2011. március 31., csütörtök

A Holocaust Emlékközpont új kiálítása, nagyváradi művészsorsok a két világháború között

 "Éhe a Szépnek..." - nagyváradi művészsorsok a két világháború között

2011. március 10 - 2011. június 26
Tibor Ernő: Nagyváradi utca
Nagyváradot, a "Körös-parti Párizst" gazdag és nyüzsgő művészeti élet jellemezte az elmúlt századfordulót követően. Festőiskolák sora nyitotta meg kapuit, több mint 80 újság jelent meg, a Sonnenfeld család nyomdájában dolgozott a váradi grafikusok legjava. Most nyíló kiállításunkon a két világháború közötti művészsorsokból villantunk fel néhányat: Barát Mór, Kara (Krón) Mihály, Leon Alex, Mund Hugó és Tibor Ernő alkotásai segítségével.
Nagyvárad, a "Pece-parti Párizs", nyitott és befogadó város, kapocs nyugat és kelet között. Történelmi város, Ady és Juhász Gyula városa, amelyben a Kolozsvári testvérek királyszobrai vetélkedtek Vitéz János püspök könyvtárával, vagy az Ipolyi-gyűjtemény képeivel. A kultúra iránti fogékonysággal karolta föl a város társadalma a kezdeményezők munkáját. A két világháború közötti, mintegy negyed évszázadnyi korszakban Váradon 81 újság jelenhetett meg.
Festőiskolák sora nyitotta meg kapuit, a Sonnenfeld család nyomdájában albumok, folyóiratok jelentek meg. Itt dolgozott a váradi grafikusok legtöbbje, Leon Alex, Grünbaum Ernő, Balogh István. A város művészetek iránti fogékonyságát nagymértékben köszönhette nagyszámú és módos zsidó polgárságának. A századfordulós város ugyanis nem tett különbséget polgárai között.
A festőiskolák sorát 1906-ban Mikes Ödön és Jancsó Jenő szabad iskolája nyitotta meg. Később Tibor Ernő saját műtermében, egyedül folytatta a tanítást. Az első világháború után a Festőiskola és Iparművészeti Műhely (FIM) alapítói Mottl Román Pál és Barát Mór voltak. E festőiskolák művészeiből választottunk ki néhányat, jelképesen mutatva cseppben a tengert.



Tibor Ernő
Nagyvárad, 1885 - Dachau, 1945
Tibor Ernő : Városrészlet1904-től 1905-ig Zemplényi Tivadar budapesti Mintarajziskolájában tanult, majd két éven át a párizsi Julian Akadémiát látogatta. 1910-ben gyűjteményes kiállítása volt Budapesten. Számos európai városban mutatták be műveit. Kapcsolatba került Ady Endrével, portréját is megfestette. A Holnap Társaság tagja. A húszas években Nagybányán és Felsőbányán dolgozott, egy ideig Franciaországban és Olaszországban. Nagyváradon telepedett le, ahol festőiskolát is működtetett a Hollósy-tanítvány Mikes Münich Ödönnel. 1944 nyarán Auschwitzba, majd Dachauba vitték, kilenc nappal a láger felszabadítása előtt halt meg.



Leon Alex (Löwinger Sándor)
Petrozsény,1907 – Osztrog, 1944
Leon Alex: SorstalanságPetrozsényben született, 1916-ban családja Nagyváradra költözött, ahol középiskolai tanulmányait végezte. 1923-ban férfiszabónak tanult, erről 1926-ban kapott mesterlevelet. 1927-ben litográfiákat kezdett készíteni, s a következő évben a Nagybányai Szabadiskola tagja lett. 1930 tavaszán Prágába utazott, 1933-ban rendezte első kiállítását a nagyváradi újságíróklubban. 1934-ben ismét prágai utazás következett, s kiállítások Temesváron, Aradon, Kolozsváron és Nagyváradon. 1934-ben és 1936-ban két litográfia-albuma jelent meg Temesváron. 1936-ban Párizsba utazott, ahol Tihanyi Lajos (1885-1938) és Marc Chagall tanítványa lett. 1939 nyarán visszatért Romániába, Nagyváradon, Brassóban, illetve Temesváron élt. 1940-ben véglegesen Nagyváradon szándékozott letelepedni, de két év múlva innen vitték el munkaszolgálatra. 1943-ban egészségi állapota már végzetesen rossz volt, 1944-ben a Szovjetunióba menekült, ahol kórházba is került, s feltételezhetően Osztrogban halt meg, 1944. március 8-a után.



