2011. március 31., csütörtök

Gárdos Péter: Hajnali láz könyvismertetés

SI
Svédország, 1945. Országszerte koncentrációs táborokból szabadult embereket ápolnak. A huszonöt éves Miklós 26 kilósan szabadult fel a lágerből nagy betegen, de élni akar. A kórházban nemcsak az orvosok, hanem családok is segítik őket, a svéd családok vendégül látták a lábadozó betegeket. Amikor Miklós jobban lesz,  levelet ír 117 magyar lánynak, akik annak idején földijei voltak, s most itt vannak valamelyik rehabilitációs táborban. Feleséget keres, akivel odahaza elkezdheti az életét. Kedves Nóra, kedves Erzsébet, kedves Lili, kedves Zsuzsa, kedves Sára, kedves Szeréna, kedves Ágnes, kedves Giza, kedves Baba, kedves Katalin... Reggeltől estig ír - levelet, verset, cikket -, fordít, a hazai híreket lesi és várja a gyógyulást. És hamarosan rátalál az igazira. Mint aki megtáltosodott, úgy sodorja magával a tizenkilenc éves Lilit, hogy legyőzve szorongásait és kísértő álmait, nekiinduljon ő is új életük, az igazi élet felépítésének. A regény szerelmük szárba szökkenését meséli el, miközben az erőfeszítések, az árulások, az igaz és hamis barátságok szövevényei az olvasót is végleg magukkal ragadják. A Hajnali láz - nagy szeretettel, feszes mondatokban és erős képekben megírt igaz történet - az élet szerelmes regénye.

Gárdos Péter színház- és filmrendező 1948-ban született Budapesten. Legemlékezetesebb alkotásai az Uramisten, a Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba és a legutóbbi, a Tréfa. Filmjei számos díjat nyertek a legjelentősebb hazai és külföldi fesztiválokon. A Hajnali láz az első regénye, amiben szülei megismerkedésének történetét meséli el, azokon a leveleken keresztül, amiket szülei írtak egymásnak.