanakkor pályafutása során mindvégig nyomon követte Szokolay művészetét. „Ennek az előadásnak nemcsak a híre erős, hanem valóban az. Megvolt vele az édes gondom, mire megtanultam, de mindenképpen nagy hatású műnek tartom” – teszi hozzá.
    Szokolay darabja Bartók Kékszakállúja mellett a nemzetközi színtéren legtöbbet játszott magyar opera. A Vérnászt 1965-ben mutatta be a Wupperthali Színház, majd a mű elindult a nemzetközi siker felé vezető úton, sorra ismerte meg Zágráb, Prága, Tolouse, Kassa, Pozsony és Berlin közönsége, majd eljutott Bécsbe, Moszkvába, Bolognába, Edinburgh-be, Helsinkibe, Tallinba, Linzbe és az Amerikai Egyesült Államokba is.
    A Federico García Lorca színműve nyomán komponált, eredetileg három felvonásos darabot az Operaház rövidített verzióban játssza. Rendező: Kovalik Balázs, díszlettervező: Horgas Péter, jelmeztervező: Jánoskuti Márta.
  • www.opera.hu