Barát Mór (Lustig Mór, Barát Lustig Móric)
Sáránd, 1880 - Auschwitz,1944
Barát Móric: Vihar utánFestő, grafikus. Tanulmányait a Mintarajziskolában kezdte, majd 1903-1904-ben Münchenben, illetve Berlinben képezte magát. Egy ideig grafikusként dolgozott Németországban. Hazatérve Erdélyben, Marosvásárhelyen dolgozott, majd Machalik Alfréddal és Mikes M. Ödönnel festőiskolát nyitott Nagyváradon. Első kiállítása 1912-ben volt Budapesten, 1921-ben gyűjteményes tárlata volt Marosvásárhelyen. Tájképeket, figurális kompozíciókat, aktokat festett olajjal és pasztellel, de munkásságában fontos szerepe volt a kőnyomatoknak is. Munkái erdélyi múzeumokban és magángyűjteményekben találhatók.



Mund Hugó
Dés, 1892 - Buenos Aires,1961
Dömötör  Gizella
Mund Hugó: FákA budapesti Képzőművészeti Főiskola diákjaként Nagybányán töltötte nyarait. Művészi pályafutása az első világháború éveiben kezdődött. Ferenczy Károly és Iványi Grünwald Béla voltak rá nagy hatással. Az 1910-es években festett aktokon és csendéleteken már erősebb Cézanne hatása, s Budapestről Erdélybe költözése után klasszicizálóbb jellegű lett művészete. 1920 és 1924 között a váradi püspök vendégszeretetét élvezték feleségével, a szintén festő Dömötör Gizellával együtt, és csak nyaranta dolgoztak a nagybányai művésztelepen. 1924 és 1930 között Nagybányára költöztek. Nem kötődtek szorosan egyetlen művészi áramlathoz sem. A politikai helyzet fokozatos romlása miatt a Mund házaspár az emigráció mellett döntött. 1931-ben telepedtek le Argentínában. Mund 1935-től egyetemi könyvtárosként dolgozott, hogy fenntarthassák magukat. 1961-ben halt meg Buenos Airesben.



Kara (Krón) Mihály
Brzezany, 1883 – Haifa
Kara (Krón) Mihály: Dutka ÁkosBudapesten és Firenzében végezte művészeti tanulmányait . A Tanácsköztársaság bukása után került Nagyváradra, ahol köztéri szobor-megrendeléseket kapott. A szobrászat minden műfaja foglalkoztatta, a monumentális szobrok mellett készített domborműveket, érmeket. Grafikai munkássága is jelentős – rajzai, litográfiai maradtak fönn. 1929-ben jelent meg albumban tíz kőnyomatos rajza. 1925-ben rendeztek alkotásaiból gyűjteményes kiállítást. Az 1930-as évek közepén Jugoszláviába ment és Mestrovic környezetében dolgozott, majd innen Palesztinába vándorolt ki.



KÍSÉRŐ PROGRAMOK

  • Kiállításmegnyitó: 2011. március 9. 15 óra
    Bővebben>>

     
  • Szubjektív tárlatvezetések
    Hangulat, gondolat, élmény, a tárlat képeinek lenyomata. Vállaltan szubjektív nézőpontú tárlatvezetés: Murádin Jenő művészettörténésszel;  2011. március 18. 16 óra
    Kőrössi P. József költővel ; 2011. április 27. 17 óra
    Batta András zenetörténésszel, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen rektorával - 2011. május
     
  • Váradi festőiskolák
    Ingyenes művészeti foglalkozások iskolai csoportoknak
    A résztvevők színek, technikák, formák, téma, hangulat tekintetében vizsgálják az alkotásokat, követik a művészek életének színtereit, s mindeközben átélik, értelmezik és újraalkotják a festményeket.
     
  • Várad - határtalan irodalom; 2011. április 12. 17 óra
    Vendégünk a Várad című irodalmi folyóirat.
    A beszélgetésen Nyugatosok és Holnaposok, váradi kortárs írók versei, írásai is elhangzanak. A beszélgetést követően pedig bárki szabadon elmondhatja, felolvashatja az érdeklődők előtt kedvenc költőjének Váradhoz fűződő verseit.
A kiállítás a Száműzött művészet programsorozat része.

A KIÁLLÍTÁS LÉTREHOZÓI
A kiállítás kurátora: Basics Beatrix
Partnerek: Magyar Zsidó Levéltár, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Zsidó Múzeum, Román Kulturális Intézet, Nagyváradi Zsidó Hitközség

Galériák:
forrás: http://hdke.hu/galeria/kiallitas/nagyvaradi-kiallitas-megnyitoja